Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-22 / 194. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 22. Csecsen elnökjelöltek Moszkva. Csecsenföldön 11 elnökjelölt nyújtotta be a szerdai határidőig a regisztrációhoz szükséges támogató aláírásokat vagy helyezte letétbe az előírt pénzösszeget. Egy héttel ezelőtt még 15-en jelentették be, hogy indulnak az október 5-re kitűzött köztárasági elnökválasztáson. A regisztráláshoz mindegyik jelöltnek a szavazásra jogosult állampolgárok 2 százalékának, 12 ezer embernek a támogató aláírását kell felmutatnia. Az aláírásokat 4,5 millió rubel letétbe helyezésével ki lehet váltani, ezt ketten tették. A választási kampány hivatalosan szeptember 5-én, a választás előtt egy hónappal kezdődik. A választást az nyeri meg, akire a polgárok több mint fele voksol. Ha a szavazási részvétel nem éri el a 30 százalékot, a választást érvénytelennek tekintik. (MTI) Angelina Jolié ENSZ-követ Moszkva. Angelina Jolié amerikai filmszínésznő az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága jószolgálati követeként tegnap Oroszországba érkezett. A moszkvai külügyminisztériumban közölték: négynapos látogatása során Jolié a menekültügyi főbiztosság észak-kaukázusi tevékenységével ismerkedik meg, elsősorban a Csecsenföldről a szomszédos Ingusföldre és Észak-Oszétiába menekült lakosság problémájával kíván foglalkozni. A filmszínésznő találkozott Jurij Fedotov külügyminiszter-helyettessel. A megbeszélésen a menekültek ügye, illetve a menekültügyi főbiztosság és Oroszország együttműködésének kérdése szerepel. (MTI) A 28 éves Jolié több menekülttábort keres fel, találkozik a helyi ENSZ-alkalmazottakkal és nem kormányzati szervezetek képviselőivel (Reuters) Büntethetők a rémtettek Buenos Aires. Argentínában a szenátus tegnapra virradóra eltörölte azokat a nyolcvanas években hozott amnesztiatörvényeket, amelyek akadályozták a katonai diktatúra idején elkövetett bűncselekményekben vétkesek felelősségre vonását. A képviselőház a múlt héten döntött a két amnesztiatörvény megszüntetéséről. A szenátus kilencórás vita után hozta meg döntését. Ezzel az amnesztiatörvények eltörlésének törvényhozási folyamata lezárult. Valószínű azonban, hogy e törvények védelmezői a legfelsőbb bírósághoz fordulnak panasszal. Néstor Kirchner argentin elnök, aki beiktatásakor az ország igazságszolgáltatási rendszerének reformját ígérte, nemrégiben úgy foglalt állást, hogy a volt katonai junta vezetőitől otthon kell számon kérni 1976 és 1983 közötti uralmuk alatt elkövetett bűneiket. A parlamenti vita végeredménye az emberi jogi csoportok győzelme. (MTI) Izrael a keddi merényletre válaszul katonai akciókat indított - a Hamász hivatalosan felmondta a tűzszünetet Abbász megfenyegette Arafatot Körözött palesztin letartóztatása Nábluszban. A kis képen Iszmail Abu Sanab, a tegnap megölt Hamász-vezető. (CTK/AP- és Reuters-felvételek) Gáza/Jeruzsálem. Izrael tegnap nagyszabású katonai akciókba kezdett szélsőséges palesztin szervezetek ellen, válaszul a kedd esti jeruzsá- lemi öngyilkos buszmerény- letre, amelynek húsz halálos áldozata és több mint száz sérültje volt. Megöltek egy magas rangú Hamász- vezetőt is. ÖSSZEFOGLALÓ Iszmail Abu Sanab, a Hamász radikális palesztin mozgalom magas rangú vezetője és két másik palesztin személy vesztette életét az izraeli hadsereg által személygépkocsijuk ellen tegnap délután végrehajtott rakétatámadásban, Gáza városában. Ezt a Hamász is elismerte. A gépkocsit az izraeliek helikopterekről kilőtt rakétákkal semmisítették meg. A szélsőséges palesztin mozgalom egyben közölte azt is, hogy felmondja a tűzszünetet és megtorolja Abu Sanab meggyilkolását. A június 29-én meghirdetett háromhónapos tűzszünet eredetileg szeptember végén járt volna le. A zsidó államot fenyegető Hamász-nyi- latkozat azt nem emlegeti, hogy az ő emberük követte el a szörnyű keddi merényletet. Az izraeli biztonsági kabinet tegnap figyelmeztette a palesztin kormányt, hogy addig nem lehet előrelépés a béke megteremtése felé, amíg az nem zúzza szét az Izrael- ellenes merényletekért felelős szélsőséges iszlám csoportokat. A palesztin vezetők Rámalláhban tartott tanácskozásukon támogatásukról biztosították a június végén meghirdetett tűzszünetet és ígéretet tettek a jogrend megerősítésére. Ariel Sáron miniszterelnök vezetésével a tegnapra virradó éjszaka, több mint három órán át tanácskozott az izraeli biztonságpolitikai kabinet. A szűkszavú közlemény nem részletezte, hogy Izrael milyen válaszlépésekkel torolja meg a kedd esti merényletet. Kormányközeli források a Reutersnak azt mondták, hogy a jelek szerint Izrael még ad „néhány órát” a paÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Három újabb holttestet emeltek ki a mentőalakulatok a bagdadi ENSZ-köz- pontnak otthont adó Canal Hotel romjai alól, s ezzel 23-ra emelkedett a kedden végrehajtott terrorakció halálos áldozatainak száma - közölte tegnap Szalim Leone a bagdadi ENSZ-képviselet szóvivője. Több hírügynökség már szerdán 24 halálos áldozatról tudósított. Leone hozzátette, hogy legalább egy ENSZ-alkalmazott hollétéről továbbra sincs értesülésük. „Reménykedünk abban, hogy találunk még élőket a romok alatt, de sajnos erre kevés az esély” - közölte a szóvivő. Hasonlóan foglalt állást egy amerikai illetékes is, utalva arra, a nagy hőségben csekély az esélye annak, hogy a merénylet után két nappal bárki életben legyen az összeomlott épület alatt. Leone tájékoztatása szerint a merényletben megsebesülteket folyamatosan szállítják át Bagdadból Jordániába, de a többi ENSZ-alkalmazott közül is bárki elhagyhatja az iraki fővárost, aki úgy érzi, hogy menni szeretne. A Reuters jelentésében megerősítette, hogy lényegében folyamatban van az ENSZ-munkatársak részleges evakuálása Bagdadból. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a merénylet után még úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet nem hagyja magát megfélemlíteni, és tisztségviselői nem távoznak az iraki fővárosból. Annan tegnapi nyilatkozatában vitatta azokat a jelentéseket, miszerint elutasította a bagdadi ENSZ- központ biztonságának megerősítésére tett amerikai javaslatokat. Megítélése szerint az Egyesült Állalesztinoknak a szélsőséges erők elleni fellépésre, mielőtt széles körű csapásokat mérne a radikális palesztin mozgalmakra. Izrael már kedden döntött arról, hogy felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat a Palesztin Hatósággal, leállítja a biztonsági tárgyalásokat és négy palesztin város biztonsági ellenőrzésének átadását. Emellett az izraeli hadsereg ismét mok vezette megszálló erők és a világszervezet is felelős abban, hogy az ENSZ bagdadi központjának védelme nem volt megfelelő. „A szövetségesek hibáztak, és lehet, hogy mi is. Nem akarok senkire ujjal mutogatni, de minden érintett fél hibákat követett el” - mondta újságírói kérdésekre Annan, aki a kemény szavak ellenére sem hárította egyértelműen az USA-ra a felelősséget. Leszögezte, hogy nagy keserűséggel olvasta azokat a híreket, miszerint az ENSZ elutasította a koalíciós erők javaslatát a Canal Hotel biztonságának megerősítésére. Ő nem tudott ilyen kezdeményezésről. Hozzátette azonban, hogy az amerikai-brit erőknek nem Rumsfeld szükségtelennek tartja a csapatok létszámának növelését. is lett volna szabad engedélyt kérniük a szükséges biztonsági intézkedések megtételére, hanem cselekedniük kellett volna. Dzsalal Talabani, az iraki Kormányzótanács tagja, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség vezetője szerint Sza- úd-Arábiából, és más térségbeli muzulmán országokból érkezett szélsőségesek lehetnek az ENSZ- központ elleni merénylet valószínű tettesei, és nem kizárt, hogy újabb hasonló terrorcselekmények várhatóak a közeli jövőben. Annak a véleményének adott hangot, hogy a megdöntött iraki diktátor, Szad- dám Húszéin hívei túlságosan gyengék ahhoz, hogy képesek lettek volna végrehajtani a terrorakciót. Egyben reményét fejezte ki, szigorú blokád alá vette a palesztin területeket. Eközben Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök Rámalláhban tárgyalt Jasszer Arafat palesztin elnökkel, kormánya több tagjával, a Palesztinái Eelszabadítá- si Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottságának és az Arafat által vezetett Fatah mozgalom központi bizottságának tagjaival. Abbász a találkozón lemondással fenyegette hogy a koalíciós erők hamarosan kézre keríthetik Szaddám Hu- szeint, miután hozzájutottak a bujkáló diktátor menekülési útvonalát vázoló dokumentumokhoz. Az iraki rendőrség egyik magas rangú képviselője azt állította, vagy háromezer külföldi illetőségű iszlám szélsőséges tartózkodhat jelenleg Irakban, és segítheti a Szaddám Huszeinhez hű csoportok akcióit. A neve elhallgatását kérő tiszt hírszerzési információkra hivatkozva elmondta: mind a koalíciós erők, mind az iraki rendőrség bizonyítékokkal rendelkezik arra, hogy az Anszár al-Iszlám kurdisztáni fundamentalista csoport és az al-Kaida fegyveresei az utóbbi két hónapban nagy számban szivárogtak be az országba. „Több esetben bebizonyosodott már, hogy a szövetségesek elleni akciókat olyan, külföldről származó szélsőségesek követték el, akik az egykori iraki hadsereg és a Baasz párt még szabadlábon lévő befolyásos személyiségeinek támogatását élvezik. Ezek az emberek az esetek jelentős részében fegyver nélkül, különböző állampolgárságokat igazoló okmányokkal lépnek be az országba, és gyakorlatilag reménytelen a kiszűrésük egészen addig, amíg nem követnek el valamilyen akciót. Iraki amerikai katonai források már több olyan esetről is beszámoltak, ahol a Szövetségesekkel összecsapó gerillák között Szíriái állampolgárságú fegyvereseket azonosítottak. Colin Powell amerikai külügyminiszter katonai erősítést kért több európai államtól - köztük az iraki háborút ellenző Franciaországtól és Németországtól is - az Irakban állomásozó amerikai erők támogameg Arafatot arra az esetre, ha nem hajlandó határozott intézkedéseket tenni a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetekkel szemben. Abbász követelései alapján a palesztin elnöknek és a Fatah központi bizottságának írásos nyilatkozatban kell vállalnia, hogy a Palesztin Hatóság fellép a e két szervezet ellen, illetve át kell engednie az irányítása alatt álló palesztin biztonsági egységeket Mohamed Dahlán belbiztonsági miniszternek. Abbász átnyújtotta Ara- fatnak azt a listát is, amely a két radikális csoport letartóztatásra kijelölt tagjainak nevét tartalmazza. Abbász helyzete nagyon kényes. A miniszterelnöki székbe nem választások útján eljutott politikustól Izrael és a nemzetközi közösség a szélsőséges palesztin szervezetek megfékezését várja el, a határozott fellépés viszont fegyveres harcot robbanthat ki a palesztinok között. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerdán telefonon beszélt Abbászszal, és közölte vele, hogy „a helyzet romlását megállítani képes intézkedéseket vár el tőle azonnali hatállyal”. Az izraeli hadsereg hajnalban több ciszjordániai város ellen is hadműveletet kezdett. A katonák Hebron- ban lerombolták a keddi öngyilkos merénylőnek a házát. A robbantás előtt a merénylő családtagjait ingóságaikkal együtt eltávolították az épületből. Nábluszba mintegy húsz dzsipen száz katona vonult be helikopterek támogatásával, és három, régóta körözött palesztint vettek őrizetbe. Több mint egy tucatnyi izraeli harckocsi és páncélozott szállító harcjármű vonult be az észak-ciszjordániai Dzsenín városába is. Heves lövöldözés tört ki palesztin fegyveresek és az izraeli katonák között, de halottakról vagy sebesültekről nem érkezett hír. Az izraeli csapatok a városban lerombolták két palesztin öngyilkos merénylő házát. Nem sokkal a dzseníni akció előtt izraeli csapatok vonultak be Túl-Karmba. A helyi menekülttáborban kirobbant lövöldözésben két palesztin fiatal életét vesztette, három pedig megsebesült. (MTI, TASR) tására. Powell telefonon beszélt számos európai kollégájával, köztük Jack Straw brit, Dominique de Villepin francia, Joschka Fischer német és Franco Frattini olasz külügyminiszterrel -jelentette tegnap az AP magas rangú amerikai tisztségviselőre hivatkozva. A keddi merénylet után felerősödtek az Irakban állomásozó külföldi csapatok létszámának növelését és az iraki rendezés nemzetközi jellegének erősítését követelő hangok. A nemzetközi jelleg erősítésének céljával utazott Powell tegnap New Yorkba, hogy egy olyan ENSZ-ha- tározat lehetőségéről tárgyaljon Kofi Annannal, a világszervezet főtitkárával, amely felhatalmazást adna egy, a jelenleginél nagyobb nemzetközi katonai erő iraki tevékenységére. Ez már csak azért is fontos lenne Washingtonnak, mert több állam ENSZ-felhatalmazás- hoz köti részvételét egy ilyen nemzetközi erőben. Eközben Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy szükségtelennek tartja az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámának növelését. A latin-amerikai körúton tartózkodó amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy az Irakban állomásozó amerikai erőket vezető tábornokok is így vélekednek. Nemrégiben tanácskozott velük Paul Wolfowitz védelmiminiszter-helyettes, és azt hallotta a tábornokoktól, hogy a jelenlegi létszám megítélésük szerint éppen megfelel a követelményeknek. Az Egyesült Államok 139 ezer katonát állomásoztál Irakban; 24 ezer más nemzetiségű - elsősorban brit - katona segíti tevékenységüket. (MTI, TASR) Budapest. A kettős állampolgársággal kapcsolatban a helyes döntés kialakításának elengedheteden feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával. Ez olvasható abban a levélben, amelyet Szili Katalin házelnök öt vajdasági szervezet vezetőihez intézett. Korábban ez utóbbiak közös levélben kérték Mádl Ferenc köztársasági elnököt, Szili Katalirít, az Országgyűlés elnökét és Medgyessy Péter miniszterelnököt, vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy azok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot. Szili Katalin válaszlevelében továbbá közli: az Országgyűlés elnökeként is, magánemberként is mélységesen megérti és osztja a levél aláíróinak nemes szándékát, hogy közösen keressék a megoldásokat a Magyarországon és a határon túl élők közötti zavartalan és akadály- mentes kapcsolattartás biztosításához, az uniós csadakozást követő időszakban is. „Nem szabad abba a csapdába esni, hogy döntésünket az indulatok, illetve félelmek befolyásolják” - szögezi le a válaszlevél. Szili Katalin véleménye szerint e szellemben cselekedett a kérdés kezelésében a rendszerváltozást követő időszak valamennyi magyar kormánya és ez így lesz a jövőben is. Kovács László, az MSZP elnöke a párt elnökségi ülése utáni tegnapi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, a kettős állampolgárság létező intézmény, amely a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, egyéni elbírálás alapján adható. Közölte: dolgoznak azon, hogy Szerbia és Montenegró, illetve Ukrajna lekerüljön a vízum- kötelezett országok listájáról. Kovács László kijelentette: az ellenzék támadja a kormányt a kettős állam- polgársággal kapcsolatos álláspontja miatt, de az előző négy évben semmi sem történt e téren. (MTI) Folyik a kutatás Eltűnt a szahalini vezetés Moszkva. Tegnap délutánig nem akadtak a nyomára Oroszország távol-keleti részén annak a Mi-8-as helikopternek, amelynek sorsáról nem tudni semmit azóta, hogy előző nap kora reggel megszakadt vele a rádiókapcsolat. Még nincs végleges adat arról, hogy hány utas volt a gép fedélzetén, de biztosan közöttük volt Igor Farhutdinov, Szahalin megye kormányzója és a helyi adminisztráció több tagja. Egyes értesülések szerint a helikopter a három fős személyzettel együtt 20 embert szállított, más források csak 13 utasról tudnak. A hivatalos közlemények szerint vagy elromlott a helikopter kommunikációs berendezése, vagy olyan helyen szállt le, ahol nem lehet a géppel kapcsolatot teremteni. Nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a helikopter kényszerleszállást hajtott végre Kamcsatka valamely hegyvidéki körzetében. A kutatást már csak a szárazföldön folytatják, mivel a tengeren nem találtak olajfoltot, amely az esetleges vízbe zuhanásról tanúskodna. A keresést egy 50 négyzetkilométeres területre összpontosítják. Felmerült az a lehetőség is, hogy a helikopter eltűnése esetleg kapcsolatban áll a Csendesóceán térségében zajló nagyszabású tengeri hadgyakorlattal. Ezt a sajtóban felröppent verziót azonban hivatalos helyről határozottan cáfolták, mint mondták, semmilyen éleslövészet vagy rakétaindítás nem volt a térségben. Az orosz tudományos akadémia vulkanológus szakértője szerint az is előfordulhatott, hogy a helikoptert habkőomlás temette maga alá, ha egy veszélyes helyen, például a Kuril-tó közelében hajtott végre kényszerleszállást. A szakértő elmondta, hogy Kamcsatka térségében lövellték ki a vulkánok a legnagyobb mennyiségű habkövet, s némely helyeken 110 méteres magasságú omladékony habkőrétegek húzódnak. (MTI) Kofi Annan cáfolta a washingtoni állításokat - háromezer külföldi szélsőséges tartózkodhat jelenleg Irakban Powell katonai erősítést kért Európától Kettős állampolgárság Szili Katalin válasza
