Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-21 / 193. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 21. Gazdaság és fogyasztók Q A lakás-takarékpénztárak ügyfelei helyett a jövőben a szegényebb rétegeket fogják támogatni A pozsonyi Carltonban szállásolják el a pápa kíséretét Újra csökken a lakástámogatás Az állam jövőre újra adhat támogatásokat a községek bérlakásépítésére is (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Az állam jövőre újra jelentős mértékben megcsapolja a lakás-takarékpénztárak és jelzálogbankok ügyfeleinek juttatott támogatásokat. A jövő évi állami költségvetés tervezete szerint az előbbieknek évente legfeljebb 1500 koronás támogatást nyújtanának, míg a jelzáloghitelek kamattámogatása 1 százalékos lenne. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Idén az állam még 3 ezer koronás támogatást nyújt a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek, a jelzáloghitelek kamattámogatása pedig 2,5 százalékos. Gyurovszky László építésügyi miniszter szerint a csökkentés megalapozott, hiszen a bankok kamatjai az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek. így szerették volna elkerülni azt, hogy az egyes pénzügyi termékek között túl nagy legyen a szakadék. Tárcánk is a lakás-takarékpénztárak állami prémiumának csökkentését javasolta, az így megtakarított pénzt azonban bérlakásépítésre fordítanánk - nyilatkozta lapunknak Gyurovszky. Szerinte a támogatások visszafogása nem hoz visszaesést sem a jelzálogbankok, sem a lakás-takarékpénztárak számára, hiszen ezek az elmúlt időszakban jelentős mértékben növelték ügyfeleik számát. A lakás-takarékpénztárak ugyanakkor elítélik az állami támogatás folyamatos változtatását, hiszen ez szerintük elbizonytalanítja az ügyfeleiket. Hasonló a véleménye a jelzáloghitelek kamattámogatásával kapcsolatban a Szlovák Takarékpénztárnak is, képviselőik szerint ugyanis az állami támogatás csöldcentése visszavetheti az ígéretesen beinduló jelzáloghitelezést. Más a véleménye a piac második nagy szereplőjének, az Általános Hitelbanknak. Előrejelzéseink szerint a jelzáloghitelek iránti kereslet a jövőben sem fog csökkenni, a lakosság ugyanis egyre jobban tudatosítja, hogy megéri hitelre élni - nyilatkozta Silvia Nosálová, a VÚB sajtóosztályának vezetője. Hogy végül melyiküknek lesz igaza, azt a jövő év dönti el. A hazai piacon jelenleg kilenc bank nyújt jelzáloghiteleket, amelyek között az elmúlt időszakban kíméletlen konkurenciaharc folyik az ügyfelekért. Némely pénzintézetek emiatt 2 százalékponttal csökkentették a kamatlábaikat, mások pedig nem kérnek illetéket a szerződés elkészítéséért. A kamatot rögzíthetjük öt, tíz ületve tizenöt évre, szerződést köthetünk azonban változó kamatra is. Hogy valójában melyik forma éri meg, abban azonban már megoszlik a szakemberek véleménye. Többségük a változó kamatozású hitelt ajánlja, szerintük ugyanis a jövőben csökkennek majd a kamatlábak. Ezzel szemben többen arra figyelmeztetnek, hogy ha Szlovákiának nem sikerül kellőképp véghezvinnie a gazdasági és költségvetési reformokat, akkor újra nőhetnek a kamatlábak. Lakásépítésre az állam jövőre 7,075 milliárd koronát fordít - legalábbis ekkora összeggel számol a pénzügyminisztérium költségvetéstervezete. Szívesen vettük volna, ha ettől magasabb összeget kapunk, ám figyelembe kell vennünk a lehetőségeinket, és főleg azt a célt, hogy a közkiadások hiánya jövőre ne haladja meg a bruttó hazai termék 3,9 százalékát - vallotta be az építésügyi miniszter. Az építésügyi tárca azonban már felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy az elsőbbséget élvező projektumok finanszírozására szolgáló alapból 450 millió koronát a lakásépítésre fordítsanak. A pénzösszeget bérlakásépítésre és szociális lakások építésére fordítják. Ebből finanszíroznák többek között a romák lakásépítési programját is. A hazai lakásépítés egyik leghatékonyabb támogatója az Állami Lakásépítési Alap, amely a jövőben szintén egyre nagyobb mértékben összpontosít majd a szegényebb rétegek lakáshelyzetének megoldására. Az erről szóló törvénymódosítást a kormány tegnap további megjegyzések nélkül fogadta el. Idén az alap költségvetési forrásai 2,49 milliárd tesznek ki, míg a jövő évre ettől 70,6 millió koronával kevesebb, vagyis 2,42 milliárd koronával számol a költségvetés. Az Állami Lakásfejlesztési Alapról szóló törvénymódosítás pontosan meghatározza azok körét is, akik a jövőben lakástámogatáshoz juthatnak. Elsősorban az olyan kisebb ke- resetűekre gondolnak, akik önerőből képtelenek lennének lakáshoz jutni. Fontos feltételnek számít azonban, hogy a kérvényező nem lehet fiatalabb 18 évnél, és rendszeres kereseti forrással kell rendelkeznie. Hogy pontosan mekkora támogatáshoz jutnak, az a felhasználástól függ. A kérvényezőnek azonban legalább a beszerzési ár 20 százalékát magának kell előteremtenie. Az Állami Lakásfejlesztési Alapról szóló törvény módosítását az államigazgatási reform is szükségessé teszi. Jövőre ugyanis megszűnnek a járási hivatalok, amelyekhez eddig a lakástámogatás iránt érdeklődők benyújthatták kérvényeiket, (mi) Hogyan változik az állami lakástámogatás? Érvényesség Lakástakarékoskodás legm. támogatás/megkövetelt min. betét (Sk) Jelzáloghitelek Támogatás nagysága (%) 2000. 1. 1. 6000 Sk 20 000 Sk-s betétnél 6% a visszafizetés egész időszakára 2001. 1. 1. 4500 Sk 18 000 Sk-s betétnél 5% a visszafizetés egész időszakára 2002. 1. 1. 4000 Sk 16 000 Sk-s betétnél 4,5% a visszafizetés egész időszakára 2003. 1. 1. 3000 Sk 15 000 Sk-s betétnél 2,5% a visszafizetés egész időszakára 2003. 7. 1. 3000 Sk 15 000 Sk-s betétnél 2,5% az év végéig 2004. 1.1. 1500 Sk 10 000 Sk-s betétnél 1% az év végéig A jelzáloghitelek kamattámogatásánál az állam a szerződés időpontjában érvényes kamatlábakat az idén júliusig megkötött szerződések esetében a visszafizetés egész időtartamára biztosította, júliustól azonban a támogatás nagyságát évről évre módosítják. A Herold Tele Media társaság feljelentette Jozef Macejko volt távközlési és közlekedési minisztert Törvénysértően privatizálták a távközlési céget ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Jozef Macejko volt távközlési és közlekedési miniszter a Szlovák Távközlési Vállalat (ST) privatizálása során durván megsértette a törvényeket, sőt az ország alkotmányos rendjét, ezért a Herold Tele Media (HTM) társaság büntető feljelentést tett személye és az őt támogató csoport ellen - közölte tegnap Ivan Matusík, a HTM vezető képviselője. Matusík szerint ugyanis Macejko olyan privatizációs szerződést írt alá, amelyben a következő kitétel szerepel: Szlovákia nem fogad el olyan törvényt, ami az ST 51 százalékos tulajdonosának, a német Deutsche Telecomnak több mint 10 millió euró, azaz mintegy 420 millió korona kárt okozhat. Ez Matusík szerint azt eredményezte, hogy a parlament idén nem fogadta el az ST monopolhelyzetét megingató, a távközlés liberalizálásáról szóló törvényt, illetve a későbbiek során a törvényjavaslatot Rudolf Schuster államfő nem volt hajlandó aláírni. A Herold Tele Media rendőrségnek átadott keresete úgy fogalmaz, hogy a verseny- és alkotmánysértő privatizációs szerződés megkötése nem kizárólag Jozef Macejko lelkén szárad, mivel egymaga ilyen döntést nem hozhatott. Ezért a HTM a távközlési tárca több vezető munkatársát, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) számos képviselőjét, sőt magát a Dzurinda-kor- mányt is vádolja, hiszen a nagyszabású privatizációra és annak feltételeire maga a kabinet is bólintott. A Herold Tele Media úgy látja, a távközlési vállalat emellett felelőtlenül bánik a rábízott vagyonnal; ennek egyik jele, hogy versenytárgyalás nélkül 58 millió koronáért eladott egy ingatlant Dominik Hrbaty teniszezőnek. A HTM egyébként már több mint 7 éve pereskedik a távközlési vállalattal, mivel az szerinte felrúgta a telefonkönyvek kiadásáról kötött szerződést, ezáltal a társaság a kamatos kamatokkal együtt 400 milliárd koronával károsította meg. (shz) A magyarokra az individualizmus és a teljesítményközpontúság, a szlovákokra inkább a közösségi szellem a jellemző A Mól olajcég ügyel a kulturális különbségekre MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A nemzetközi kitekintés és a csapatszellem hajtja előre a Mól regionális terjeszkedését - írta szerdán a Financial Times. A brit gazdasági napilap arról számolt be, milyen tapasztalatokat szerzett a magyar nagyvállalat az eltérő A megvásárolt horvát és a szlovák cég miatt fontos a jó csapatszellem. kulturális minták kezelésében. Végeztek egy felmérést a Mól és a 70 százalékos tulajdonában lévő szlovák Slovnaft 45 menedzserének körében, amiből az derült ki, hogy a magyarokra inkább ax individualizmus és a teljesítményközpontúság jellemző, míg a szlovákokban erősebb a közösségi szellem, valamint a munka és a magánélet kiegyensúlyozására irányuló törekvés. Mosonyi György, a Mól vezér- igazgatója szerint a vállalat regionális terjeszkedése azért működik, mert odafigyel az ilyen részletekre. „Tágítanunk kell nemzetközi kitekintésünket, vissza kell szorítanunk az individualizmust, és nagyobb figyelmet kell fordítanunk a csapatszellemre” - mondta. A londoni lap szerint a kulturális különbözőségek elfogadásával a vállalat részben választ adott a Slov- naft-részesedés megszerzését és általában a térségi terjeszkedését érő bírálatokra. Elemzők ugyanis kételkedtek abban, megvan-e a Mólban az ehhez szükséges szakértelem, különösen olyan térségben, ahol populista politikusok szítják a hajdani magyar hegemónia miatt máig élő ellenérzéseket. A Mól az ilyen aggodalmak csillaA Mól szép munkát végzett a Slovnaftnál, de az két évig tartott. pítása érdekében a Slovnaft pozsonyi központjába vezényelt mind a húsz menedzserét továbbképzésre küldte, amelynek az volt a célja, hogy erősítse bennük a kulturális különbözőségek iránti fogékonyságot. A Financial Times szerint ezt a stratégiát fogja követni terjeszkedésének következő állomásán, Horvátországban is, miután júliusban megállapodást kötött arról, hogy 505 millió dollárért 25 százalékos plusz egy részvényes részesedést szerez az ottani INA olajvállalatban. E beszerzésnek is vegyes visszhangja volt - írta a lap. Idézte Robert Rethyt, a CA-IB Securities elemzőjét, aki szerint „elég nehéz lesz indokolni ezt az árat, bár stratégiai tekintetben tetszetős a lépés. A Mól szép munkát végzett a Slovnaftnál, de az két évig tartott.” Mosonyi. szerint viszont a Molt éppen a Slovnaftnál szerzett tapasztalatai segítették hozzá ahhoz, hogy felismerje az INA „igazi értékét”. „Gondos értékelést végeztünk, és egyáltalán nem fizettünk túl sokat. Ez hosszú távra szóló szövetség, nem hároméves üzlet” - mondta Mosonyi György. Szavatolják a minőséget ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az év első hat hónapja alatt közel 12,5 ezren 23 091 vendégéjszakát töltöttek a Radisson SAS Carlton belvárosi szállodában, az átlagos szobafoglaltság 64,14 százalékos volt. Annak ellenére, hogy a szálloda bevételei megfelelően alakultak - az első félévben 144,741 millió korona, - nem sikerült átlépni a múlt évi 30 milliós koronás havi bevételt. Ennek ellenére július közepétől csökkentették a szobaárakat; mindazok, akik nem előre foglaltatnak szálláshelyet a standard szobáért éjszakánként 185, a business- szobáért 199 eurót fizetnek. A legtöbb vendég Németországból, az USA-ból, Csehországból, Olaszországból és Ausztriából keresi fel a szállodát, melynek szolgáltatásaival elégedett volt például a portugál köztársasági elnök és neje, a NOB elnöke, Jósé Carreras operaénekes, vagy a török és az izraeli labdarúgóválogatott. Szeptemberben pedig az egyházi méltóságokat és a pápa kíséretét is a Radisson SAS Carlton Hotelben szállásolják el. (erf) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A takarékpénztár félévi nyeresége Pozsony. A Szlovák Takarék- pénztár 2003 első 6 hónapjában a nemzetközi könyvviteli normák szerint 1,407 milliárd korona nettó nyereséget könyvelt el, ami lényeges javulás a 2002 hasonló időszakában elért 468 millió koronás profithoz képest. Az ügyfelek betétállománya a vizsgált időszakban 1 százalékkal nőve elérte a 174,6 milliárd koronát, ez a hazai bankokban őrzött megtakarítások 26,2 százaléka. A takarékpénztár 2003 első felében 2944jelzáloghiteit folyósított, összesen 2,2 milliárd korona értékben. Az osztrák Erste Bank tulajdonában levő pénzintézet mérlegfőösszege viszont 1 százalékkal csökkent 201,4 milliárd koronára. (SITA) Tovább csökkent a munkanélküliség Pozsony. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint júliusban is csökkent a munkanélküliek aránya, mégpedig a júniusi 14,60 százalékról 14,49 százalékra. Ez a vártnál jobb eredmény, mivel júliusban nem számoltak az állástalanok számának mérséklődésével. Abszolút számokban mérve július végén 384 ezren voltak munka nélkül, pontosabban ennyien szükség esetén azonnal munkába tudnának lépni; összességében viszont 422 ezren várnak állásra. 2002 júliusa és 2003 júliusa között a javulás 3,12 százalékpontnyi, egy éve ugyanis még közel 18 százalékos volt a munkanélküliek aránya. (CTK) Nincs veszélyben a privatizáció Pozsony. Robert Nemcsics gazdasági miniszter nem tart attól, hogy az esetleges visszahívása tovább késleltetné a Szlovák Villamos Művek privatizációját. A miniszter visszahívását az ANO képviselői javasolták legutóbbi bazini nem formális találkozójukon. A vállalat privatizációja azonban már így is késik, hiszen a kormány júliusban újabb cégeknek tette lehetővé, hogy pályázzanak a cég kisebbségi részvénycsomagjára. Azóta két új társaság jelentkezett az eddigi nyolc jelentkező mellé. Az egyik új jelentkező a cseh CEZ energetikai vállalat, amely májusban olyan ajánlattal állt elő, amita kormány nem tudott visszautasítani. (TASR) Terjeszkedik a cseh áramszolgáltató Budapest. A cseh állami villamosművek, a CEZ Bulgáriában is áramszolgáltatókat akar vásárolni. A cég azonban Magyarországon és Lengyelországban is érdeklődik, Szlovákiában pedig a fő áramtermelőt szeretné megvenni. A CEZ, saját adatai szerint, Európában nagyságra a második áramexportőr. A bolgár kormány hét állami áramszolgáltatóból akar eladni 67 százalékos részesedéseket. A CEZ-nél augusztus végén döntenek az ajánlatról. (MTI) Csak 2009-től fizethetünk euróval London. Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Magyarország várhatóan 2009-ben vezeti be az eurót - derül ki abból az elemzésből, amit a Reuters ügynökség végzett a múlt héten 39 stratégiai és politikai elemzőt kérdezve. A legoptimistább előrejelzések szerint országainkban 2006-tól fizethetünk majd az egységes európai pénznemmel, a legpesszimistábbak szerint azonban erre csak 2012-ben kerül sor. Szlovákia esetében azonban még ez sem a legborúlátóbb előrejelzés, hiszen néhány elemző szerint mi csak 2014-től fizethetünk euróval. Belépésünkkor egy euró körülbelül 40,8 koronát ér majd. Az eltérések azonban itt is jelentősek, hiszen míg egyesek szerint az árfolyam 33 koro- na/eurós szinten lesz, mások a 45 korona/eurós árfolyamot sem tartják kizártnak. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,030 Lengyel zloty 9,609 Angol font 60,202 Magvar forint (100) 16,183 Cseh korona 1,296 Svéd korona 4,535 Dán korona 5,654 Szlovén tollár (100) 17,878 Japán ien (100) 31,874 Sváici frank 27,205 Kanadai dollár 27,053 USA-dollár 37,780 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,80-43,10 36,52-38,92 1,27-1,33 15,16-17,16 OTP Bank 40,85-42,99 36,65-38,68 1,26-1,33 15,56-16,75 Postabank 40,88-43,18 36,42-39,14 1,27-1,33 14,38-17,98 Szí. Takarékpénztár 40,87-42,86 36,63-38,51 1,26-1,33 15,43-16,88 Tatra banka 40,87-43,05 36,74-38,70 1,27-1,33 15,52-16,80 UniBanka 40,92-43,02 36,75-38,64 1,26-1,33 14,59-15,52 Általános Hitelbank 40,85-43,03 36,68-38,64 1,26-1,33 15,27-17,05 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
