Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-20 / 192. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 20. Havel kegyelmet kér Putyintól Prága. Vádav Havel volt cseh államfő kegyelmet kért Vlagyi­mir Putyin orosz elnöktől egy cseh férfi számára, akit Orosz­országban egy gramm hasis csempészéséért vetettek bör­tönbe. A kérést a cseh külügyi tárca is támogatja. A 36 éves Pavel Pavlíceket áprilisban egy gramm hasis állítólagos csem­pészése miatt 19 hónapos sza­badságvesztésre és drogelvo­nókúrára ítéltek. Ha erre nincs törvényes lehetőség, akkor az exállamfő azt kéri: az orosz ha­tóságok engedélyezzék Pav- líceknek, hogy büntetését Csehországban töltse le. Cseh­országban az egy grammnyi hasis birtoklása legfeljebb sza­bálysértés lehetne. Pavlícek Új­delhiből Prága felé tartva állt meg Moszkvában. A vámosok egy gramm hasist találtak poggyászában. A cseh férfi azt állítja, hogy a kábítószert Indi­ában egy szent férfitól kapta, s eltette emlékül, nem gondol­ván, hogy ebből baj lehet. Bár Pavlícek bünteüen előéletű, az orosz hatóságok a cseh konzu­látus intervenciói ellenére is el­ítélték. A hatályos orosz törvé­nyek szerint akár hét évet is kaphatott volna. (MTI) Merényletek, támadások Kandahár. Pokolgép robbant tegnap az afgán elnök öccsé- nek kandahári házában, de Hamid Karzai államfő fivére nem tartózkodott ott a detoná­ció idején. Nem tudni, ki követ­te el a bűncselekményt Ahmed Vali Karzai ellen, akit testvére, az államfő személyes képvise­lőjének nevezett ki a dél-afga- nisztáni városban. A hatóságok azonban emlékeztetnek arra, hogy a megbuktatott tálibok és szövetségeseik számos me­rényletet követtek el ebben a térségben. Hamid Karzai el­nök ellen is megkíséreltek már itt merényletet tavaly szep­temberben, de az államfő sér­tetlen maradt. Más hír: fegy­veres támadók megöltek hét­főn tíz rendőrt, köztük Abdul Halikot, Logar tartomány rendőrfőnökét a fővárostól, Kabultól kilencven kilométer­nyire délre, Harvar körzeté­ben. Nem ismeretes, hogy a vállról indítható rakétákkal és gépfegyverekkel szétlőtt rend­őrautóban ülők közül túlélte-e valaki a támadást. (MTI) Afganisztánban tegnap ünne­pelték a függetlenség napját, a központi rendezvényen Karzai államfő is megjelent (CTK/AP) Halálos ítéletek Marokkóban Casablanca. Négy vádlottat halálra ítéltek tegnap Marok­kóban abban a 87 vádlottas perben, amelyet a májusban elkövetett, 45 halálos áldoza­tot követelő casablancai me­rényletsorozattal kapcsolatban folytattak le. A többi vádlott különböző időtartamú börtön- büntetéseket kapott. A vádlot­tak mind tagjai a Szalafija Dzsihádija nevű, illegális, ult­rakonzervatív muzulmán szer­vezetnek, amely a Marokkó­ban levő amerikai érdekeltsé­gek és az országban élő zsidók elleni támadásokat tekinti fel­adatának. (MTI) Valószínűleg a mali kormányzat fizetett, de később a pénzt megkapja Berlintől, fejlesztési segély formájában Hazafelé tartó európai túszok Miire Hcdiger (42) Roto Walthor (35) Sllja Slihell (19) Sibylto Grat (19) Arjen Hilbers (35) Martin Hairu (38) Rainer Bracht (46) Christian Grüne (37) Jürgen Maáhete (36) Frank Gottiobcr (30) Sascha Nottür (27) Witek Mltko (49) Tegnap délután még nem lehetett tudni, mikor érkezik Európába a tizennégy túsz (Reuters-fotó) Kurt Schuster (64) Erna Schuster (62) Berlin. Úton vannak hazafelé, de tegnap délelőtt ennek az útnak csak az elején tartottak a Szaharában fogságba esett európai túszok, akiknek a ki- szabadulását Németország hétfőn este erősítette meg. ÖSSZEFOGLALÓ A tizennégy - 9 német, 4 svájci, egy holland - túsz délben Tesszalitból indult Gao településre, ahol a Bundeswehr Transall szállítógépe várt rájuk, hogy Mali fővárosába, Bamakóba vigye őket. Eredetileg úgy volt, hogy a Tesszalitban össze­gyűlt túszokat egy Antonov típusú géppel szállítják Gaóba, ám végül terepjárókra ültek. A nehéz terepvi­szonyok miatt órákig tartott az út Gaóig. Jürgen Chrobog német ál­lamtitkár, a szaharai ügy főkoordi­nátora műholdas telefonon beszélt a kiszabadult személyek egyikével, s úgy nyilatkozott, hogy a turisták a hat hónapig tartó megpróbáltatás ellenére jól vannak. Összesen 32 európai turista tűnt el tavasszal a Szaharában. A túszdrá­ma Algériában kezdődött, majd Ma­liban folytatódon. A megpróbáltatá­sokba egy német nő belehalt. A 32 turista közül 17-et májusban, algéri­ai területen kiszabadítottak. Az em­berrablókat fundamentalista isz­lámistáknak tartják, valószínűleg az Igazság és Harc Szalafista Csoport­jának (GSPC) emberei. A német tö­megtájékoztatás egyetért abban, hogy váltságdíjat fizettek a szabadu­lásért, s ötmillió - vagy annál vala­mivel kevesebb - eurót emlegetnek. Németország tagadja, hogy akár csak egy eurócent is származott vol­na tőle, mert a hivatalos álláspont szerint a német állam nem zsarolha­tó. Kommentátorok szerint ha most ténylegesen a mali kormányzat fize­tett is, később a pénzt megkapja Ber­lintől, például fejlesztési segély for­májában. Wolfgang Bosbach, a német unió­pártok parlamenti frakciójának he­lyettes vezetője a Financial Times Deutschland tegnapi számában fel­vetette, hogy a turisták is szálljanak be a kiszabadítási költségekbe, szá­moljanak túszszedés esetén a kisza­badítási költségek egy részének a megtérítésével, ha már „könnyel­műen és a borzongás végett veszély­be sodorják magukat”. Németország méltatja Algéria és Mali segítőkészségét, s Líbia is je­lentkezett közvetítőnek, úgy mint 2000-ben, amikor a Fülöp-szigetek- ről szabadultak német túszok. Szaif Kadhafi, a Kadhafi Alapítvány elnö­ke, a líbiai államfő fia a Der Tagess- piegelnek úgy nyilatkozott, hogy ez­úttal az emberrablókhoz fűződő po­litikai kapcsolataikkal segítettek. Gerhard Schröder német kancellár tegnap Berlinben a szaharai túszej- tők elfogását és bíróság elé állítását sürgette. Közölte: a német hatósá­gok támogatni fogják algériai és ma­li partnereiket a tettesek elfogásá­ban és bíróság elé állításban. „A nemzetközi terrorizmus elleni harc szoros és bizalommal teli együttmű­ködést igényel” - tette hozzá. Líbiáról az ENSZ-ben Szankciók feloldása New York. Nagy-Britannia az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztette azt a határozati javaslatot, amelynek megszavazása esetén azonnali ha­tállyal feloldják a Líbiát sújtó nem­zetközi büntetőintézkedéseket. Franciaország továbbra is lebegteti azt a lehetőséget, hogy vétójogával élve megakadályozza a határozat el­fogadását. A BT zárt ajtók mögött úgy döntött, hogy ma megkezdi az első konzultációkat a Bulgária támo­gatásával benyújtott brit javaslatról. Szavazás a hét végén, legkorábban pénteken várható, ami lehetőséget ad arra, hogy a francia-líbiai tárgya­lások eredményre vezessenek. Az érvényes ENSZ-határozatok ér­telmében a Líbiát sújtó szankciók csak akkor oldhatóak fel, ha Tripoli elismeri felelősségét a Lockerbie- merényletért, minden birtokában lé­vő információt feltár a robbantásról, kártérítést fizet és megtagadja a ter­rorizmust. Líbia ezt a napokban megtette, s 2,7 milliárd dollárt fizet a Lockerbie-merényletért, így a 270 áldozat hozzátartozói öttől tíz millió dollárig terjedő összeget kaphatnak. A szankciók eltörléséről szóló hatá­rozat elfogadását Franciaország megakadályozhatja. Párizs újra akaija tárgyalni azt az egyezséget, amelynek alapján Líbia 35 millió dolláros kártérítést fizetett egy 1989-ben felrobbantott francia re­pülőgépen utazók hozzátartozói­nak. Párizsnak az a célja, hogy Líbia ugyanakkora kártérítést fizessen, mint a Lockerbie-ügyben. (MTI) Felerősödtek a remények, hogy a szövetségesek gyűrűbe fogták a bukott diktátort Elkapták Szaddám volt alelnökét MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Erbíl/Bagdad. Kurd harcosok az észak-iraki Moszulban elfogták Ta- ha Jaszín Ramadán volt iraki alel- nököt - közölte tegnap a Kur- disztáni Hazafias Szövetség (PÚK) szóvivője. Ramadánt a PÚK harco­sai hétfő délután kerítették kézre és átadták őt az amerikai erőknek. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió szerint a volt alelnök földműves­nek öltözött, hogy megtévessze ül­dözőit. Tegnap a Pentagon is meg­erősítette Ramadán elfogásának és átadásának hírét, amelyet Bush el­nök is jelentős sikernek nevezett. Taha Jaszín Ramadán a 20. legfon­tosabb körözött iraki vezető az amerikaiak listáján. A 65 éves egy­kori alelnök Szaddám körének egyik legfontosabb alakja volt, egyike az 1968-ban végrehajtott, és a Baasz pártot hatalomra segítő puccs kitervelőinek. Az 1980-as években miniszterelnök-helyettes volt, 1991-ben alelnökké nevezték ki, emellett a néphadsereg és a Baasz párt milíciájának parancsno­ki tisztét töltötte be. Ramadán elfo­gása ismét felerősítette a reménye­ket, hogy a szövetségesek valóban gyűrűbe fogták a volt diktátort. Fi­gyelemre méltó, hogy Szaddám fi­ait, Udajt és Kuszajt is Moszulban kerítették be. A volt alelnököt azzal vádolják, hogy vétkes az emberies­Taha Jaszín Ramadán (Reuters) ség elleni bűnök elkövetésében, konkrétan szerepe volt az ország északi részén az 1980-as években történt kurd, illetve Dél-Irakban 1991 után történt síita lázadás vé­res leverésében. Amerikai katonákra lőttek Tikrít városában egy mentőautó fedezé­kéből; a támadásban két iraki meg­sebesült. Az amerikai hadsereg tegnapi közleménye szerint a 4. gyalogsági hadosztály katonáit ér­te a hétfő éjjeli támadás Szaddám Húszéin egyik palotájánál. Az iraki fegyveresek egy mentőautó takará­sában haladva, járművükből tüzet nyitottak a katonákra. A válaszul érkező lövések megsebesítettek két irakit, ezután a támadók elmene­kültek. Ötven palesztin, tunéziai, és iráni illetőségű férfit vettek őrizetbe az amerikaiakkal szövetséges kurd pesmergák az iraki-iráni határ kö­zelében. Észak-Irakban. A kurdok akciójáról a kurd fegyveres erők fő­parancsnok-helyettese számolt be. Musztafa Dzsafar elmondta: Szu- leimáníjában és a város környékén fogták el az Iránból érkezett férfia­kat. Többségüknél több, különbö­ző névre és különböző országból származó okmányt is találtak. „Minden okunk megvan arra, hogy azt gondoljuk, a most őrizetbe vet­tek kapcsolatban állnak az Anszár al-Iszlám terrorszervezettel, és az iráni kormányzat támogatását él­vezik.” Új fegyveres milícia alakult az iraki főváros többségében síiták lakta ne­gyedében, Szadrvárosban. Az Ab- dul-Hádi Al-Darrádzsi sejk vezette síita szervezet tegnapi első de­monstrációján a vezető kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy az amerikai katonák elhagyják az egy­kori Szaddámvárost. „Nem terve­zünk semmiféle akciót az amerikai hadsereg ellen, csupán távozásukat akarjuk” - hangoztatta. ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Izrael a héten adja át a palesztinoknak a ciszjordániai Jeri­kó és Kalkilíja feletti biztonsági el­lenőrzést - közölte tegnap Saúl Mofaz izraeli védelmi miniszter. Az izraeli rádió szerint Mofaz a városok átadásáról a Palesztin Hatósággal állapodott meg. Az izraeli csapatok Jerikó és Kalkilíja után fokozatosan két másik ciszjordániai városból, Túl-Karmból és Rámalláhból is kivo­nulnak. A Jediót Ahronót című izra­eli napilap internetes változata sze­rint Mofaz állítólag azt mondta, hogy az izraeli hadseregnek negy­vennyolc órán belül el kell hagynia Jerikót és Kalkiliját. A palesztinok nem tudták megerősíteni ezt az ér­tesülést. Rebhi Arafat tábornok, aki a palesztin küldöttséget vezeti a ciszjordániai kivonulásokról folyó tárgyalásokon, kijelentette, hogy „az izraeli fél egyelőre nem tájékoztatott bennünket semmiről”. Mahmud Abbász palesztin kor­mányfő a John MaCain amerikai szenátorral megtartott hétfő esti ta­lálkozóján nem zárta ki azt a lehető­séget, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök megpróbálja aláásni az ő te­kintélyét. A szenátor megkérdezte tőle, igazak-e azok a sajtóhírek, mi­szerint nem tartja ellenőrzése alatt a palesztin biztonsági helyzetet, mire a kormányfő igennel felelt, hozzáté­ve, hogy éppen az ellenőrzés meg­szerzését tartja egyik legfontosabb feladatának. MaCain szerint Abbász nem érzi magát elég erősnek ahhoz, hogy fellépjen a palesztin terrorszer­vezetek ellen. A Háárec izraeli napilap szerint az izraeli hatóságok az utóbbi hetek­ben fokozták palesztinok földjeinek kisajátítását Kelet-Jeruzsálem külső kerületeiben, a város körüli bizton­sági vonal kiépítésével összefüggés­ben. A kisajátítási végzések egyaránt érintenek lakosokat az Izrael által 1967-ben annektált zónában, vala­mint az olyan szomszédos helysé­gekben, mint Abu Disz, a Kelet-Jeru­zsálem és a Ciszjordánia közötti de­markációs vonalon fekvő palesztin település. A biztonsági vonal, amely­nek egy 17 kilométeres szakasza épül itt, több kilométer mélyen he­nyélik Ciszjordániába, Jeruzsálem határain kívülre, hogy védelmet nyújtson a zsidó telepeknek. A vonal kiépülésével ötvenezer palesztin ke­rül az izraeli oldalra, elvágva Cisz­jordánia többi részétől. Ehhez jön még az a kétszázezer palesztin, akik az annektált Kelet-Jeruzsálemben élnek, de csak rezidensi státusuk van. Ezzel szemben a Kelet-Jeruzsá­lem külső kerületét jelentő Cur Baher falu több száz lakosa, akiknek lakhatási engedélyük van Izraelben, a fal palesztin oldalán találhatják magukat. (MTI, TASR) A vallomások szerint nem volt bizonyíték arra, hogy Bagdad fenyegetést jelentett a környező államokra Nagy beismerések történtek Londonban ÖSSZEFOGLALÓ London. Az Irak elleni háború jo­gosságát alátámasztani hivatott brit kormánydosszié nem tartal­mazott bizonyítékot arra, hogy Bagdad fenyegetést jelentett a kör­nyező államokra vagy a nyugatra nézve. Ezt tavaly ősszel Jonathan Powell, a brit kormányfő kabinet- főnöke írta e-mailben a hírszerzés egyik magas rangú munkatársá­nak. A levelet hétfőn hozták nyil­vánosságra a David Kelly halálá­nak okait vizsgáló független bizott­ság meghallgatásán. „A dokumen­tum nem demonstrálja a Szaddám Húszéin iraki elnök jelentette ve­szélyt, nem beszélve az azonnali veszélyről... Azt mutatja, hogy az iraki elnöknek megvannak az esz­közei, de nem bizonyítja, hogy Bagdadnak szándékában is áll megtámadni a szomszédait, vagy a nyugatot” - írta az üzenetben Jo­nathan Powell egy héttel azelőtt, hogy a brit kormány a múlt év szeptemberében, hat hónappal a háború megindítása előtt nyilvá­nosságra hozta az iraki tömeg- pusztító fegyverekről szóló dosszi­éját. A brit kormányfő a háborút megelőzően a dossziéra hivatkoz­va többször hangsúlyozta: Irak bio­lógiai és vegyifegyver-programja azonnali és súlyos fenyegetést je­lent. A hétfői meghallgatáson nyil­vánvalóvá vált az is, hogy a brit vé­delmi minisztérium hozta nyilvá­nosságra júliusban David Kelly ne­vét, mint a brit kormányzati dosz- szié adatainak felnagyításáról má­jusban elhangzott BBC-riport lehet­séges forrását. Powell a meghallga­táson elmondta: „A miniszterelnök világossá tette, hogy a védelmi mi­nisztériumnak kell kezelnie ezt az ügyet.” Pam Teare, a védelmi mi­nisztérium kommunikációs igazga­tója pedig a meghallgatáson nem tagadta: a védelmi tárca illetékesei döntöttek úgy, hogy kiadják Kelly nevét a sajtónak. A brit kormány al­kalmazásában álló fegyverszakértő két nappal azután lett öngyilkos, hogy megjelent az iraki hírszerzési üggyel foglalkozó parlamenti kü­lönbizottság nyilvános ülésén. A britek több mint fele nem hisz sem a kormánynak, sem a BCC-nek az öngyilkosságot elkövetett védel­mi minisztériumi fegyverszakértő, David Kelly halála ügyében indí­tott vizsgálattal kapcsolatban. A közvélemény-kutatás eredményeit tegnap hozták nyilvánosságra, egy héttel azután, hogy az ügyben el­kezdődött a Brian Hutton bíró ve­zette vizsgálat. Miközben a meg­kérdezettek 52 százalékának nincs bizalma sem a kormány, sem a BBC televízió- és rádiótársaság iránt, 36 százalékuk úgy vélekedik, hogy a közszolgálati rádió és tv megbízha­tóbb, mint a kormányzat, és csak a megkérdezettek hat százaléka vall más álláspontot, vagyis hisz in­kább a kormánynak az ügyben. Az ICM intézet által végzett felmérést a The Guardian közölte. Az ada­tokból az is kiderül, hogy megkér­dezettek 68 százaléka úgy véli, a kormányzat igazságtalanul járt el David Kellyvel szemben, (m, n) E m bargófe nyegetés A bálnák védelmében Washington. Az amerikai kormány mélységes csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Iz- land felújította a bálnavadászatot. Kilátásba helyezte, hogy esetleg ke­reskedelmi embargót vezet be a szi­getország ellen, ha az nem vonja vissza a bálnavadászat felújítására kiadott engedélyeket. Richard Bou­cher külügyi szóvivő elismerte ugyan, hogy nemzetközi jogilag nem kifogásolható az izlandi kor­mánydöntés, hiszen a bálnák meg­óvását célzó 1986-os nemzetközi egyezmény csak a kereskedelmi célú bálnavadászatot tiltja, ám az USA szerint a reykjavíki döntés így is el­lentétben áÜ a kihalás veszélyével fe­nyegetett bálnafajok védelmét célzó nemzetközi törekvésekkel. (MTI) Jerikót és Kalkiliját a héten átadják a palesztinoknak Kisajátítják a földeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom