Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-02 / 177. szám, szombat

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 2. Nemcsak a húszéveseké a világ... 17.rész Ha száraz a Mindenki ismeri az érzést: ha melegben nehéz testi munkát végzünk, futunk vagy sietünk, ki­szárad a szánk, nyál sincs a szánkban. Ez pedig igencsak za­varó. Nehezíti a folyékony beszé­det, a nyelést, az ízlelést, az éte­lek keveredését az emésztő ned­vekkel, a fogak öntisztítását és a nyál antibakteriális hatását is. Szájszárazság felléphet némely gyógyszerek szedése miatt is, mint pl. az allergiát gyógyító, vagy az idegrendszerre ható gyógyszerek esetében. Ha csak átmeneti állapotról van szó, ak­kor hamar elmúlik ez a kelle­metlenség. A szájüreg szárazsá­ga azonban számos betegség kí­sérő tünete is lehet, mint pl. reumatikus ízületi gyulladás, az epeutak elzáródása okozta máj- gyulladás, bőr- és izomgyulla­dás, vérszegénység, daganatos megbetegedések. Közvetlen oka az, hogy a nyálmirigyek nem termelnek annyi nyálat, hogy az elegendő lenne a szájüreg nor­mális nedvességének a biztosítá­sához. Az orvos feladata, hogy megtalálja a nyáltermelés csök­kenésének okát. A BETEGSÉG KlSÉRÖ TÜNETE A beteg úgy segíthet az orvos­nak, hogy pontosan elmondja mindazt, ami összefügghet a be­tegséggel. Például egész nap száraz-e a szája, vagy csak este, minden étkezésnél jelentkezik- e, vagy csak valamilyen konkrét élelem elfogyasztása után. Jó, ha beszámol az orvosi beavatko­száj Dr. Kvasz Éva zásokról, a műtétekről, a gyógy­szeres kezelésekről, valamint a többi körülményről, pl. a do­hány, alkohol vagy a feketekávé fogyasztásáról. Ezután következik a nyál össze­tételének és a nyálmirigy műkö­désének a kivizsgálása. A nagy nyálmirigyben végbemenő pan­gó nyáltermelésnek a leggyako­ribb oka az úgynevezett nyálkő, amely a nyálvezetéket zárja el. Ezt rosszindulatú daganat is okozhatja. Mivel a nyálmirigy működését más szervi betegség is befolyásolhatja, nem felesle­ges a teljes kivizsgálás sem. Ide tartozik a vér és a vizelet ellen­őrzése, valamint annak az elem­zése, hogy a betegnek nincs-e hormonális, szem- vagy idegká­rosodása. Ezek a zavarok na­gyon gyakran a szájüreg száraz­ságával jelentkeznek. Vannak esetek, amikor az orvos a nyál­termelés serkentésével igyekszik eltávolítani a tüneteket. Ilyen­kor leggyakrabban a szájüreg öblítését ajánlja. Ez sok esetben eredményes is, ám ha mi próbál­kozunk, ügyelni kell arra, hogy az öblítők ne károsítsák a foga­kat és a száj nyálkahártyáját. A szájüreg szárazsága akkor szüntethető meg teljesen, ha megszüntetjük azokat az oko­kat, amelyek ezt a kellemetlen­séget kiváltották. Aki erre hajla­mos, kerülje a száraz és túlfű­szerezett ételeket, az alkoholt és a szénsavas italokat, s ne dohányozzon. TÍZ TIPP GYOMORÉGÉS ELLEN 1. Reggel éhgyomorra ne igyon feketekávét és ne dohányozzon! 2. Kerülje az alkohol, a savanyú ételek, italok és a szénsavas üdítők fogyasztását. 3. Étkezések között készítsen magának zab- vagy rizslisztből 2 dl tejjel vagy vízzel híg krémet, amit ízesítés nélkül (legfeljebb kevés fahéjjal és szegfűszeggel) lassan el kell kanalazgatni. 4. Este semmilyen nehezen emészthető, zsíros és fűszeres ételt nem szabad fogyasztani. 5. Ne egyen tömény édességeket és csípős, ételeket! 6. Reggel éhgyomorra igyon meg 1-2 csésze langyos kamilla-, cicka­fark- és orbáncfűteát édesítés nélkül. 7. Savas felböfögés és intenzív gyomorégés esetén használhat sav­kötő hatású lúgos porokat. 8. Minden nap masszírozza meg talpán a gyomorzónát (a nagyujj izompárnája alatt a láb belső boltozatnál) és a napfonalat. 9. Ha hányingere van, végezzen légzőgyakorlatokat! 10. Ha székrekedés is társul gyomorpanaszához, fogyasszon napköz­ben több rostos ételt, egyen reggel aszalt szilvát vagy gyümölcslekvárt. A túl szigorú étrend kényszerűen a diéta megszegésére készteti az embert Gyógyító táplálkozás TÁJÉKOZTATÓ A táplálkozás tudomá­nya, a dietetika is­mert is, meg nem is. ;; Egyrészt mindenki ■■■■■■ tud enni (táplálkozni már kevesebben), s mindenkinek van bevált fogyókú­ra-receptje, vagy tudja, mit nem szabad ennie epegörcs esetén. De vajon tudjuk-e azt, hogy mi is a táplálkozás tudománya? TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Az étrend megváltoztatásával tör­ténő gyógyítás nem nevezhető új keletű terápiás módszernek. A dietetika, a táplálkozás tudománya sok mindent megért már, volt az egyik legfőbb orvostudomány épp­úgy, mint mellőzött, sőt megtűrt medikatúra. A középkor sötétsége és a gyógyszerek forradalma után a táplálkozás tudatos alakítása, az egyes betegségekhez való „idomítása“ ismét elfoglalta méltó helyét az egészségügyi tudomá­nyok palettáján. Sőt, napjaink fel­kapott témája lett a fitt- és a wellness táplálkozás, vagy a külön­böző természetközeli (vagy annak mondott) táplálkozási irányzatok kérdése és gyakorlása. MIT TUDUNK AZ ÉTRENDDEL KEZELNI? A válasz egészen egyszerű: szinte mindent. Még az olyan, a táplálko­záshoz kevésbé kötődő betegsé­gekre, mint az influenza, csonttö­rések vagy éppen a reuma is van táplálkozási ajánlás, de legalább is jól használható tanács. Azonban mégsem mindent: a gyógyszerek sokszor gyorsabb, látványosabb, Azok az ételek illeszthetők be iga­zán egy betegség étrendjébe, me­lyeket korábban is fogyasztott, kedvelt a beteg. Tehát nem teljesen új étrendet, életvitelt kell kreálni, hanem először érdemes megvizs­gálni, melyek azok az ételek, amelyeket kedvelt, s azt, hogy el- készíthetőek-e ezek a betegséghez igazítva. Minden bizonnyal több ilyet is találunk, s ehhez nem is kell különösebb képzettség. tartósabb, könnyebb eredményt hoznak - s egyszerűbben is. Sok olyan betegség létezik, melynek egyetlen gyógyszere a diéta, de még több olyan, melyet gyógysze­rek nélkül nem tudnánk átvészel­ni, vagy velük élni. A diéta tehát nem mindenható, de nem is nélkü­lözhető. Ml A LEGFONTOSABB? Nem mindegy, hogy kinek milyen szigorúságú és mennyi időre szóló diétát kell betartania. Nehezen vonható párhuzam egy gyomor­rontás esetén alkalmazható pár na­pos megszorítás és egy cukorbeteg élethosszig tartó diétája között. Az első és legfontosabb dolog, amit figyelembe kell vennünk, hogy egy diéta sose legyen indokolatlanul szigorú, minél jobban hasonlítson a már korábban megszokott táplál­kozáshoz. Talán nem is jó szó a dié­ta, sokszor hallhatjuk ma már he­lyette a szabályozott étrend kifeje­zést. A túl szigorú étrend ugyanis kényszerűen annak megszegésére fogja késztetni használóját, s ezért jobban járunk egy inkább megen­gedőjeliegű étrenddel. A LEGJOBB DIÉTÁS ÉTELEK A biotermék inkább a nők műfaja A biotermék a felnőttek egynegye­de számára fontos az élelmi­szervásárlásánál. Ennél többen tartják lényegesnek az alacsony zsír-, szénhidrát- és kalória-tartal­mat. Többek között ezt állapítja meg az Étkezési szokások 1989- 2003 című, idén márciusban Magyarországon végzett kutatás eredményeit összegző jelentés. A legutóbbi négy évben nem válto­zott számottevően azok aránya, akik különösen ügyelnek a fenti szempontokra egy élelmiszerbolt­ban. A különböző adalékanyagok viszont már többeket zavarnak. Tartósító szer nélküli élelmiszert keres a válaszadók nagyobbik fele, és még többeknek számít, hogy ne legyen mesterséges ízesítőanyag vagy színezék az ételben-italban. Az étkezési szokásokat 1989 óta, kétévenként mérik fel, a felnőtt la­kosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével. A mesterséges színezéket, ízesítő- anyagokat, továbbá tartósító sze­reket a nők közel kétharmada igyekszik elkerülni, a férfiaknak csak a fele. Az iskolai végzettség növekedésével egyre nagyobb arányt képviselnek azok, akik szá­mára fontos, hogy színezék nélküli élelmiszert vegyenek. Kiemelke­dik az egészséges étkezésre törek­vők aránya. Még nagyobb eltérések mutat­koznak a nemek között az ala­csony zsírtartalom megítélésé­nél. Hiszen amíg a nők 49, addig a férfiaknak csak 28 százaléka tartja lényegesnek ezt a szem­pontot. Természetesen az egész­séges táplálkozásra törekvők ma­gas aránya itt is szembe tűnik. Érdekes módon legkevésbé fon­tos a zsírtartalom a rendszertele­nül étkezők, főzni nem tudók és főétkezésüknek a vacsorát tekin- tők körében. Az alacsony szénhidrát-tartalom a fiatalabb korosztályokban kevés­bé, az idősebbekben inkább fon­tos. A nők itt is megelőzik a férfia­kat. Aki szeret főzni, jobban odafi­gyel, mint aki nem szeret, és na­gyon lemaradnak a főzni nem tu­dók. Az alacsony kalóriatartalom ke­vésbé fontos a férfiaknak, buda­pestieknek, rendszertelenül étke­zőknek és főzni nem tudóknak. A biotermék is inkább a nők műfa­ja, a diplomásoké, vidéki nagyvá­rosban élőké, főétkezést este fo­gyasztóké és rendszertelenül étke­zőké. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Autoszómális Minden olyan jelenség gyűjtőneve, mely az autoszómákkal vagy az álta­luk átörökített tulajdonságokkal kapcsolatos. Az autoszómák olyan páros kromoszómák, amelyek nem játszanak közvetlen szerepet a nemi hovatartozás eldöntésében. Az em­beri faj sejtmagjában 44 testi kromo­szóma (autoszóma) és 2 nemi kro­moszóma van, utóbbi XX vagy XY at­tól függően, hogy nőről vagy férfiról van-e szó. Lásd: Kromoszóma. Azbesztózis A tüdő betegsége, az azbeszt gyár­tásakor keletkező por huzamosabb ideig történő belégzése okozza. Foglalkozási ártalom. Azbesztszemölcs Azbeszttel dolgozó munkások bő­rén többszörösen fellépő szemölcs­szerű, fájdalmas képlet. Foglalkozá­si ártalom, okozói a bőrbe ékelődő azbesztszilánkok. Azoospermia Az ondósejtek (spermiumok) teljes hiánya az ondóváladékból (sper­mákból). Ez az állapot tehát időle­ges vagy végleges. Az azoospermia a férfimeddőség egyik oka. Az on­dósejtek teljes hiányát a spermában okozhatja a kiválasztó csatornák fej­lődési rendellenessége vagy hereká­rosodás. Bacilus Pálcika alakú, néha láncokat alkotó baktérium, mint például a Koch-, a szalmonella- és a jellegzetesen gennykeltő bacilusok. Bakteriológia A baktériumok alaktani és élettani tulajdonságait, szerepét, az emberi szervezetre gyakorolt hatását ta­nulmányozó orvosi szakterület. A baktériumoknak a természetben betöltött szerepével foglalkoznak a mikrobiológia egyéb ágazatai is, mezőgazdasági, ipari és állatorvosi területen. Bakteriosztatikum A baktériumok szaporodását és nö­vekedését megakadályozó kémiai vegyület. Különösen az antibioti­kumoknak tulajdonítanak ilyen ha­tást. Baktérium Egyetlen sejtből álló, szabad szem­mel nem észlelhető, változatos ala­kú élőlény, melynek szilárd sejtfa­lán belül helyezkedik el az egyet­len cirkuláló kromoszóma. Nagysá­guk általában 110 mikron között van. Ha kedvező feltételeket talál­nak, a baktériumok folyamatos és gyors szaporodásba kezdenek. Ké­pesek más élőlényekkel életközös­séget, szimbiózist alkotni (pl. a szaprofita baktérium élettelen szerves anyagokban élő, azok bomlástermékeiből táplálkozó mikroorganizmus), vagy a többi élőlény számára ártalmassá is vál­hatnak (kórokozók). Baktériumölő szerek Azokat a hatóanyagokat nevezik így, amelyek képesek elpusztítani a baktériumokat. Elsősorban az anti­biotikumoknak van ilyen hatása. Lásd: Bakteriosztatikum. Baktériumürítés A húgyutak fertőzése következté­ben baktériumok találhatók az egyébként steril vizeletben és ezek már közvetlenül az ürítés után ki is mutathatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom