Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-19 / 191. szám, kedd
TÉMA: A KÖZÚTI BALESETEK ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 19. A jegyzőkönyv megírása számunkra elsősorban a biztosítás szempontjából fontos, hiszen a biztosító ez alapján dönt arról, fizet-e vagy sem a károsultaknak Megfelelően kell dokumentálni a baleset részleteit Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy minden fontos adatot megtudjunk arról a sofőrről, aki a balesetet okozta (búbos Pile felvétele) A közlekedési balesetek száma az utóbbi években folyamatosan nő, és ehhez az elmúlt időszakban hozzájárult a rendkívül meleg időjárás is, ami csökkenti a reakciókészségünket. Mit tegyen, vagy mit ne tegyen a baleset részese az esemény bekövetkezése esetén? Erre keressük a választ. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Á közlekedési balesetek résztvevői a pénztárcájukon is egyre jobban megérzik az ütközés következményeit. Ma már ott tartunk, hogy egy gyalogos is, aki balesetet okozott, pár hónappal az eseményt követően fizetési felszólítást kap a biztosítótól, hogy fizesse ki az okozott kárt. A gyalogost elgázoló sofőr is csak később kaphatja kézhez a sérült kezelési költségeiről szóló borsos számlát. A helytelenül megválasztott védekezési stratégia („Nem láttam az órát, mert a szemembe sütött a nap; nem is vettem észre, hogy 150 km/h-val megyek, alig több, mint 80-nak tűnt.”), magyarázat vagy magyarázkodás a közegnek, szabálysértés esetén több ezer koronába vagy a jogosítvány bevonásába is kerülhet. Súlyos balesetet okozva azonban könnyen szabadságvesztésre is ítélhetnek bennünket, ami az egész életünket megpecsételheti. Közben mindehhez elég egy rossz mozdulat, vagy egy másodpercnyi figyelmetlenség. Ha mégis megtörténik a baleset, akkor nem tehetünk mást, mint hogy megőrizzük a lélekjelenlétünket, és igyekszünk a lehető legprecízebben betartani az ilyen esetekben érvényes szabályokat. Az alaphelyzet egy balesetet követően mindig ugyanaz: ki kell hívni a rendőrséget. Ezt a közúti közlekedésről szóló törvény nem minden esetben teszi kötelezővé. Ha a gépkocsin okozott kár nem haladja meg a minimálbér tízszeresét és senki nem sérült meg, akkor a törvény szerint nem vágjunk kötelesek kihívni a rendőrséget. Biztosítási szakemberek szerint azonban nem szabadna minden esetben megbízni a saját kárfelmérésünkben, hiszen a kocsin keletkezhettek olyan meghibásodások is, amit rögtön nem veszünk észre. Vagyis, hacsak nem elenyésző a kár, mindenképpen érdemes kihívni a rendőrséget. A balesetről jegyzőkönyvet kell írni, amit mindkét félnek - tehát a baleset okozójának és a károsultnak is - alá kell írnia. Ennek aláírását abban az esetben tagadhatják meg, ha számukra érthetetlen részeket tartalmaz, vagy szerintük nem felel meg a valóságnak. A jegyzőkönyv megírása számunkra elsősorban a biztosítás szempontjából fontos, hiszen a biztosító ez alapján dönt arról, fizet-e vagy sem. A későbbi bizonyítás érdekében megfelelően dokumentálni kell a balesetet. Ez magában foglalja a gépkocsik helyzetét a baleset után, a féknyomokat és a szilánkok elhelyezkedését is. Vagyis ha balesetet szenvedünk, lehetőleg mindent úgy kellene hagynunk, amíg meg nem érkezik a rendőrség. Ha a forgalom fenntartása érdekében letoljuk a gépkocsit az út szélére, később gondot okozhat akár még annak a bizonyítása is, hogy ki okozta a balesetet. Példaként két olyan gépkocsit említhetünk, amelyek oldalról egjmiásba ütköztek, és az ütközés ereje elhajította őket. Ezeknél a kocsik elhelyezkedéséből, a kár nagyságából, a féknyomokból és a szüánkok elhelyezkedéséből pontosan meg lehet határozni, milyen gyorsan hajtottak az ütközés előtt. A további elemzés azonban megmutatja azt is, hogy mi vezetett a balesethez. Ilyen balesetekre főként akkor kerül sor, ha a kevésbé tapasztalt sofőrök a főútról a bal oldali mellékútra térnek le. Hajlamosak ugyanis megfeledkezni arról, hogy a letérés során nem veszélyeztethetik azokat á gépkocsikat, amelyek épp előzik őket. A baleset után a sofőrök többsége beismeri, hogy egyáltalán nem nézett a tükörbe, hiszen szerintük a mögöttük haladó autónak jobbról kellett volna őket előznie. Az esetek többségében azonban bebizonyosodik az is, hogy mikor az elöl haladó gépkocsi sofőrje kiteszi az irányjelzőt, a mögötte haladó már megkezdte az előzést. Ilyenkor kevésbé fontos, hogy az elöl haladó gépkocsinak a letérés időpontjában villogott-e az irányjelzője, mint az, hogy müyen helyzetben volt £ két gépkocsi a letérés pillanatában. Ha a hátul haladó gépkocsi már megkezdte az előzést, mikor az elöl haladó letért, akkor az első gépkocsi sofőrje a hibás, hiszen a mögötte haladót veszélyeztette az előzésben. Ez azonban csak akkor érvényes, ha az előző gépkocsi a megengedett sebességgel hajtott. Ellenkező esetben ugyanis a rendőrök arra a következtetésre juthatnak, hogy a balesethez mindkét résztvevő hozzájárult. Ha mi vagyunk a károsultak, akkor az egyik legfontosabb feladatunk, hogy minden fontos adatot megtudjunk arról a sofőrről, aki a balesetet okozta. A biztosítók ezért nemcsak a másik sofőr nevét, címét, telefonszámát és gépkocsijának rendszámát, valamint az autó márkáját javasolják rögzítem, de azt is, hogy a baleset okozója mely biztosítónál kötött kötelező gépjármű-biztosítást. A kárvallott ennél a biztosítónál jelezheti ugyanis később a kárigényét. Ugyanilyen fontos azonban a lényeges adatok felírása akkor is, ha a balesetet mi okoztuk. Bármely oldalon állunk is, nem szabadna megfeledkeznünk a baleset tanúiról sem, hacsak lehet, írjuk fel a nevüket és telefonszámukat. Később, különösen a súlyosabb baleseteknél, ennek még nagy hasznát vehetjük. Ha balesetet szenvedtünk, és nem mi vágjunk ezért a felelősek, ugyanakkor saját balesetbiztosításunk is van, akkor eldönthetjük, hogy mely biztosítást vesszük igénybe. A sofőrök többsége a saját balesetbiztosítását választja, mivel ilyen esetekben gyorsabban fizet a biztosító. A biztosítónk ezt követően a balesetet okozó személy biztosítójától kéri a pénzt. Ha a saját balesetbiztosításunkat vesszük igénybe, akkor többnyire több pénzhez juthatunk, hiszen ezek esetében már az autóalkatrészek új árát is veszik figyelembe. Ha a baleset okozója elhajtott a helyszínről, akkor a sofőr a saját balesetbiztosításából kérhet kártérítést. Ha ilyet nem kötött, akkor csak a Biztosítók Szlovákiai Szövetségétől juthat kártérítéshez. Ez esetében azonban a kártérítés jogosságának alátámasztásához szigorúbb szabályokat alkalmaznak, így tovább tart, míg hozzájutunk a pénzünkhöz. Kötelező gépjármű-biztosítás esetén a balesetet minél hamarabb be kell jelentenünk a biztosítónak is. Ha a baleset Szlovákia területén történt, a bejelentési határidő 15 nap, ha külföldön, akkor egy hónapon belül kell jelentkeznünk. Mindezt megtehetjük telefonon is, a biztosítók azonban később az írásos bejelentést is megkövetelik. A nem kötelező balesetbiztosítások esetén a biztosítóknál különböznek a bejelentési határidők. Ha a gépkocsink összetört, a biztosító saját maga méri fel a kárt, vagy az autójavítóban, vagy pedig közvetlenül a biztosítóban. Ha a baleset külföldön történt, a résztvevők csaknem ugyanúgy járnak el, mint a belföldi baleset esetén. A rendőrség kihívása után értesíteni kell az ottani biztosítók szövetségét is. Ennek a telefonszáma azon a zöld kártyán van feltüntetve, amit a biztosítók ingyen adnak a kötelező gépjármű-biztosítás megkötésekor, (mi) Mit tegyünk, ha balesetet szenvedünk? Ha nem mi okoztuk a balesetet 1. írjuk fel a balesetet okozó sofőr összes fontos adatát, elérhetőségét, és vele együtt keressük fel azt a biztosítót, amely az ő kötelező felelősségbiztosítását végzi. 2. A baleset okozója köteles az eseményt követő 15 napon belül tájékoztatni a biztosítóját. A kocsinkon keletkezett kárt ugyanis az ő biztosításából fizetik ki. 3. Van azonban egy másik lehetőség is, ahogy gyorsan hozzájuthassunk a kártérítésünkhöz. Ha van balesetbiztosításunk, akkor ezen keresztül is kérvényezhetjük a kár megtérítését. Ha mi okoztuk a balesetet 1. Az okozott kár mértékét 15 napon belül be kellene jelentenünk a biztosítónknak, amelynél megkötöttük a kötelező felelősségbiztosításunkat. 2. A kárt, amit a másik gépkocsin okoztunk, a saját felelősségbiztosításunkból fizetik ki. 3. Ha kötöttünk balesetbiztosítást is, akkor a mi kárunkat ebből fizetik ki, ám ha ilyet nem kötöttünk, akkor a gépkocsinkat a saját pénzünkből leszünk kénytelenek megjavíttatni. Gyakran nem is tudjuk, ki tett kárt gépkocsinkban Autónk lehetőleg ne kerüljön a rendőrség kezébe Mikor fizet a biztosító? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Karambol esetén a legtöbb kérdés a biztosítással kapcsolatban merül fel. Ki fizet, mikor fizet, és főleg mennyit - kérdések, amelyek egy balesetet követően mindkét félnek, a baleset okozójának és a károsultnak is, sok álmatlan éjszakát okozhatnak. Az autóval kapcsolatos megszámlálhatatlan fizetnivaló egyike a gépjármű-felelősségbiztosítás, amelyet egyszerűen kötelező biztosításnak nevezünk. Mint ismeretes, a gépjármű üzemeltetése által másoknak okozott károk fedezésére szolgál; teljesen más dolog tehát, mint az önkéntes alapon köthető balesetbiztosítás, amely (részben) a saját kárunkat téríti meg. Gyakran azonban nem is tudjuk, ki tett kárt az autónkban, hiszen előfordul, hogy az elkövető megszökik a helyszínről, vagy pedig a leparkolt gépkocsinkat törik össze. Egyebek mellett ilyen alkalmakra is hozták létre a biztosítottak irodáját, amely garancialapjából ilyen eseteket is finanszíroz. Ennek azonban rendkívül szigorú feltételei vannak, ráadásul csak az egészségkárosodást vagy a halálesettel kapcsolatos kiadásokat fedezi. Épp ezért nem árt, ha saját balesetbiztosításunk is van. Mit tesz a biztosító, ha a balesetet olyan sofőr okozta, akinek a gépkocsija nem ment át a műszaki vizsgán? A biztosító természetesen ez esetben is teljes mértékben megtéríti a károsultaknak járó díjat, hiszen a kötelező felelősségbiztosítás alap- filozófiája, hogy kárpótolja azokat, akiknek saját hibájukon kívül törték össze a kocsijukat. Más kérdés persze, hogy a biztosító ezt követően a baleset okozójától fogja kérni a kifizetett összeget. Hasonló a helyzet az esetben is, ha a baleset okozója ittasan ült a volán mögé. A biztosító ez esetben is fizet a károsultaknak, ám a pénz egy részét vagy akár a teljes összeget utólag visszakéri a baleset okozójától. Gyakorta merül fel az a kérdés is, hogy a biztosítás a gépkocsi utasaira is érvényes-e. A válasz egyértelmű igen. A baleset okozójának joga van arra, hogy a biztosító kifizesse az általa másoknak okozott kárt. A gépkocsi sérült utasai a biztosítás szempontjából károsultaknak számítanak, vagyis joguk van a kártérítésre. Végezetül egy jó tanács: imádkozzunk, hogy kocsink ne kerüljön a rendőrség, a titkosszolgálat vagy más állami szerv kezébe. A biztosítók által kiadott szerződések szerint ugyanis, ha egy rendőr lefoglalja a gépkocsinkat, hogy valakit azzal üldözzön, és közben összetöri, akkor a biztosító nem fizet, (mi) Fontos telefonszámok Júliustól kisebb változásra került sor a segélyhívások esetében, a 112-es számon ugyanis egyszerre riaszthatjuk a mentőket, a rendőrséget és a tűzoltókat. 2007-ig azonban érvényesek a régi számok is, vagyis a rendőrség változatlanul riasztható a 158-as számon, a tűzoltók a 150-esen, a gyorsmentők pedig al55-ös számon. A 112- es hívószám bevezetése így tulajdonképpen csak bővítette a riasztási lehetőségeket. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban gyorsabban megérkezik a segítség, ha a régi számokat hívjuk. Az új vonalak ugyanis túlterheltek, mivel sokan úgy tudják, hogy júliustól ez az egyetlen szám hívható az egész országban. Valójában a 112-es számon csak fogadják a bejelentést, majd a megyei székhelyről továbbadják az információt azon település rendőrőrsének vagy elsősegélyt njrnjtó intézményének, ahonnan a segítséget kértük. Tűzoltók: 150 Gyorsmentők: 155 Rendőrség: 158 Integrált segélyhívás : 112 Városi rendőrség: 159 Segélyvonal: 0850 11 13 13. Nonstop hívható telefonszám. A vonal túlsó végén orvos ad tanácsot, hogy mit kell tennünk, amíg a sérültek nem jutnak szakszerű orvosi ellátáshoz. Olyan esetekben adnak tanácsot, mint az autóbalesetek, hirtelen rosszullétek, mérgezések vagy egyéb balesetek. Azok közé a hasznos telefonszámok közé tartozik, amelyeket érdemes elraktároznunk a mobiltelefonunk memóriájába, hiszen az ördög soha nem alszik. Légi mentőszolgálat: 18 155 Hegyi mentőszolgálat: 18 300 Tátrai mentőszolgálat (nonstop hívható): az Eurotel hálózatáról *100, a többi hálózatról 0903 624 869, 052/442 28 20, vagy 052/442 28 55 Általános Központi Mentő- szolgálat, Bős: 031 559 53 13, 031 55 050 11,12,13. Nonstop szolgálat: 0904 266 548, 0905 131 585 Rescue Team Slovakia: 0905 962 591 Rescue System Slovakia: központi telefonszám (segélyhívó): 041/16 154, 041/76 444 44. Központok: Zsolna, Vágbeszterce, Liptószentmik- lós, Fülek, Rozsnyó, Alsó- kubin, Bánovce nad Bebravou, Pop-rád, Smizany, Tornaija, Turócszentmárton. (ú)
