Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-16 / 189. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 16. Családi kör OTLET-TAR Állatok, bogarak a házban TIPPEK Hogy a cica ne foglalja el a karos­széket • Nyomjunk a kárpitba néhány molyirtó golyócskát. Biztosan nem fekszik rá a cica. (Később már nem lesz rá szükség!) • A macskák nem szeretik a műanya­got. Ha a székre műanyagborítót te­szünk, a cica észleli, hogy nincs szá­mára hely. Hogyan védekezzünk a hangyain­vázió ellen? • Rakjunk cukoroldatba mártott szi­vacsdarabkákat a vonulásokhoz, il­letve oda, ahol a hangyákat észlel­tük. Szabályszerű időközökben gyűjtsük össze a szivacsokat és márt­suk forró vízbe. • A vörös hangyákat távol tartjuk a kamrától, ha a polcokra néhány szál friss zsályát teszünk. • A konyhától és az éléskamrától a penészes citromhéj is távol tartja a hangyákat. • A paradicsomvirág, ületve a para­dicsom szára is hangyariasztó. Lehe­tőleg a vonulás elejére helyezzük, és időről időre rakjunk oda friss nö­vényt. • Ha a ház körül egész hangyasereg bukkan fel, keressük meg a járat nyí­lását, és közvetlenül melléje vagy a lyukba tegyünk egy gerezd megtisz­tított fokhagymát. Hogyan tartsuk távol a legyeket és a kóbor kutyákat a szeméttároló­tól? • A kerti locsolóval alaposan kimo­sott edényt szárítsuk ki a napon, és szóljunk a száraz edénybe némi szappanpelyhet. • A kóbor kutyát elijeszti a szalmiák­szesz szaga. Permetezzünk egy ke­veset a hulladékgyűjtőbe. Hogyan pusztíthatjuk el a dara­zsat? • Ha darázs vagy bögöly száll a la­kásba, szórjunk rá hajlakkot. A leg­több irtószer csak feldühíti a rova­rokat, a hajlakk viszont megmere­víti a szárnyukat, és azonnal moz­gásképtelenné teszi azokat. Ez minden rovarnál alkalmazható! A méh hasznos! Próbáljuk segíteni ­nem össze-vissza csapkodással! hogy kirepüljön. • A darázscsapda: egy limonádésü­vegben hagyjunk egy kis édes illatú üdítőt. A rovar belerepül, de kirepül­ni már nem tud. Hogyan kezeljük a rovarcsípése­ket? • Tegyünk a csípésre borogatást, mely ecetből vagy citromból és vizes oldatból áll, amibe keményítőlisztet vagy szódabikarbónát is belekeve­rünk. • A csípést dörzsöljük be szappan­nal, a szúró fájást enyhíti. • Rakjunk rá jégkockát. • A méh- vagy darázscsípésre jó ha­tású a szódabikarbóna-oldatos bo­rogatás. • Méh- vagy darázscsípésre (ha nincs otthon védőkenőcs!) kiválóan alkal­mas néhány csepp hagymalé. Ez se­gít abban, hogy a méreg eltávozzék. Rögzítsünk ragtapasszal hagyma (vagy citromszeletet) a fájó részre. Ha szükséges, ismételjük meg a ke­zelést. • Több csípésnél, rosszullétnél csak orvos segíthet! Hogyan kergessük ki a legyeket a lakásból? • Legjobb a huzat. Ha nem használ, tegyünk néhány lapos tányérba egy kevés babérolajat. Hogyan segíthetjük tollas baráta­inkat? • Segíthetünk a fészekrakásban. Gyűjtsünk össze szövetbolyhot, szál­darabokat a varrókosárból vagy haj­szálakat a keféből. Lazán gombolyít­suk össze, és erősítsük egy faágra. CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyel­mesen elolvasni hétvégi magazi­nunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszo­kat kvízünk kérdéseire. A megfej­tést levelezőlapon küldje be a Csa­ládi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével az AB-ART ajándékát is megnyerhe­ti. Beküldési határidő: augusztus 20. 1. Mennyi időre van szüksége Nyitrainé Verbók Ilonának egy kőszobor elkészítésé­hez? a. 7-8 napra b. 7-8 hónapra c. 7-8 évre 2. Mi foglalkoztatja mostaná­ban a szobrásznőt? a) a kertje b) üvegkép maratása c) a nyugdíjasok 3. Mi segíthet a gyermeknek a féltékenység leküzdésében, ha új taggal bővül a család? a) a biztos családi háttér b) a barátok c) az iskola 4. Milyen magasan volt az a fel nem robbant tüzérségi grá­nát, melyet a Szent István- bazilikában találtak 2002- ben? a) 50 méter b) 30 méter c) 12 méter 5. A nők hány százaléka tudja meg az ütlegelésből, hogy ki az úr a házban? a) 5-10 százaléka b) 10-12 százaléka c) 15-20 százaléka mys ífcllí í: Öusza István : : A Hifi RT - jt Augusztus 9-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2a, 3b, 4a, 5c. Az AB-ART ajándékát Veress Vilmos, nyírágói kedves olvasónk nyerte. CSALÁDI KÖNYVESPOLC „Várjatok, Pistu addig lerajzol ..." HAJTMAN BÉLA Pozsonyban Zs. Nagy Lajossal a Roland-szobor előtti pádon ült felfokozott delíriumos álla­potban, galambokat hesseget- tek s jókat nevettek. Akárhány­szor hallom e nevet - elég a D. I. monogramot látnom - ez a „boldogságos” pillanatkép ma­rad meg bennem róla, a festő­ről, a zseniről. Az őt közelebb­ről ismerő társai, művészbará­tai kétségtelenül többet, bizo­nyosabbat s valószerűbbet tud­nak elmondani róla visszaem­lékezéseikben. Ahogy ezt mél­tán teszi a kötet összeállítója, Bettes István és a szerkesztő, szintén jó barát, Kulcsár Fe­renc. Övé a személyesebb, bi­zalmasabb hang a kötet zár­szavában: „Világvégi vén óráig beszélhetnék arról, mennyit ve­sződtünk mi ketten: hogyan kell kimondani Isten egetlen és ki- lencmilliárd (kilencbilliárd) nevét, merthogy ez az ember külde­tése.” Dúdor Istvánt 1984-ben a lekéri elmegyógyintézetbe záratják. Ott rajzolta le társait, az intézet lakóit. Megtört arcú, barázdált képű, megkopott, a társadalom perifériájára került tekintetek. „S van, aki csak úgy ül magának, bénán-bambán, mit sem törődve az egésszel, a semmibe néz, fásult, ringatja magát, csorog a nyá­la” (Bettes). Nem tudom, mennyire volt indokolt Dúdor intézetbe való záratá- sa, de az bizonyos, hogy ilyen közegben gyakran kitűnnek a zse­nik nagy akaraterejükkel. Hisz számtalan nagy költő, zenész, művész, tudós neuralgiája mutatott hisztériás vonásokat. Ez több művészetpszichológiai tanulmány témája lehetne. Például az is, hogy a tehetséges, zseniális emberek túlnyomó többsége hisztériás alkat nélkül is képís szokatlanul hatalmas teljesít­ményre. Mi teszi Dúdort zsenivé? A szokatlan energia és a szelle­mi folyamatok különleges könnyedsége, a fantázia szabadsága, az alkotás eredetisége, a teremtés mint legfontosabb cél és élet- szükséglet. Hadd említsek egy-két esetet a művészet „őrületes” világából: Edgar A. Poe műveiben benne vannak delíriumainak emlékei. Hieronymus Bosch fantasztikus ember- és állatábrázolásai utal­nak a kóros vonásokra. Vincent van Gogh azokhoz a rendkívül ritka művészekhez tartozik, akik alkotásaik egy részét könnyű pszichózisban hozták létre. Az ápolóról készült híres portréja utal még leginkább a beteg, sajnálatra méltó művészre. Ebben a portréban kifejeződik a páciens félelme, bizalmatlansága ápolója iránt. Sorolhatnánk tovább a többi pszichés eredetű esettanul­mányt Nietzschével, Dosztojevszkijjel, Maupassant-nal, Schu- mann-nal és Hölderlinnel. Ezt bizonyítja az is, hogy a művészeti tevékenység és hisztériás alkat között nagy a hasonlóság. Kitűnő ötletet valósított meg Bettes István: a portrék mellé József Attila- versszakokat társított. Olyan sorokat, melyek az elviselhetetlen lét, a csendes őrület, a mélabú hangján szólalnak meg. És az öt­let valójában működik: a portrérajzokhoz rendelt versrészletek közvetlen kapcsolatban állnak egymással, kölcsönösen erősítik és hitelesítik egymást. Ezáltal a két világ összekapcsolásából egy Egészet kapunk. Töre­dékeiben Teljest. Két törékeny alkat alkotásmechanizmusa révén. A képekben és verssorokban megtalálható a közös vonás. Mintha egymásra találtak volna. S tegyük hozzá: József Attila és Dúdor István az elviselhetetlenné vált valóság teherként nehezedő nyo­mása alól eljutott a mindkettőjük számára csodálatos menedéket nyújtó világba, hol „az élet mint az áradás csap / a halál partsze­gélyein/ túl, örök, szívek mélyein...! (Flórának) (Bettes István összeállítása: Gyémánthegyen, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2003) A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Folttisztítás Leggyakrabban előforduló fol­tok és tisztításuk: Csukamájolajfoltot úgy tüntethe­tünk el a fehérneműből, hogy egy rész szódából, 4 rész agyagból és vízből pépet gyúrunk, a foltra ken­jük és 7-8 óráig rajta hagyjuk. Azután meleg vízzel kimossuk. Gyapjúból pedig terpentinbe már­tott rongyocskával dörzsölhetjük (nem szabad erősen dörgölni) ki, azután itatóst teszünk alája és fö­léje, és meleg vassal átvasaljuk. Ha ez nem használ, akkor megnedve­sítjük a foltot még egyszer, éterbe és kloroformba mártott szivaccsal simítjuk meg, fehér agyagot szó­runk rá, itatóst teszünk reá és át­vasaljuk. Fehér filckalap tisztítása. Mag- néziaport vízzel péppé keverünk, bekenjük vele a kalapot s rajta hagyjuk száradni. Ha száraz, telje­sen tiszta kefével lekeféljük. Addig ismételjük, míg a kalap tiszta lesz. Ha nagyon piszkos, benzint vehe­tünk víz helyett. Szürke filckalapot ugyanígy tisztíthatunk, szürke kré- taporral. Fehér gyapjúszövetet, ha nem nagyon piszkos, nem kell egészen kimosni, hanem benzinből és bur­gonyalisztből pépet keverünk, az­zal dörzsöljük be a piszkos helyet, hagyjuk rászáradni s azután tiszta, puha kefével lekeféljük. Fehér szövetből gyümölcsfoltot vagy borfoltot tejben való ázta- tással tüntetjük el, ha a folt friss. Ha régi, megnedvesítjük a szövetet és égő kénszalag fölé tartjuk, de nem túlságosan közel, nehogy ki­égessük. Fehér szövetek mosása, hogy meg ne sárguljanak. Ha a Lux­mosószert drágálljuk, moshatjuk a szövetet szappannal is, de ne szó- dással és szóda helyett bóraxot te­gyünk a vízbe is, az öblítőbe pedig kevés szalmiákszeszt. Fekete selyemruhát a következő­képpen tisztítunk: babkávét fő­zünk pótlék nélkül, majd három közepes nagyságú burgonyát meg­reszelünk, fél liter forró vizet ön­tünk rá, és kissé lehűtjük. Majd kendőn átszűrjük és ugyanannyi kávét és tiszta alkoholt öntünk hozzá. Tiszta szivaccsal, ezzel a fo­lyadékkal bedörzsöljük a kelme jobb oldalát (színét), tiszta lenruhával megszárítjuk, nyirko­sán átvasaljuk. Bármilyen fémtárgyat szépen tisztít a reszelt burgonya kinyo­mott leve. Azonnal szárazra kell törölni. Fényezett bútor tisztítására leg­jobb szer a következő: 100 gr ter­pentinolajban feloldunk 10 gr tisz­ta vizet és ezzel a keverékkel dör­zsöljük át a bútort. Festékfoltot a kézről szappan­szesszel vagy klórmésszel tüntet­hetünk el, vagy hígított sósavval. Festékfoltot a ruhából terpentin­nel mossunk ki. A terpentin foltját benzin tünteti el, és ha mégis ma­radna valami gyenge folt, azt éter­be mártott és egészen tiszta fehér ronggyal dörzsöljük ki. Pokolkőfoltot a bőrről káliumhi- permangán-oldattal dörzsölünk le, utána hígított sósavval, végül szalmiákszesszel mossuk le. Jódfoltot vagy szalmiákszesszel vagy nátriumbiszulfát-oldattal nedvesítsünk meg, vagy a pokol- kőfolt már említett ellenszerével. Minden ilyen tisztítás után alaposan be kell a kezet kenőccsel kenni. Fésű, kefe mosása. Langyos vízbe pár csepp szalmiákszeszt öntünk, és abba mártogatjuk a kefe sörtés részét meg a fésűt. Utána megtö- rölgetjük és szikkadni hagyjuk, de nem a kályha közelében, mert at­tól elgörbül. Filckalapot - világosat - benzin nélkül is szépen tisztíthatunk. Elő­ször tökéletesen tiszta kefével, mellyel sötét holmit még nem ke­féltünk, kikeféljük, azután üvegpa­pírral (fehér smirgli) dörzsöljük át, szálmentében, egy irányban. Utána megint átkeféljük. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy nem kell újravasalni a kalapot Fürdőkád tisztítása. Zománco­zott kádakat előbb szappannal és kefével súrolunk ki (a kefe ne le­gyen kemény), vízzel átöblítjük, azután petróleumba mártott ronggyal még egyszer áttöröljük. Ez minden piszkot, foltot eltüntet, és a zománc visszanyeri a fényét. A petróleum szaga hamar elillan. Éppen így tisztítjuk a zománcfes­tékkel vagy lakkal festett asztalo­kat is. De azt súrolni nem szabad, csak szappanos ronggyal átmosni. Benzin is eltünteti a foltokat, vagy a terpentin. De mindhárom tisztí­tószer gyúlékony, sőt nemcsak ma­ga az anyag, hanem a párolgásuk­ból keletkező gázok is. Ezért a tisz­togatás után alaposan kell szellőz­tetni és jó ideig ne menjünk szaba­don égő lánggal abba a helyiség­be, melyben tisztogattunk. A für­dőkályhában is el kell oltani a tü­zet vagy lángot, mielőtt a tisztoga­táshoz kezdünk! Fakádakat kefével, szappannal súrolunk ki, azután szintén petró­leumba mártott ronggyal dörgö­lünk át. Sohase hagyjuk használa­ton kívül sem teljesen kiszáradni őket, mert könnyen szétesnek. Az összetartó abroncsokat, szalago­kat csiszolópapírral (smirglivel) tisztogassuk meg a rozsdától, azu­tán áttöröljük petróleummal, hogy ne rozsdásodjanak. Vörösrézkádakat ecetből, korpá­ból és finoman őrölt sóból álló péppel tisztítjuk, ezzel nemcsak belül, hanem kívül is átdörzsöljük a kádat. Alaposan öblítjük, bő víz­zel és szárazra töröljük. De készen is kaphatunk megfelelő tisztítósze­reket. Márványkádakat szappannal tisz­títunk. Nagyon vigyázzunk, hogy sav, még citromlé se érjen hozzá soha. Cinkkádat használat után mindig azonnal kell tisztítani, különben ho­mályos és foltos lesz. Közepesen ke­ménykefével, szappannal átkefél­jük, alaposan öblítjük és szárazra töröljük. A rászáradt vízcseppek foltját krétaporral dörzsölhetjük ki. Ha a kád nagyon elhanyagolt álla­potban van, akkor nagyon finom kőporral és erősen hígított só- vagy cukorsavval tisztítjuk meg. Ron­gyokból, vagy még inkább újságpa­pírból gombócot csavarunk, az ol­datba mártjuk, ás alaposan átdör­zsöljük vele a kádat. Az említett sa­vakkal való kezelés után alaposan át kell mosni a cinkedényt szódaol­dattal, aztán újra öblíteni, végül szárazra törölni. A szódaöblítés nél­kül a sav tovább hat és megint elve­szi az edény fényét. Nagyon sokszor a csepegő csap okoz csúnya fekete foltokat. Ilyen esetben a foltok el­tüntetése után gondoskodni kell a csap megjavításáról, és addig is va­lami kis edényt kötünk a csapra, melyet időnként kiürítünk. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KÖR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom