Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-14 / 187. szám, csütörtök
13 ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 14. TÉMA: ENERGIATAKARÉKOSSÁG A HÁZTARTÁSBAN A gázárak évről évre magasabbra szöknek, így nem árt tudni, hogyan spórolhatunk főzés közben A munka után a készülék csatlakozóját húzzuk ki Ügyeljünk a vasalásra! Ne égessük el a pénzünket! Mielőtt hozzákezdünk a sütéshez, érdemes átgondolni, mit is akarunk csinálni (Képarchívum) Az energiaárak folyamatos növekedése miatt bevételeink egyre nagyobb hányadát költjük közüzemi díjakra. Sok pénzt spórolhatunk meg, ha háztartási fogyasztóinkat a lehető legtakarékosabban használjuk. Az alábbiakban ehhez próbálunk adni néhány tanácsot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁlLfTÁS Ma már szinte el sem tudjuk képzelni az életünket olyan háztartási gépek nélkül, mint a televízió, a videó, a rádió, a mikrohullámú sütő, a vízforraló és sok egyéb. Mind más-más tevékenységben segít bennünket, egy azonban közös mindegyikben: villanyáram nélkül hasznavehetetlenek. Sokszor azonban akkor is fogyasztják a pénzünket, amikor erre nem is gondolunk. Egyre több fogyasztót szerelnek fel ugyanis olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi számára a készenléti üzemmódot, vagyis amikor látszólag ki van kapcsolva, ám rá van kötve az energia- hálózatra. Példaként a tévékészülék említhető, amelyet ma már többnyire csak a távirányítóval kapcsolunk ki és be. Igaz, a készenléti üzemmódban a készülék csak mintegy 5- 20 W-nyi energiát használ fel, ám ezt folyamatosan teszi. Ez éves szinten akár 2 000 koronával is növelheti a kiadásainkat. Épp ezért már a vásárlásnál oda kellene figyelnünk arra, hogy a készülék készenléti üzemmódban a lehető legkevesebbet fogyasszon, vagy használat után egyszerűen teljesen ki kellene kapcsolnunk. Tetemes összeget takaríthatunk meg azzal is, ha energiatakarékos izzókat használunk. Ezeknek akár 15-ször hosszabb az élettartamuk, és 80 százalékkal alacsonyabb a fogyasztásuk, mint a rendes villany- körtéké. Igaz, az áruk többszöröse a klasszikus izzóknak, ám napi három órányi vüágítás mellett az áruk fél év alatt megtérül. Öt energiatakarékos izzó használatával évente akár 2 ezer koronát is megtakaríthatunk. A konyhában fogyasztjuk a legtöbb villanyáramot. A fejlett országokban készült felmérések alapján - egy minden időtakarékos géppel és berendezéssel felszerelt korszerű konyhában - a háziasszony mintegy 20%-kal több időt tölt el, mint egy száz évvel ezelőtti, az akkori, „kézi működtetésű” eszközökkel ellátott konyhában. Érdemes tehát odafigyelni a készülékek, konyhai eszközök beszerzésére, használatára, az energiatakarékossági lehetőségek figyelembevételére is. Tájainkon - elsősorban a korábbi olcsó gázárak miatt - az elmúlt években faluhelyen is elterjedt a gáztűzhely, az előző rendszerben épült panellakásokban pedig ez az alapfelszereléshez tartozott. A gázárak azonban évről évre magasabbra szöknek, így nem árt tudni, hogyan spórolhatunk főzés közben. Sok háziasszony, amikor a főzéshez hozzákezd, szinte ösztönös mozdulattal elsőként a gáztűz-helyt gyújtja be. Ég a láng, amíg pucolja a baromfit, szeleteli a húst, keresgéli a fűszereket, előveszi a lábosokat, konyhai eszközöket. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne mindezeket a műveleteket előbb elvégezni, s csak akkor begyújtani a lángot, ha már a fazék rákerült a tűzhelyre. A legmagasabb hőmérséklet a láng csúcsában van, így a fazékon túlérő csóva csak a levegőt melegíti. Mindig vigyázzunk arra, hogy a gázláng ne érjen túl az edény szélén, mert ez okozza a legnagyobb energiapazarlást. Helyesebb, ha a mélyhűtőből kivett húst előbb hagyjuk felengedni. Ilyenkor ugyanis megtakarítjuk a rejtett hőt, valamint a konyha hőmérsékletére való felmelegítéshez szükséges hőmennyiséget. Ez nem vonatkozik a mirelit-készítmények egy részére, amelyeket fagyott állapotban kell a forrásban lévő vízbe dobni. Csak forrásig használjunk teljes lángot, utána takaréklángon főzzünk! Ha erős a forrás, ne a fakanalat tegyük a fedő alá, hanem csökkentsük a gázlángot! Lehetőleg alacsony, széles edényben főzzünk! A láng így nagyobb felületen éri az edényt, jobb a hőátadás és kevesebb gáz kell. Tegyünk fedőt az edényekre! Fedő alatt hamarabb fő meg minden, tehát kevesebb gáz kell, és az étel is íz- letesebb lesz. A forrásban lévő ételt tartalmazó edényre hasonló nagyságú edényt helyezhetünk, amiben lassú párolást igénylő étel készülhet, így külön gázfogyasztás nélkül is készíthetünk, melegen tarthatunk ételt. A „toronyfőzéssel” sok gáz takarítható meg. Ha az étel vagy a süEnergiatakarékosság az interneten: www.energia.sk www.sea.gov.sk www.ecbratislava.sk www.enpose.sk www.e-filip.sk www.rea.sk www.fae.sk temény elkészült, előbb zárjuk el a gázt, és csak utána emeljük le a tűzhely lapjáról az ételt, illetve ekkorvegyük ki a sütőből a süteményt! Összeesik és nem sül egyenletesen a tészta, lassabban készül el a hús, ha a sütőajtót gyakran nyitogatjuk. Aprósüteményt 3-5 perc, pogácsaféléket 10-12 perc, nagyobb tésztákat 20 perc elteltével nézzünk meg először. A korszerű sütőkön üveges ajtó van és belső világítás. Az étel állapota tehát kívülről, a sütőajtó kinyitása nélkül ellenőrizhető. A gáztűzhelyeken többféle nagyságú és teljesítményű égőfej van. Mindig a megfelelőt válasszuk! Ügyeljünk a tökéletes égésre! Az égésnyílások elszennyeződése tökéletlen égést okozhat. A gáztűzhely tisztítása, karbantartása igen egyszerű. Nemcsak a tűzhely felső főzőlapját kell megtisztítani a rácsepegett szennyeződéstől, hanem időnként a többi alkatrészeit is. Az égőket erősszálú kefével le kell kefélni, és gondosan el kell mosogatni. A tiszta, jól karbantartott égő 10% gázt takarít meg. A gázsütő rácsait leemelve, mosószeres forró vízzel tudjuk a legjobban megtisztítani. A sütőben lecsepegett szennyeződés eltávolításához pedig célszerű a sütőtér fenéklemezét is kiemelni. (mi, Mf, t) A készülék felállítására hűvös helyet válasszunk, amelynek közelében nincs tűzhely vagy egyéb fűtés Meleg élelmiszert ne rakjunk a hűtőbe ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A konyha ma már elképzelhetetlen hűtőszekrény nélkül, amelynek az áramfelvétele és napi fogyasztása nagymértékben függ a környezeti hőmérséklettől. Meleg, különösen gőzölgő élelmiszert ezért ne rakjunk a hűtőszekrénybe! Gondosan ügyeljünk arra, hogy berakodáskor ne zárjuk el a levegő körforgását a hűtőszekrény belsejében! Ez olyan módon biztosítható, ha a polcokon az élelmiszert nem rakjuk szorosan egymás mellé, különösen közvetlenül a párologtató alatt. A levegő áramlásának eltorlaszolása, „melegzsákokat” hoz létre, amelyek hőmérséklete tárolásra nem alkalmas. A hűtőszekrény a gyorsan romló élelmiszerek tárolására szolgál, ne rakjunk bele hűtést nem igénylő termékeket (pl. füstölt hús, feíbontaüan konzerv, stb.). Az ajtónyitások - főleg a szükségtelen nyitva tartások - során a hűtőszekrénybe bekerülő nedvesség gyakoribb leolvasztást tesz szükségessé. Ezen túl felesleges költségtöbbletet is okoz, hiszen lecsapódáskor a vízgőz rejtett hőjét a hűtőkészüléknek kell elvonnia. Ha az ajtótömítő szalagja az ajtó kerülete mentén nem szigetel kifogástalanul, a zárt ajtó ellenére lassú, de állandó levegő-beáramlás jön létre, ami folyamatosan „szállítja” a hűtőszekrény belsejébe nemcsak a hőt, hanem a nedvességet is. A készülék gyorsan bederesedik. A tö- mítőszalagok cseréjével elháríthatjuk a hibát - energiát takaríthatunk meg. Ha a hűtőlamellákra jég rakódott - csökkentve a hűtés hatásfokát -, automatikus leolvasztás hiányában mi magunk gondoskodjunk az időnkénti leolvasztásról. A szekrény hátsó részén lévő géprészek (kondenzátor, kompresszor stb.) a lakás helyzetétől függően rövidebb- hosszabb idő múlva beporosodnak. A lerakódó porréteg, majd később a lazán összetapadó porpamacsok jelentősen lerontják a kompresszor, a kondenzátor természetes hűtési viszonyait - többletfogyasztást idéznek elő. A túl nagy hűtő- és fagyasztószekrényekben a ki nem használt tárolóteret állandóan lehűtve kell tartani. Ez szükségtelenül energiát és pénzt emészt fel. A legtakarékosabb üzemű hűtőszekrények fagyasztórekesz nélküliek. Városi háztartásokban az üzemeltetés energia- költsége miatt célszerűbb friss, iparilag mélyhűtött élelmiszer megvásárlása, ezzel a készülék és a későbbi energiaköltség megtakarítható. A hűtő- és fagyasztókészülék felállítására lehetőleg hűvös helyet válasszunk ki, amely nincs napsütésnek kitéve és nincs közelében tűzhely vagy egyéb fűtés. A magasabb környezeti hőmérséklet mindig megnövekedett energiaigényt is jelent. A hűtőszekrény mögötti levegőrést szabadon kell hagyni a meleg levegő áramlásának céljából. A készülék mögötti hűtőbordákról melegáramlás indul el, ezért ha nem hagyunk a fal és a hűtőszekrény között elég rést, vagy ezt a rést a hűtőszekrény fölött letakarjuk, egyértelműen megnöveljük az energiafelhasználást. Szükséges tehát a megfelelő szellőzés biztosítása. A hűtőszekrény hátoldalán elhelyezett hűtőbordák elszennyeződése ugyanazt jelenti, mintha a fagyasztó berendezést meleg környezetben helyeznénk el, azaz a hűtőtérbe meleg levegőt szállítanánk, ezzel rontjuk a hűtőrendszer hatásfokát és megnöveljük az áramfelhasználást. A csőkígyót ezért minden félévben tisztítani kell (a legjobb porszívóval letakarítani a port). Hűtőszekrényben a hűtőtér közepes hőmérséklete +7 C. Ha ezt a hőmérsékletet + 5 C-ra állítjuk be, akkor kb. 15%-kal több energiát fogyaszt. A rendszeres jégtelení- tés során keletkező nedvességet a hűtőtérből azonnal el kell távolítani, mert az megnöveli az energia-felhasználást. A rendszeres leolvasztás energiát és pénzt takarít meg. Ha a fagyasztókészülékben 2 mm-nél vagy a hűtőszekrényben 3 mm-nél vastagabb a jégréteg, azt haladéktalanul el kell távolítani. Legalább évenként egyszer a fagyasztóládát le kell olvasztani, alaposan kimosni és szárazra törölni, (ú) Rakjuk tele a mosogatót A mosogatógépek energiaszükséglete erősen függ a berakott mosogatandó mennyiségtől. Ezért több étkezés edényét, esetleg több nap edényét kell összegyűjteni, hogy gazdaságosan tudjunk mosogatni. Ha a gép mosogatóterét teleraktuk szennyes edénnyel, legalább naponta egyszer futtassuk le az előmosogató programot. Ez nem túl drága, mert az erősen szennyező ételmaradékokat feloldja, és a valóságos mosogatást a szuperprogrammal, az energia intenzív felhasználásával valósítja meg. Ha a mosogatandó edények kevésbé szennyezettek, elég a mosogatógép tartalmát rövid programmal, rövidebb mosogatási idővel, mérsékelt hőmérsékleten elmosogatni, amely általában kb. 50 fokos melegvízzel történő mosogatást jelent, (ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vasalásnál csak kis energia-megtakarítás lehetséges. A vasalók energiafelhasználása általában adott: 4 kg mosott ruha kivasalása vasalóval kb. 1,5 kWh villamosenergia-fel- használást jelent. Ugyanezt vasalógéppel elvégezve 4 kg mosott ruha esetében 0,7-1 kWh villamosener- gia-felhasználást jelent. A mosott ruhákat fajta és vasalási hőmérséklet szerint csoportosítsuk. A vasalást a legalacsonyabb szükséges hőmérséklettel kezdjük, ezzel elkerülhetjük az üresjáratot. Hasznosítsuk a vasaló teljes hengerszélességét. A kisebb mosott ruhadarabok gyakran a vasalógépben maradt hővel is kivasalhatok, annak kikapcsolt állapotában. Vasalás után a készülékcsatlakozót húzzuk ki! Néhány vasalógép ugyanis a 0 állásban is további áramot használ fel. (m) A leggazdaságosabb, ha a szabadban teregetünk ki Árampazarló ruhaszárító ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A leggazdaságosabb és legtakarékosabb módszer a szárításhoz a mosott ruháknak szabadban vagy egy szárítóhelyiségben történő szárítása. Ha nincs megfelelő szárító hely, vagy időt és munkaerőt akarunk megtakarítani, a szárító automata használatát javasoljuk. Gondoljon azonban a vásárlás előtt arra, hogy a ruhaszárító berendezésnek magas lesz az áramköltsége. A levegőelvezetéses szárítók a helyiségből kiszívott levegőt átvezetik a nedves mosott ruhán, és egy vastagabb csövön vagy levegőcsatornán a szabadba vezetik. A hibás levegőelvezető csatorna esetén a szárítóból a szárító levegő nagyon gyorsan a magával vitt meleg nedvességgel együtt a helyiség levegőjébe távozik. Az átlagos energiafelhasználás minden kiló vasal- hatóságig szárított mosott ruhaanyagra 0,4-0,7 kWh, a szekrénybe rakhatóan szárított mosott ruhára vonatkozóan 0,6-1 kWh. Látható, hogy a levegőelszívással működő szárító berendezés megfelelő fel- használás esetén, más szárító berendezésekkel szemben, a leggazdaságosabb. A mosószárítókban a mosott ruha ugyanabban a dobban marad, amiben kimostuk (kb. 4 kg), és ezután kerül szárításra. Ezzel azonban csak a-fél töltésmennyiséget lehet egyszerre megszárítani, ezért a szárítás előtt a mosott ruha mennyiségét felezni kell. A szárítás kezdetén tehát csak a fél ruhamennyiség marad a dobban, ezért ez a módszer energiapazarló. Az átlagos energia- és vízfelhasználás csak a szárításhoz minden kilogramm vasalásra alkalmas nedvességtartalmú ruha esetén 0,6- 1,2 kWh és 15-20 liter víz, szekrényszárazra szárított ruha esetében 0,81,6 kWh és 20-80 liter víz. (ú, Mf) A programot a ruha szennyezettsége határozza meg Takarékos mosógép ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mosógép a háztartás egyik legtöbbet használt gépe, amelynek az áramfelhasználása összefügg a töl- töttségi állapottal és ezzel ugyancsak összefügg a vízfelhasználás. A gépet teljesen fel kell tölteni. Egy négyszemélyes háztartásban havonta átlagosan 22 kg mosandó ruhát 5 teljesen feltöltött gépre elosztva 4,5 kg-os adagokban tisztíthatunk. Ezzel szemben, ha a gépet csak félig töltjük gépenként kb. 2 kg ruhával, akkor ez 11 gépi mosást jelent. Ha a teljes feltöltést választjuk, akkor havonta ezzel 15- 20 kWh villamos energiát tudunk megtakarítani. Érdemes kipróbálni, hogy az újfajta mosószerekkel nem szükséges 90 Celsius fokon mosni a szennyezett ruhát, ha a hőmérsékletet 10-20 C fokkal alacsonyabbra állítjuk be (ezt a mosószer lehetővé teszi), az elérhető energia-megtakarítás, mosásonként 0,2 és 0,5 kWh között van. A programválasztást mindig a ruha szennyezettsége és az anyag minősége határozza meg. Takarékos program választásával és előmosással elegendő egy mosási folyamat, a kevésbé szennyezett ruhák és kisebb mennyiségek esetében teljes tisztaságot érünk el. Az öblítés során is kihagyhatunk egy- egy fokozatot. Ezzel a módszerrel kb. 30% villamos energiát, 15% vizet, 10-20% közötti mosószert és kb. 25% időt tudunk megtakarítani, és a mosás emellett még kímélő is. A gépi mosási elvek közül három alapvető elv nyert teret és terjedt el általánosan: a keverőtárcsás, a lengőlapátos, valamint a forgódobos gépi mosás. A forgódobos automata mosógépek mechanikai mosóhatása kisebb, mint a keverőtárcsás vagy lengőlapátos gépeké, a viszonylag hosszabb mosási idővel azonban elérhető a kellő tisztítóhatás. A sulykolásos mosás alapelvén dolgoznak - jól programozhatok, viszonylag kis méretűek és súlyúak, kímélik a ruhát, mosási üzemük kevésbé zajos, igen változatos mosási programokra képesek, így gyakorlatilag mindenféle textilanyag mosása megoldható. Az enyhébb mechanikai mosóhatást nagymértékben ellensúlyozza az, hogy a forgódobos automata mosógépekhez alkalmazott, ezen mosási folyamathoz kifejlesztett mosószerek kiváló szennyoldó hatásúak, és hogy a textíliának megfelelő mosóprogramot választva, a mosószer a számára optimális hőmérsékleten fejtheti ki hatását. (Mf) Mindig töltsük tele (Képarchívum)
