Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-14 / 187. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 14. JÁTÉK Gombaszögi hívogató A Csemadok Országos Tanácsa és a Pátria rádió augusztus 24-én ebben az évben is megrendezi a szlovákiai magyarok országos kulturális ünnepélyét Gombaszögön. Szeretnénk, ha olvasóink közül minél többen eljutnának a festői szépségű színhelyre, ezért mától augusztus 21-ig játékot indítunk. Naponta felteszünk egy-egy kérdést, amelyre levelezőlapon lehet válaszolni. Mindennap kisorsolunk egy nyertest, akinek a szervezők két személyre szóló belépőt biztosítanak. A nyertesek nevét és a megfejtéseket az Új Szó augusztus 23. számában közöljük. Ajegyek tulajdonosai a belépőket átruházhatják más személyekre is. A névre szóló belépőjegyeket a nyertesek vagy az általuk meghatározott személy a helyszínen, tehát Gombaszögön, a főbejáratnál veheti át. A könnyebb elérhetőség érdekében, ha van, kérjük, tüntessenek fel telefonszámot. Mai kérdésünk: Melyik járáshoz tartozik a gombaszögi völgy? A/ Rimaszombati B/ Losonci C/ Rozsnyói A választ a következő címre küldjék: Petit Press Új Szó Námestie SNP 30 814 64 Bratislava. A levelezőlapra, kérjük írják rá: Gombaszög 2003. Megnyitó a Kortárs Magyar Galériában * Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galériában holnap 18 órakor nyitják meg a galéria IV. Művésztelepének kiállítását, valamit válogatást a szlovákiai magyar képzőművészek alkotásaiból. A kiállítást Kubicka Kucsera Klára művészettörténész nyitja meg. Megtekinthető szeptember 12-éig. (t) MOZI POZSONY HVIEZDA: Betépve (amerikai) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: A fülke (amerikai) 20.15 MLADOST: Chicago (amerikai-kanadai) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Kóla, puska, sült krumpli (amerikai) 18.15, 20.30 AU PARK - PALACE: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 14, 15, 16, 17, 18, 20, 21, 22 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14, 16.15,18.35, 20.50 Halálosabb iramban (amerikai) 15.05,17.15 Taxi 3 (francia) 14.10,16.10,18.20,20.2016.45 Chicago (amerikai) 14.40, 17.05, 19.30, 21.55 Frida (amerikai-kanadai) 17.20, 19.50, 22.15 PÓLUS - STER CENTURY: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 14.40, 15.50,16.10,16.50,18.05,19,19.00, 20.15, 21.10, 22.25 Taxi 3 (francia) 14.50, 16.45, 18.35, 22.45 Frida (amerikai-kanadai) 20.25 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.30, 16.40, 18.50, 21.00 KASSA TATRA: Csaó, Lizzie! (amerikai) 18 Isten haragja (amerikai) 20 CAPITOL: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: Doktor Szöszi 2. (amerikai) 17,18.45, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Charlie angyalai: teljes gázzal (amerikai) 19.30 PAT - KERTMOZI: Jégkorszak (amerikai) 21 ÉRSEKÚJVÁR MIER: A guru (amerikai) 19 KOVÁK: Ki nevel a végén? (amerikai) 19.30 AMFITEÁTRUM: A guru (amerikai) 21.30 VÁGSELLYE VMK: Az igazság órája (amerikai) 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Jégkorszak (amerikai) 18 Ki nevel a végén? (amerikai) 20 LÉVA - JUNIOR: A mag (amerikai) 18 IPOLYSÁG - IPOLY: 28 nappal később (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 17.30,19.15 GYŐR PLAZA: Azonosság (amerikai) 13.15, 15.15, 17.15, 19.45 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.45,15.45,18, 20.15 A fülke (amerikai) 14.15,16.45,18.45, 20.30 Hajó a vége (amerikai-német) 14.30, 18.30 20.30 Halálosabb iramban (amerikai) 16.30 Hulk (amerikai) 15, Malacka, a hős (amerikai) 14.45 Oviapu (amerikai) 13.30,15.30, 17.30.19.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14,16,18 Túl mindenen (amerikai) 13,15.15,17.30,19.45 Vitathatatlan (amerikai-német) 16.15,18.15,20.15 Holnap kamarakiállítás nyílik a Löffler Múzeumban Rajzok, domborművek PROGRAMELŐZETES Kassa. Holnap újabb csemegére számíthatnak a kortárs grafika iránt érdeklődők a kassai Löffler Múzeumban, ahol egy ideje az emeleti kamarateremben is rendeznek tárlatokat. Ezúttal rendhagyó módon egy szobrász rajzait láthatja a közönség, méghozzá olyan alkotásokat, amelyek nem plasztikák vagy szobrok vázlatai, hanem önálló művek. Dusán Poncák a Pozsonyi Képző- művészeti Főiskola szobrász szakán végzett, Rudolf Pribis professzor keze alatt. Elsősorban kisebb méretű szobrokat készít, ám monumentális alkotásai is láthatók országszerte. Már a hetvenes évek közepén saját stílust kísérletezett ki, szakított az akkoriban divatos antropomorf felfogással. Az emberi test sajátos, expresszív módon jelenik meg művészetében, a figurákat szinte mindig konkrét emberi tulajdonságok megtestesítésére, szimbolikus tartalom megjelenítésére használja. Kedvelt alakjai a bohócok, amelyekkel saját érzéseit és véleményét fejezi ki. Dusán Poncák Eperjesen él, ha úgy tetszik, remeteként, távol a hazai képzőművészeti központoktól, ami a kassai tárlat összeállítója, Peter Tajkov szerint inkább emeli művei értékét, semhogy negatívan befolyásolná az alkotói folyamatot. Jelenleg Kelet-Szlovákia legjelentősebb figuralistáinak egyike. A Löffler Múzeumban holnap este 18.15-kor nyíló kiállítása, melyen legújabb rajzai, domborművei és bronz kisplasztikái láthatóak, október 5-ig tekinthető meg. (juk) A második rész időrendi sorrendben, az egyes földrészekre lebontva, lexikonszerűen ismerteti a földrajzi felfedezéseket Olvasmányosan az utazókról Navigare necesse est, azaz hajózni kell, vallották a rómaiak, amit a vivende non est - élni viszont nem - gondolattal nyomatékosították, hangsúlyozva a vízi utak jelentőségét a civilizáció életében. Az általuk megfogalmazott magvas aranyigazság pontosan kifejezi azt a felismerést, amely az ókor legnagyobb hatalomra szert tett, világbirodalmat kiépítő pásztornépénél bekövetkezett azt követően, hogy legyőzött ellenfelétől, a görögöktől elsajátította a hajózás magasiskoláját. OZOGÁNY ERNŐ Aligha csodálható, hogy még az életnél is fontosabbnak ítélték a vízi közlekedést, hiszen a legősibb időktől napjainkig érvényes, hogy csak az lehet a világ ura, aki a tengereken uralkodik. Pontosan végigkövethető ez az egyes korok nagyhatalmai, a vikingek, a görögök, a velenceiek, a spanyolok, a portugálok, a hollandok, az angolok és franciák hódításain is. Azt hangsúlyozni is felesleges, hogy az uralkodók hatalmi terveinek megvalósítása árnyékában mindig is ott bujkált az új ismeretek megszerzésének, új világok felfedezésének a vágya. Szülessen bár nyereségvágyból vagy tudásszomjból. Az eltérő motivációk egy ponton, a tudományos ismeretek gazdagítása szintjén találkoznak. így eshetett meg, hogy nem egy esetben nemcsak jól felkészült kutatók, de kétes egyének, kalandorok, sőt felkötni való bűnözők, kalózok is hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez. Mindezek a gondolatok egy tanulságos, érdekfeszítő könyv kapcsán vetődnek, vetődhetnek fel. Lacza Tihamér neve jól ismert a természettudományok iránt érdeklődő olvasóközönség körében: évtizedek óta jelennek meg írásai a hazai sajtóban, a legutóbbi másfél tucat évben több kötetben is igazolta, hogy olvasmányosan tud írni a legbonyolultabb kérdésekről, miközben alaposan körüljárja vizsgálatának tárgyát. Hazai ismeretterjesztőink örvendetesen bővülő táborából viszont ő az egyeden, aki az utazóknak is komoly figyelmet szentel. Annál is inkább fontos ezt a tényt hangsúlyozni, mivel sok esetben épp ők járultak hozzá természettudományos ismereteink kincsestárának bővítéséhez. Lacza Tihamér eddig megjelent munkáiban honfitársainkkal foglalkozott, legújabb, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum gondozásában kiadott kötetében elsősorban a nagyvilág utazóit mutatja be. Közülük is kiemelt szerepet kapnak a legveszélyesebb útvonalon járó tengeri felfedezők. Könyve első részében a tengeri felfedezések időbeli keresztmetszetét adja az ókori görögök hajóútjaitól a Tengerész Henrik által szervezett expedíciókon át, Amerika felfedezésén, az első világkörüli hajóúton keresztül a híres-hírhedt északnyugati és északkeleti átjáró felfedezéséig, az északi és a déli sark meghódításáig. Az olvasó részese lesz a tengernyi kalandnak, szenvedésnek és tragédiának, amely az ismeretlenbe vetődő vállalkozó szellemű hajósokat érte. A hatalmi áskálódá- soknak, az emberi ármány, kiszolgáltatottság számtalan példájának, amely fokozottan sújtotta nemcsak az olykor biztos halálba menőket, de szeretteiket, legközelebbi hozzátartozóikat is. Eközben a hatalom- és nyereségvágy, a butaság, az irigység és a korlátoltság árnyékában megszületik a természettudomány egyik fontos ága, amely a földrajzi, fizikai és csillagászati ismeretek bővülésével, a tájékozódási eszközök- iránytű, szextáns, pontos órák, térképek stb. - kifejlődésével, a civilizáció fejlődésével jár. Az évezredek folyamán birodalmak születnek és tűnnek el a történelem süllyesztőjében, hatalmukat öröknek hívő és kikiáltó óriások válnak alig látható törpévé. Tanulságos és elgondolkodtató e történetek végkifejlete. A kötet második része időrendi sorrendben, az egyes földrészekre lebontva, lexikonszerűen ismerteti a földrajzi felfedezéseket, ami elsősorban diákok számára könnyíti meg a tájékozódást, az iskolában elsajátított anyag felfrissítését, illetve kibővítését. Ennek keretén belül külön foglalkozik a szerző a magyar felfedezők tevékenységével, hozzájárulásukkal a tudomány fejlődéséhez. Meglepő, sőt megdöbbentő, hogy e kis népből hányán vágtak neki az ismeretlennek, hogy nem egy esetben elsőként vetődjenek el az addig fehér foltnak számító területekre. Műiden szerkesztői lelemény dacára hiányérzetet kelt az olvasóban, hogy a magyarok nem az első részben kaptak helyet, tekintve, hogy sokkal érdekfeszítőbb öszszefüggéseiben, a történelmi háttér megrajzolásával megismerni e kiváló férfiúk tevékenységét. Biztosra veszem, hogy nagy érdeklődésre tarthatna számot egy önálló kötet, amely a magyar utazók olykor mesébe illő kalandjait időrendi sorrendben, összefüggéseiben ismertetné az olvasóval. Annál is inkább, mivel egészen hasonló izgalmas metamorfózisra került sor ezen a téren, mint a vegyészet kialakulásánál: ahogy az aranycsinálást célul kitűző alkímia „végterméke” a kémia tudománya lett, úgy az ősi Nagy Magyarországot (Magna Hungária) kereső hazánkfiai megvetették a világhírű magyar turkológia és sinológia alapjait. Olyannyira, hogy napjainkig nincs keletkutató, aki részben ne az ő tevékenységükre támaszkodna, legyen szó iszlám, türk vagy tibeti kultúráról. Ismerve a szerző ebbéli tájékozottságát és eddigi publikációs tevékenységét, ez akár legközelebbi könyvének tárgya is lehetne. Az utazók, felfedezők, hódítók, kalandorok című kötetet kislexikon és a felhasznált irodalomjegyzéke zárja. Az előbbi amiatt nélkülözhetetlen, mivel napjainkra feledésbe merültek azok a műszaki és közlekedési eszközök, hajótípusok, valamint szakkifejezések, amelyek nélkül aligha tudná élvezni a mai olvasó ezt a hasznos könyvet, míg az utóbbi azok számára nyújt fogódzót, akik mélyebben szeretnének megismerkedni több évszázad kétségkívül érdekfeszítő kalandjaival. A nagyméretű, képekkel gazdagon illusztrált kötet mindenképpen számot tarthat a természettudományok és az új ismeretek iránt fogékony olvasóközönség érdeklődésére, fokozottan ajánlható viszont a pedagógusoknak és a diákoknak, tekintve, hogy számtalan hasznos információt tartalmaz, így oktatási segédanyagként is haszonnal forgatható. (Lacza Tihamér: Utazók, felfedezők, hódítók, kalandorok, Lilium Aurum) A Veszett vad nem szolgál ugyan túl sok meglepetéssel, ám mindenképpen becsületesen elvégzett munka Üldözés látványos robbantások nélkül ERDÉLYI EDIT William Friedkin amerikai rendező évekkel ezelőtt bizonyította tehetségét: a Francia kapcsolat című filmjéért Oscar-díjjal jutalmazták. Néhány évvel később Az Ördögűzőt rendezte meg, amelyet mind a mai napig az egyik legjobb horrorfilmként tartanak számon. Ezek után már csak B kategóriájú próbálkozások következtek, és Fried- kinnek egész egyszerűen nem sikerült „visszatérnie”. Sajnos a legújabb filmjével, a Veszett vaddal (The Hunted) sem éri el régi önmagát. Az amerikai titkos kommandót Koszovóba vezénylik, hogy megakadályozza az albán lakosok kiirtását. Aaron Haliam (Benicio Del Toro) kommandós a legjobbak közé tartozik, ő semmisíti meg a vérengző szerb tisztet. Ám a koszovói események olyan mély nyomokat hagynak benne, hogy a kitűnő katona egyre furcsábban viselkedik. Évekkel később oregoni természet- védőként konfliktusba kerül a vadászokkal, és brutálisan megöli őket. Az FBI ügynöke jól tudja, hogy Haliam felkutatásában csak egyetlen ember segíthet: L. T. Bonham (Tommy Lee Jones) nyomkereső. A nyugalmazott hadnagy a megcsonkított áldozatok fényképei láttán azonnal rádöbben, hogy a szörnyűségeket csak a legjobb tanítványa követhette el, s így ő maga is felelős a történtekért. Megkezdődik hát a hajsza... William Friedkin rendező a két főszerepet Tommy Lee Jones és Benicio Del Torro kitűnő filmszínészekre bízta. Szerinte a megfelelő színész kiválasztása az alkotás sikerének legalább 80-90 százalékát jelenti. Nos, valóban nem az Oscar-díjas színészekkel van baj a filmben, hiszen ők minden tőlük telhetőt megtesznek, hanem sokkal inkább a sztori sablonosságát vethetjük a forgatókönyvírók és a rendező szemére. A történeten belül ugyanis többször ismétlődnek jelenetek, mint például: Haliam megszökik, elkapják, újra sikerül megszöknie, megint elcsípik stb. És persze a film alkotói Bohnam tépelődését sem felejtik el állandóan a szánkba rágni. Bohnam lelkiismeret-furdalásban szenved, mivel - bár soha nem ölt embert - a tanítványait ő képezte ki gyilkolásra. Meg kell hagyni azonban, hogy Wüliam Friedkin nagyszerűen ért az üldözéses jelenetekhez és a feszültségteremtéshez. A digitális trükkökön felnőtt nézőknek hiányérzetük támad, ugyanis a rendező mindenféle technikai vívmányt elutasít, és az akciófilmekkel ellentétben nem látványos robbantásokkal dolgozik. A két főszereplő jelenetei, párharcaik tökéletesen kimunkáltak, végső összecsapásuk pedig valóban meghökkentően véres és kemény. A leszámolás teljesen igaznak, élethűnek hat - amit az is bizonyít, hogy a forgatás során többször megsérültek a színészek. Friedkin új filmje, a Veszett vad nem szolgál ugyan túl sok meglepetéssel, ám mindenképpen hozzá kell tenni, hogy becsületesen elvégzett munka. A leszámolás teljesen igaznak, élethűnek hat (Fotó: képarchívum)
