Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-13 / 186. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 13. Európai unió A statisztikai adatok alapján a nők Spanyolországban, a férfiak Svédországban élnek a legtovább Ötven különböző nemzeti ünnepet tartanak számon Európaiak a számok tükrében • Egyre kevesebb gyermek születik az Európai Unióban (Képarchívum) Az EU-tagállamok és a csatlakozó országok közül Spanyolországban a legmagasabb a nők várható átlagos élettartama (83,1 év), a férfiaké pedig Svédországban (77,7 év); a nők esetében ugyanakkor Magyarországé a legalacsonyabb érték (76,6 év) - tűnik ki az EU statisztikai hivatalának legutóbbi adataiból. MTI-ÖSSZEÁLLiTÁS Az Eurostat felmérése szerint tavaly igen csekély mértékben, 0,3 százalékkal nőtt az EU összlakossága, amely idén január 1-jén 379 millió fő volt. A jövőre csatlakozó tíz országban ugyanakkor átlagosan 0,1 százalékkal fogyott a népesség, és a második legnagyobb mértékű csökkenés - Lettország (-6,1 ezrelék) után - Magyarországon következett be (-2,2 ezrelék). A tagállamok közül a legnagyobb mértékű gyarapodást Írországban (15,2 ezrelék) és Luxemburgban (9,5 ezrelék), a legalacsonyabbat pedig Németországban (1,2 ezrelék) és Olaszországban (1,4 ezrelék) mérték. A csadakozók közül csak Cipruson (14,5 ezrelék), Máltán (6,7 ezrelék) és Szlovéniában (0,5 ezrelék) nőtt a lakosság lélek- száma. Összességében a jelenlegi EU a világ tavalyi népességgyarapodásának a 2 százalékát képviseli, s 379 milliós lakosságával messze elmarad Kína (1,283 milliárd) és India (1,042 milliárd) mögött, bár továbbra is megelőzi az Egyesült Államokat (289 millió). Ugyanakkor az uniós népesség tavalyi növekedése mintegy háromnegyed részben a nettó bevándorlásból fakadt; a természetes növekedés mértéke már 1989 óta elmarad ez utóbbi ütemétől. Az Egyesült Államok ezzel szemben az unióénál háromszor nagyobb, 0,9 százalékos növekedést regisztrált, amelynek csaknem kétharmadát a természetes növekedés adta. Tavaly Francia- ország, Írország, Hollandia és Finnország kivételével a nettó bevándorlás valamennyi tagállamban meghaladta a természetes szaporulat rátáját (az ezer lakosra jutó születések és halálozások számának a különbségét), amely Írországban (7,9 ezrelék), valamint Franciaországban és Hollandiában (egyaránt 3,7 ezrelék) volt a legmagasabb. Németországban, Olaszországban és Görögországban viszont negatív értéket mutatott, ami azt jelenti, hogy bevándorlás nélkül ezeknek az országoknak a lakossága csökkent volna. A pozitív nettó bevándorlás jelensége már az újonnan csatlakozó országokra is jellemző: Lengyel- ország, Lettország és Litvánia kivételével valamennyiüknél megfigyelhető. Az Európai Unió a 2002-es adatok szerint 3,2 millió négyzetkilométernyi területen - az európai földrész egyharmadán - helyezkedik el, mintegy 378 millió ember, a kontinens lakosságának több mint fele, a világ népességének 6,2 százaléka él itt. Ugyanezen a területen élt 1938- ban a világ lakóinak 12 százaléka. A népesség száma az 1990-es évektől 14 millióval nőtt, számottevő részét tette ki a nemzetközi vándorlás. • A természeti-földrajzi tényezőtől nagy mértékben függő népsűrűség - az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma - az unióban jelenleg átlagosan 117. A legnagyobb népsűrűségű ország Hollandia 387-es, Belgium 336-os, a legritkábban lakott Finnország 15-ös, valamint Svédország 20-as mutatóval. Az unióban a hetvenes években 100 nőre 197 gyermek születése jutott, ez 2001-re 147-re csökkent. A csökkenés valamennyi tagországban bekövetkezett. A mutató értéke Írországban a legmagasabb, 198, s Olaszországban a legalacsonyabb, 124. Az Európai Unóban a nők helyzetének változásával - a tanulás és a női munkavállalás elterjedésével - az anyák egyre később szülik meg első gyermeküket. Az anyák átlagos kora az elsőszülöttek világrajövetelekor az 1960-as 28 évről a kilencvenes végére 29 évre emelkedett. A férfiak születéskor várható áda- gos élettartama 2001-ben az unióban 75,4 év, a nőké 81,6 év volt. Jelenleg az EU-tagországokban a férfiak 9,9 évvel, a nők 11,5 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint elődeik 1950-ben. A fiú újszülöttek életkilátása az unión belül a legmagasabb Svédországban, 77,5 év, továbbá Olaszországban 76,7 év, Ausztriában 75,9 év. A lányoké Franciaországban 83 évet, Spanyolországban és Olaszországban 82,9 évet tesz ki. A legalacsonyabb a férfiak születéskor várható átlagos élettartama Írországban, illetve Dániában, 73, illetve 74,3 év, a nőké Dániában és Portugáliában, 79, illetve 80,3 év. Jelenleg Észtország lakosságának 62 százaléka mondana igent a csatlakozási népszavazáson Egy hónap múlva döntenek az észtek • ÖSSZEFOGLALÓ Tallin. Heves vita várható Észtországban a szeptemberi népszavazás előtt, miután a befolyásos ellenzéki Centrumpárt hét végi kongresszusán az európai uniós csatlakozás ellen foglalt állást. Az EU-tagjelölt Észtországban szeptember 14-én, Lettországban pedig egy héttel később tartanak népszavazást a csatlakozásról. A 101 fős észt törvényhozásban 28 képviselői hellyel rendelkező Centrumpárt vasárnapi tartui kongresszusán 341 küldött szavazott az európai uniós tagság ellen, 235 támogató szavazat ellenében, míg 227 küldött arra adta le voksát, hogy a párt ne foglaljon állást a kérdésben. A párt vezetője, a befolyásos politikusként számon tartott Edgar Savisaar a semleges álláspontot szorgalmazta, ugyanakkor beszédében párhuzamot vont az Európai Unió és a központosított Szovjetunió között. Arnold Rüütel államfő és a kormánypártok képviselői élesen bírálták a Centrumpárt hét végi állásfoglalását. Az elnök kijelentette: tiszteletben tartja a párt döntését, de meggyőződése, hogy az 1,4 millió lakosú ország számára az unió a legjobb választás. Ha az EU támogatói nem esnek pánikba és nem követnek el végzetes hibát, a népszavazás eredménye még mindig kedvező lehet - idézte az államfő szavait az AFP francia hírügynökség. Egy júliusi közvélemény-kutatás szerint az észtek 62 százaléka mondana igent és 38 százalékuk nemet a csatlakozási népszavazáson. Ám a megadott hibahatárokból arra is következtetni lehet, hogy a népszavazást korántsem lehet lefutott játszmának tekinteni. Eiki Berg, a Tartur Egyetem kutatója szerint a szkepticizmus széles körben elterjedt az országban a piacgazdaságra való nehézkes áttérésnek köszönhetően, illetve azért, mert a politikai kultúra még mesz- sze áll a érett demokráciáktól. Egy észt politológus, Kaido Jaan- son szerint viszont Észtország jelenlegi fejlődése pillanatnyilag túl gyors, a társadalom néhány rétege, különösképpen az idősek nem tudnak alkalmazkodni a piacgazdasághoz. Ám azt is hozzátette, hogy az uniós tagság stabilizáló erőként hat majd a gazdaságra. Észtország egyébként egyike a legjobban felkészült csatlakozó államoknak. Az Unióba irányuló kereskedelme, a lakosság számához viszonyított külföldi tőkebefektetés aránya Közép- és Kelet-Európábán az egyik legmagasabb. Csitultak a kisebbségekkel (leginkább az orosz kisebbséggel) való bánásmód miatti aggódó hangok, habár az Európai Bizottság szerint az egyenlőséget biztosító törvénykezésben és a munka törvénykönyvével kapcsolatban további lépések szükségesek. Észtország jelenlegi, évi 5.8 százalékos GDP növekedésével a uniós tagjelölt országok között az élen jár. Egyes remények szerint az uniós tagság Észtországot Észak-Euró- pa tranzit-központjává teheti, Tallin jelentős regionális kikötővárossá válhat - hiszen ide érkeznek az Oroszországból, a balti államokból és a Finnországból induló szállítmányok. Észtországot különben is erős szálak kötik az uniós tag Finnországhoz. Marko Mihkelson, az Orosz Tanulmányok Balti Központjának igazgatója szerint az észtek tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy országuk mindig is a kelet és a nyugat határán helyezkedett el, ám úgy vélik: hagyományaik a nyugati civilizációhoz kötik őket. Á környezetvédő Ahto Ója szerint tévútra vezet az a gondolkodás, hogy Észtország éppen csak elhagyva egy nagy blokkot - a Szovjetuniót - rögtön egy másik blokkhoz, az Európai Unióhoz csatlakozik. „A kettő között ugyanis létezik egy alapvető ideológiai különbség: az Unió szabad közösség, nem diktatúra.” Az Unió és a NATO biztonsági szempontból ernyőt tart majd Észtország fölé. „Számunkra a legfontosabb az, hogy többé ne szoruljunk két nagyhatalom közé, mint a töltelék a szendvicsben” - nyilatkozta. Az oroszok Észtország 1,45 milliós lakosságának 30 százalékát teszik ki. A fővárosban, Tallinban a nemésztek, vagyis az oroszok aránya az 50 százalékot is eléri. Berg úgy véli, hogy az uniós tagság Észtország és Oroszország kapcsolatára is jó hatással lesz. Az orosz nemzetiségű Nyikolaj Meinert szerint azonban a balti államban csak kevés embernek van alapos ismerete az EU-ról. „A legtöbbjük alig tudja, mivel jár majd a tagság.” Berg szerint az uniós tagságot ellenzők leginkább „a közösségi szuveneritás és a egyenlőtlen bánásmód” miatt aggódnak. A Finn Gazdasági és és Politikai Tanulmányok központja (ÉVA) által megrendelt tanulmány úgy találta, hogy az uniós csatlakozás támogatottsága erősebb a nem-észtek körében, sokuk azt reméli, hogy a csatlakozás stabilizálja majd szociális helyzetüket is. Ója elismeri, hogy a verseny élesebbé válik az EU-ban, ám azt is hozzáteszi: ez igencsak megkeserítheti néhány kisvállalkozás életét. Ám az észt mezőgazdaság képes a túlélésre kiemelt agrártámogatás nélkül is - mondja. (BBC, MTI, ú) Irány Európa! Internetes kávézót hirdet az információs tábla Hüüru közelében (Képarchívum) Szabadnapok az EU-ban • EURO.HU Brüsszel. Az Európai Unióban a szabadnapok száma 28-tól akár 39 napig is terjedhet. Az ádagos szabadság és munkaszüneti napok száma az Unió tagországaiban 34. Míg Nagy Britannia és Hollandia állampolgárai 28, az ír munkavállalók eggyel több napot tölthetnek pihenéssel. Finnország, Ausztria és Görögország biztosítja a legtöbb szabadnapot - közülük is a finnek vezérnek 39 nappal. Az EU-ban a munkáltató által biztosított szabadnapokon kívül 50 különböző nemzeti ünnepet vagy munkaszüneti napot tartanak számon. Ezek közül több mint harmincat csak egy vagy két országban ünnepelnek. A felméréshez egyébként 10 éve, heti 5 napot dolgozó munkavállaló számára adható szabadnapokat vettek alapul. KI KICSODA AZ UNIÓBAN? Nikiforosz Diamandourousz Az unió 2003. január 15-én megválasztott ombudsmanja ugyanezt a tisztséget töltötte be Görögországban 1998 óta. Nikiforosz Diamandourousz az összehasonlító politikatudomány professzora az Athéni Egyetemen. Ezt megelőzően 1995 és 1998 között a Görög Nemzeti Szociális Kutatóintézet igazgatója és elnöke volt. Az egyetemet Amerikában végezte, az Indiana, majd a Columbia Egyetemen. Igazgatója volt a Görög Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézetnek, elnöke volt a Görög Politikatudományi Szövetségnek, tagja volt a Görög Nemzeti Emberi Jogi Bizottságnak, ugyancsak részt vett az ország adminisztrációs reformját előkészítő tanácsnak. Az Európai Ombudsman tisztségére az Európai Parlament választotta meg. A tisztséget csak a Parlament mandátumának végéig, azaz 2004 nyaráig tarthatja meg. (origo) e> AZ INTEGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA - 5. RÉSZ 1981-1989 1981. január 1. - Görögország a 10. tagállammá válik. 1985. január 7. - Jacques Delors az EK Bizottság elnöke. 1985. június - A Bizottság beterjeszti az egységes piac kiteljesítéséről szóló Fehér Könyvet. 1985. december - A luxemburgi Európai Tanács-ülés megállapodik az intézményi reformról, a Közösség felelősségeinek kiterjesztéséről és a külpolitikai együttműködés jogi kereteiről. A szerződésmódosításokat az Egységes Európai Okmányban ösz- szegzik. 1986. január 1. - Spanyolország és Portugália belép a Közösségbe, 12-re emelve tagjainak számát. 1986. február - A 12 tagállam kormányai aláírják az Egységes Európai Okmányt. 1987. április - Törökország kéri felvételét az EK-ba. 1988. február - A brüsszeli Európai Tanács-ülés megállapodik a pénzügyi rendszert és a közös mezőgazdasági politikát megreformáló, valamint az Európai KözösségStrukturális Alapját megkétszerező „Delors I” csomagról. 1988. augusztus - Diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európai Közösségek és Magyarország között. 1989. június - A madridi Európai Tanács-ülés megállapodik a Delors bizottsági elnök felügyelete alatt a központi bankok vezetői által kidolgozott, az EMU három szakaszos létrehozásáról szóló „Delors-terV’-nek megfelelően a kormányközi konferencia összehívásáról. 1989. július - Ausztria kéri felvételét az EK-ba. Mivel töltik a fiatalok a szabadidejüket az Európai Unióban, 2001 a fiatalok (15 és 24 év közötti) kedvenc időtöltése. % a válaszadók százalékában, egy válaszadó több tevékenységeiis megjelölhetett találkozás a barátokká zenehálgalás sportolás mozi, színház, konoert számítógép, videojáték, internet olvasás mti) vásár|ás televíziónézés
