Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-13 / 186. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS.13. A jelzáloglevelek által elérhető hozam 1 százalékkal meghaladja a hosszú lejáratú állampapírok hozamát A Tatra teherautógyár nagyobb eladása és vesztesége Vonzó takarékossági forma Hitelkamatok az egyes bankoknál Bank Jelzáloghitel* Szabad fogyasztói Kötött fogyasztói HVB Bank UH H 7-9,5 % p.a.** 9,80-14,40 % p.a. 9,80-13,90 % p.a. OTP Bank 7,5 %-tól p.a. 11,4-14,40 % p.a. 9,00 % p.a. *** VÚB 7,45 %-tól p.a. 8,9 %-tól p.a. 8,9 %-tól p.a. Szlovák Takarékpénztár 7,4 % p.a. 11,30% p.a. 9,80 % p.a.*** Jelmagyarázat: * Öt évre kötött kamat, az állami prémium leszámítása előtt. ** Négy évre kötött kamat. *** Gépkocsi-vásárlásra használható. (Forrás: int. bank) Pozsony. Szlovákiában egyre népszerűbb a jelzáloghitele­zés. Az idei első félévben ki­lenc hazai bankunk 18,4 ezer ilyen hitelt folyósított, össze­sen 15,5 milliárd korona ér­tékben, szemben a tavalyi egész éves 9,3 milliárd koro­nával. Ezzel együtt terjed a jelzáloglevél, mint befekteté­si forma népszerűsége is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakossági szolgáltatások bővülé­sével egyre több hiteltípus vehető igénybe. Ezzel párhuzamosan a pénzhiánnyal küszködök gyakran szembesülnek azzal, hogy a hitel­cél, futamidő, biztosíték függvé­nyében ismerniük kell a lehetősé­geiket, hiszen pénzügyi ismeretek hiányában kiszolgáltatottak és rossz döntéseket hozhatnak. Ugyanilyen dilemmával találják magukat szemben a befektetők is. Régebben sokan úgy érezték, hogy elég volt a bankok betéti termékei­nek kamatait összehasonlítani, ma pedig rengeteg új lehetőség közül lehet választani. Az erre szakoso­dott hitelintézetek feladata az, hogy a fenti két csoport igényeit egyaránt kielégítő termékeket hoz­zanak létre. Jó példa a fentiekre a jelzálogbankok tevékenysége, hi­szen végül is nem tesznek mást, mint az általuk kínált hitelek finan­szírozási forrását a jelzáloglevelek értékesítésével biztosítják. A befek­tetők pénzének felhasználásával hi­teleznek. A jelzáloglevél tulajdonképpen a hosszú lejáratú kötvényhez hason­lítható értékpapír, amelyet a jelzá­loghitelezésre szakosodott hitelin­tézet bocsát ki, és amely mögött in­gatlanfedezet áll. Ezek olyan hosszú lejáratú értékpapírok, ame­lyek lehetnek fix, ületve változó ka­matozásúak. Csoportosíthatjuk őket aszerint is, hogy bemutatóra vagy névre szólóak-e. A jelzálogle­velek által elérhető hozam jel­lemzően 1%-kal meghaladja a hosszú lejáratú állampapírok hoza­mát. A jelzáloglevél mögött álló ingat­lanfedezet a jelzáloglevelet birtok­ló befektető számára szolgál egyfaj­ta garanciaként arra az esetre, ha a jelzáloglevelet kibocsátó hitelinté­zet nem tenne eleget tőke- és ka­matfizetési kötelezettségének. Rá­adásul a fedezetül szolgáló ingatla­nok piaci értéke jóval meghaladja a kibocsátott záloglevelek névérté­két, így ha netán azok értékesítésé­re kerülne sor, a befektetők akkor is biztosan hozzájutnának befektetett tőkéjükhöz. Abban az esetben te­hát, ha egy jelzálogbank fizetés- képtelenné válna, úgy a befektetők a hitelek fedezetéül felajánlott in­gatlanok értékesítéséből jutnának pénzükhöz abban a sorrendben, ahogy a bejegyzések megtörténtek. Míg Európában a jelzáloglevelek immár több mint 100 éve vannak forgalomban, addig nálunk egyelőre ez a fajta befektetési le­hetőség meglehetősen újnak szá­mít. A jelzáloghitelezés piacát Szlo­vákiában 1993-ban az Általános Hitelbank (VUB) nyitotta meg. Leg­utóbb épp ez a pénzintézet adott ki jelzálogleveleket. Augusztus 7-én 800 millió koronányi jelzálogleve­let bocsátottak ki. A bank által már előre ismert befektetők éves nyere­sége 4,6 százalékos lesz. A Szlovák Takarékpénztár augusztus 19-én tervezi a jelzálogleveleinek kiadá­sát. Ezen az 500 millió korona ér­tékű kibocsátáson a befektetők éves nyeresége 4,65 százalékos lesz. A jelzáloglevelek jegyzésében és másodpiaci forgalmában egyelőre az intézményi befektetők játsszák a főszerepet, azonban a várakozások szerint idővel a magánszemélyek is aktívabb szereplőkké válnak majd ennek a piacnak. A pénzügy által javasolt új banktörvény szerint a bankoknak a jelzáloghiteleket a jövő évtől legalább 90 százalékban a jelzáloglevelek kiadásából kelle­ne finanszírozniuk. Jelenleg elég, ha döntő mértékben, vagyis 50 szá­zalék felett finanszírozzák a hitelt a jelzáloglevelek kiadásából. Az új módosítás nem tetszik a pénzinté­zeteknek, hiszen szerintük a jelzá­loglevelek iránti esetleges érdekte­lenség visszavetheti a hazai jelzá­loghitelezést. Ráadásul ezt a terüle­tet az Európai Unió tagországai is különféleképpen szabályozzák, vagyis egyáltalán nem hivatkozha­tunk jogharmonizációra. Az Európai Unió néhány országá­ban a pénzintézetek ügyfelei a jel- záloghitelt autóvásárlásra vagy a lakás bebútorozására is felhasznál­hatják. Szlovákiában a törvény ezt még nem engedi meg, így a hitelből csak ingatlant vásárolhatunk. A pénzügy szerint ugyanakkor a je­lenlegi törvények nem akadályoz­zák a bankokat abban, hogy egyéb célra is nyújtsanak olyan hitelt, ami ingatlannal van bebiztosítva. Ezt azonban a törvény szerint nem ne­vezhetik jelzáloghiteinek. Vagyis az ügyfelek ugyan más célra is kérhet­nek ingatlannal biztosított hitelt, ezt azonban fogyasztói hitelnek ne­vezik, aminek magasabb a hitelka­matja, mint a jelzáloghiteié. A ban­kok ennek ellenére emiatt egyelőre nem javasolják a törvények meg­változtatását, hiszen szerintük a jelzáloghitel épp az ingatlanvásár­lás esetén számít a legattraktívabb hitelformának, (mi, s, t) Félmilliárd dolláros bírság a Microsoft óriáscégnek Lopott a szoftvercég. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Több mint félmilli­árd dolláros kártérítés fizetésére kötelezte a Microsoftot egy ameri­kai bíróság, amely szerint a válla­lat által fejlesztett Internet Explo­rer szabadalmi jogot sért. A cég történetében több termék is volt, amely deklaráltan nem a Micro­soft fejlesztőinek agyából pattant ki. Erre a legutóbb egy bírósági íté­let hívta fel a figyelmet: az „átvett” szoftverek sorába került az Inter­net Explorer browser is, ugyanis a világhírű böngésző több eleme eredetileg a kaliforniai egyetem (UCLA) és egy chicagói szoftver­cég, az Eolas fejlesztésein alapul. A programrészek nem engedett át­vételéért 521 millió dollárt kell fi­zetnie a világ legnagyobb szoftver- gyártójának, ám a megkérdezett elemzők nem aggódnak a redmon- di óriásért, ugyanis a Microsoft 49 milliárd dollárnyi készpénzzel, il­letve rövid lejáratú befektetéssel bír. A döntésre több éves bírósági eljárás után került sor: az Eolas még 1999-ben ment bíróság elé ál­lításával, miszerint a Microsoft il­letéktelenül használja a cég által levédett egyik technológiát az In­ternet Explorer böngészőben. Az Eolas egyébként összesen 1,2 mil­liárd dolláros kártérítést tartott re­álisnak. A teljes kártérítési összeg egynegyedét kapja az UCLA, mely a szabadalmat még 1993-ban je­gyeztette be. (o-o, m) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A legnagyobb szerb szakszervezeti szövetség ellenzi a Beopetrolnak, Szerbia második legnagyobb olajfinomítójának pri­vatizálását, mivel az katasztrofá­lis következményekkel járna, al­kalmat adna az orosz maffiának a behatolásra. A szerb Beopetrol olajtermék-forgalmazó vállalatra a MÓL és az orosz Lukoil tett aján­latot. A MÓL magyar olajtársaság a maga részéről augusztus 7-én je­lentette be, hogy ajánlatot adott be a Beopetrol eladásra kínált 79,53 százalékának megvásárlá­sára. A szerb független szakszer­vezeti szövetség elnöke, Milenko Smiljanic, a Kurír című lapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a kiírt tenderajánlatot sem­missé kellene nyilvánítani. A szerb vezetés augusztus 27-én hozza majd nyilvánosságra, hogy az ajánlatokban mekkora összeg szerepel. Az elmúlt napokban nem hivatalos hírek terjedtek el arról, hogy még kormánykörök­ben sem zárják ki a tender vissza­vonásának lehetőségét. A szerb vezetés 100 millió eurós bevételt remélt a privatizálásból, ám ezt az összeget jól informált körökben túlságosan magasnak tartják. Az egyik, korábban a Beopetrol iránt szintén érdeklődő - meg nem ne­vezett - cég illetékese szerint az üzlet kockázatos, emiatt nem is tettek ajánlatot. (FN, m) Már javában folynak a jövő héten megnyíló nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági szakkiállítás előkészületei Rövidesen privatizálják az egész vásárvárost. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony/Nyitra. A nyitrai Agro­komplex vásárvárosban már javá­ban folynak az augusztus 21-én megnyíló mezőgazdasági szakvá­sár, az Agrokomplex jubileumi, 30. évfolyamának előkészületei. Mint azt a szervezők tegnapi sajtótájé­koztatójukon elmondták, idén 709 cég mutatkozik be az agrártárca ál­tal támogatott, augusztus 26-ig tartó rendezvényen. Az idei kiállí­táson a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági gépgyártók, - forgalmazók dominálnak, viszont alig harmincra zsugorodott az élel­miszergyártók száma. Az élelmiszergyártók érdeklődésé­nek feltételezhetően átmeneti visz- szaesése ellenére szinte minden négyzetméternyi kiállítóhely el­kelt. A szervezők úgy vélik, hogy ez csak szezonális távolmaradás, az EU-csatlakozás után a nyitrai Agro­komplex szerepe felértékelődik, s mintegy közép-európai kiállítási központtá válik. Ezt célozza újítási szándékuk is: a berlini Grüne Wo­che szakvásár mintájára nagyobb mértékben akarják aktivizálni a fo­gyasztókat. További újdonság a társult országok mezőgazdasági minisztereinek, helyetteseinek au­gusztus 22-én sorra kerülő találko­zója és vitadélutánja az egyes or­szágok EU-csadakozásra való fel­készüléséről és a nemzeti sajátos­ságok figyelembe vételéről. Dobos László, az agrártárca mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi szekciójának vezér- igazgatója megerősítette, hogy már elkészült az Agrokomplex Vá­sárváros privatizációjáról szóló törvénytervezet. Részletekbe azon­ban nem bocsátkozott, mondván, előreláthatólag csak szeptemberre, októberre kerül a kormány elé. So­katmondó lehet megjegyzése, mi­szerint a környező országokban a többségi tulajdonrész az állam ke­zében van. Az Agrokomplex vállal­kozás tavaly csaknem 25,7 millió koronás adózás utáni nyereséget ért el. (gyor) Az Agrokomplex tavalyi kiállítása (Somogyi Tibor felvétele) Jelentős elbocsátás lesz ­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A cseh Tatra Koprivnice te­herautógyár 2003 első hat hónap­jában 737 járművet értékesített, ami 45-tel több, mint 2002 hasonló időszakában, ennek dacára a for­galma 1,366 milliárd koronáról 1,277 milliárdra mérséklődött. A cég vezetése szerint a kisebb forga­lom főleg a korona dollárhoz viszo­nyított érezhető erősödésének kö­szönhető, továbbá a működéshez szükséges tőke hiányának. A forga­lomeséssel párhuzamosan a ha- szongép-gyártó vesztesége is nőtt, mégpedig a tavalyi első félévi 33 millió koronáról az idei 497 millió­ra. A rosszabb gazdasági eredmé­nyek a cégvezetést a költségek lefa­ragására kényszerítik; ennek érde­kében alkalmazottaik számát 2003-ban mintegy 1600 fővel csök­kentik, ezáltal a társaság a leány- vállalataival együtt az év végén már csak 3600 alkalmazottat fog­lalkoztat majd. Egyébként az idei eladások ígéretesnek látszanak: a Tatra tulajdonosa, az amerikai Te­rex Corporation 2003 áprilisában megnyerte az izraeli honvédelmi minisztérium tenderét, ami 315 ka­tonai tehergépkocsi leszállítását je­lenti, emellett Indiának 2004 már­ciusáig 481 teherautót gyárthat. A sikeres tenderek révén a Tatra eb­ben az évben mintegy 2000 teher­autó eladásával számol, (c, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az EuroTel több ' mint 1 millió ügyfele Pozsony. Az EuroTel mobilszol­gáltató ügyfeleinek száma 2003. június 30-án 1,370 millióra rú­gott, ez 17,7 százalékkal több, mint 2002 hasonló időszaká­ban. Az 51 százalékig a Szlovák Távközlési Vállalat kezében levő társaság 2003 második negyed­évében 2,6 milliárd korona for­galom mellett 308 millió korona nyereséget ért el. A cég 2003 első hat hónapjában összesen 1,3 milliárd korona értékű fej­lesztést hajtott végre. (SITA) A komáromi ‘ cipőgyár forgalma Komárom. A Rieker Obuv cég 2003 első félévében 950 millió korona forgalmat könyvelt el, ez 16 százalékkal több, mint a 2002 hasonló időszakában elért 819 millió forgalom. Az első 6 hó­napban a cég 1,7 millió pár cipőt gyártott, melyek 98 százalékát exportálták. A Rieker társaság összesen 2200 főt alkalmaz Szlovákiában, a három komáro­mi érdekeltségén kívül még Illa- ván is tevékenykedik. (SITA) A török kóla veri az amerikait » Ankara. A török nemzeti kóla, a Cola Turka komony érvágás a kó- lamultik számára. A Cocának és a Pepsinek már 12,5 százalékkal kellett árat csökkenteniük, ám így is nagyon sok vevőt veszítettek: a török kóla egy hónap alatt elhódí­totta a piac egynegyedét. A török nemzeti öntudatot megcélzó, és így az iraki háború kapcsán fe­lerősödött Amerika-ellenességből is profitáló ital reklámfilmjében a Cola Turka-ból ívó amerikaiak ro­hamos ütemben kezdenek eltörö- kösödni - mint ahogyan a Coca Cola ivásának is amerikanizáló hatást szoktak tulajdonítani. A New York-i Times Square-en kezdődő sztori szerint miután egy iszlám imagyöngyökkel felszerelt cowboy a török fbtballsztár Be- siktast dicsérve megkínálja a főszereplő Chevy Chase-t a török nemzeti színekkel (amelyek meg­egyeznek a hagyományos Coke színvilággal) díszített palackba töltött Turka Colával, az törökös bajuszt növeszt és családjával tö­rök indulót énekel. (NG) Engedélyt kapott a Commerzbank ­Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank tegnap megadta a műkö­dési engedélyt a német Com- merzbanknak, amely nálunk bankfiókot kíván nyitni. Az egyik legnagyobb német pénzintézet­nek számító társaság eddig prá­gai fiókján keresztül bonyolítot­ta le szlovákiai üzleteit. A Com­merzbank a későbbiek során döntően a vállalati szférára sze­retne összpontosítani. (SITA) Visszakapja nevét a Time Warner » New York. Az 2001-es egyesülés óta AOL Time Warner néven működő vállalalat, amely egye­bek mellett a CNN televíziós állo­más, a Time magazin és az Ame­rica on Line (AOL) Internet-szol­gáltató tulajdonosa, azt tervezi, hogy szeptemberben törli ne­véből az AOL szót, hogy ezzel is kifejezze, hogy a média üzletágat tekinti továbbra is meghatározó profiljának. Ezt követően a követ­kező feladat a társaság internetes üzletágának nyereségessé tétele, ami után sor kerülhet akár a le­választására is. A Time Warner és 'az AOL egyesülése a maga idején mérföldkövet jelentett, és egy új korszak kezdeteként üdvözölték. A társaság részvénye azonban azóta elvesztette értékének két­harmadát. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,889 Lengyel zloty 9,593 Angol font 59,345 Magyar forint (100) 16,183 Cseh korona 1,301 Svéd korona 4,531 Dán korona 5,635 Szlovén tollár (100) 17,829 Japán ien (100) 31,135 Svájci frank 27,159 Kanadai dollár 26,735 USA-dollár 36,960 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,68-42,98 35,86-38,26 1,27-1,33 15,18-17,18 OTP Bank 40,68-42,80 35,95-37,94 1,27-1,33 15,57-16,77 Postabank 40,74-43,04 35,60-38,32 1,28-1,33 14,38-17,98 Szí. Takarékpénztár 40,69-42,68 35,94-37,78 1,26-1,33 15,44-16,89 Tatra banka 40,72-42,90 36,05-37,97 1,27-1,33 15,54-16,82 UniBanka 40,73-42,81 36,05-37,90 1,27-1,33 14,58-17,77 Általános Hitelbank 40,72-42,90 35,86-37,98 1,26-1,34 15,30-17,08 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Kockázatos a szerb Beopetrol olajtársaság privatizációja Jöhet az orosz maffia?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom