Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-12 / 185. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 12. Riport Nyolc hete péntekenként három Új Szó jelenik meg: az első kiadás Kelet- és Közép-Szlovákiában, a második Nyugaton, a harmadik a Párkány-Esztergom régióban Az Új Szó esztergomi kalandjai Ezer darab Új Szó gazdára talált Esztergomban Múlt péntektől azt is el­mondhatom magamról, hogy rikkancsként dolgoz­tam. Különleges helyzet: az embernek azt a lapot kell reklámoznia, amelyet maga is szerkeszt. Ráadá­sul egy olyan helyen, ahol eddig nem ismerték az Új Szót. Bár Esztergomban ez már nyolc hete nem érvényes. SZABÓ GERGELY Ugyanis éppen nyolc hete kezdtük terjeszteni az Új Szó különleges mutációját a párkány-esztergomi régióban. Stílszerűen a lap válto­zatának a neve is Párkány-Eszter­gomi Szó. Felmérések is igazolták, hogy éppen ez az a régió, amelyről viszonylag kevés szó esik a sajtó­termékekben, viszont az is bizonyí­tott, hogy a környék előtt nagy jö­vő áll gazdasági és kulturális téren is. Nyolc hete minden pénteken há­rom Új Szó jelenik meg: az első ki­adás Kelet- és Közép-Szlovákiá­ban, a második a nyugati régióban, július közepétől a harmadikban összefoglalót adunk a Párkány és Esztergom környéki eseményekről, beszámolunk a kulturális rendez­vényekről, rendőrségi híreket, ri­portokat nyújtunk a régió lakosai­nak. Szeptembertől a tervek sze­rint kedden és pénteken is megje­lenik majd a Párkány-Esztergomi Szó. A reakció eddig biztató, bár az elején mi sem hittük, hogy működ­ni fog. Kelendő portéka ÚJ SZÓ? KÉREK! Kissé bizonytalanul és nagyon ál­mosan állok a tűző napsütésben Esztergom egyik forgalmas helyén, a Bástya áruház előtt. Jönnek- mennek az emberek körülöttem, sokan autóbuszra várnak a közeli megállóban. Kezeikben táskák, ko­sarak - közel a piac -, újságot (Kis Péter felvételei) azonban nem nagyon látni. Alkal­mi rikkancsként harminc darab Új Szót ölelek magamhoz, két kis­lánnyal meg egy reklámvadásszal együtt osztogatom a lapot. Lehet, hogy valami baj van a vonzerőm­mel, de a többieknek mintha job­ban menne. Találomra próbálko­zom. „Még friss az Új Szó, tévémű­sorral együtt is ingyenes!” - mon­dogatom mindenkinek. Veszik is. Sokan nem is hallottak róla, de megígérik, hogy átolvassák. Van­nak azonban olyanok is, akik oda­jönnek, és elkérik. „Tetszik benne, hogy Esztergomról szól, sok benne az olvasnivaló, meg érdekes is” - mondja egy nénike. Egy másik is odajön, nagy kosárral a kezében, „Tudja, kedveském, amikor 1948- ban...” - udvariasan végighallga- tom; miközben tovább adogatom az Új Szót. Egy piaci árus is szól, hogy hirdetne: „Legyen nektek is bevétel, fiúk” - mondja. Házaspár jön velem szemben, a nő biciklit tol, a férfi táskát cipel. „Új Szó? Most ez jobboldali vagy balol­dali?” - kérdezi a nő gyanakvón. Biztosítom arról, hogy a lehető leg- pártatlanabbul (van ilyen szó?) írunk benne, ingyen van, lapozza át nyugodtan. Rám néz, aztán a férjére, és elveszi. „Én is ismerem. írjanak minél töb­bet rólunk” - mondja egy másik hölgy, aki az előbb szállt le a busz­ról. Egy úriember szalad át az úton, elétoppanok, nyújtom felé a lapot. Rám néz, aztán észreveszi a címoldalon a fotót. „Ez a Horányi Laci?” - mutat rá a kép egyik sze­replőjére. Bólintok. A férfi határo­zottan leszögezi, hogy akkor már érdemes volt elvennie. Most már vérszemet kapok, külön­ben is, alig van már újság a pádon, körülöttem mindenki Új Szót visz, a lap kikandikál a kosarakból, be­vásárlószatyrokból. Nagyon sokan utasítanak vissza mosolyogva, hogy már kaptak. Egy nyugdíjas­nak kinéző férfit is megszólítok. Rám kiált: „Fideszes?” - kérdezi. „Nem fideszes, hanem objektív” - és magam is elcsodálkozom, ho­gyan tudtam három másodperc alatt ilyen diplomatikus választ ad­ni. A férfi megrázza a fejét, ha nem fideszes, akkor nem kell. Sebaj. Ezer darab Új Szó akkor is gazdára talált Esztergomban. Reméljük, a következő hetek során is gazdára talál majd. Tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Néprajzi Társaság a határon túli néprajzosok számára a nyári Néprajzi Szemináriumot a magyarországi Mesztegnyőn A helyi hagyományok és a falusi turizmus összekapcsolódása KOVÁCS ÁGNES „Tizenharmadik alkalommal hirA Balaton délnyugati csücskétől déli irányba fekvő községben, „az er­dők, virágok, vizek szépséges tája” jelzővel illetett Somogy megyei Mesztegnyőn rendezte meg idei szemináriumát a Magyar Néprajzi Társaság a határon túli néprajzo­sok számára. dette meg a Magyar Néprajzi Tár­saság a nyári szemináriumot, me­lyet eredendően a határon túli ma­gyar néprajzkutatás támogatásá­ra, fellendítésére szánt, de mint az évek során kiderült, nemcsak a ha­tárainkon kívül élő magyarság néprajzi kutatása nyert ezzel az azóta már intézményesült szakmai tanácskozással, hanem maga az 1889-ben alapított, nagy múltú tu­dományos társaság is új lendületet nyert általa” - mondta előadása bevezetőjében Paládi-Kovács Atti­la akadémikus, a társaság új elnö­ke. Az idei szimpózium fő témája a helyi hagyományok és a falusi tu­rizmus volt. Ez az utóbbi években egyre aktuálisabbá váló téma azonban mégsem új keletű, hiszen már 1891-ben Herrmann Antal, aki a Magyar Néprajzi Társaság egyik alapítója és első titkára volt, Túrisztika és ethnographica című dolgozatában hangsúlyozta: „Min­den helynek leglényegesebb tár­gya az ember. A turisztika ne te­kintse az embert csak a tájkép staffage-ának (mellékes járuléká­nak), lássa meg a népet. A turista kirándulásoknak legérdekesebb, legtanulságosabb része a vidék népének szemlélése, néprajzi ere­detiségének, sajátságainak vizsgá­lása.” Az egyhetes szeminárium előadásainak többsége a 90-es évek és napjaink problematikáját elemezte a hagyományok és a tu­risztika összefüggésében. Báli Já­nos adjunktus, a falusi turizmus hatékonysága érdekében felélesz­tett, újrateremtett hagyományok­ról illetve a továbbélő és felújító hagyományokról beszélt. Rámuta­tott a kétarcú kultúra kialakulásá­ra: például az eladhatóság érdeké­ben egy díszesebb termék mellett saját részre egyszerűbbet készíte­nek a helybéliek. Cseri Miidós, a Szábadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója a tájházakat és a szabadtéri múzeumokat kapcsol­ta össze a turizmussal. A tájházak létesítésében két fő irány jelent meg: a szervezett, koncepciózus, és a szervezeden, spontánul létre­jövő. Mindkét esetben a helyi érté­kek védelmén, bemutatásán, okta­tási-nevelési célokon túl turisztikai okok is közrejátszottak. A 70-es, 80-as évek „tájházbummja” után a rendszerváltást követően sorra szűntek meg a tájházak, a megma­radtak esetében pedig állandósul­tak az üzemeltetési és karbantartá­si problémák. A Magyarországi Tájházszövetség megalakítása egy lépés volt e probléma megoldásá­nak irányába. Ennek munkája so­rán a világörökség várólistájára ke­rült az a tájházláncolat, amely mintegy 100 ezres tárgyállomány- nyal rendelkezik. Mivel nincs teljes kép arról, hogy a határon túl hol és mennyi magyar jellegű tájház ta­lálható, a jövőben felmérést kell készíteni erről. Magyarország hi­vatalos támogatást ugyan nem, de szakmai tanácsadást mindenkép­pen el tud vállalni egy-egy határon túli tájház létesítése, berendezése során. Cseri Miklós egy nagyszabá­sú tervről is beszámolt, amely a kö­vetkező két évben valósul meg: di­gitálisan feldolgozzák az összes re­gionális tájházat, s azok gyűjtemé­nyét, ezen kívül kiszélesítik a pro­jektet a Kárpát-medence összes vé­dett épületére, amely projekt ily módon egyedülálló vállalkozás­ként jelenik meg. Előadást tartott többek között Lantosné Imre Mária a vallási tu­rizmus témakörében, H. Bathó Edit egy-egy hagyomány színpadi megjelenítésének kérdésében vagy Lelkes Lajos, a Planétás Könyvkia­A szeminárium résztvevői dó igazgatója, aki a magyarországi szakkönyvkiadás nehézségeiről és eredményeiről beszélt. Ez utóbbi kapcsán kiemelte a mára már 32 kötetet megélt Jelenlévő múlt cí­mű sorozatot, amelynek sikerda­rabja a Jeles napok, ünnepi szoká­sok című könyv a hatezredik pél­dányszámnál tart. A hallgatóság és az előadók között kialakult vitában fokozatosan bontakozott ki a nép­rajzos szerepe a falusi turizmus te­rén. A néprajzostól, mint szakem­bertől tanácsot lehet kérni a falusi turizmus kiépítésében (például a falurendezési tervekben, hogy ne jelenjenek meg tájidegen elemek), a néprajzos részt vehet egy-egy adott közösség hagyományos ér­tékrendjének alakításában, meg­ítélésében. A fiatal, jelenleg nép­rajz szakos egyetemisták pedig jog­gal tették fel a kérdést, hogy tulaj­donképpen mi a néprajztudomány feladata és tárgya a 21. században, lesz-e még ötven év múlva is nép­rajztudomány. Mindezek a kérdé­sek nem kevésbé foglalkoztatják a néprajztudósokat is, mert mint ar­ra többen rámutattak, ez a problé­ma „a néprajztudomány örökös de- finiálási kényszeréből ered”. A falusi turizmus és a helyi hagyo­mányok összekapcsolódásának ki­tűnő példáját az egyhetes szeminá­rium ideje alatt a saját szemükkel A faluház udvara is tapasztalhatták a határon túli résztvevők, akik a mesztegnyői fa­luház hangulatos udvarán hallgat­hatták az előadásokat és tanúi le­hettek annak, hogy a helybéli gye­rekek szinte haza jártak a faluház kézműves műhelyébe. A Gólya­fesztivál megrendezése, majd a Rétesfesztivál, amely a Különleges Asztali Örömök Somogybán elne­vezésű rendezvénysorozat része­ként valósult meg idén ötödik alka­lommal, csakúgy, mint a nyári szakmai és nemzetközi táborok ki­tűnő példái annak, hogyan lehet újjáéleszteni az alvó hagyományo­kat a falusi turizmus fellendítésé­nek érdekében. (A szerző felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT; ESŐ DÉLUTÁN, 27-32 FOK A Nap kel 05.43-kor- nyugszik 20.10-kor A Hold kel 20.54-kor - nyugszik 05.23-kor A Duna vízállása - Pozsony: 250, apad; Medve: 30, apad; Komárom: 105, apad; Párkány: 45, apad. ELŐREJELZÉS Jobbára derült lesz az égbolt, ké­sőbb helyenként megnövekszik a felhőzet. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul, északon legfeljebb 25 fok valószínű. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 17 és 13 fok közé süllyed. Holnap nyugat felől nedvesebb levegő áramlik az ország fölé, de mele­gebb is lesz. Enyhén felhős égbolt­ra számítsunk, némi csapadék bár­hol előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 34 fok között alakul, de még északon is 28 fokra kell számítani. ORVOSMETEOROLOGIA Kedvező hatású időjárásra számít­hatunk. Nagyobb a szellemi és a fi­zikai teherbírá­sunk, jó az össz­pontosító készségünk. A szív- és ér­rendszeri megbetegedésekben szenvedők tartsák be az orvosi elő­írásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vér­nyomás hirtelen ingadozása. Az alacsony vérnyomásúakat migré­nes fejfájás gyötörheti. A mozgás- szervi, főleg reumatikus betegsé­gekben szenvedők valószínűleg csak enyhébb fájdalmat éreznek majd. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom