Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-12 / 185. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 12. Riport Nyolc hete péntekenként három Új Szó jelenik meg: az első kiadás Kelet- és Közép-Szlovákiában, a második Nyugaton, a harmadik a Párkány-Esztergom régióban Az Új Szó esztergomi kalandjai Ezer darab Új Szó gazdára talált Esztergomban Múlt péntektől azt is elmondhatom magamról, hogy rikkancsként dolgoztam. Különleges helyzet: az embernek azt a lapot kell reklámoznia, amelyet maga is szerkeszt. Ráadásul egy olyan helyen, ahol eddig nem ismerték az Új Szót. Bár Esztergomban ez már nyolc hete nem érvényes. SZABÓ GERGELY Ugyanis éppen nyolc hete kezdtük terjeszteni az Új Szó különleges mutációját a párkány-esztergomi régióban. Stílszerűen a lap változatának a neve is Párkány-Esztergomi Szó. Felmérések is igazolták, hogy éppen ez az a régió, amelyről viszonylag kevés szó esik a sajtótermékekben, viszont az is bizonyított, hogy a környék előtt nagy jövő áll gazdasági és kulturális téren is. Nyolc hete minden pénteken három Új Szó jelenik meg: az első kiadás Kelet- és Közép-Szlovákiában, a második a nyugati régióban, július közepétől a harmadikban összefoglalót adunk a Párkány és Esztergom környéki eseményekről, beszámolunk a kulturális rendezvényekről, rendőrségi híreket, riportokat nyújtunk a régió lakosainak. Szeptembertől a tervek szerint kedden és pénteken is megjelenik majd a Párkány-Esztergomi Szó. A reakció eddig biztató, bár az elején mi sem hittük, hogy működni fog. Kelendő portéka ÚJ SZÓ? KÉREK! Kissé bizonytalanul és nagyon álmosan állok a tűző napsütésben Esztergom egyik forgalmas helyén, a Bástya áruház előtt. Jönnek- mennek az emberek körülöttem, sokan autóbuszra várnak a közeli megállóban. Kezeikben táskák, kosarak - közel a piac -, újságot (Kis Péter felvételei) azonban nem nagyon látni. Alkalmi rikkancsként harminc darab Új Szót ölelek magamhoz, két kislánnyal meg egy reklámvadásszal együtt osztogatom a lapot. Lehet, hogy valami baj van a vonzerőmmel, de a többieknek mintha jobban menne. Találomra próbálkozom. „Még friss az Új Szó, tévéműsorral együtt is ingyenes!” - mondogatom mindenkinek. Veszik is. Sokan nem is hallottak róla, de megígérik, hogy átolvassák. Vannak azonban olyanok is, akik odajönnek, és elkérik. „Tetszik benne, hogy Esztergomról szól, sok benne az olvasnivaló, meg érdekes is” - mondja egy nénike. Egy másik is odajön, nagy kosárral a kezében, „Tudja, kedveském, amikor 1948- ban...” - udvariasan végighallga- tom; miközben tovább adogatom az Új Szót. Egy piaci árus is szól, hogy hirdetne: „Legyen nektek is bevétel, fiúk” - mondja. Házaspár jön velem szemben, a nő biciklit tol, a férfi táskát cipel. „Új Szó? Most ez jobboldali vagy baloldali?” - kérdezi a nő gyanakvón. Biztosítom arról, hogy a lehető leg- pártatlanabbul (van ilyen szó?) írunk benne, ingyen van, lapozza át nyugodtan. Rám néz, aztán a férjére, és elveszi. „Én is ismerem. írjanak minél többet rólunk” - mondja egy másik hölgy, aki az előbb szállt le a buszról. Egy úriember szalad át az úton, elétoppanok, nyújtom felé a lapot. Rám néz, aztán észreveszi a címoldalon a fotót. „Ez a Horányi Laci?” - mutat rá a kép egyik szereplőjére. Bólintok. A férfi határozottan leszögezi, hogy akkor már érdemes volt elvennie. Most már vérszemet kapok, különben is, alig van már újság a pádon, körülöttem mindenki Új Szót visz, a lap kikandikál a kosarakból, bevásárlószatyrokból. Nagyon sokan utasítanak vissza mosolyogva, hogy már kaptak. Egy nyugdíjasnak kinéző férfit is megszólítok. Rám kiált: „Fideszes?” - kérdezi. „Nem fideszes, hanem objektív” - és magam is elcsodálkozom, hogyan tudtam három másodperc alatt ilyen diplomatikus választ adni. A férfi megrázza a fejét, ha nem fideszes, akkor nem kell. Sebaj. Ezer darab Új Szó akkor is gazdára talált Esztergomban. Reméljük, a következő hetek során is gazdára talál majd. Tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Néprajzi Társaság a határon túli néprajzosok számára a nyári Néprajzi Szemináriumot a magyarországi Mesztegnyőn A helyi hagyományok és a falusi turizmus összekapcsolódása KOVÁCS ÁGNES „Tizenharmadik alkalommal hirA Balaton délnyugati csücskétől déli irányba fekvő községben, „az erdők, virágok, vizek szépséges tája” jelzővel illetett Somogy megyei Mesztegnyőn rendezte meg idei szemináriumát a Magyar Néprajzi Társaság a határon túli néprajzosok számára. dette meg a Magyar Néprajzi Társaság a nyári szemináriumot, melyet eredendően a határon túli magyar néprajzkutatás támogatására, fellendítésére szánt, de mint az évek során kiderült, nemcsak a határainkon kívül élő magyarság néprajzi kutatása nyert ezzel az azóta már intézményesült szakmai tanácskozással, hanem maga az 1889-ben alapított, nagy múltú tudományos társaság is új lendületet nyert általa” - mondta előadása bevezetőjében Paládi-Kovács Attila akadémikus, a társaság új elnöke. Az idei szimpózium fő témája a helyi hagyományok és a falusi turizmus volt. Ez az utóbbi években egyre aktuálisabbá váló téma azonban mégsem új keletű, hiszen már 1891-ben Herrmann Antal, aki a Magyar Néprajzi Társaság egyik alapítója és első titkára volt, Túrisztika és ethnographica című dolgozatában hangsúlyozta: „Minden helynek leglényegesebb tárgya az ember. A turisztika ne tekintse az embert csak a tájkép staffage-ának (mellékes járulékának), lássa meg a népet. A turista kirándulásoknak legérdekesebb, legtanulságosabb része a vidék népének szemlélése, néprajzi eredetiségének, sajátságainak vizsgálása.” Az egyhetes szeminárium előadásainak többsége a 90-es évek és napjaink problematikáját elemezte a hagyományok és a turisztika összefüggésében. Báli János adjunktus, a falusi turizmus hatékonysága érdekében felélesztett, újrateremtett hagyományokról illetve a továbbélő és felújító hagyományokról beszélt. Rámutatott a kétarcú kultúra kialakulására: például az eladhatóság érdekében egy díszesebb termék mellett saját részre egyszerűbbet készítenek a helybéliek. Cseri Miidós, a Szábadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója a tájházakat és a szabadtéri múzeumokat kapcsolta össze a turizmussal. A tájházak létesítésében két fő irány jelent meg: a szervezett, koncepciózus, és a szervezeden, spontánul létrejövő. Mindkét esetben a helyi értékek védelmén, bemutatásán, oktatási-nevelési célokon túl turisztikai okok is közrejátszottak. A 70-es, 80-as évek „tájházbummja” után a rendszerváltást követően sorra szűntek meg a tájházak, a megmaradtak esetében pedig állandósultak az üzemeltetési és karbantartási problémák. A Magyarországi Tájházszövetség megalakítása egy lépés volt e probléma megoldásának irányába. Ennek munkája során a világörökség várólistájára került az a tájházláncolat, amely mintegy 100 ezres tárgyállomány- nyal rendelkezik. Mivel nincs teljes kép arról, hogy a határon túl hol és mennyi magyar jellegű tájház található, a jövőben felmérést kell készíteni erről. Magyarország hivatalos támogatást ugyan nem, de szakmai tanácsadást mindenképpen el tud vállalni egy-egy határon túli tájház létesítése, berendezése során. Cseri Miklós egy nagyszabású tervről is beszámolt, amely a következő két évben valósul meg: digitálisan feldolgozzák az összes regionális tájházat, s azok gyűjteményét, ezen kívül kiszélesítik a projektet a Kárpát-medence összes védett épületére, amely projekt ily módon egyedülálló vállalkozásként jelenik meg. Előadást tartott többek között Lantosné Imre Mária a vallási turizmus témakörében, H. Bathó Edit egy-egy hagyomány színpadi megjelenítésének kérdésében vagy Lelkes Lajos, a Planétás KönyvkiaA szeminárium résztvevői dó igazgatója, aki a magyarországi szakkönyvkiadás nehézségeiről és eredményeiről beszélt. Ez utóbbi kapcsán kiemelte a mára már 32 kötetet megélt Jelenlévő múlt című sorozatot, amelynek sikerdarabja a Jeles napok, ünnepi szokások című könyv a hatezredik példányszámnál tart. A hallgatóság és az előadók között kialakult vitában fokozatosan bontakozott ki a néprajzos szerepe a falusi turizmus terén. A néprajzostól, mint szakembertől tanácsot lehet kérni a falusi turizmus kiépítésében (például a falurendezési tervekben, hogy ne jelenjenek meg tájidegen elemek), a néprajzos részt vehet egy-egy adott közösség hagyományos értékrendjének alakításában, megítélésében. A fiatal, jelenleg néprajz szakos egyetemisták pedig joggal tették fel a kérdést, hogy tulajdonképpen mi a néprajztudomány feladata és tárgya a 21. században, lesz-e még ötven év múlva is néprajztudomány. Mindezek a kérdések nem kevésbé foglalkoztatják a néprajztudósokat is, mert mint arra többen rámutattak, ez a probléma „a néprajztudomány örökös de- finiálási kényszeréből ered”. A falusi turizmus és a helyi hagyományok összekapcsolódásának kitűnő példáját az egyhetes szeminárium ideje alatt a saját szemükkel A faluház udvara is tapasztalhatták a határon túli résztvevők, akik a mesztegnyői faluház hangulatos udvarán hallgathatták az előadásokat és tanúi lehettek annak, hogy a helybéli gyerekek szinte haza jártak a faluház kézműves műhelyébe. A Gólyafesztivál megrendezése, majd a Rétesfesztivál, amely a Különleges Asztali Örömök Somogybán elnevezésű rendezvénysorozat részeként valósult meg idén ötödik alkalommal, csakúgy, mint a nyári szakmai és nemzetközi táborok kitűnő példái annak, hogyan lehet újjáéleszteni az alvó hagyományokat a falusi turizmus fellendítésének érdekében. (A szerző felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT; ESŐ DÉLUTÁN, 27-32 FOK A Nap kel 05.43-kor- nyugszik 20.10-kor A Hold kel 20.54-kor - nyugszik 05.23-kor A Duna vízállása - Pozsony: 250, apad; Medve: 30, apad; Komárom: 105, apad; Párkány: 45, apad. ELŐREJELZÉS Jobbára derült lesz az égbolt, később helyenként megnövekszik a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul, északon legfeljebb 25 fok valószínű. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 17 és 13 fok közé süllyed. Holnap nyugat felől nedvesebb levegő áramlik az ország fölé, de melegebb is lesz. Enyhén felhős égboltra számítsunk, némi csapadék bárhol előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 34 fok között alakul, de még északon is 28 fokra kell számítani. ORVOSMETEOROLOGIA Kedvező hatású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szellemi és a fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. Az alacsony vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. A mozgás- szervi, főleg reumatikus betegségekben szenvedők valószínűleg csak enyhébb fájdalmat éreznek majd. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.
