Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-08 / 182. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 8. 9 Ne felejtsd el, hogy szavaid elárulják, pozitívan gondolkodsz-e, bízol-e a sikerben és magadban vagy sem A felvételi aranyszabályai Ahhoz, hogy egy állást be- tölthess, legtöbbször a munkáltató személyesen is meg akar ismerkedni veled. A felvételi beszélgetés so­rán dől el, fognak-e alkal­mazni vagy sem. ÖSSZEÁLLÍTÁS A munkainterjúra való felkészü­léshez már kaptatok tőlünk né­hány ötletet, de az aranyszabály­ok közé tartoznak a következők is... BESZÉLJ VÁLASZTÉKOSÁN! Az első és legfontosabb szempont, hogy jól, választékosán kommuni­kálj! Vagyis szépen, érthetően fe­jezd ki magad! Ha előttünk áll a személy, akivel beszélgetünk, megjelenésén, arckifejezésén, testtartásán keresztül sok-sok in­formációt kapunk róla. Nemcsak te alakítasz ki véleményt beszélge­tőpartneredről, hanem téged is megítélhetnek eszerint. A jó be­szédkészség, és az, hogy milyen benyomást keltünk egyaránt fon­tos a munkakeresésnél. (Egyesek szerint ez időnként fontosabb, mint az önéletrajzod, vagy a vég­zettséged!) HANGSÚLYOZD KI AZ ELŐNYEIDET! Képességeidnek megfelelő munká­ra jelentkezz! Az álláskeresés fo­lyamatában nagyon fontos, hogy meg tudd fogalmazni, hogy miben Az álláskeresés folyamatában nagyon fontos, hogy meg tudd fogalmazni, hogy miben vagy jó, mik az erősségeid (Képarchívum) vagy jó, mik az erősségeid. Ha ké­szülsz egy felvételi beszélgetésre, akkor fontos, hogy az érdeklődé­sedről, képességeidről a számodra fontos munkakörülményekről fo­lyamatosan tudjál beszélni. Ezt csak akkor tudod megtenni, ha jól ismered magad, és előre átgondo­lod, miről fogsz beszélni. KÉSZÜLI FEL! Ismerd a munkát és a munkahe­lyet, amelyre jelentkezni fogsz! A jól felkészült pályázónak készen kell állnia a különböző kérdések megválaszolására. Ezért jó, ha be- szerzd néhány információt arról a munkahelyről, amelyre jelentkez­tél. (Pl. Milyen vállalatról/cégről van szó? Mivel foglalkoznak? Mi lenne a beosztásod?) Ez az utána­járás abban is segítségedre lesz, hogy eldöntsd valóban érdekel-e ez a munka. FŐ AZ OPTIMIZMUS Bízz abban, hogy felvesznek! Higgy abban, hogy hasznos leszel, és te vagy a legalkalmasabb erre az állásra! Megfigyelték, hogy az emberek sokféleképpen ki tudják fejezni az elmarasztalást, a negatí­vumot, viszont kevésbé használ­nak dicsérő kifejezéseket. Különö­sen így van ez, ha valaki magáról beszél. Ha az ember bízik a siker­ben, hisz abban, hogy meg tudja csinálni, amire vállalkozott, akkor valóban nagyobb az esélye a siker­nek. Ne felejtsd el, hogy szavaid elárulják, hogy pozitívan gondol­kodsz-e, bízol-e a sikerben vagy sem. (s, he) y 9 . i Rengeteg emlék, közös élmény, jó és rossz köt vele össze Kedvenc barátom Moziba járni érdemes! BŐD TITAN ILLA Ki ne szeretne moziba járni? Bár a filmeket meg lehet nézni tévében is, ki lehet kölcsönözni a videoté­kákból, sőt manapság már kalóz- DVD-ken viszonylag olcsón is ter­jednek, a mozizás még mindig vi­szonylag népszerű. Vajon miben rejlik a varázsa? Ré­gen természetesen egyszerű volt a válasz, hisz az új filmeket a mozi­ban lehetett legdőször megtekin­teni. De ma, amikor az internetről szinte a premierrel egyidőben le­tölthetőek az újdonságok, már nem ez a fő szempont. De moziba menni mégis izgalmasabb, mint otthon ülni a képernyő előtt. Hi­szen otthon, rendelkezzünk bár a leghiperszuperebb házimozi-rend- szerrel, mégsem nézhetjük olyan nagy vásznon és olyan hangminő­ségben a filmet, mint a mozi kü­lön erre kiképezett helyiségeiben. Az elsötétített terem, a kényelmes puha ülések mind hozzájárulnak a mozizás sajátos hangulatához. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a film és a kép minősége elhanyagolható tényezőnek bizo­nyul. Hiszen a moziban árulnak popcornt, chipszet és kólát is. Út­közben lehetőség nyílik egy kis sé­tára. De minden ok közül a legfon­tosabb: moziba ritkán járunk egye­dül. Tegyük fel, hogy nem vala­mely családtagunkkal látogatunk el oda. Ugye, mindjárt feltárulnak a mozizás olyan előnyei is, ame­lyek első pillanatban rejtve marad­tak. Ebben az esetben az elsötétí­tett teremnek is nagyobb jelentősé­ge támad, s már nem is annyira fontos, amit a vásznon a főhős tesz. Hisz az csak egy kitalált törté­net, annál csak sokkal fontosabb, ami velünk történik. Ilyenkor meg­eshet, hogy a film végeztével hal­vány lila gőzünk sincs a látott (lá­tott?) film cselekményéről, s ha­zafelé menet a többiektől kell megkérdeznünk, miről is szólt a mű, hogy naprakészek legyünk, ha esetleg otthon is kíváncsiak a tar­talmára. Láthatjuk, moziba járni érdemes! A mozivásznon siker, pénz, csillo­gás vár ránk, s ha szerencsénk van, azon kívül valami más is. Cso­da-e, hogy annyira szeretünk mozi­ba járni? ÖSSZEÁLLÍTÁS A barátok jönnek-mennek az éle­tünkben, ki hosszabb, ki rövidebb ideig szerepel benne. Rengeteg em­lék, közös élmény, jó és rossz köt ve­le össze, van, amelyik tartós, és van, amelyik csak ideig-óráig tartó barát­ság! Vajon mitől marad valaki a ba­rátunk, és mitől szűnik meg egy má­sik barátság egyik napról a másikra? Minden embernek van, vagy vannak barátai. Ha visszagondolsz az eddigi életedre, emlékezhetsz rá, hogy ki­vel játszottál legtöbbször az óvodá­ban, aztán arra, hogy a nyári szünet­ben a nagyszüleidhez leutazva kivel találkoztál ebéd után rendszeresen a játszótéren, hogy együtt töltsétek a délután egy részét. S arra is, hogy belépve első nap az iskolába, ki lett az osztályból az a valaki, akivel a legszívesebben töltötted az időd nagy részét, kivel ültetek le iskola után, hogy együtt tanuljatok, játsza­tok, zenét hallgassatok és megbe­széljétek az aznapi problémáitokat vagy örömeiteket. Néha észre sem vesszük, s máris belecsöppent az életünkbe egy barát, máskor viszont keményen küzdenünk kell azért, hogy találjunk legalább egy olyan embert, akivel mindent megosztha­tunk, és mindent megbeszélhetünk. Ez valóban nem könnyű, és sajnos vannak barát nélküli időszakok az életünkben. Egy azonban biztos! Erőltetni sosem szabad egy barátko- zást, abból jó nem igazán szokott ki­sülni! Mitől lesz valaki a legjobb barátunk? Barátság és barátság között vannak fokozatok. S bár külön szavaink nin­csenek rá, mégis előfordul, hogy ar­ra az emberre is a barát szót hasz­náljuk, akivel csupán jól érezzük magunkat, és néha elviccelődünk, és arra is, aki a legközelebb áll hoz­zánk. Az igazi barátság nem egyik napról a másikra alakul ki. Hosszú folyamaton kell végigmennünk ad­dig, míg azt vesszük észre, hogy az illető személy az egyik legfontosabb ember lett az életünkben. Ahhoz, hogy ezt érezzük, nem csupán jól kell magunkat érezni egymással, nem elég, ha azonos az érdeklődési körünk, s az sem, ha ugyanazokért a dolgokért rajongunk. Az igazi barát­ságnak próbákat kell kiállnia, túlélni egy-két kellemetlen és nehéz idősza­kot is, amibe talán még néhány vita is belefér, hiszen emberek vagyunk, akik képtelenek lennénk állandóan csak a jó oldalunkat mutatni. Ha egy barátságban egymás nehéz és buta tulajdonságait is el tudjátok viselni, sőt, tudjátok szeretni őket, akkor már elgondolkodhattok azon, hogy bizony gyanúsan jó barátság kezd kialakulni közöttetek. Hiszen „...csak a régi barátok tudnak össze­veszni, majd kibékülni, mivel barát­ságuk kiállta az idő próbáját.“ Müyen az igazi barátság? Ahogy azt már sokan megírták, az igazi barát­ság nem magunkért, hanem a mási­kért van. Nem önző és nem a saját érdekeit keresi. Háttérbe tudja ma­gát szorítani a másikkal szemben, le tud mondani érte akár fontos dol­gokról is, s főként ott van velünk ak­kor is, amikor mindenki más elha­gyott bennünket és mindenki elle­nünk fordult. Volt már ilyen bará­tod? Biztosan egyet értesz velünk abban, hogy egy ilyen barátságért nekünk is sokat kell tennünk! S ha képesek vagyunk valakit úgy szeret­ni és úgy elfogadni, ahogy van, vál­toztatások nélkül, akkor nem kell at­tól félnünk, hogy magunkra mara­dunk. Mégis, ha egy ideig nem talá­lunk senkit, nem biztos, hogy ben­nünk van a hiba, csak a megfelelő helyen, a megfelelő embert kell megtalálnunk, aki ugyanúgy gon­dolja a barátságot, mint mi! (n) A mozivásznon siker, pénz, csillogás vár ránk, s ha szerencsénk van, azon kívül va'ami más is (google.com! Nagyszünet - hirdetés AKI NEM HISZI Mikor szaporodik legjobban a gomba? KÍSÉRLET A penészgomba egy olyan jelenség, ami nem éppen a szíve csücske egy embernek sem. Mégis olykor a legváradanabb helyen jelenik meg, s talán nem is sejtjük, hogy hogyan került oda. Ezért jó, ha tudjuk, mi­lyen körülmények között szaporodik a legszívesebben, így talán elke­rülhetjük, hogy minket is „meglátogasson“. Vannak olyan növények, melyek nem növesztenek zöld leveleket, úgy, mint jó néhány másik társuk. Pontosan ilyen a túlérett gyümölcsön vagy a régi kenyéren képződő penészgomba. S hogy ezt tényleg bebi­zonyítsuk, legjobb, ha mi magunk járunk utána a dolognak, és elvég- zünk egy-két jó kis kísérletet. Fogj négy mélytányért, és mindegyikbe tegyél fél-fél szelet fehér ke­nyeret! Kettőt ezek közül fedj le üveglappal vagy műanyag fóliával! Egy letakart és egy fedeüen tányért helyezz meleg, sötét helyre, a má­sik kettőt pedig tedd hideg helyre! Naponta ellenőrizd, hogyan pené­szednek a kenyérdarabok. Feltételezhetjük, hogy a meleg, sötét helyre tett és letakart tányérban lévő kenyérdarabon fognak elsőként megje­lenni a penészfoltok. A penészgombák ugyanis nagyon szeretik a meleg és sötét helyeket. Nincs szükségük egy szemernyi napfényre sem, ugyanis jelen esetben a kenyér kémiai lebontásából élnek. A természetben persze nekik is megvan a szerepük. Mégpedig igen fontos feladat hárul a penészgom­bákra, hiszen lebontják a hulladékot és ezeket a lebontott anyagokat a többi növény számára újra hasznosíthatóvá teszik. Egyszóval különö­sen fontos szerep jut nekik a természet körforgásában. S ha már beszéltünk a penészgombáról, pár szó erejéig legyen a fősze­rep egy másik gombafajtáé is, mely az élesztőgomba nevet viseli. Hangzás alapján ennek a gombának közel sem olyan szörnyű az elne­vezése, lássuk a valóság ugyanezt mutatja-e! Vegyél az élelmiszerboltban egy csomag élesztőport vagy úgy is hív­juk, sütőpor. Ez egy barna színű por. Tegyél belőle egy-egy teáskanálnyit három csé­szébe! A háromból kettőbe eressz félig langyos vizet, de az egyik vizéhez még keverj hozzá pluszban egy teáskanál cukrot is. Fél óra elteltével nézd meg, hogy mi történt. A száraz élesztőpor és a langyos víz keverékén, illetve azon az élesztőporon, amit magában hagytál, nem fogsz sem­milyen változást sem észlelni. Viszont a harmadik csészében, amelyik­be cukrot is tettél, heves reakció megy végbe, gázbuborékok szállnak fel, valamint a keverék felülete felhabosodik. Talán már te is kitaláltad, hogy az élesztőgombák tápanyaga tehát a cukor. így aztán kihasznál­ják a harmadik csészében adódott táplálkozási feltételeket, és pillana­tok alatt elfogyasztják, sőt, közben még le is bontják a cukrot, haszno­sítják a benne megkötött energiát és alkoholt, és szén-dioxidot szaba­dítanak fel. Ezért is hasznosítják már évezredek óta akkor, amikor cu­kortartalmú gyümölcsök levéből bort készítenek, (n) A héten az alábbi előfizetőinknek kedvezett a szerencse: Eudovít Baca, Nádas Emília $traussová, Trencsén Ján Pongrácz, Feketenyék A nyerteseknek gratulálunk! Az ajándékot postán küldjük. Vajon miben rejlik a vetített film varázsa?

Next

/
Oldalképek
Tartalom