Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-08 / 182. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 8. Közélet 5 A www.open-biz.com honlapon összesen húszezer szlovákiai és magyarországi vállalkozás szerepel majd Szlovák-magyar üzleti adatbázis Tapasztalatból tudjuk, hogy ha például egy osztrák cég beszállítót keres egy térségben, gond nélkül átlépi a határt (Képarchívum) Összesen húszezer szlováki­ai és magyarországi vállalko­zás szerepel majd abban a kétnyelvű üzleti adatbázis­ban, amely szeptembertől lesz látható az open-biz.com internetes oldalon. A rend­szerről Brunda Gusztávval, a projektet kidolgozó és kivite­lező magyarországi szerve­zet, a Nógrád Megyei Regio­nális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatójával be­szélgettünk. KORPÁS ÁRPÁD Önök a PHARE CBC pályázatán nyertek nyolcmülió forintot a szlovák-magyar üzleti adatbázis kiépítéséhez, a megítélt összeg a projekthez szükséges költségek kilencven százalékát fedezi. Tü­körprogramról lévén szó, mely szervezet az Önök szlovákiai partnere? A helyzet eléggé bonyolult. A loson­ci Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lett volna a szlovákiai partnerünk. Tükörprojektre nyújtottunk be pá­lyázatot, tehát Magyarországról a Nógrád Megyei Regionális Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány, Szlovákiá­ból pedig a Losonci Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány és Információs Központ. Partnerünk Szlovákiában, alapítványunk pedig Magyarorszá­gon pályázott. Az a sajnálatos dolog történt, hogy mi támogatásban ré­szesültünk, ám a losonci fél nem. Az egész tervezetet úgy építettük fel, hogy a projekt magyarországi vál­lalkozókat érintő részét Magyaror­szágon valósítjuk meg, a szlovák vállalkozókkal kapcsolatos tenniva­lókért pedig a losonciak feleltek vol­na. Mivel ők nem nyertek támoga­tást, a tervezet Szlovákiát érintő ré­szét is mi voltunk kénytelenek meg­valósítani. Tüdják, hogy a szlovákiai partner miért nem kapott támogatást? Nem. A PHARE különösképpen nem indokolja a döntéseit, nincs efféle kötelezettsége. A losonciak kaptak egy értesítést, hogy nem nyertek. Ez nem egyedi eset, hiszen például ve­lünk egyidejűleg a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara salgótarjáni » A szlovákiai vál­lalkozók szlovákul szerezhetnek informáci­ókat a magyarországiak­ról, míg a magyarorszá­giak magyarul tájéko­zódhatnak a szlová- > > kiaiakról. ” székhelyű Szlovák-Magyar Tagoza­ta a losonci iparkamarával együtt egy a magyar-szlovák gazdasági együttműködésre vonatkozó tükör­projektre nyújtott be pályázatot, s ebben az esetben a szlovákiai fél nyert, a magyarországi nem. A PHA­RE előírja, hogy a tükörprojektum­mal jelentkezők előnyben részesül­nek. Megalkottunk egy ilyen terve­zetet, a partnerek egyikeként nyer­tünk is támogatást, s most nekünk kell megvalósítanunk az egész el­képzelést, hiszen erre kötelezettsé­get vállaltunk. Ha jól tudom, Önöknek van egy megbízott szlovákiai partnerük, akinek a szolgáltatásokért fizet­nek. így van. Tehát a Magyarországon el­nyert összegből, valamint a Nógrád Megyei Regionális és Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány saját pénzéből tulajdonképpen önerőből oldjuk meg a feladatokat. Fel kellett építeni egy rendszert szerverrel, azt föl kell telepíteni egy nagy internetszol­gáltatónál. Ez milliós költség, hiszen a szervert magyarországi részről fel kell tölteni címmel, ellenőrizni az adatokat. A tervek szerint a Losonci Vállalkozásfejlesztési Alapítvány töl­tötte volna fel címmel a szlovákiai részt. Most nekünk szlovákiai part­nerekkel, azokat megfizetve kell mindezt tennünk, mert különben bukik a program. Mit kell tudni az internetes adat­bázisról? Egy olyan nyitott üzleti teret hoz­tunk létre, amely tematikusán cso­portosítva tízezer magyarországi és ugyanennyi szlovákiai vállalkozót mutat be a világhálón. A szlovákiai vállalkozók szlovákul szerezhetnek információkat a magyarországiak­ról, míg a magyarországiak magya­rul tájékozódhatnak a szlovákiaiak­ról. Ennek óriási jelentősége lehet a két ország közötti gazdasági együtt­működés terén, hiszen ilyen infor­mációs rendszer eddig nem létezett. Tüdunk üzleti partnerközvetítések­ről, amikor öt-tíz vállalkozó tárgyal egymással, de a felek tömeges és kölcsönös tájékoztatása eddig hi­ányzott. A vállalkozók nem szívesen adnak át az üzlettársukkal kapcso­latos információkat, hiszen éppen az az érdekük, hogy ezeket meg­tartsák. A honlapunkon viszont pél­dául egy szlovák fakereskedő egy­szerre fogja látni az összes magyar­országi fakereskedőt és bútorgyár­tót. Szeptember első hetére a prog­ram indulásra kész, a kétszer tíz­ezer vállalkozás már a szerveren van, készülnek a fordítások, ponto­sítjuk az adatokat. Ez a projektelem tehát már nyolcvan százalékban megvalósult. Müyen szempontok alapján vá­lasztották ki a most világhálóra kerülő vállalkozásokat? Három tematikus sorrendet állítot­tunk föl. Első körben olyan vállalko­zási csoportokat viszünk föl, ame­lyekről tudjuk, hogy a legnagyobb volumenű kereskedelmet bonyolít­ják a két ország között. Az első kör­ben ez három területet jelent: a fa- és bútoripart, a mezőgazdaságot és élelmiszeripart, valamint harmadik­ként a könnyűipart, beleértve példá­ul a ruhaipart és egyes szolgáltatói szakterületeket is. Később szeret­nénk bővíteni a kínálatot, ezt azon­ban még csak tervezzük. A követke­ző bővítéskor újra tíz-tízezer vállal­kozást vinnénk a hálóra más szakte­rületeken is. Melyekre gondol? Öt-hat olyan területünk van, ame­lyeket rangsorba kell majd állíta­nunk, de már most úgy tűnik, hogy a bemutatandó területek között lesz a fémipari megmunkálás, alkatrész- gyártás. Tapasztalatból tudjuk, hogy ha például egy osztrák cég beszállí­tót keres a térségben, gond nélkül átlépi a határt. Ha Salgótarjánban például forgácsoló-megmunkáló ka­pacitást keres, egyazon lendülettel Fülekre, Losoncra, Rozsnyóra, Ri­maszombatba is átmegy, tehát uniós vállalkozóként nem nézi a határt. Ha egy harminc-ötven kilométeres körzetben beszállítói kapacitást te­remt, számára teljesen mindegy, hogy az a szlovákiai vagy a magyar- országi oldalon alakul-e ki. Valószí­nű, hogy ki fog terjedni a fémipari együttműködés köre, ezért szeret­nénk előre menni, hogy a vállalko­zók már most lássák egymást a két oldalon, s egymás kapacitásaira építve, azokat tóegészítve kooperál­ni tudjanak. Arról van-e áttekintésük, hogy a tízezer szlovákiai vállalkozó közül körülbelül hányán dél-szlovákiai­ak? A kínálat gyakorlatilag egész Szlová­kiát beteríti, nem csak Nógrád me­gye, illetve Besztercebánya megye déli részét. Nem is erről szólt a pro­jektum. Ilyen nagyságrendnél egy lokalizált területen nem lehet kellő mennyiségű vállalkozót találni. Vállalnak-e Önök valamiféle véd­nökséget az internetes bemutató alapján létesülő üzleti kapcsola­tok felett? A szervert az alapítványunk tartja fenn, tehát az alapítványnak érdeke, hogy a rendszer működjön, mert egyébként nem lesz önfenntartó. Azzá akkor válhat, ha működik, el­lenkező esetben összeomlik az egész, s a tervezetben az alapítvány­nak a PHARE-támogatáson kívül most már 4,5-5 millió forintja fek­szik. Nekünk tehát közvetlen anyagi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a rendszer tovább épüljön. A rendszeren keresztül miként történik a vállalkozók közti kap­csolatfelvétel és-tartás? A honlap a www.open-biz.com cí­men érhető majd el szeptembertől; a név azt jelenti: nyitott üzlet. Ami­kor egy szlovákiai vállalkozó felke­resi a weboldalt, szlovákul látja, hogy mit kínál a rendszer. Az adat­bázisba soroltak kapnak egy levelet, hogy bekerültek a jegyzékbe, sőt so­\\ A következő bővítés- ~ kor újra tíz-tízezer vállalkozást vinnénk a hálóra más szakte- . . ihleteken is. \V kaknak már postáztuk is az értesí­tést, s kértük az adatok pontosítá­sát. A rendszerben kikereshető az adott vállalkozás profilja, pontos cí­me, a vezető neve, az elérhetőségek stb. Ha a jegyzékben szereplő vál­lalkozó mást is akar tudatni magá­ról és termékeiről, esetleg olyan le­hetőség is lesz, hogy fotókkal, para­méterek és kapacitások feltünteté­sével egy bemutatót készítsen a ter­mékeiről és a szolgáltatásairól. Ez térítéses szolgáltatás lesz a részünk­ről, gyakorlatilag ebből kell majd működnie a rendszerünknek. Ha még közvetlenebb, konkrétabb igé­nyei vannak a vállalkozónak, azo­kért további szolgáltatási díjat fizet. Ebből a rendszer bővítését, fenntar­tását kell szavatolnunk. A főmenü­ben a szlovák vállalkozó szlovákul válogathat, eldöntheti, az összes vállalkozót kéri-e, vagy különféle leválogatási logikák szerint választ, láthat mindenkit, de áttekinthet részterületeket, ajánlati köröket is. És őt is ugyanígy tudják megtalálni. Aki nem szerepel a jegyzékben, de szeretne az adatbázisunkba kerülni, szeptembertől honlapunkon meg­találhatja az elérhetőségeinket és felveheti velünk a kapcsolatot. A villamos művek iránt eddig tiz cég érdeklődött, a bősi vízi erőmű és Mohi biztosan az állam kezében marad Késik a villamos művek magánosítása ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS ...............V....................................... Poz sony. Miután a kormány nem­rég lehetővé tette, hogy a Szlovák Villamos Művek magánosítására további cégek is jelentkezhesse­nek, a lehetséges érdeklődők köre a jelenlegi nyolcról akár tízre is bővülhet. Robert Nemcsics gazda­sági miniszter szerint ugyanis az összes korábban jelentkező cég megerősítette részvételi szándé­kát a privatizációban. A kormány nemrég azért döntött a privatizá­ciós tender újbóli megnyitása mellett, mivel a cseh CEZ energe­tikai vállalat az eddigiektől merő­ben más ajánlatot tett. A CEZ az egyedüli cég, amely világosan deklarálta, hogy a villamos művek egésze iránt érdeklődik. Nemcsics szerint felelőtlenség lenne, ha csak azokat az ajánlatokat vizs­gálták volna, amelyek csak a vál­lalat egyes részeire tartanak igényt. A cég privatizációs tanács­adója, a PricewaterhouseCoopers ezért két héten belül napilapok­ban megjelenő hirdetés formájá­ban tájékoztatja a potenciális be­fektetőket arról, meddig tehetik meg, előzetes ajáplataikat. Ezeket megvizsgálva döntik el, hogy mi­lyen formában válnak meg a cég 49 százalékos részvénycsomagjá­tól. Ami azonban már most biztos, hogy a bősi vízi erőmű és a Mohi Atomerőmű épülőfélben lévő blokkjai továbbra is az állam kezé­ben maradnak. A cég egy évvel ez­előtt megkezdett magánosítását már idén le kellett volna zárni, a gazdasági tárca azonban elismeri, hogy az eredeti határidőket képte­lenek betartani. Először a válasz­tások, később a tender újbóli meg­nyitása késleltette a magáno­sítást. Hogy pontosan mikorra is sikerül lezárni, azt egyelőre sem a gazdasági tárca, sem a privatizáci­ós tanácsadó képviselői nem tud­ják. Az eddigi érdeklődők között, a CEZ-en kívül olyan cégek vannak, mint a német E.ON, a francia Electricité de France, a brit British Energy és International Power, az olasz Énei és a belga Electrabel. Hogy a jövőben a mostani kisebb­ségi csomag mellett az állam meg­válik-e a többségi részvénycso­magtól is, arról a parlamentnek kellene döntenie. A gazdasági tár­ca már elkészítette az erről szóló törvényjavaslatát, (mi) . RÖVIDEN Nálunk is egyre több a hamis euró Pozsony. Az EU-ban folyamatosan nő a hamis bankjegyek száma, de Szlovákiában is hasonló a helyzet. Míg tavaly Szlovákiában ösz- szesen 48 hamis euró bankjegyet foglaltak le, idén már az első fél­évben 36-ot gyűjtött be a Nemzeti Bank. Az Európai Központi Bank­ba tavaly 170 ezer hamis bankjegyet, idén hat hónap alatt már 230 ezret szolgáltattak be. Nálunk az idén lefoglalt hamis bankjegyek 67 százaléka volt szlovák korona, ezeknek a hamisítványoknak a minősége általában nagyon gyenge volt. (TASR) A katonák 10 százaléka NATO-ellenes Pozsony. A szlovák hivatásos katonák tíz százaléka nem támogatja Szlovákia csatlakozását a NATO-hoz. A nemrég készített felmérés szerint a támogatók aránya tavalyhoz képest hét százalékkal nőtt, így már 86 százalék körül mozog. Két éve az integrációt ellenzők aránya a hadseregben még 20 százalék körül mozgott. Arról nem tudni, mi lesz ezekkel a katonákkal a NATO-csatlakozás után. (TASR) Könnyű adószámláló az interneten Pozsony. A pénzügyminisztérium weboldalán létrehozott egy egy­szerű programot, melynek segítségével bárki kiszámolhatja, meny­nyivel nő, vagy csökken a befizetendő adója a 2004. január elsejétől életbelépő új adórendszer alapján. A www.finance.gov.sk/mfsr/ mfsr.nsf/DanovaKalkulacka címen pár adat beírásával fillére ponto­san megtudhatjuk, segít-e nekünk az adóreform, (ú) Nem lesz munkaszünet a pápalátogatáskor Pozsony. A négy város, melyekbe szeptemberben ellátogat a pápa, együttesen kéri a kormányt, hogy szeptember 12-ét nyilvánítsa munka­szüneti nappá, ezzel ugyanis megkönnyítené mind a szervezők, mind a hívők dolgát. Martin Maruska kormányszóvivő szerint a kabinetnek nincsenek ilyen jogkörei, ezért nem tehet eleget a kérésnek. Munkaszü­neti napokat csak a parlament jelölhet ki, annak szóvivője, Michal Dyttert szerint technikai okokból már ez sem lehetséges. (SITA) Bicikliket gyárt a Skoda Prága. A Volkswagen autógyártó csoportba tartozó Skoda Auto a napokban bővíti kínálatát, mégpedig meglepő módon hegyi kerék­párok árusításával. „Az utóbbi időben olyan rangos gépkocsigyár­tók körében is, mint például a BMW vagy az Audi, divattá vált a ke­rékpárok árusítása. Mi sem akarunk elmaradni az új irányzattól, ezért vettük fel profilunkba a kétkerekűek forgalmazását” - nyilat­kozta Evzen Krauskopf, a Mladá Boleslav-i autógyár szóvivője. A Skoda márkájú kerékpár kifejlesztése az ágazat egyik legjobbjával, az Author céggel karöltve történt. (CTK) Kicsit olcsóbb élelmiszer, drágább cigaretta és alkohol 8,7%-os éves infláció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGtALÓ Pozsony. Júliusban nem nőtt az ár­színvonalunk az előző hónaphoz ké­pest, az éves infláció azonban elérte a 8,7 százalékot - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal elemzéséből. Az elmúlt havi infláció stagnálása első­sorban a fél százalékkal olcsóbb élel­miszeráraknak köszönhető. Ezen belül is például a zöldségfélék ötöd­ével olcsóbbak, mint az előző hó­napban. Mindezt azonban kiegyen­lítették az egyre növekvő cigaretta­árak, emellett drágábban juthattunk hozzá az alkoholtartalmú italokhoz is, a kereskedők ugyanis már a múlt hónapban felkészültek az e havi adóemelésekre. A gazdasági elem­zők és a jegybank egyetértenek ab­ban, hogy e hónapban a jövedéki adók növelése miatt újra nő az inflá­ció, hogy mennyivel, azt jelentős mértékben befolyásolják majd az élelmiszerárak is. E hónapban a jegybank szerint a zöldség és gyü­mölcs ára tovább csökken. Drágulás­ra számíthatunk azonban a sertés- és baromfihús esetében, elsősorban a növekvő felvásárlási árak miatt. Éves szinten az elemzők 9 százalék körüli inflációra számítanak, (mi, s) Pavel Zlűva, a Ceské Budéjovice-i sörgyárban egy évvel ezelőtt és tegnap. A tavalyi árvíz idején készült felső felvétel bejárta a világsajtót, és a sörgyár éves beszámolójának címlapjára is felkerült. Zlűvát már csak Bruce Willisként emlegetik a sörgyárban, hiszen az akcióhős sem tudott volna több hordót megmenteni, mint ő. (ÍTK-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom