Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-04 / 153. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 4. Közélet 5 Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a Vasárnapi Újságban még senkit sem hallott zsidózni Védeni akarj a a rádióműsorokat Két évvel ezelőtt, az Orbán- kormány idején került a Magyar Rádió élére, előtte a Kossuth Rádió főszerkesztőjeként dolgozott. Néhány napja, a Pozsonyi Casino vendégeként a közszolgálati újságírásról beszélt. Kondor Katalint kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Megválasztása óta Magyarországon lezajlott egy parlamenti választás, új kormány alakult. Még két éve van hátra a közszolgálati médium élén. Kitölti a teljes megbízatási időszakát? Ha a törvényességet megtartják, akkor úgy gondolom, még két évig maradhatok. A politikai kultúrába bele kellene férnie annak, hogy a politikai garnitúra változása esetén a választott tisztségviselők nem kényszerülnek lemondani. Szomorú, hogy ez nem így van, hogy hadjáratok indulnak egyes emberek ellen. Nem gondolkodom azon, ki tudom-e tölteni a hátralévő időt, mivel véleményem szerint nem érdemes olyan dolgokon gondolkodni, melyek nem tőlünk függnek. A magyar politikai élet szomorúsága, hogy úgy címkéznek embereket, ahogy címkéznek. A rádióban sose kértem senkit arra, hogy vágjon ki valamit a műsorából: amíg valaki nem hazudik, addig minden megengedhető. A beszélgetés során említette, hogy megvan a saját politikai értékrendje, mely nem kötődik szorosan párthoz. Értékrendje alapján azonban sokan a Fideszhez közeli személyiségnek tartják, ezt erősítették meg a korábbi miniszterelnökkel, Orbán Viktorral készített rendszeres, szerda reggeli intetjük, melyek magyarországi visszhangja finoman fogalmazva is vegyes volt. Utólag mi a véleménye ezekről a műsorokról? Nevetségesnek tartom, hogy egy miniszterelnöki intetjúnak vegyes a visszhangja. Közröhej, hogy valaki elítéli, ha a kormányfő heti 10 perc» Az előző kormányzat soha, egyetlen egy alkalommal sem akart beleszólni a rádió életébe. \\ ben elmondja, hogyan képzeli az ország vezetését. Most vannak olyan politikusok, akik le sem jönnek a televízió képernyőjéről, ezt nem róják fel senkinek. Viszont nem túl gyakori, hogy egy miniszterelnöknek rendszeres rádióműsora legyen. Szerintem nagyon gyakori a világban. Gyakoribb, hogy az államfőt kérdezik rendszeresen. (Könözsi István felvétele) A szakma szabályait be kell tartani Nem hiszem, hogy az államfőre jobban kíváncsiak az emberek, tudniillik a kormány kormányoz, és ez közelebbről, közvetlenebbül érinti őket. Egy újságíró számára nagyon nagy skalpnak számít a kormányfő, a rádiónak is nagyon jó, ha ott mondja el először a fontos heti intézkedéseket. Ezt a lehetőséget felkínáltuk Medgyessy Péternek is, ő nem élt vele, ennek ellenére elég gyakran szerepel a rádió műsoraiban. A Magyar Rádió egyik legtöbbet bírált műsora a Vasárnapi Újság, melyet ön többször is megvédett. Miért? Az a dolgom, hogy a műsorainkat védjem, ha más műsort támadnának, azt is megvédeném. Sokan ezt a műsort túlzottan nacionalistának, uszítónak tartják, mely nem fér bele egy közszolgálati médium profiljába. Én úgy gondolom, hogy belefér. Kik tartják uszítónak? Az elmúlt rendszer fő cenzorai? Szerintem nem uszít, csak elmondja véleményét olyan jelenségekről, melyeket nem szívesen hallgat az, aki esetleg az elhangzottakkal kapcsolatban olyat követett el, amit nem szeretne, ha nyilvánosságra kerülne. Ha demokrácia van, és létezik a szabad véleménynyilvánítás, akkor úgy gondolom, minden olyan műsornak helye van, amely nem hazudik. Nálam egyetlen egy mérce létezik a közszolgálatban - és természetesen az életben is: hazudni márpedig nem szabad. A zsidózás belefér? Kemény megjegyzések hangzottak el a melegek címére is az említett műsorban. A Vasárnapi Újságban nem szoktak zsidózni, ha így hallotta, rosszul hallotta. Én nagyon szívesen vitatkozom bármelyik műsorról, a Vasárnapi Újságról is, de csak konkrét műsorrészekről. A Vasárnapi Újságban még senkit sem hallottam zsidózni. Mekkora mértékben szabad belevinni az újságíró saját értékrendjét egy közszolgálati médium irányításába? Teljesen pártatlannak kell lenni, vagy megengedhető, hogy a személyes vélemény részben tükröződjön a műsorokon? A közszolgálati műsorokat sem semleges angyalok csinálják, ha az életünkön meglátszhat az értékrendünk, nem baj, ha meglátszik a műsorokon is. A tisztességet kell megőrizni, nem szabad valamilyen semleges, se ide, se oda nem mozduló valamit magunkra erőltetni, mert az egyszerűen nevetséges lenne. Minden embernek van értékrendje, ha nem mondja, akkor is kiderül a kérdéseiből, hozzáállásából. Hogyan lehet megoldani a részrehajlás nélküli tájékoztatást? Minden félnek pontosan kimért, arányos sugárzási időt kellene kapnia, vagy van más megoldás? Mindenképpen máshogy kellene megoldani, nem lehet ugyanis patikamérlegen mérni az életet. Nem tartom rossznak, ha valaki úgymond baloldali vagy jobboldali, ezeket a kifejezéseket nem használom szitokszóként, szemben a politikai élet több szereplőjével, aki le „piszkos baloldalizza” vagy „rohadt jobboldalizza” a másikat. Azt azonban meg lehet követelni, hogy egy szakma szabályait betartsa. Nagyon örülök, ha ilyen, olyan, amolyan véleményeket hallok, mert 1990-ig az volt a rettenetes, hogy az ember nem mondhatta el, mit gondol az egyes dolgokról. Borzasztó lenne, ha mindenről egyformán gondolkodnánk. Nekem a rendszerváltásnak nevezett valamiben az volt a legszörnyűbb, hogy az emberek többsége nem rendszer- váltást akart, csak saját véleményét akarta elmondani, a másiké egyáltalán nem érdekelte. Nem azt élvezte, hogy sokszínű a világ. Felmerült, hogy két „közszolgálati” médiát kellene létrehozni Magyarországon, egyet a baloldalnak, egyet a jobboldalnak. Ez baromság. Esetleg addig képzelhető el, amíg a másik oldal nem tudja elmondani a magáét, nem normális ugyanis, hogy valaki ne kapjon szót. A szakma szabályait be kell tartani. De elképzelni is rossz, hogy az egyik rádióban csak az úgynevezett jobboldaliak, a másikban pedig csak az úgynevezett baloldaliak „pampogjanak”; ez rossz vicc. Ilyen alapon az országot is ketté lehetne osztani, akkor azon fognak marakodni, hogy kié legyen a Dunántúl és kié a Dunán inneni rész. Milyen nyomás nehezedett a rádióra a korábbi ciklusban és milyen most? Hogyan lehet ennek ellenállni? Az előző kormányzatról elmondhatom, hogy soha, egyetlen egy alkalommal sem akart beleszólni a rádió életébe. A kormányváltás óta előfordult, hogy az ellenzék utólag tiltakozott, mivel a sajtótájékoztatójukon elhangzottakról nem tájékoztatott a rádió. Kovács László külügyminiszter azonban a koráb\\ Nevetségesnek * tartom, hogy egy miniszterelnöki interji nak vegyes a visszhangja. bi időszakban és most is plusz műsoridőt követel magának, olyan indokkal, hogy a Magyar Rádió röviden tájékoztatott az akciójukról. Ezt azonban a médiatörvény sem teszi lehetővé, hiszen kimondja, a Magyar Rádió egy műsoron belül szabadon meghatározhatja az arányokat. Az egész műsoridőt tekintve szerintem jól állunk az arányokkal, senkinek sem lehet vele szemben kifogása. Ha valaki mégis elégedetlen, akkor be kell jönni szerkesztőnek a rádióba - annyi pénzért, amennyiért nálunk dolgoznak az emberek: 120-150 ezer forint bruttó bérért. Ebből elég nehéz megélni Budapesten. A politikai nyomást nem szabad nagyon komolyan venni, mindig el kell követni mindent, hogy megőrizzük függetlenségünket. Természetesen nem sikerül mindig száz százalékosan, de törekedni kell rá. Talán annyira sem kell komolyan venni, amennyire én komolyan veszem. Grigorij Mesežnikov politológussal a kormánykoalícióban kialakult helyzetről Az abortusztörvény elfogadásával kapcsolatban a koalíciós szerződés megsértését és kormányválságot emlegetnek. Önnek mi a véleménye a tegnapi parlamenti voksolásról? Nem lepett meg, mert az Új Polgári Szövetség előre bejelentette, hogy semmiképpen nem vonja vissza a javaslatot, és mindent megtesz azért, hogy a parlament elfogadja. Mindez a kormánykoalíción belüli viszonyok bonyolultságáról tanúskodik. Az elkövetkező napokban a történteket mindenki a maga módján fogja értelmezni, és ez újabb feszültséget szít a partnerek - főleg a kereszténydemokraták és a liberálisok - között. De váijuk ki a végét, mert még nincs minden veszve, még van lehetőség elkerülni a KDH által sugallt következményeket. A jogszabályt még az államfőnek is alá kell írnia, még nem lépett életbe. Tegnap mindössze hetvenen támogatták a tervezetet, viszont ha Rudolf Schuster nem írja alá, ú jbóli parlamenti elfogadása gondot okozhat, hiszen 76 szavazatra lenne szükség. Mindenesetre abból, ami történt, az következik, hogy a partnerek különbözőképpen, a maguk módján értelmezik az egymás iránti lojalitást. Az, ahogyan az ANO elfogadtatta a törvényt, nem volt összhangban a koalíciós szerződéssel. Van okunk attól tartani, hogy a KDH távozik a kormányból, azaz szétesik a koalíció? Egyelőre nem megalapozottak ezek az aggályok, hiszen az államfő többször célzott rá, számára fontos, hogy a jelenlegi koalíció egyben maradjon. Szerintem az elnök ezt fogja szem előtt tartani, amikor mérlegeli, aláírja-e vagy sem a tegnap jóváhagyott törvényt. A KDH azt mondta, számára a jogszabály hatályba lépése a mérvadó, a módosítás pedig még nem lépett életbe. A Koalíciós Tanács tegnapi ülése biztosan forró hangulatban zajlott, de a partnerek idáig már több ilyen ülést átéltek, a hasonló helyzeteken mindig túltették magukat. Szerintem ez most is így lesz, a kormány kibírja a megbízatási időszak végéig. Mindenesetre ki kell dolgozniuk egy olyan együttműködési rendszert, melyben jobban érvényesül majd az egymással szembeni lojalitás. Nem kezdődik el a koalíciós partnerek egymás kölcsönös zsarolása? Ez a veszély fennáll. Több elemző rámutatott, hogy ha egyszer nem tartják be a koalíciós szerződést, nem kizárt, hogy a jövőben a pártok saját elképzelésük megvalósítása érdekében ugyancsak nem tartják majd magukat a koalíciós egyezséghez. Ugyanakkor nem sok olyan téma van, melyek kapcsán ez bekövetkezhetne. Bízom benne, hogy a problémákat nem zsarolással vagy nem az ellenzékkel szövetkezve, hanem egészséges módszerekkel próbálják orvosolni. Nem hiszem, hogy a többiek követik az ANO példáját és hasonló eszközökhöz folyamodnak, (sza) RÖVIDEN Leváltották a Szociális Biztosító igazgatóját Pozsony. A Szociális Biztosító igazgatótanácsa tegnap azonnali hatállyal visszahívta posztjáról az intézmény igazgatóját, Miroslav Knitlt. Knitl korábban az igazgatótanács beleegyezése nélkül írta alá a biztosító információs rendszerére kötött szerződést. Ezzel a tanács szerint megsértette azt a februárban kiadott rendelkezést, amely szerint a tanácsnak minden 10 millió koronánál drágább információs rendszerre kötött szereződést jóvá kell hagynia. Az új igazgatót július 17-én választják meg, addig Rudolf Križan igazgatóhelyettes vezeti a biztosítót, (t, s) Nem lesz ítélet a Tóth-ügyben Pozsony. Peter Tóth ellen hamarosan leállítják a bírósági eljárást, mivel szeptembertől megszűnik a büntető törvénykönyv azon paragrafusa, mely alapján a SIS kémelhárításának volt vezetőjét beperelték. Utoljára tegnap dönthetett volna az ügyben a bíróság, de a tárgyaláson nem jelent meg Tóth ügyvédje, aki egyébként Jozef Majskýt is képviseli. Tóth sajnálja, hogy így ért véget az ügy, mivel ezzel szerinte csak egy komolyabb bűntényt próbálnak leplezni. (TASR) Egységes baloldali lista készül Pozsony. A Smer és az SDĽ valószínűleg közös listán indítja jelöltjeit a jövőre esedékes Európa parlamenti és köztársaságielnök-választáson. A két párt a többi baloldali pártot is szívesen látná egy listán. Robert Fico szerint arról még nem döntöttek, hogy koalícióban indulnának, vagy a Smer adna át néhány helyet a listáján a többi pártnak. Az államfői választásokat egyelőre nem tartják aktuálisnak, így személyekről leghamarabb jövő januárban hajlandók beszélni. (TASR) Nyolc vámost bocsátottak el Pozsony. A vámhatóság azonnali hatállyal elbocsátotta nyolc munkatárását, akiket hétfőn, az egyik pozsonyi vámudvarban tartott razzián kaptak el. A nyolc személy egyike sem kap végkielégítést, se semmilyen más kedvezményt. A farkastoroki vámudvarban korábban minden egyes vámkezelésért legalább öt eurót kértek a kamionsofőröktől, s az üzemanyagot szállítóktól általában 50-60 liter benzint is lecsapoltak. A razzia pillanatában 450 liter üzemanyag állt kannákban az udvaron. (TASR) Felvették a kovácscéhbe Sampaiót Kassa. Jorge Sampaio tegnap az ország keleti felében fejezte be négynapos szlovákiai látogatását. A portugál államfő délelőtt Kassára látogatott, ahol Zdenko Trebulá polgármestertől kassai útlevelet is kapott. A kassai polgármester reméli, a régió sokat tanulhat a portugáloktól az EU-s pénzügyi alapok felhasználásával kapcsolatban. Sampaio délután Rudolf Schuster kíséretében annak szülőfalujába, Mecenzéfre látogatott, ahol a hagyományoknak megfelelően egy ásót készített a helyi kovácsműhelyben. Mivel a mű nem volt tökéletes, ahhoz, hogy felvegyék a helyi kovácscéhbe, két üveg borovičkával, egy üveg tokaji borral és egy kis hordó sörrel kellett „lefizetnie” a céhmestert. (TASR) Jobb szlovák státustörvényt Pozsony. A határon túl élő szlovákokra egyre kevesebbet gondol az anyaállam, derült ki a Határon Túli Szlovákok Világszervezetének első konferenciáján. A szlovák státustörvény teljesen üres, nem tartalmaz valójában semmilyen kézzelfogható dolgot, állítja Dušan Klimo, a szervezet elnöke. Szlovákia évente csak 2,4 millió koronát költ a határon túl élőkre, ami elég szomorú, ha összehasonlítjuk Magyarország 1,2 milliárd forintjával, mondta. (SITA) Az amerikai támogatások ügyét diplomáciai síkra viszik Később kapjuk a pénzt ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony/Washington. Az amerikai katonai támogatások megvonása csak pár hónapig érinti majd Szlovákiát, mivel az országjövőre csatlakozik a NATO-hoz, s akkor ez a döntés érvényét veszíti. Ivan Šimko védelmi miniszter szerint Szlovákia az idei támogatást már megkapta, így a döntés nem okoz komoly gondot. Eduard Kukán külügyminiszter elmondta, a döntés nem érinti negatívan a két ország kapcsolatát, ennek ellenére diplomáciai úton megpróbálják elsimítani az ügyet. Az USA 34 ország mellett Szlovákiával szemben is leállította a hadsereggel kapcsolatos anyagi segítség- nyújtást, mivel ezek az országok nem voltak hajlandók külön egyezményt aláírni az amerikai katonák jogállásáról a nemzetközi büntetőbíróság ügyében. Szlovákia 9,95 millió dollárt kapott volna az Egyesült Államoktól, (s, t) Pénz az önkormányzatok internetes felszerelésére Iskoláink felújítása a cél ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Már most elkezdhetik az európai uniós infrastrukturális projektumok kidolgozását a megyei ön- kormányzatok, városok, falvak és civil szervezetek - nyüatkozta Gyu- rovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter. A tervezeteket azonban hivatalosan csak az évvége felé adhatják be a minisztériumhoz, amikorra aláírják az Európai Bizottság keretegyezményét. Addig a kérvényezők elintézhetik a projektumhoz szükséges építési engedélyeket és a társfinanszírozást. Az Unió ugyanis csak a költségek 75 százalékát állja, míg a fennmaradó összeget a kérvényezőknek saját forrásból, vagy banki hitelből kell fedezniük. Az alapinfrastruktúra operációs programja három célt tartalmaz: a közlekedési infrastruktúra, a környezetvédelmi és a lokális infrastruktúra fejlesztését. Ez utóbbi fő célja az iskolák, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények felújítása. Ezen a programon keresztül kérhetnek pénzt az önkormányzatok a számítógépes rendszerek fejlesztésére és az internet bevezetésére is. Az érdeklődők a minisztérium internetes honlapján, a www.build.gov.sk rímen juthatnak hozzá a bővebb információkhoz. Európai uniós csatlakozásunkkal függ össze a pénzügyminisztérium által elkészített előcsadakozási gazdasági programunk is, amit a kormány várhatóan július közepén tárgyal meg. Ez a harmadik és egyben utolsó ilyen program is a jövő évi uniós csatíakozásunk előtt. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint a program 2006-ra 5 százalékos éves gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 16,7 százalékos munkanélküliséggel számol, (mi)
