Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-29 / 173. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 29. Hét embert raboltak el Moszkva. Hét embert raboltak el álarcos fegyveresek Csecsen- föld különböző pontjain teg­napra virradóra. A kaukázusi köztársaság belügyminisztériu­mának közlése szerint az em­berrablások azonos forgató- könyv szerint zajlottak le: a fegyveresek az éjszaka köze­pén behatoltak különböző tele­pülések házaiba, ahonnan - miután azzal fenyegetőztek, hogy mészárlást rendeznek - ismeretlen helyre hurcoltak el embereket. Az emberrablók ki­léte és célja nem ismert, eddig senki semmilyen követeléssel nem lépett fel. (MTI) Visszatér az izraeli nagykövet Jeruzsálem. Három év után Izrael ismét nagykövet kineve­zését tervezi Ausztriába - kö­zölték osztrák illetékesek Be- nita Ferrero-Waldner külügy­miniszter ma kezdődő jeruzsá- lemi látogatása előtt. A tárgya­lások egyik fő témája lesz az izraeli nagykövet visszatérése Bécsbe. Izrael 2000 februárjá­ban hívta haza bécsi nagykö­vetét, miután a Jörg Haider ve­zette FPÖ kormányzati szere­pet kapott. Az izraeli kormány­zat szalonképtelennek minősí­tette Haidert, miután egy nyi­latkozatában elismerően szólt Hitler hajdani foglalkoztatás­politikájáról. Ferrero-Waldner személyében évek óta a legma­gasabb rangú osztrák kor­mánypolitikus keresi fel a zsi­dó államot. (MTI) Összeesküvést gyanít Chávez Caracas. Hugo Chávez vene­zuelai elnök szerint a Domini­kai Köztársaságba emigrált el­lenzéki vezetők összeesküvést szőnek az ő meggyilkolására. Chávez tévényilatkozatában nem bocsátkozott részletekbe, csupán azt állította, hogy bizo­nyítékai vannak az összeeskü­vésről, s erre figyelmeztette Hipolito Meija dominikai elnö­köt is. Nem nevezett meg gya­núsítottakat sem, de valószínű­leg Carlos Andres Perez volt ál­lamfőre utalt, aki ideje egy ré­szét a Dominikai Köztársaság­ban tölti. Chávez és Perez régi ellenségek, amióta Chávez még fiatal alezredesként, részt vett egy Perez elleni 1992-es puccskísérletben. (MTI) Chávezt 1992-ben 2 évi börtön­re ítélték, de valóságos népi hőssé vált a szegény venezuelai­ak szemében (Képarchívum) Holtponton a tárgyalások Szöul. A dél-koreai külügymi­niszter szerint holtpontra ju­tottak a Phenjan nukleáris ter­veivel kapcsolatos tárgyalások felújításáról tartott kínai- ész'ak-koreai megbeszélések. Jun Jung Kvan tegnap újság­írók előtt kijelentette: senki sem tudja megmondani, hogy megtarthatják-e a többoldalú tárgyalásokat augusztusban vagy szeptemberben, mivel Phenjan még nem válaszolt a javaslatra. „A tárgyalási folya­mat Észak-Korea és Kína kö­zött lelassult" - fogalmazott Jun, hozzátéve: a kulcs Észak- Korea kezében van. (MTI) Egy héten belül 540 foglyot engednek szabadon, köztük 210 szélsőségest is Izraeli gesztusok Washington/Anin/Jeruzsá- lem/Rámalláh. Washington­ban kezdett tegnap tárgyalá­sokat Ariel Sáron Izraeli kor­mányfő, akit ma fogad a Fe­hér Házban George Bush el­nök. Sáron tarsolyában több olyan gesztus is van, amelyet kormánya az utóbbi napok­ban tett a palesztinok felé, a legújabbat tegnap. ÖSSZEFOGLALÓ Izraeli katonák tegnap könnygáz- gránátokat és gumibevonatú löve­dékeket lőttek ki palesztinbarát izra­eli tüntetőkre a ciszjordániai Anin településnél, ahol az egybegyűltek a területen áthúzódó biztonsági kerí­tés felhúzása ellen tiltakoztak. Öt tüntető könnyebben megsérült, kö­zülük egy amerikai férfi a lábán, és kórházba kellett szállítani. A másik négy sérültet a helyszínen látták el a mentők. Az izraeli katonák akkor léptek közbe, amikor a kerítés mind­két oldalán álló 300 tüntető közül néhányan rongálni kezdték a drót­függönyt. A biztonsági fal célja Izra­el szerint, hogy megakadályozzák palesztin öngyilkos merénylők be­hatolását a zsidó állam területére. Az első 107 kilométeres szakaszt Ciszjordánia északi részén építenék fel Dzsenínig. A palesztinok azon­ban attól tartanak, hogy a fal akadá­lya lehet önálló államuk kialakításá­nak. Bush amerikai elnök a fal építé­sét problémának nevezte Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnökkel közösen megtartott, múlt pénteki sajtóértekezletén. Több mint félezer palesztint enged szabadon az izraeli kormány egy héten belül, s a szabadságukat visszanyerő 540 fogoly közül 210 a szélsőséges iszlám szervezetek akti­vistája. Az izraeli kormánydöntés részleteiről a Sáron washingtoni kí­séretében lévő tanácsadók számol­tak be tegnap. A 210 szélsőséges mellett ugyanennyi, az Arafat pa­lesztin elnök irányította Fatahhoz tartozó foglyot is elengednek, to­vábbá 120, köztörvényes bűncse­lekményekért bebörtönzött palesz­tint is (a szabaduló szélsőségesek nem izraeliek elleni támadások mi­Gázában is tüntettek tegnap a palesztinok, az összes fogoly szabadon bo­csátásáért. Sáron és Bush számára Arafat elfogadhatatlan, a palesztinok többsége számára azonban jelkép. (TASR/AP-felvétel) att kerültek fogságba). Hírügynök­ségek szerint Izrael ezzel a döntés­sel Abbász palesztin kormányfő po­zícióit igyekszik erősíteni, s egyben ezzel előkészíteni a talajt a Saron- Bush találkozóhoz. Palesztinok 7700 fogoly többségének elengedé­sét követelik. A Hezbollah fegyveres iszlám szer­vezet vezetője visszautasította teg­nap a terrorizmus bélyegét, és fi­gyelmeztette az amerikai vezetést, hogy az ellene irányuló eseüeges fegyveres kísérletre erőszakkal vála­szol. Hasszán Naszrallah sejk, a liba­noni székhelyű síita szervezet első embere azzal vádolta Amerikát, hogy politikája segíti a terrorizmust. Kijelentette: a nyolcvanas években amerikai segítséggel képezték ki Oszama bin Laden mudzsahedinjeit az afganisztáni szovjet megszállás ellen, és az irániak ellen annak ide­jén bevetett iraki vegyi fegyverek egy része is amerikaiaktól került Irakba, (m, t, ú) Nyolc évvel a háború után még mindig 16 ezer eltűntet tartanak nyilván Boszniai tömegsírok feltárása MTI-HÍR Zvornik. Egy szakértőcsoport teg­nap megkezdte a kihantolást Bosz­nia keleti részén, ott ahol a legna­gyobb tömegsírt feltételezik. A Zvorniktól tíz kilométernyire, bosz­niai szerb területen lévő tömegsír több mint ötszáz holttestet rejthet az 1995-ös Srebrenica! mészárlás ál­dozatai közül. Továbbá valószínű­leg elföldeltek itt olyan civileket is, akiket Zvornikban öltek meg az 1992-95-ös háború elején. Amor Masovic, az eltűnt személyek sorsát kutató bosnyák bizottság vezetője elmondta: az eddig feltárt legna­gyobb sír ötszáz holttestet rejtett. Srebrenica 1995. júliusi bevétele után a boszniai szerbek hétezer muszlimot (bosnyákot) végeztek ki rövid idő alatt. Az Európában a má­sodik világháború óta példátlan mészárlás miatt a hágai ENSZ-tör- vényszék mintegy 15 embert helye­zett vád alá, de közülük eddig csak kettőt ítéltek el, és többen vannak szökésben, mint őrizetben. Rado­van Karadzsics volt boszniai szerb vezetőn és katonai parancsnokán, Ratko Mladicson kívül szökésben vannak a mészárlások fő végrehaj­tói is. A háború előtt zömmel muszlimok lakta Zvornik a harcok elején jutott a boszniai szerbek ke­zére, akiket a jugoszláv néphadse­reg támogatott. Ez a hadsereg segí­tette a boszniai szerb erőket az etni­kai tisztogatásokban is, amelyek a muszlim és a horvát jelenlét felszá­molását célozták Bosznia jó részén. A háború után az eltűntek után ku­tató helyi bizottságok országszerte mintegy 17 ezer holttestet emeltek ki több mint 300 tömegsírból. Csak Srebrenica és Zvornik környékén hatezer tetemet hántolták ki 60 tö­megsírból. Azzal látta megoldhatónak a viszályt, ha minden csecsen lemészárol 150 oroszt Kadirov - maga a banditizmus MTI-JELENTÉS Moszkva. A banditizmus mögé áll Moszkva, ha Ahmad Kadirovot, a Kreml támogatta csecsenföldi ad­minisztráció vezetőjét támogatja az október 5-én esedékes elnökválasz­táson. A polit.ru internetes hírma­gazin tegnapi cikke szerint Moszkva súlyosan téved, ha azt hiszi, hogy egy valójában választás nélküli el­nökválasztással törvényessé teheti hatalmát Csecsenföldön. Amely ma olyan különleges zóna, ahol sem törvény, sem hatalom nem érvénye­sül, csak a szembenálló felek túlka­pásai követik egymást. Ezen a terü­leten a vüág többi részétől eltérő időben és ritmus szerint élnek az emberek, akiknek nemcsak állam­polgárijogaik, hanem az élethez va­ló joguk is hiányzik. Miközben Moszkva már többször bejelentette a katonai műveletek befejezését, folytatódnak az összecsapások a szakadár harcosok és az orosz kato­nák között. Ebben a szituációban Kadirovot támogatni egyet jelent a hatalomnélküliség, a banditizmus és a terror támogatásával. Ahmad Kadirov - aki korábban az Icskerija Köztársaság (a szakadár csecsen állam) muftija volt, és ha­talma sok tekintetben felülmúlta Aszlan Maszhadov elnökét - 1994 és 1996 között minden csecsen fia­talt az Oroszország elleni harcra buzdított. Az orosz-csecsen viszályt akkor azzal látta egyszer s minden­korra megoldhatónak, ha minden csecsen lemészárol fejenként 150 oroszt. Csecsenföld akkoriban nyer­te el a bandita jelzőt. A polit.ru sze­rint nincs értelme azt várni Kadi­rovtól, hogy egykori bandita mód­szereitől megszabaduljon. Támoga­tása polgárháborút jelent, nem pe­dig békét. Nem titok, hogy Kadirov 3-5 ezer fős, állig felfegyverzett kü­lönítménynek parancsol, amelyben olyanok szolgálnak, akik jótevőjük minden óhaját végrehajtják. A kadi- rovi különítményesekkel a csecsen­földi rendőrség is fél szembekerül­ni. Június 27-én például egyenru­hás „kadirovisták” Groznij Oktyjab- rszkij kerületében a helyi belbizton­sági erők épülete közveden közelé­ben lőtték szitává egy ellenségük autóját. A két bent ülő meghalt, és a rendőrök ki se merték tenni lábukat az épületből. Az internetes lap sze­rint a hasonló esetek azt a fejlődési utat jelzik előre, amely Csecsen- földre vár, ha Kadirovot választják elnökké. Vatikáni bírálat Udaj és Kuszaj holttestével kapcsolatban Folytatódik a hajsza Szaddám után ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Amerikai katonák vasárnap este Bagdadban rajtaütöttek egy há­zon, amelyről feltételezték, hogy ott rejtőzködik Szaddám Húszéin meg­buktatott iraki elnök. Az akció során az amerikaiak megöltek öt irakit. Az iraki főváros Manszur nevű negyedé­ben álló ház, amelyre az amerikaiak lecsaptak, Szaddám Húszéin egyik rokonáé. Az amerikaiak abban a re­ményben ostromolták meg az épüle­tet, hogy az egykori államfőt is ott ta­lálják. Betörték a kaput és lövöldözni kezdtek. A támadás helyszínén az amerikai katonák nem voltak hajlan­dók nyilatkozni a történtekről. A he­lyi kórház tájékoztatása szerint a raj­taütés helyszínéről öt holttestet szál­lítottak be. A lövöldözés szemtanúi a Reutersnak elmondták, hogy az ál­dozatok közül többen egy helyszínen parkoló gépkocsiban ültek, amelyre szintén tüzet nyitottak a katonák. Két másik, közelben álló autót is lö­vedékek értek, ezekben ketten sebe­sültek meg. Manszur felháborodott lakosai tegnap tiltakoztak az akció ellen, azzal vádolva az amerikai ka­tonákat, hogy fejetlenül lövöldöztek mindenre. Az amerikai katonai szó­vivő közölte: az akciót a Task Force 20 nevű különleges kommandó haj­totta végre, amely feladatul kapta Szaddám kézrekerítését. Újabb gránáttámadást hajtottak végre tegnap fényes nappal ameri­kai katonák ellen Bagdad utcáin, két katona súlyosan megsebesült, egyes híradások szerint életüket is vesztet­ték. Szemtanúk szerint a Humvee dzsipre egy közlekedési csomópont felüljárójáról dobtak gránátot, s a két katona meghalt a detonációban. Az amerikai katonák azonnal a hely­színre siettek, és elszállították a két véres férfit. Az amerikai hadsereg nem adott információt a két katona állapotáról, az iraki rendőrség azon­ban úgy tudja, hogy mindketten éle­tüket vesztették. Ez a merénylet is­mét megmutatta, milyen könnyű­szerrel okozható veszteség az utcán járőröző szövetséges csapatoknak, annak ellenére, hogy állig felfegy­verzett katonákról van szó. A táma­dónak pillanatok alatt nyoma ve­szett, pedig a helyszín nem tartozik Bagdad forgalmas, sűrűn lakott te­rületei közé. A Szentszék élesen bírálta az ameri­kai hatóságok eljárását Szaddám Húszéin két fiának holttestével kap­csolatban. A Vatikán félhivatalos lapja, a L’Osservatore Romano fel­hívta a figyelmet, hogy az újabb fényképeken nem csak Udaj és Kuszaj eltorzult arcát, hanem egész holttestét közszemlére tették. „Ezzel az embertelenséggel még jobban megsértették a nemzetközi jogot, mint az első fotókkal” - írta a lap, amely már szombaton is hangsú­lyozta, hogy a fényképek közzététele sérti a legyőzőitekkel szembeni ma­gatartásra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat. Udaj nem ismert kegyelmet London. Oroszlánok elé vettette szerelmi vetélytársait Udaj, Szaddám idősebbik fia, akit az amerikaiak a múlt héten öltek meg. Ezt az Udaj parancsnoksága alá rendelt alakulat volt vezetője állította a The Sun­day Times szerint. Az Abu Ahmad fedőnéven említett férfi jelenleg ma­ga is bujkál. Ahmad elmondta, maga is részt vett abban az akcióban, amelynek során elraboltak és Udaj vidéki birtokán oroszlánok ketrecé­be löktek két 19 éves egyetemistát, akik ifjú hölgyek kegyeiért verseny­re keltek Udajjal. A vadállatok széttépték a két szerencsétlent. Ahmad tömeges kivégzésekről, halálos kínzásokról is beszámolt. Az áldozatok maradványait állítólag visszaküldték családjuknak. (MTI) Fülöp-szigetek: elszigetelték a zendülő katonákat Estradáék a felbujtók MTI-HlR Manila. A Fülöp-szigetek rendőrsé­ge őrizetbe vette tegnap Joseph Est­rada volt elnök egyik közvetlen munkatársát a vasárnapi katonai zendüléssel összefüggésben. (Há­romszáz katona 19 órán át meg­szállva tartott egy nagy üzletköz­pontot Manilában.) Rendőrök ház­kutatást is végeztek Ramon Carde- nasnál. Fegyvereket és lőszereket foglaltak le nála, és olyan vörös kar­szalagokat találtak manilai ottho­nában, amilyeneket az elnök és a kormány lemondását követelő láza­dó tisztek viseltek. A rendőrség sze­rint a belvárosi bevásárlóközpont megszállására készülő katonák egy része Cardenas házában töltötte az akció előtti éjszakát. Cardenas mi­niszteri tárcát kapott Estrada kor­mányában, amelyet a hadsereg által támogatott népi tiltakozóhullám buktatott meg 2001-ben. Estrada el­len bírósági eljárás folyik jelenleg korrupció vádjával; az exelnök őri­zetben van. Gloria Macapagal Arro­yo elnök asszony tegnap beszédet mondott a parlament mindkét háza előtt a nemzet helyzetéről. A de­mokrácia diadalaként méltatta a zendülés lezárását, és közölte, hogy a hadbíráskodás szabályai szerint járnak el a vétkesek ellen. Közölte: a zendülés vezetőiként számon tartott öt tisztnek különösen súlyos követ­kezményekkel kell számolnia. Egy­előre nehéz megítélni, hogy a vasár­napi felfordulás erősítette vagy gyengítette-e Arroyo pozícióját, amelyet már amúgy is kikezdett a gazdaság rossz állapota, a terroriz­mus, a muzulmán szakadárok és a kommunista fegyveresek tevékeny­sége. A manilai rendőrségen pedig folyik a mintegy 300 zendülő katona vezetőinek kihallgatása. A többi zen­dülő katonát lefegyverezték, és lak­tanyáikban elzárva tartják. Moszkva fütyül az áldozatokra és hozzátartozókra Nem kapnak kártérítést MTI-HÍR Moszkva. A moszkvai városi bíró­ság tegnap jóváhagyta a tveri kerü­leti bíróság döntését, amely szerint a Dubrovka színházban történt ta­valy októberi túszdráma több túl­élője, illetve az áldozatok hozzátar­tozói nem kapnak anyagi kártérí­tést. A bíróság húsz esetben utasí­totta el a túlélők és a hozzátartozók ügyvédeinek fellebbezését, amely szerint az illetékes kerületi bíróság alaptalanul utasította el kártérítési keresetüket. Az ügyvédek szerint a tveri kerületi bíróság nem vett fi­gyelembe minden körülményt, több tanút, valamint a terrorcselek­mények áldozatainak kifizetendő kártérítésekre specializálódott nemzetközi jogi szakértőt nem hallgattak meg. Az ügyvédek most az európai emberi jogi bírósághoz fordulnak. Egyébként a tveri bíró­ság már másodízben utasított el a Dubrovka-túszdrámával kapcsola­tos kártérítési kereseteket, első, áp­rilis 23-i döntését a moszkvai városi bíróság szintén helybenhagyta. A kerületi bíróságra összesen 61 kár­térítési kereset érkezett az ügyben, mindegyik átlagosan 1 millió dollá­ros követeléssel. Eddig a keresetek felét utasították el, a többiről még nem döntöttek. Az orosz kormány a bírósági döntésekkel összhangban nem ismerte el a kártérítési kérel­mek jogosságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom