Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-29 / 173. szám, kedd

9"771335"705021 Jú lius 3D. * ; Atijnwrtits I. UTSZO SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Slovakia brit er Bulgaria-Görögország Horvátország Törökország-Olaszország _________55] he cbter@hechter.sk 618. old. www.hechter.sk BA Obchodná 53, 02/52731159, 52731160 BA Royko Pasáž, Obchodná 22, 02/5295031, 33 NR Štefániková 43, 037/6525154, 6516122 BB Horná Strieborná 13, 048/4152766 ZV Námestie SNP 14, 045/5323742 2003. július 29., kedd www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8r50 korona) 56. évfolyam, 173. szám Csehszlovákia Magyarországgal még 1961-ben korlátozó szerződést írt alá az állampolgárság megadásáról Papíron nem létezik kettős szlovák-magyar állampolgárság Pozsony. A vajdasági magya­rok pártjai magyar állampol­gárságot kérnek a Délvidéken élő mintegy 350 ezer magyar számára. Kettős állampolgár­ság- csábítóan hangzik, első hallásra csupa pozitívum és előny jut az ember eszébe. Pe­dig nem csak kiváltságot je­lent, sőt nem is olyan egysze­rű megszerezni - ez alól talán csak Kanada, Amerika és Ausztrália kivétel. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Kanadában a kettős állampolgársá­got sokszor csalétekként is használ­ják a szakképzett bevándorlók szá­mára: mindössze három évig kell ott élni és dolgozni, utána kérhető az ál­lampolgárság, miközben a szlovák­ról sem kell lemondani. A világhá­lón gyakran jelennek meg hasonló vonzó hirdetések. Mielőtt enged­nénk a csábításnak, nem árt tudato­sítani, hogy a kettős állampolgárság számos kérdést és nehézséget vet fel: melyik államban legyen az illető katona, adminisztrációs nehézsé­gek, hol fizessen adót, milyen szabá­lyok szerint házasodjon (eltérő lehet például a házassági életkorhatár). A problémák elkerülése végett igye­keznek az államok csökkenteni a kettős állampolgárság lehetőségét ­például le kell mondani az előző ál­lampolgárságról, ami azért problé­más, mert az illetőnek az eredeti ál­lammal megszűnik a kapcsolata, ezért gyakran nemzetközi szerző­désben zátják ki ennek lehetőségét. Vitalij Fomenkónak sem lehetett emiatt kettős állampolgársága. A szibériai származású fiatalember gimnazista korában került Szlováki­ába: édesanyja egy szlovák állam­polgárságú férfihoz ment másod­szor férjhez. Fomenko hét évnyi itt- tartózkodás után úgy döntött, részt akar venni a választásokon, ezért kérvényezte a szlovák állampolgár­ságot. Nevelőapja szlovák, több éve itt élt, azt hitte, nem lesz gond. Ket­tős állampolgárságot szeretett vol­na, és bár a szlovák alkotmány ezt megengedné, Oroszország és Szlo­vákia között létezik egy egyezmény ennek korlátozásáról, ezért le kellett mondania az oroszról. Több kér­vény kitöltése, kilenc hónap várako­zás és 20 ezer korona kezelési költ­ség kifizetése után cserélhetett ál­lampolgárságot. Ukrajnában az al­kotmány tiltja, Romániában pedig lehetséges ugyan a kettős állampol­gárság, viszont az ilyen személy nem lehet köztisztviselő. Aki két or­szág polgára egyszerre, az Szlováki­ában sem tölthet be állást az igaz­ságügyben, az államigazgatásban, a diplomáciában és a titkosszolgálat­nál. Parlamenti képviselő viszont le­het. Amikor három éve felröppent a hír, hogy Ivan Lexa, szökésben lévő volt SIS-igazgató Grenadában feles­küdött a brit koronára, senki sem fosztotta őt meg szlovák állampol­gárságától, sem képviselői mandátu­mától. Alkotmányunk ugyanis nem tiltja a kettős állampolgárságot, és ha az állandó lakhely Szlovákiában van, a választásokon is részt vehet. A Szlovák Köztársaságnak csak Csehországgal van a kettős állam- polgárságot megengedő szerződése, ezzel szemben a volt Csehszlovákia Magyarországgal még 1961-ben az oroszországihoz hasonló, korlátozó szerződést írt alá, amit a mai napig nem mondtak fel, viszont az uniós csatlakozással érvényét veszíti. Ma­gyarország alapvetően nem utasítja el a kettős állampolgárság intézmé­nyét, és a gyakorlat általában az, hogy amíg nem derül ki, hogy valaki két ország állampolgára, addig min­den rendben van. Viszont ha rájön­nek, és egy túlbuzgó hivatalnokhoz kerül az ügy, bonyodalmak merül­hetnek fel. Bizonyos belső jogi sza­bályozásra is hivatkozhatnak a ma­gyar jogban, különös tekintettel a Just soli, azaz a területi elv kiegészí­tő elvként történő alkalmazása te­rén - eszerint valaki csak addig te­kinthető magyar állampolgárnak, ameddig más állampolgársága be nem bizonyosodik. A státustörvénnyel kapcsolatban is felmerült a kettős állampolgárság kérdése: néhányan szerették volna, ha a határon túli magyarok állam- polgárságot kaptak volna Budapest­től. A vajdaságiak továbbra sem tet­tek le erről: petíciós akciót szervez­tek. Bársony András magyar kül­ügyi államtitkár néhány hónapja a Kossuth Rádiónak leszögezte: „Ha pusztán a magyar származás vagy a magyar anyanyelv ezt a fajta ma­gyar állampolgárságot a soha ma­gyar állampolgársággal nem ren­delkezőknek megadná, akkor az Európai Unión belül értelemszerű­en ugyanaz a probléma merülne föl a diszkriminációval kapcsolatban, amely a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban is már felmerült, hogy mi egy független ország állampol­gárának megadjuk a magyar állam­polgárságot, míg ugyanazon ország másik állampolgárának nem, és a mérce kizárólag az etnikumhoz va­ló tartozás. Ez pedig az Európai Unió és az összes európai releváns jogintézmény alapján diszkrimina­tív és megengedhetetlen.” Claude Baláž, a külhoni szlováko­kért felelős szlovákiai kormánybiz­tos szerint Európa stabilitását meg­rendítő, veszélyes precedens lenne, ha a vajdasági magyarok automati­kusan magyar állampolgárságot kapnának. Baláž a külhoni szlová­koknak nem szorgalmaz kettős ál­lampolgárságot. (sza) Magyar állampolgárság szerezhető... ...honosítással, visszahonosítással és állampolgársági nyilatkozattal. Honosítási kérelmet nyújthat be az, aki soha nem volt magyar állam­polgár, bevándorlását engedélyezték, Magyarországon lakóhelyet lé­tesített, a magyar jog szerint büntetlen előéletű, büntetőeljárás elle­ne nincs folyamatban, megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított, alkotmányos alapismeretekből magyarul eredményes vizsgát tett. Honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti. A törvényben előírt időtartamon át -1, 3 vagy 8 év - Magyarországon lakott. A törvény egy évig tartó várakozási időt ír elő annak, akinek felmenői magyar állampolgárok. 3 évet, ha házastársa, kiskorú gyer­meke magyar állampolgár. Más esetben a várakozás 8 év. (ú) Szlovák állampolgárságot szerezhet, aki... ♦ legalább öt éve él Szlovákiában ♦ beszéli a szlovák nyelvet ♦ a kérelme benyújtása előtti öt évben nem vonták büntetőjogilag felelősségre, nem volt elítélve ♦ előny, ha nincs más állampolgársága, azaz hontalan ♦ előny, ha a kérelmező igazolja, hogy már megtette a lépéseket másik állampolgársága elveszítése érdekében ♦ általában gond nélkül megkapja az állampolgárságot az a sze­mély, aki szlovák állampolgárral kötött házasságot ♦ előny, ha a kérelmező Szlovákiának jó nevet szerzett kulturális, gazdasági, műszaki vagy tudományos téren (s) MEGKÉRDEZTÜK Bárdos Gyulát, a Magyar Koalíció Pártja frakcióvezetőjét Mi a véleménye a vajdasági magyarok kettős állampolgár­ságot szorgalmazó kezdemé­nyezéséről? Megértem és támogatni tudom a szlovákiaitól eltérő számbeli ki­sebbségben élő vajdasági magya­rok azon kérelmét, hogy kettős ál­lampolgárságban szeretnének élni, ugyanis az EU-csatlakozás után ki­alakuló schengeni határok nagyon komoly akadályt jelentenének a magyar-magyar kapcsolattartás­ban. Különböző elképzelések vol­tak Magyarország részéről, ho­gyan lehetne ezt a problémát eny­híteni. Az uniós tagság valószínű­leg akadályt gördít az átjárás szempontjából, ezért legitimnek tartom a vajdaságiak igényét. Az már más lapra tartozik, mindeh­hez Budapest hogyan viszonyul, il­letve hogy a vajdasági magyarok saját országukban milyen véle­ményt lesznek képesek kialakítani. Hasonló igény megfogalmazód­hat a szlovákiai magyarok részé­ről is? Idáig ez nem volt téma, érdemben erről senki nem beszélt. Azért sem merült fel hasonló igény, mert va­lószínűleg Magyarország és Szlo­vákia egyszerre lesz az Európai Unió tagja, nálunk a schengeni ha­tár nem bonyolítja a kapcsolattar­tást. Tehát a mi viszonylatunkban ez nem időszerű kérdés, sem a pártban, sem párton kívül nem foglalkoztunk ilyesmivel, (sza) Jégkockával kérte a desszertet. Csemege ide vagy oda, az állatkerti jeges­medvék szerint a nyarak sokkal jobbak a Sarkon. (TASR/EPA) Csökkentek a bevételek, nőttek a kiadások A lakosság élelmiszerre költi a legtöbb pénzt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Reálértékben 0,4 száza­lékkal csökkent a háztartások bruttó bevétele 2003. első negyedévében, a nominális emelkedés 7,2 százalék volt - tájékoztatta lapunkat Éva Ke- lemenová, a statisztikai hivatal szó­vivője. Nőttek a lakosság kiadásai, melyből legnagyobb hányadot az élelmiszerekre fordított költségek - 27,5 % -, a lakásfenntartási kiadá­sok - 21,3 % - tesznek ki. A folyó költségek - adók, járulékok - leszá­mítása után az összlakosságnál 152,8 milliárd korona bevétel ma­radt, ami nominálértékben 8,9 szá­zalékos, de reálértékben is 2,6 szá­zalékos emelkedést jelent 2002 ha­sonló időszakához viszonyítva. A teljes bevétel 212,6 milliárd korona volt, melynek legnagyobb részét, 49,4 százalékát az alkalmazottak fi­zetése tette ki. További jelentős té­telt képviselnek a nyugdíjak: a 62,762 milliárd korona az összbevé­tel 29,5 százaléka volt. A harmadik legjelentősebb bevételi forrás a szo­ciális juttatások: a munkanélküli és szociális segélyek, valamint a táp­pénz a bevételek 14,4 százalékát tet­ték ki. Az említett időszakban a la­kosság 59,9 százaléka volt gazdasá­gilag aktív, a nyugdíjasok mintegy 24, a diákok és egyetemisták pedig 12 százalékot képviseltek. Nőtt a foglalkoztatottság, az első negyed­évben 26200 munkahellyel volt több az előző év hasonló időszaká­hoz képest. A statisztikai hivatal fel­mérése szerint a munkanélküliség 1,2 százalékkal csökkent, 18,4 szá­zalék volt, mintegy 470 ezer ember­nek nem volt munkája, (lpj) Markó: Románia és Magyarország alkalmazhatná egymás jó tapasztalatait Az ANO elnöke szerint a belügyminiszter kihasználja a Drukos egykori tulajdonosát Román kölcsönösségi elképzelés MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Valóban hasznos lenne, ha a kisebbségekkel kapcsolatos po­litikában Románia és Magyarország kölcsönösen alkalmazná a jó tapasz­talatokat -jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke arra reagált, hogy Adrian Nastase román kormányfő bejelentette: vizsgálják, hogy a ro­mán alkotmány módosításának sze­nátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értel­mében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseleté­nek alkotmányos elvét összekap­csolnák a kölcsönösséggel. Markó leszögezte: ez nehezen képzelhető el, mert ahhoz vezethetne, hogy a román alaptörvény elvárásokat fo­galmaz meg más államokkal, példá­ul a magyarral szemben. „Ezzel együtt véleményünk szerint Magya­rországon már megoldást kellett volna találni a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére” - mondta Markó. Hozzátette: hasznos lenne, ha Románia azt is megnézné, mi­lyenjó tapasztalatokkal rendelkezik Magyarország a kisebbségeknek nyújtott jogok terén. Nastase kije­lentette, nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: „elsősor­ban arról adunk számot, miként vi­selkedünk mi a nemzeti kisebbsé­gekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalma­zottnál szűkebb normák érvényesül­nek”. Szerinte e szempontból ígére­tesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kér­désében folytatott vita. Rágalmazásért feljelenti Ruskót a KDH ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tovább éleződik a feszült­ség a két kormánypárt, az ANO és a KDH közt. Feljelentést tesz rágalma­zás miatt Pavol Rusko ellen a Keresz­ténydemokrata Mozgalom (KDH). Szóvivője. Laura Dyttertová hangsú­lyozta: František Mojžiš soha nem ajándékozott pénzt a KDH-nak. Pa­vol Rusko szerint kérdéses, „hogyan védheti meg magát az ember a szemtelen hazugságokkal szemben, amelyeket egy olyasvalaki hangoz­tat, aki maga is támogatta a KDH-t körülbelül 10 millióval, mindig jó kapcsolata volt a mozgalommal, és nincs mit vesztenie, sőt még nyerhet is, ha kedvező vallomást tesz” - fo­galmazott Mojžišt illetően. Pavol Ruskót tegnap három órán át hallgatták ki a Legfőbb Ügyészsé­gen. Utána kijelentette: már nem csak közte és František Mojžiš kö­zött van ellentét, hanem a belügy­minisztérium és Mojžiš között is. Rusko nem zárta ki, hogy a KDH-s belügyminiszter, Vladimír Palkó Mojžišt akarja felhasználni ellene. Ezt vélte politikai nyomásgyakor­lásnak. A lavinát František Mojžiš nagyvállalkozó indította el még márciusban, amikor zsarolással vá­dolta meg Ruskót. Mojžiš szerint az egykor a tulajdonába tartozó Dru­kos, BDV Družstvo, valamint egy időben a Rusko-médiabirodalom- hoz tartozó Okey rádió körüli ügyekről volt szó, és olyan kölcsö- nökről, amelyeket a Drukos kényte­len volt nyújtani. Rusko tagadta a vádat, és feljelentést tett. (s, t)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom