Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-26 / 171. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 26. Közélet 5 Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint a jövő évtől hatályba lépő új adótörvény lényege a semlegesség Jövőre bezárulnak a kiskapuk Ha belépünk az Európai Unióba, az egyetlen olyan ország leszünk, amelyben egységes, mindenfajta kivételt nélkülöző hozzáadottérték-adókulcs lesz érvényes. Hogy ez jó vagy rossz hír-e számunkra, arról Ivan Miklós pénzügyminiszterrel beszélgettünk. MOLNÁR IVÁN Szlovákia sok mindenben az Európai Uniót tartja a követendő példaképnek, így a szlovák kormány is nem egyszer egy-egy törvény elfogadását az uniós jogrendhez való igazodással magyarázza. A jövő évben életbe lépő új adótörvények kivételnek számítanak, hiszen míg nálunk például a gyógyszerekre és a sajtótermékekre is 19 százalékos hozzáa- dottérték-adót vetnek ki, sok - tőlünk lényegesen magasabb élet- színvonallal rendelkező - uniós tagországban ezek esetében 0 százalékos vagy rendkívül alacsony az adó. E tekintetben miért nem követjük a példájukat? Elismerem, hogy a nyugati országok többségében csökkentett adókulccsal adóztatják ezeket a termékeket, ugyanakkor ez még nem jelenti feltédenül azt, hogy ez ésszerű megoldás. Személy szerint ésszerűtlennek tartom, hogy bármilyen termékre is alacsonyabb adót vessünk ki, mint a többire. Ha ezt megtennénk, deformálnánk az egész adórendszert, pusztán egy szűk cső» Semmi okát nem látom, hogy a harmadik szektor legyen az adóreform kivételezettje, már így is tettünk pozitív lépést a nonprofit szerve- .. zetek felé. port érdekeire hivatkozva, legyenek ezek akár a nyugdíjasok, a mezőgazdászok vagy egyéb ágazat képviselői. Az általunk előterjesztett adóreform lényege a neutralitás, vagyis minden csoportra azonos szabályokat kívánunk bevezetni. Ha az állam a szociális rendszerén keresztül egyes csoportokat támogatni kíván, ezt nyugodtan megteheti, de nem az adórendszeren keresztül. A kevésbé tehetős rétegek bevételeik jelentős részét élelmiszerekre költik. Miért nem segíthetne rajtuk az állam legalább annyiban, hogy az alapvető élelmiszerekre alacsonyabb adót vetnének ki, amivel ezekhez olcsóbban juthatnának hozzá? Az elmúlt négy évben a pénzügyminisztérium a baloldal kezében volt, és parlamenti képviselőik tettek is ilyen javaslatot. Ennek ellenére még a baloldal vezette pénzügy is elismerte, hogy egy ilyen lépés technikailag megoldhatatlan. Ha mégis hoznánk egy ilyen döntést, azzal annyira visszaélnének, hogy funkcióját vesztené. Példaként Spanyolország említhető, ahol különböző adókulcsokat vezettek be a drága és az olcsó éttermek számára. A végeredmény az lett, hogy minden éttermet, mint olcsót tüntetnek fel, élvezve az alacsonyabb adót. Alkotmányos jogunk az információszerzés, a lakosság jelentős része azonban már ma sem engedheti meg magának, hogy naponta legalább egy napilapot megvehessen. Januártól ugyanakkor ezekre is 19 százalékos adót vetnek ki, míg a nyugat-európai országokban épp az információs jogra hivatkozva a lehető legalacsonyabb adóval sújtják a sajtótermékeket. Tárgyaltam a kiadók képviselőivel, akik azt szerették volna elérni, hogy rájuk alacsonyabb adókulcs vonatkozzon. Őket is felkértem, hogy mondjanak legalább egy meggyőző érvet, miért épp a sajtó legyen a kivétel. Ha engedtünk volna nekik, akkor képtelenek lennénk megmagyarázni, miért vetünk ki 19 százalékos adót az élelmiszerekre és a gyógyszerekre. Vitathatatlan tény, hogy az országok többségében nincs meg a kellő politikai akarat egy, a miénkhez hasonló adóreform bevezetésére. Ez azonban a mi előnyünk, és nem a hátrányunk, mint azt sokan szeretnék elhitetni a lakossággal. Az adótörvények módosítása ellen legutóbb a nonprofit szervezetek tiltakoztak, hiszen a pénzügy tervei szerint a vállalkozók jövőre már nem írhatják le adóalapjukból az ezen szervezeteknek nyújtott ajándékok értékét. Ez ugyanakkor jelentős motivációt jelentett a vállalkozóknak ahhoz, hogy többek között olyan \\ A kivételek deformálnák az adórendszert, pusztán egy szűk csoport érdekeire hivatkozva, legyenek ezek > a akár a nyugdíjasok. \ > szervezeteket támogassanak, amelyek pótolhatatlan szociális és humanitárius szerepet töltenek be. Jövőre emiatt jelentősen visszaeshetnek a bevételeik, aminek újra csak a legelesettebbek láthatják kárát. Semmi okát nem látom, hogy miért épp a harmadik szektor legyen az adóreform kivételezettje. Már így is tettünk egy pozitív lépést a nonprofit szervezetek felé, hiszen korábbi elképzeléseinkkel ellentétben, a jövedelemadó egy százalékáról továbbra is az adózók dönthetnek, sőt a magánszemélyek mellett ezt a lehetőséget a társaságok számára is megadjuk. Számításaink szerint így a harmadik szektor anyagi helyzetének nem lenne szabad romolnia. Ivan Miklós: „Ésszerűtlennek tartom, hogy bármilyen termékre is alacsonyabb adót vessünk ki, mint a többire." (Marek K. felvétele) A külföldön tartózkodók is szavazhatnának, az induló pártoknak pedig félmilliót kellene letétbe helyezniük Többet érne a konkrét jelöltre leadott voks ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az új választótörvény nagyobb súlyt adna a preferenciaszavazatoknak, azaz a karikázásnak. A javaslat szerint továbbra is négy nevet karikázhatnánk, ám kevesebb szavazat kellene a feljebb jutáshoz a listán. A jelenleg például ha a szavazáson 2,5 millió polgár vesz részt, és egy pártra 10 százalék szavaz, akkor a feljebb jutáshoz 25 000 voks kell. Az új rendszerben elég lesz a pártra leadott szavazatok öt százaléka. Azaz ha egy kerületben 700 ezren járulnak az urnákhoz, ebből 70 ezren egy adott pártra voksolnak, elég lesz 3500 karika a befutó helyhez. „Egyesek sportot űztek abból, hogy részt vettek a választáson. Szeretnénk, hogy valóban a politikai életbe bekapcsolódó erők versenyezzenek. Aki a kerületben nem szerez 2%-ot, nem kapja vissza a félmilliót” - indokolta Vladimír Palkó a letétet. Kerületenként a pártok 50-50 jelöltet állíthatnak. A parlamentbe jutáshoz 5, a két-három pártból álló koalícióknak 7, az ennél is nagyobb tömörüléseknek pedig tíz százalékos támogatottság kell. A négy kerület összesített eredményeit veszik figyelembe, ez alapján számolják majd ki a képviselői mandátumokat is. Külföldön is lehetne szavazni, 65 nappal a voksolás előtt bárki írásban kérheti felvételét egy speciális listára. Ez alapján postán megkapja a szavazócédulát, a használati utasítást és a válaszborítékot, és a szavazatot külföldről postázhatja. Marad a voksolás előtti 48 órás kampánycsend, a kampány 21 napig tartana, kampányolni a magán elektronikus médiában is lehetne. Egy-egy párt legfeljebb 30 percet kaphatna az egyes médiumokban. A jogszabály nem foglalkozik a kampánykiadások szabályozásával, a törvény ősszel már a parlament elé kerülhet, (sza) MEGKÉRDEZTÜK A. Nagy Lászlót, a Magyar Koalíció Pártja elnökségi tagját Mi a véleménye a választójogi törvény módosító tervezetéről? Furcsállom, hogy a belügyminiszter szakmai és a kormánykoalíción belüli egyeztetés nélkül hozta nyilvánosságra elképzeléseit. Senki sem vitatja, hogy szükség van új választójogi törvényre, hiszen a jogszabály legutóbbi módosítása a a Mečiar-kormány céljait szolgálta, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy Vladimír Palkó politikai partnereit kész helyzet elé áhította. A tervezetről első ránézésre csak annyit mondhatok, hogy alapvetően tartalmaz pozitív elemeket. Bár nincs nagy jelentősége, de helyes, ha a külföldön élő szlovákiai állampolgárok is szavazhatnának. Helyeslem, hogy lehetővé válhat a kampány a magán elektronikus médiában. Jó, hogy megmarad a jelenlegi arányos rendszer, ez pártunknak megfelel. Vitatható viszont a félmilliós letétről szóló rész. Kérdéses, szükséges-e egyáltalán a kaució, illetve hogy indo- kolt-e ilyen magas összeg. Személy szerint nem tartom szerencsésnek, a politikai színtérnek magától, természetes módon kell letisztulnia. Minden művi beavatkozás megbosszulhatja magát. A túl magas összeg arra kényszerítheti a pártokat, hogy különböző álszövetségeket hozzanak létre, melyek aztán a parlamentben felbomlanak. Pozitívum a preferenciaszavazatok erősítése, mert így csökkenhet a pártbürokrácia, és valóban a polgárok dönthetnek a jelöltekről. A négy választókerület bevezetése azonban komoly gondot okozhat. A jelenlegi egy kerületes rendszert Vladimír Mečiar fogadtata el, de ez az MKP-nak is megfelel. Viszont ha négy kerület lenne, az egyes szavazókerületekben lényegesen alacsonyabb volna a magyarok számaránya. Például a javasolt nyugat-szlovákiai választókerületen belül Nyitra és Nagyszombat megyében élnek magyarok jelentős arányban, viszont ide tartozna Trencsén is, azaz a kerületen belül csökkene a magyarok aránya, ami jelentősen meghatározná a választások eredményét. De ugyanez elmondható a többi kerületről is. Vagyis ezzel a rendszerrel a magyar választópolgárok lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Ha ez így marad, nem valószínű, hogy a javaslatot ebben a formában támogatni tudjuk, (sza) Fontosabb változások ♦ négy választókerület ♦ egynapos választás, szombaton reggel héttől este tízig ♦ a preferenciaszavazatoknak, azaz az úgynevezett karikázásnak nagyobb jelentősége lenne ♦ a 21 napos választási kampányba a magántévék és -rádiók is bekapcsolódhatnának ♦ a pártok 50-50jelöltet indítanának választókerületenként ♦ a pártnak kerületenként félmillió koronát kellene letétbe helyezniük; ha a kerületben a voksok2%-át megszerzi, visszakapja a pénzt, ellenkező esetben az államkasszába vándorol ♦ a külföldön tartózkodó szlovákiai állampolgárok postán feladhatnák szavazatukat ♦ a választások hetében is nyilvánosságra hozhatók közvélemény-kutatások (sza) RÖVIDEN Vigyázat, hamis díjbeszedők Pozsony. A Nyugat-szlovákiai Villamos Művek (Slovenské elektrárne) alkalmazottjainak kiadva magát próbált meg pénzt kicsalni nyugdíjasoktól két férfi a fővárosban. Az elkövetők a vállalat fejlécével és azonosító számával ellátott papírlappal, főként nyugdíjasok előtt „igazolták” magukat, hogy az állítólagos túlfogyasztást helyben fizettessék ki. A villamos művek figyelmezteti a lakosságot, hogy a vállalat nem ilyen módon szedi be a pénzt a lakosságtól. (SITA) Fejtörést okoz a halott férfi Komárom. Ismeretlen férfi előrehaladott bomlás állapotában lévő holttestére bukkant a napokban a rendőrség a város egyik lakatlan, romos házának pincéjében. A férfi ruhájának zsebeiből egy svidníki rendszámú kocsira befizetett, kötelező biztosításról szóló számla, és az autó emissziós vizsgálatának igazolása került elő. A kocsi tulajdonosa egy svidníki járásban élő nő, a halott férfi zsebében megtalálták a nő fiának bizonyítványát is, melyet egy nemrég elvégzett egészség- ügyi tanfolyamon kapott. A rendőrök felkeresték a fiatal férfit, aki azonban nem tudott felvilágosítást adni arról, hogyan kerültek a iratai a halotthoz, apja pedig már évekkel korábban meghalt. (TASR) A szlovák reklámguru megveszi Ausztráliát Fiasík „pálmaszigete” ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dubaj. Pálmafa alakú mesterséges szigetet építenek az Egyesült Arab Emirátusok egyik tengerpartja mellett. Már most vásárolhatunk háztelket a milliárdosok által felkapott területen, sajtóértesülések szerint Fedor Flašík reklámguru már ki is nézett magának egyet, 40 millió koronának megfelelő összegért. Azonban még egyelőre gondolkodik, hiszen a Holdról is látható „pálma” mellett újabb szigeteket építenének, amelyek alaprajza a földrészeket ábrázolná. Vladimír Mečiar és később Robert Fico kampányfőnöke állítólag kijelentette: megveszi magának Ausztráliát. Eddig is szerette Dubajt, évente kétszer is ott üdül, ezután azonban már szállödákbak. Szultán bin Szulájem, az építtető Dubai Palm Developers elnöke a Nový čas szerint hangsúlyozta: az építkezést bonyolult tervezés és alapos számítások előzték meg. Ha a terv megvalósul, Dubaj százhúsz kilométer tengerparttal lesz gazdagabb. A sziget egy 300 méteres hídon, vagy hajóval közelíthető meg, árát azonban nem közölte. Az emirátus nemrég dollármilliárdokat felemésztő turisztikai programot kezdett, ebből szeretnék néhány éven belül pótolni apadó olajbevételeit. (ú) Akár 2000 koronás büntetés is kiszabható Nem tesznek kivételt a téli gumik ügyében SITA-HÍR Pozsony. Nem lehetséges kivétel, akár 2000 koronás büntetés is kiszabható lesz azokra, akik az október 15-e és március 15-e közötti időszakban nem látják el téli gumiabronccsal autójukat. Még az országos rendőrfőkapitány sem szabhatja meg a rendőröknek, hogy csak szóbeli figyelmeztetéssel „büntessék” a nemrég elfogadott jogszabály-módosítás alapján kötelezővé vált téli abroncscsere elmulasztását, állítja Amton Kulich, a rendőrség országos főnöke. Kulichot Jirko Malchárek (ANO) parlamenti képviselő kérte, vizsgálja meg, van-e lehetőség arra, hogy a rendőrök ezen a télen még csak figyelmeztessék a meglehetősen költséges szabály megszegőit. Igaz ugyan, hogy a szabálysértési eljárás lehetővé teszi, hogy szóbeli figyelmeztetéssel ússza meg az elkövető, a rendőrnek azonban jogában áll megítélni, hogy az elkövetett szabálysértés milyen büntetést von maga után, ezt a jogát a rendőrkapitány sem korlátozhatja. Kulich ugyan megalapozottnak tartja a téli gumik használatát az említett időszakban, ám javasolja a képviselőnek, hogy mérlegelje, lehetséges-e a nemrég életbe lépett jogszabály hatályának felfüggesztése, mivel a módosítás elkészítése során nem vették figyelembe a sofőrök tapasztalatait és az Európai Unió tagállamainak gyakorlatát. Levelében példaként említi, hogy a trolibuszokra már nem is gyártanak téli abroncsot. A jogszabály ugyancsak diszkriminálja a veterán autók tulajdonosait, már ők sem kapnak téli gumikat. Új koncepcióterv kell a hágai ítélet végrehajtására Budapest az idén már nem tárgyal Bősről NOL-HÍR Budapest. Nem szerepel a magyar kormány második félévi munkatervében a bősi kérdés megtárgyalása, pedig a tavalyi választások után felgyorsulni látszott a vitarendezés. A kormány új tárgyalási koncepciótervet készített a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtására, és tavaly novemberben napirendre tűzte a téma megvitatását. Végül azonban nem született döntés a koncepcióról, és ugyanez történt idén májusban is. A tervek szerint május 31-ig kellett volna létrehozni a vitarendezésért felelős bizottságot, és kinevezni a tárgyalásokon Magyarországot képviselő meghatalmazottat. Ez nem történt meg. Bár a közelmúltban elkészült a legújabb koncepció, megtárgyalását a kormány nem tervezi az idén. Szakértők szerint ennek oka az is, hogy a státustörvény nyomán Szlovákiával konfliktusba keveredett diplomácia most nem akar új frontot nyitni a Duna-ügy miatt. Az elterelés óta eltelt 11 évben mintegy 736 milliárd köbméternyi víz folyt le a Dunán, és ebből 139 milliárd köbmétert engedtek a szigetközi szakaszba, 597 milliárdot pedig az erőmű üzemvíz-csatorná- jába. A hágai bíróság 1997. szeptemberi ítélete szerint a Duna elterelése, illetve erre válaszul a vízlépcsőszerződés felmondása jogsértő volt. A feleknek ezért új államközi szerződést kell kötniük. A döntésben az is szerepel, hogy a természeti értékek megóvásához elegendő mennyiségű vizet kell engedni a régi mederbe. A szigetközi ágrendszer élővilága leépült, s jelenleg az aszály miatt különösen rossz állapotban van. A Magyar Környezetvédők Társasága szerint az EU-csatlakozás utolsó fázisában kérhetnénk az unió közvetítését is. Ám ahogy telik az idő, úgy lesz egyre nehezebb elmagyarázni az európai közvéleménynek, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a jelenlegi vízmegosztás.
