Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-25 / 170. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 25. Közélet 5 A biztosító, amelyben a Wiener Stadtischenek 80 százalékos tulajdonrésze van, életbiztosítással foglalkozik majd Biztos kezekben a Kontinuita A biztosítópiacon tovább éle­ződött a konkurenciaharc, ami leginkább a cégfelvásár­lásokban tükröződik. Erről és a piac jövőjéről Csáky József­fel, a Kooperativa szervezetek elnökével beszélgettünk, aki mindezt egy konkrét példá­val, a Wiener Städtische Kontinuitával kapcsolatos ter­veivel illusztrálta. MOLNÁR IVÁN A Kooperativa szervezetek elnö­keként milyen változásokra szá­mít a hazai piacon? Európai uniós csatlakozásunkat kö­vetően a biztosítópiacon is jelentős változások lesznek. Szlovákia déli régióiban, a magyar határ közelé­ben például a magyarországi bizto­sítók nyugodtan kiterjeszthetik ha­táskörüket a szlovák piacra is, hi­szen ezekben a régiókban nem lesz­nek nyelvi problémáik. Ugyanez ér­vényes azonban a cseh biztosítókra is, vagyis mindenképp a konkuren­ciaharc erősödésére számíthatunk. Épp a konkurenciaharcnak kö­szönhetően a hazai biztosítópia­con is beindultak a cégfúziók, il­letve a nagy halak fokozatosan bekebelezik a kicsiket. » Nő majd a konkuren­ciaharc, például a magyarországi biztosí­tók kiterjeszthetik hatás­körüket a dél-szlová- kiai piacra is. >> A piacon elsősorban azok a biztosí­tók lehetnek sikeresek, amelyek gyorsan tudnak reagálni az aktuális igényekre. Nem a nagyok győzik majd le a kicsiket, hanem a gyorsak a lassúkat. A Kooperativa tulajdono­sok pénzt spórolhatunk meg azzal, hogy a biztosítók működéséhez szük­séges háttértevékenységet közösen végezzük (Képarchívum) sa, a Wiener Städtische mindezt fi­gyelembe véve alakította szlovákiai leányvállalatainak viszonyát. A Kommunális Biztosítót és a Konti­nuität is megvette, de ezeket nem akarja beolvasztani a Kooperativá- ba, különálló jogi személyként üze­melteti őket. Mindeközben azonban figyelembe vesszük a hatékonyságot is, amihez elengedhetetlen, hogy a három cég tevékenységi körét össze­hangoljuk. Sok pénzt spórolhatunk meg azzal is, hogy a biztosítók mű­ködéséhez szükséges háttértevé­kenységet közösen végezzük. Legutóbb a Kontinuität vették meg. Mik az elképzelések ezzel a biztosítóval kapcsolatban, és mi­lyen arculatot szánnak a Wiener Städtische tulajdonában lévő egyes biztosítóknak? A három biztosítónak együtt jelen­leg 22,36 százalékos piaci részese­dése van, amiből természetesen a legnagyobb része, csaknem 19 szá­zalékpontja a Kooperativának van. A Kommunális Biztosító 2, a Kon­tinuita 1,5 százalékos piaci részese­dést tudhat magáénak. Ez utóbbi, amelyben a Wiener Stadtischenek jelenleg 80 százalékos tulajdonré­sze van, csak életbiztosítással fog foglalkozni. Az általa korábban megkötött, mintegy 8 millió koro- nányi vagyonbiztosítást a Koopera­tiva veszi át, üzletkötőink a jövőben az életbiztosítást kötőket a Konti- nuitához irányítják. A Kontinuita piaci részesedése e téren 5,35 szá­zalék. Az általa kötött életbiztosítás­ok összege eléri a 224,318 millió ko­ronát. Mely régiókban teljesít a legjob­ban? A Kontinuita az egész ország terüle­tén jelen van, de a legjobb eredmé­nyeket Kelet-Szlovákiában érte el. Az elkövetkező időszakban azonban a többi régióban is tovább szeret­nénk terjeszkedni, jelenleg regioná­lis képviselők segítségével igyek­szünk felmérni a helyi igényeket, hogy a Kontinuita a legmegfelelőbb termékeket tudja kínálni az ügyfe­leknek. Ha életbiztosítást szeretnék kötni, miért ajánlaná épp a Kontinuität? A Kontinuita mögött a tulajdonos- váltást követően egy nagyhírű és megbízható társaság áll, amelynek megvannak a megfelelő tapasztala­tai az európai uniós piacról. Tudjuk, milyenek az ottani elvárások, mint ahogy azt is, hogy lehet együttmű­ködni az ottani biztosítókkal. A há­rom szlovákiai biztosítónk és a bécsi központ együttműködésének kö­» A Kooperativának jelenleg 19 százalék- pontos piaci része- . . sedésevan. >N szönhetően költségtakarékosán tu­dunk működni. Ennek köszönhető­en természetesen jobb és főleg ol­csóbb szolgáltatásokat tudunk nyújtani. Az Európai Szövetkezeti és Köl­csönös Biztosítók Szövetségének (ACME) legutóbbi, bolognai ülé­sén önt az elkövetkező négy évre beválasztották az ACME tanácsá­ba, ahol ön az egyetlen nem EU- tagállamból származó tag. Milyen előnyök származnak ebből a ha­zai biztosítók számára? Az ACME-t 1978-ban alapították és jelenleg 36 teljes jogú tagja van, amelyek Európa 2Í országának 50 biztosítótársaságát képviselik. A szövetség részt vesz az európai biz­tosítópiacot irányító törvények ki­dolgozásában, vagyis már most aktí­van beleszólhatunk abba, hogyan is képzeljük el ágazatunk jövőjét uniós csatlakozásunkat követően. Grigorij Mesežnikov politológussal az államfői abortuszvétó következményeiről Azzal, hogy Rudolf Schuster visszaadta a parlamentnek az abortusztörvényt, egyesek sze­rint lehetőséget teremtett a koa­líción belüli helyzet rendezésé­re. Az ANO viszont bejelentette: másodszor is megszavazza a ter­vezetet, a KDH pedig ragaszkod­ni fog az ANO-s miniszterek me­nesztéséhez. Vagyis ősszel foly­tatódik a koalíciós válság-szín­ház. Jól döntött az államfő? A vétóval időt és lehetőséget adott a megegyezésre. Sok múlik azon, hogy a parlament az alkotmánybí­róság döntése előtt vagy után fog- lalkozik-e majd a normával. Ha a taláros testület döntése után kerül terítékre, akkor már nem a koalíci­ón belüli lojalitás szempontjából viszonyulhatnak a kérdéshez, ha­nem a politikusoknak reagálniuk kell a bírósági döntésre, főleg ha az egészségügyi minisztérium vég­rehajtó rendelete alkotmányelle­nesnek találtatik. Viszont ha a bírósági döntés előtt szavaznak ismét a törvény­ről, akkor nem az abortuszról, hanem a kormánykoalíció sorsá­ról fognak dönteni? Igen, ez is elképzelhető, a törvény­ről szóló voksolás összeköthető a kormánnyal szembeni bizalmi sza­vazással. Az alkotmánybíróság szeptem­ber 4-én foglalkozik az abor­tusztörvény bizonyos részeit megtámadó beadvánnyal, dön­tés viszont csak szeptember vé­gén várható. A parlament szep­tember 9-étől ülésezik. Tehát a Ház csak októberben tárgyalhat­ná a tervezetet? Egyes alkotmányjogászok szerint az alkotmánybíróságot semmi nem gátolja abban, hogy akár már szeptember 4-én, vagy legalábbis a szeptemberi parlamenti ülésszak kezdete előtt döntsön, ami alapve­tően változtatna a helyzeten. Ha mégsem lesz 4-én döntés, ak­kor tovább bonyolítja a helyze­tet, hogy szeptember 11-én érke­zik Szlovákiába a pápa, és eset­leg éppen itt-tartózkodása alatt döntenének az interrupcióról a honatyák? Nem lenne szerencsés így időzíteni a szavazást, és a parlament vezeté­sétől függ, mikor tűzik napirendre. A három kormánypártnak kivel kellene elsősorban tárgyalnia? A makacs ANO-val, vagy a nem egységes ellenzéki Tkáč- csoporttal és a HZDS-szel? Mivel koalíciós válságról van szó, elsősorban kormánypárti egyezte­tésekre van szükség. Nem lenne jó most egyezkedni az ellenzékkel, hiszen éppen az ilyen magatartás okoz gondot a koalíciós partnerek között. Muszáj kompromisszumot kötni, ha valóban közös érdek a kormány megtartása. Mindenki­nek engednie kell egy kicsit, szep­temberig van idő a tárgyalásra. Ismerve az eddigi nyűt ANO- KDH összecsapásokat, van esély a megegyezésre? Sokak szerint az ANO a kormányt akarja szét­verni. Sok múlik azon, az ANO milyen ajánlatot kap, azaz hogy partnerei mit kínálnak cserébe azért, hogy ne szavazza meg a törvényt. Ha garanciát kapnának arra, hogy a bírósági döntés után azonnal or­vosolják a kialakult helyzetet, ta­lán hajlandók lennének átértékel­ni álláspontjukat. A baj csak az, hogy a pártok közötti bizalom (Somogyi Tibor felvétele) rendkívül gyenge, ezért szkepti­kus vagyok. Vagyis a miniszterelnöknek kel­lene most lépnie, és valamit fel­kínálhatna az ANO-ňak? Nem csak a kormányfőről van szó, hiszen a legradikálisabb álláspont­ja a KDH-nak és az ANO-nak van, de ha Dzurindának valóban célja egyben tartani a koalíciót, akkor most közvetítő szerepet kellene be­töltenie. (sza) Számítógépes regisztráció csak kivételesen Gyorsabb határátkelés ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony/Budapest. Egyszerűsített ellenőrzést vezetett be a Magyaror­szággal közös határátkelőhelyeken Szlovákia, válaszul Budapest intéz­kedéseire, az Unió irányába 2007-ig fokozatosan oldódnak fel a határok. A magyar határőrökhöz hasonlóan - az esetek többségében - mostantól szlovák kollégáik is csak az útlevele­ket ellenőrzik, a számítógépes vagy írásos regisztrációt kivételesen al­kalmazzák. Ausztria csak Szlovénia irányában készül nyitásra, a két or­szág múlt héten „mini-schengeni” megállapodást kötött. A határon nem oldják fel teljesen az ellenőrzé­seket, de jelentős könnyítéseket ve­zetnek be az átkelésben, és az EU- hoz csatlakozó államok közül Szlo­vénia lehet az első, amelynek irá­nyába a későbbiekben teljesen meg­nyitják az osztrák határokat, (vg) ÚJ SZÖÖSSZEFOGIALÓ Pozsony. Szlovákia összesített kül­földi adósságállománya 2003 áprili­sában elérte a 14,190 milliárd dol­lárt, ami 379,6 millióval több, mint egy hónappal korábban - közölte Ivan Paška, a Szlovák Nemzeti Bank sajtófőnöke. A több mint 14 milliárd dollárból 9,378 milliárd esik a hosz- szú lejáratú tartozásokra és 4,812 milliárd a rövid lejáratúakra. Ez azt jelenti, hogy áprilisban Szlovákia minden egyes polgárára 2638 dollár kültartozás esett. A több mint 14 milliárdból viszont csak 3,9 milliárd a kormány és a nemzeti bank tarto­zása, a többi a magánszférát terheli. A képhez hozzátartozik, hogy a vizs­gált időszakban az ország mintegy 15 milliárd dollárnyi kinnlevőséggel is rendelkezett, vagyis összességé­ben Szlovákia mérlege 800 millió dolláros többletet mutat, (t, ú) RÖVIDEN A KOZ ellenzi a tandíj bevezetését Pozsony. A szakszervezetek elutasítják a felsőoktatási törvény mó­dosítását, mely a nappali és a levelező tagozatos hallgatók esetében egyaránt bevezetné a tandíjat. A jogszabályról tegnapi ülésén tár­gyalt az érdekegyeztető tanács, Peter Gajdoš, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) alelnöke a lakosság rossz szociális helyzetére hivatkozva mondott nemet. A szakszervezetek főleg a nappali tago­zatosok tandíjának bevezetését ellenzik, a levelező tagozatosok megfizettetésébe beleegyeznének. (SITA) Tavaly nyereséggel zárt a mezőgazdaság Pozsony. A szakszervezeteket és a munkaadók szövetségét nyugtala­nítja a kormánynak az aszálykárok enyhítésére vonatkozó halogató taktikája. Az érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén tudomásul vette Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter beszámolóját az ágazat 2002- ben és az idei első negyedévben elért eredményeiről. A mezőgazda­ság a tavalyi évet 474 millió korona plusszal zárta, ami 6%-al alacso­nyabb az egy évvel korábbi eredménynél. Bíztató, hogy nőtt a nyere­séggel gazdálkodó természetes és jogi személyek száma: az előbbiek 80, az utóbbiak 74 %-a zárt többlettel a tavalyi évben. (TASR) Napi 60 ezer liter víz folyt el az STV-ben Pozsony. Naponta több mint 60 ezer liter ivóvíz folyt el a Szlovák Televízió (STV) vízhálózatából. Az így keletkezett kár a januári ár­emelést követően meghaladta a napi 100 ezer koronát, a hiba elhá­rítása havi 2000 köbméter víz megtakarítását teszi lehetővé. A víz- elfolyást a rendszerben lévő rejtett hiba okozhatta, mely 8-10 évvel ezelőtt keletkezett. Az STV az első félévben 31,7 millió korona vesz­teséget termelt, ami 66,5 millióval alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakához képest, az idei év második negyedévét már nyereség­gel zárták. A hiány csökkentéséhez hozzájárult a közszolgálati tele­vízió kiadásainak visszafogása - 82 millió koronát takarítottak meg a honoráriumokon és a beszerzési költségeken -, ami a márciusban bevezetett korlátozásoknak köszönhető, egyben 17 százalékkal nőt­tek a bevételek is. (TASR) Rusko: Mojžiš megrögzött hazudozó Pozsony. Hazugságok fesztiváljának nevezte Pavol Rusko, az ANO elnöke František Mojžiš, a Drukos volt vezetőjének vallomását, me­lyet a tegnapi rendőrségi kihallgatáson tett. A nyomozást Mojžiš februári kijelentése alapján indította a rendőrség, mely szerint Pavol Rusko megzsarolta őt, a Markíza televízió mediális hatalmá­val fenyegetve 100 millió korona kölcsönt követelt tőle a televízió számára. Mindez Mojžiš szerint két és fél évvel ezelőtt történt. Rusko visszautasította az ellene felhozott vádakat, cáfolta, hogy a nagyvállalkozó részt vett volna a Markíza vagy az ANO finanszíro­zásában. Mojžiš továbbra is kitart vallomása mellett, hajlandó ha­zugságvizsgálatnak is alávetni magát. (SITA) Nyolcvanezres kárpótlást Mečiarnak is? Pozsony. Vladimír Mečiar kártalanítását is követelik azok a parla­menti képviselők, akik éppen a HZDS elnökének diktatórikus mód­szerei miatt hagyták el a pártot. A Független Képviselők Klubjába (KNP) tömörült politikusok által készített törvényjavaslat azok kárta­lanítását szeretné elérni, akik szerepelnek az Štb által vezetett fekete­listán. A 70-es és 80 években létrehozott jegyzéken mintegy 1500 név szerepelt, köztük volt Vladimír Mečiar is olyan emberek társaságában mint Alexander Dubček, Dominik Tatarka író vagy Michal Kováč ko­rábbi államfő. Ők gyakorlatilag 1970 után elveszítették állásukat és nem utazhattak külföldre. Ajavaslat szerint a még életben lévő lista­tagok egyszeri, 80 ezer koronás kárpótlást, 720 koronás havi nyugdíj­kiegészítést kapnának és ingyen használhatnák a tömegközlekedést. A jogszabály elfogadása 68 millió koronás kiadással járna. (TASR) Feljelentették a gárdista-egyenruhásokat Pozsony. Fasizmus népszerűsítése címén feljelentést tett a fő­ügyészségen a Polgári Konzervatív Párt (OKS) azok ellen, az egyko­ri Hlinka-gárda egyenruháját viselő személyek ellen, akik július 12- én Komáromban részt vettek a Cirill és Metód szoborcsoport szente­lésén - tájékoztatta lapunkat Ondrej Dostál, az OKS központi titká­ra. Büntető törvénykönyvünk 260. és 261. cikkelye szerint az embe­rijogokat sárba tipró összes mozgalom népszerűsítése és támogatá­sa bűncselekménynek számít; a Hlinka-gárda a háború alatti szlo­vák állam végrehajtó szerve volt, és a háború után bűnszervezetnek minősítették. „Elfogadhatatlannak tartjuk, ha valaki nyilvánosan rokonszenvezik szélsőséges szervezetekkel. Komáromban törvény- sértés, sőt bűncselekmény történt” - olvasható a szerkesztőségünk­be eljuttatott nyilatkozatban, (sza) Terjeszkedik a Wüstenrot pénzintézet Pozsony. A Wüstenrot Életbiztosító tegnap megvásárolta az Univer­zális Bankbiztosítót (UBP). A két biztosító az év végéig összeolvad és Wüstenrot Biztosító néven működik tovább. Az osztrák tőkéjű Wüstenrot 1998 óta tevékenykedik a szlovák piacion, melyből 1,4 százalékkal részesedik. A fúzió révén Szlovákia 10 legnagyobb biz­tosítójának egyikévé válik, (shz) Újjáélesztenék az egy hónapig hatályos törvényt Ismét póttartásdíj? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer újra kezdemé­nyezi a póttartásdíjról szóló tör­vény elfogadását. Hasonlót már az előző parlament is jóváhagyott, ám a kormányváltás után megszüntet­te, alig egy hónapig volt hatályban. A Smer gyermekenként a létmini­mum 1,2-szeresében, azaz jelenleg 2292 koronában szabná meg az összeg felső határát, amelyet az ál­lam utalna ki a nem fizető apák he­lyett, majd ezt behajtaná rajtuk. Szeretnék, ha a törvény már 2004- ben életbe lépne. Az évi költség mintegy 19,8 millió korona lenne, melynek valószínűleg csak 20 szá­zaléka térülne meg. Becslésük sze­rint körülbelül 1500 anya kérne póttartásdíjat. A párt bírálja a kor­mány azon döntését is, mellyel 6080 koronára emeli a minimál­bért, ők legalább 6700 koronát ja­vasolnak és 2005-ig megvalósítha­tónak tartják a szakszervezetek 8100 koronás követelését. A párt szerint a nyugdíjrendszer második pillérének 2005-re tervezett bein­dítása a javasolt formában évi 20 milliárd koronás hiányt eredmé­nyez a Szociális Biztosítóban, (lpj) Szlovákia külföldi adóssága több mint 14 milliárd dollár Fejenként 2638 dollár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom