Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-24 / 169. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 24. Gazdaság és fogyasztók |jj| A legnagyobb orosz olajtársaság, a Jukosz elleni hadjáratnak az elemzők szerint politikai háttere van A vasmű részvényeivel nem kereskednek a tőzsdén Támadás Hodorkovszkij ellen A Jukosz a problémák ellenére Oroszország legdinamikusabban fejlődő olajcége. A kis képen Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz elnöke, Oroszország leggazdagabb vállalkozója (Képarchívum) A Putyin által hatalomba ültetett „szentpétervári csekis- ták” összehangolt rohamot indítottak Oroszország legnagyobb olajvállalata ellen. Ezzel vége szakadt az elnök és az oligarchák között, a választások után megkötött tűzszünetnek. GÁL ZSOLT Először egy gyilkossági üggyel kapcsolatban letartóztatják Alakszej Pi- csugint, a Jukosz biztonsági szolgálatának osztályvezetőjét. Pár nappal ezután, július 2-án őrizetbe veszik Platon Lebegyevet, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy 1994-es privatizációs ügyletben elsikkasztotta a műtrágya-alapanyagot gyártó Apa- tyit kombinát 20 százaléknyi állami részesedését, melynek értéke 280 millió dollár volt. Lebegyev annak a Group Menatep igazgatótanácsának az elnöke, amely többségi részesedéssel rendelkezik Oroszország legnagyobb olajvállalatában a Jukosz- ban. A Menatepet még Mihail Hodorkovszkij alapította 1989-ben, 29 éves korában. Jelenleg menedzsertársaival - köztük Lebegyewel - együtt birtokolja a Menatepet, és rajta keresztül a Jukoszt. Hodorkovszkij az Orosz Föderáció leggazdagabb vállalkozója, az amerikai Forbes magazin szerint a világon a 26. Vagyonát 8 milliárd dollárra becsülték. Ennek ellenére ő sem kerülte el a többórás ügyészségi kihallgatást. Sőt az is Idszivárgott, A hadjárat súlyos károkat okozott a gazdaságnak. hogy a főügyészség Jevgenyij Svid- lert, a Szibnyefty olajtársaság elnökért is beidézte kihallgatásra. A Szibnyefty vezetősége nemrég egyezett meg a Jukosszal, hogy a két cég összeolvad. Mivel a Jukosz-Szib- nyefty csoport több vezetője és tulajdonosa ellen egyidejűleg indult támadás, ráadásul a gyanúsítgatá- sok sora a sikkasztástól az adócsaláson át a gyilkosságra való felbujtásig terjed, ezért nyüvánvaló, hogy összehangolt akcióról van szó. A moszkvai kommentárok egybehangzóan állítják, hogy egy ilyen, a nyomozószervek igénybevételével végrehajtott nagyszabású akcióhoz elengedhetetlen a politikai hatalom támogatása, sőt az egész akció mögött a Putyin-féle vezetés áll, amely immár a közelgő parlamenti és elnökválasztásokra készül. Ez pedig azt jelenti, hogy vége szakadt a Kreml és a kilencvenes évek elejének zavaros privatizációjában meggazdagodott, oligarchának becézett orosz nagyvállalkozók közötti hallgatólagos tűzszünetnek. Ezt a 2000- es elnökválasztások után kötötték, amelyet már az első fordulóban fölényesen megnyert Vlagyimir Putyin. A megállapodás lényege az volt, hogy az oligarchák nem ütik az orrukat a politikába és a továbbiakban tisztességesen fognak üzletelni, cserébe a politikai hatalom szemet huny afelett, miképpen jutottak a vagyonukhoz, és nem fenyegeti őket újabb és újabb eljárásokkal a kilencvenes évek zavaros ügyletei miatt. A Kreml előtte persze még leszámolt Borisz Berezovszkijjal, aki a Jelcinkorszak legbefolyásosabb üzletembere volt, egyebek között ő intézte az elnöki család pénzügyeit, és csak Borisz cárnak becézték, valamint Vlagyimir Guzinszkijjal, a Media- Moszt sajtóbirodalom tulajdonosával, amely a legnézettebb országos kereskedelmi tévécsatornát, az NTV-t üzemeltette. Azóta mind Gu- zinszkij mint Berezovszkij „száműzetésben” él külföldön (a letartóztatástól félve nem mertek hazatérni). A többi oligarchával betartották a hallgatólagos megállapodást, egészen mostanáig. Hodorkovszkij azonban úgy tűnik, szálka lett a Kreml szemében. Az ellene indított hadjáratot elemzők azzal indokolják, hogy nyíltan (anyagilag) támogatja Putyin parlamenti ellenzéket, a Jabloko nevű liberális pártot, valamint a Jobboldali Erők Szövetségét, sőt üzlettársa, a Jukosz igazgatótanácsának másik tagja, Szergej Muravlenko egyenesen a Gennagyij Zjuganov vezette kommunista pártot pénzeli. Ez érzékenyen érintheti Putyin hatalmi körét, mindenekelőtt a főleg Szentpétervárról és a Szövetségi Biztonsági Szolgálatból (FSZB, a KGB utódszervezete) moszkvai vezető pozíciókba került támogatóit, akiket csak „cse- kistáknak” becéznek. Ők a parlamenti és az elnökválasztások előtt igyekeznek zárni a soraikat, és a jelenlegi állapot fenntartásában érdekeltek, vagyis, hogy Putyin az elnök, és a parlamentben többségben vannak az őt támogató erők. A másik .háborús ok” az lehet, hogy Hodorkovszkij állítólag nagy nyugati olaj- multikkal, a ChevronTexacoval és a Royal Dutch /Shellel folytatott tárgyalásokat a Jukosz eladásáról. Márpedig, ha ezek a hírek igazak, akkor az Orosz Föderáció második legnagyobb vállalata (a gázipari óriáscég a Gazprom után) került volna külföldi kezekbe, ami komolyan aggaszthatja a Kremlt. Bármi is legyen a Jukosz elleni roham hátterében, az események máris súlyos károkat okoztak az orosz gazdaságnak, és egy csapásra összeomlott Putyin elnöknek a külföldi befektetőket támogató, nehezen kiépített imidzse. A Jukosz részvényeinek árfolyama a Lebegyev letartóztatását követő két hét alatt több mint 25%-kal csökkent a moszkvai tőzsdén, és a Jukosszal együtt szánkózott lefelé a lejtőn a többi orosz nagyvállalat papája is. A külföldi beruházókat egy időre nemcsak a Ju- kosztól, hanem az egész orosz piactól sikerült elriasztani. A Transpetrol többségi tulajdonrésze kulcsfontosságú a dinamikusan fejlődő orosz olajcég számára Világszerte terjeszkedik a Jukosz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Pozsony. A Jukosz, a világ második legnagyobb olajtársasága az orosz olajtermelés csaknem egyötödét produkálja, vagyis mintegy 1,6 millió hordónyi olajat naponta. Várhatóan ez az arány az elkövetkező években még tovább fog nőni, hiszen jelenleg a Jukosz növeli a termelését Oroszországban a legdinamikusabban, évente mintegy 19 százalékkal. A hazai igények azonban ettől lényegesen elmaradnak, így az orosz cég gazdálkodása jelentős mértékben függ attól, hogy termelésének mekkora hányadát képes elhelyezni a külföldi piacokon. Az idei év során 43 százalékkal kívánják növelni a nyersolaj-kivitelüket. A tervek szerint a cég napi 1,05 millió hordóra tervezi növelni az olajkivitelét, ezzel az összes orosz export mintegy egynegyedét adja majd. A vállalat egyúttal megerősítette az előzőleg közölt 19 százalékos idei növekedési tervet is. Amennyiben a Jukosz eléri a kitűzött 1,05 millió hordós exportcélt, az azt jelenti, hogy a szektor 49 százalékos exportarányával szemben a társaság összes kitermelésének 63 százalékát szállítja majd külföldre. Jelentős problémákat okoznak számukra azonban a magas szállítási költségek, amit a Jukosz új olajvezetékek építésével és külföldi vállalatok felvásárlásával kíván megoldani. Szlovákiában így tavaly januárjában a vállalat megvásárolta nemzeti olajvezeték-üzemeltető cégünknek, a Transpetrolnak 49 százalékát, amely megnövekedett nyersolajkivitelt tesz lehetővé számára. Bruce K. Misamore, a cég pénzügyi igazgatója szerint a Jukosz a jövőben ki szeretné használni elővételi jogát a Transpetrol részvényeire. A szlovák cégben így 51 százalékosra szeretné növelné részesedését rögtön azután, hogy ezt a szlovák törvények lehetővé teszik számára. Hasonlóan vélekedik Alekszander Gladisev, a befektetői kapcsolatok részlegének igazgatója is, aki szerint a Transpet- rol ellenőrzése kulcsfontosságú egy olyan dinamikusan fejlődő cég számára, mint a Jukosz. Egyik legambiciózusabb vállalkozásuk mégis az orosz-kínai olajvezeték, egy kormányközi projekt, amelyben részt vesz az orosz olajvezetéket üzemeltető Transnyeft és a kínai nemzeti olajtársaság (China National Petroleum Corporation, CNPC) is. A kőolajvezetékről nemrég aláírt szerződés lehetővé teszi, hogy a Jukosz a jelenlegi vasúti szállítmányokat lényegesen meghaladó mennyiségben szállítson nyersolajat a Távol-Kelet gyorsan fejlődő piacaira. Az építkezést pedig 2003-2005- re tervezik. A vezeték befejezésével az olaj a Jukosz kelet-szibériai mezőhői közvetlenül Kínába áramlik majd - ez 2005-ben 20 millió tonna, 2030-ig pedig 700 millió tonnányi olajexportot jelent. A cég megkezdte az Adria olajvezeték rekonstrukcióját is Horvátországban. Az Adriának a Barátság-vezetékrendszerrel való összekötése lehetővé teszi, hogy az orosz olajat jelentős költségmegtakarítással, közvetlenül az Adriai-tenger partjára szállítsák. Ez az orosz olajexport egyik legígéretesebb módja. Jelenleg az olajat vezetéken keresztül a Fekete-tengerhez, általában a novo- rosszijszki orosz kikötőbe továbbítják és ott tankhajókba töltik, amelyek a Boszporuszon át, a Földközitengeren dél-európai kikötőkbe szállítják azt. Ez az útvonal azonban számos, minden évben egyre súlyosabbá váló korlátokkal jár. Előrejelzések azt mutatják, hogy 2015-re évente 110 millió tonna olajat exportálnak a Fekete-tengeri kikötőkön keresztül. Azonban a Boszporusz - amely Isztambul, a világ Legambiciózusabb vállalkozásuk a kínai olajvezeték. egyik legnépesebb városának szívén áthaladó szűk, kanyargós szoros - évente mindössze 90 millió tonnát képes átereszteni. Ezt az akadályt nagyban megkönnyítheti az Adria-olajvezeték rekonstrukciójára irányuló a Jukosz által 2000-ben elkezdett projekt. Amikor lezárul, a projekt a Barátság-vezeték déli szakaszát - amely orosz olajat szállít Beloruszián, Ukrajnán és Magyarországon a horvátországi Sisak finomítójába - az Adria-vezetékkel kapcsolja össze, amely Sisakot az adriai mélyvizű kikötővel, Omisaljjal köti össze. Az Adriát eredetileg a tankhajóból Omisaljban kirakodott nyersanyag, a nyersolaj Sisakba való egyirányú továbbítására tervezték. A Jukosz rekonstrukciós projekt a 178 kilométeres Adria fővezetéket kétirányúvá alakítja, amely képes lesz mind import, mind pedig export olajszállítmányok továbbítására. A fejlesztés első stádiumában az Adria új export irányú áteresztőképessége évi 5 millió tonna lesz; majd 15 millió tonnára fog emelkedni. A hazai piacon a Jukosz két projektben is részt vesz, ezáltal a nyűt tengeren is terjeszkedik. Az egyik projekt a Lukoillal és a Gazprommal, a Kaszpi-tenger orosz szektorának fejlesztésére létrehozott Kaszpi Olajipari Társaság (Caspian Oil Company) nevű vegyes vállalat, a másik pedig a vezető francia TotalFinaElf- fel 2002-ben aláírt közös vállalkozás, amelyet a Fekete-tenger orosz szakaszán fekvő Shatszkij-gerinc néven ismert mélyvízi terület feltárására hoztak létre. Legjelentősebb idei akciójuk azonban az ország ötödik legnagyobb olajtársaságával, a Szibnyefttyel között fúziójuk. A Jukosz és a Szibnyefty házasságából az ország legnagyobb olajcége jön létre, mely méretét tekintve meghaladja a jelenleg piacvezető LukoUt, s az általa felszínre hozott napi olajmennyiség nagyobb lesz majd Kuvait kitermelésénél. A fúzió célja nem költségcsökkentés, vagy piacszerés. Az egyesülést sokkal inkább a nyugati olajipari cégek megjelenésétől való félelem indokolta, a BP ugyanis az elmúlt hónapban a harmadik legnagyobb olajipari társaság megvásárlásával meglepetésszerűen komoly hídfőállást épített ki az orosz piacon, (mi) A Penta elérte célját ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kassa. A Kassai Vasmű (VSŽ) tegnapi rendkívüli közgyűlésén jóváhagyták a cég 32 százalékos részvénycsomagját birtokló Penta csoportjavaslatát, amely szerint a cég részvényeivel nem kereskednek tovább az értékpapír-tőzsdén. A javaslattal nem értett egyet sem a részvények 16,5 százalékát birtokló Nemzeti Vagyonalap, sem a Kisrészvényesek Érdekvédelmi Szövetsége (OSMA). A vagyonalap ugyanis még a tegnapi rendkívüli közgyűlés előtt meg kívánt válni a tőzsdén keresztül a részvényeitől, erre azonban a kormány nem adott neki felhatalmazást. A vagyonalapnak most meg kell várnia a Penta kötelező ajánlattételét. Ez a 20 százalékos tulajdonrészt birtokló kisrészvényeseket sújtja a leginkább, hiszen a kötelező ajánlattétel a jelenlegi alacsony részvényárakat veszi figyelembe. Egy részvény jelenleg 90 koronát ér. A közgyűlés ugyanakkor nem csökkentette a cég alaptőkéjét. A vállalat tavalyi, 4,85 milliárd koronás veszteségének fedezésére így a cég tartalékalapjából 227 millió koronát, az elmúlt években felhalmozott nyereségből pedig 2 milliárd koronát fordítanak erre a célra. Veszteségükből azonban így is fennmarad 2,56 milliárd koroná- nyi összeg, amit megtérítetlen veszteségként könyvelnek el. A részvényesek figyelembe vették az igazgatótanács javaslatát, amely ellenezte a cég alaptőkéjének csökkentését. Szerintük ugyanis a VSŽ veszteségének nagy része a tartalékalapok feltöltésének számlájára írható. (TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az év elején épülhet az ipari park Somorja. A somoijai ipari park építését már a jövő év első heteiben megkezdhetik - nyilatkozta Széllé Lajos, a városi hivatal építésügyi osztályának vezetője, aki szerint jelenleg az ipari park tervein dolgoznak. A környezetvédelmi hatástanulmányt augusztus végén fogadhatják el, és az év végéig adhatják ki az építési engedélyt. Az 50 hektáros területen hozzávetőleg negyven olasz cég fektet be több mint 300 millió eu- rónyi összeget. A legnagyobb érdeklődés az elektronikai, gép-, bútor- és autóipari cégek részéről mutatkozik. (SITA) Vezetnek a fiatal lakásépítők Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alap július 21-ig 2545 lakás- támogatási kárvényt hagyott jóvá, 1,844 milliárd korona értékben. Az alaphoz összesen 3668 kérvény érkezett, amelyekben 2,6 milliárd koronás támogatást igényeltek. A jóváhagyott pénzösszegnek köszönhetően 2056 új lakás épülhet és 3578-at újíthatnak fel. A legnagyobb érdeklődés a fiatalok lakásépítési programja iránt mutatkozik, amire 1,427 miliárd koronás támogatást hagytak jóvá. (TASR) A takarékpénztár növelte részesedését Pozsony. A Szlovák Takarék- pénztár ügyfeleinek bankkártyás műveletei az idei első félévben 30,1 milliárd koronát tettek ki. Ebből összesen 12,4 milliárd ko- ronányi összeg jut a bankautomatás pénzkivételre. Több mint 400 automatájukból összesen 12,4 milliószor vettek ki pénzt az ügyfelek. Június végére ügyfeleiknek összesen 900 537 bankkártyát adtak ki, amivel mára a szlovák piac csaknem 34 százalékát tudhatják magukénak. (SITA) A KOZ nem állít saját jelöltet Pozsony. A Szakszervezetek Országos Konföderációja (KOZ) nem állít saját jelöltet a Szociális Biztosító igazgatói posztjára. Ľubomír Čierny, a KOZ szóvivője szerint ők is Michal Né- mecet, a munkáltatók jelöltét támogatják majd az augusztus nyolcadikai igazgatóválasztáson. Nemec a Tatry-Sympatia járulékos nyugdíjbiztosító vezér- igazgatója. A Szociális Biztosító 21 tagú igazgatótanácsában, amely az új igazgató személyéről dönt, egyenlő arányban képviselteti magát a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány. Ez utóbbi František Hal- mešt, az SDKÚ volt parlamenti képviselőjét javasolja az igazgatói posztra. (SITA) Van esélyünk a hiány csökkentésére London. A közép-európai országok közül Szlovákiának van a legnagyobb esélye arra, hogy a bruttó hazai termékhez viszonyított költségvetési hiányát 3 százalék alá csökkentse - áll a Financial Times gazdasági napilap legújabb elemzésében. Eszerint a befektetők meggyőződése, hogy a közép-európai országok hamarosan nem csak az Európai Unióba lépnek be, de bevezetik a közös európai pénzt, az eurót is. Előnyeink közé sorolják, hogy a fejlett nyugat-európai államok szomszédságában lényegesen alacsonyabbak a munkaerőre fordított költségek. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,356 Lengyel zloty 9,543 Angol font 59,531 Magyar forint (100) 15,777 Cseh korona 1,313 Svéd korona 4,575 Dán korona 5,698 Szlovén tollár (100) 18,061 Japán ien (100) 31,291 Sváici frank 27,418 Kanadai dollár 26,298 USA-dollár 37,213 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 41,15-43,45 36,08s-38,79 1,29-1,35 14,93-16,93 OTP Bank 41,17-43,36 36,24-38,17 1,28-1,35 15,45-16,27 Postabank 41,12-4342 35,84-38,56 1,28-1,34 14,06-17,66 Szí. Takarékpénztár 41,18-43,19 36,25-38,11 1,27-1,35 15,15-16,58 Tatra banka 41,19-43,39 36,30-38,24 1,28-1,34 15,22-16,48 UniBanka 41,22-43,34 36,32-38,18 1,28-1,34 14,28-17,40 Általános Hitelbank 41,28-43,48 36,33-38,27 1,28-1,35 14,98-16,73 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
