Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-23 / 168. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 23. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés [j| Szlovákia és Magyarország már 2008-2009 környékén be szeretné vezetni a közös európai fizetőeszközt Rohanunk az euróövezetbe Ha csak a szlovák kormányon múlna, pár éven belül a koronát nálunk is a közös európai pénz váltaná fel (Képarchívum) Bár az európai pénzügyi unióhoz való csatlakozásnak valószínűleg több kedvező hatása lesz mint hátránya, kérdéses, hogy a szlovák és a magyar gazdaság meg tud-e felelni már 2006-ban a csatlakozási feltételeknek, és ha igen, akkor milyen áron. GÁL ZSOLT Mind a magyar, mind a szlovák kormány célja, hogy a nemzeti fizetőeszközt a lehető leghamarabb, 2008-2009 körül felváltsa a közös európai pénzzel. Az euró bevezetéséhez azonban teljesíteni kell a szigorú, úgynevezett maastrichti kritériumokat. Ezen feltételek teljesítése után az adott ország fizetőeszközének két évig stabilnak kell lennie az európai árfolyam-rendszeren (ERM II.) belül, és csak ezután cserélhető be a nemzeti valuta eu- róra. Ha tehát Szlovákia és Magyar- ország 2008-2009 körül valóban be akarja vezetni a közös pénzt, akkor 2006-ban meg kell felelniük a maastrichti kritériumoknak. Ezek közül különösen kettő számít kemény diónak: az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát, és az infláció legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb a három legalacsonyabb fogyasztói árnövekedést produkáló tagállam áúagánál. Mivel a három legkisebb inflációt produkáló állam átlaga minimális, rendre 1,5% körül alakul, így az árnövekedést a csatlakozó országoknál 3% alá kell szorítani. Júniusban Szlovákiában az infláció éves szinten 8,4% volt, és jövőre aligha várható jelentős mérséklődés, hisz az adóreformnak és a gázárak emelésének komoly inflációgerjesztő hatásai lesznek. 2005-től már esély van a fogyasztói áremelkedés jelentős leszorítására, hisz sem jelentősebb adóváltoztatások, sem nagyobb energiaár-emelések nem várhatók. A kedvező kilátásokon alapuló számításokat persze könnyen áthúzhatja az olajárak jelentős emelkedése, vagy a dollár megerősödése, de ez az uniós országok inflációjára is hatna, így a három legkisebb árnövekedést mutató tagállam átlagát is felfelé módosítaná. Nagyobb gondok lehetnek az államháztartási hiánnyal. A visegrádi országok elmúlt pár évének állami pénzügyeit elemezve nyilvánvaló, hogy állandóan súlyos költségvetési hiánnyal küszködnek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 2006 választási év lesz Magyarországon és Szlovákiában is (Csehországban szintúgy). Márpedig épp a parlamenti voksolás előtt szoktak a kormányok túlköltekezni, hogy megnyerjék a szavazókat. Erre nagyszerű példa a 2002-es év, amikor Magyar- és Csehországban majd Szlovákiában is az urnákhoz járultak a polgárok, és mondani sem kell, hogy mindhárom ország hatalmas, a 3%-os küszöböt messze meghaladó államháztartási hiányt produkált. Vajon 2006- ban ellent tudnak-e állni a kormányok a túlköltekezés csábító kísértésének, és példásan lefaragják-e a közkiadásokat, vagy bizseregni kezd a tenyerük az elkölthető pénzösszegek felett és újra megkezdődik a nagy osztogatás? Ez a kérdés különösen Magyarországra vonatkozik, ahol a tavaly a MedA kormány képtelen lefaragni az állami kiadásokat. gyessy-kabinet még a választások után is folytatta az Orbán-kormány által megkezdett túlköltekezést, és az államháztartás hiánya minden korábbi rekordot megdöntve 1616 milliárd forintra nőtt. Az idén 800 milliárdra, a bruttó hazai termék 4,5%-ra tervezték a hiányt, ebből azonban már az első hat hónapban sikerült 600 milliárdot teljesíteni, így az idei költségvetési deficit aligha lesz tartható. Ilyen előzmények után erősen megkérdőjelezhető a kormány azon igyekezete, hogy 2006-ban 3% alá szorítja a hiányt. Ha ez csodával határos módon mégis sikerülne, akkor valószínűleg a számlát az adófizetők állják. A kormány ugyanis kétféleképpen csökkentheti a költségvetési hiányt: vagy a kiadásokat csökkenti vagy a bevételeket növeli. Mivel térségünkben az ügyeletes kormányoknak rendre beletörik a bicskájuk abba, hogy az állami kiadásokat jelentősen lefaragják, ezért az utóbbi időben az lett a divat, hogy a bevételeket növelik. Ezt úgy próbálják elérni, hogy elhalasszák a már jó előre beígért adócsökkentéseket. Magyarországon például a legutóbbi kormánydöntés szerint maradnak a jelenlegi személyi jövedelemadó-kulcsok 20, 30 és 40 százalékon, pedig 2004-től csökkenniük kellett volna (18, 24és 38 százalékra). Emellett a kormány a 0%-os ÁFA (általános forgalmi adó - a hazai hozzáadot- térték-adó megfelelője) kulcsot, amelyet például a tankönyvekre vetnek ki, 5%-ra növelte. Az ÁFA alapkulcsát (alapvető élelmiszerek) 12-ről 15 százalékra emelte, egyes szolgáltatásokat (tömegközlekedés, háztartási energia kivéve a földgázt) átsorolt a (25-ről) 23%-ra csökkentett legfelső ÁFA- kulcsba. Emellett számos adókedvezmény megszűnik. Az összes változást figyelembe véve, ha a parlament megszavazza a kormány terveit, akkor jövőre 550 milliárd forinttal nőnének az adóterhek. Hasonlóan viselkedik a szlovák kabinet is. Ivan Miklós pénzügyminiszter tervei szerint 2004-től megszűnt volna az ingatlan-átruházási adó és az útadó, végül azonban a koalíciós tanács a meghagyásukban egyezett meg, hogy legyen fedezet a nagyvárosi tömegközlekedési vállalatok állami támogatására, 1,7 milliárd korona értékben. A kormány a sörre, a dohánytermékekre és az üzemanyagokra kivetett fogyasztási adó növelésével tömte be az államháztartás vártnál nagyobb hiányát is, ráadásul eléggé szokatlan módon, évközben, augusztus 1-től emeli az adót. (Az más kérdés, hogy az árusok jó része már júniustól kapva kapott az alkalmon és beépítette mondjuk, a cigaretta árába a várt nagyobb adótartalmat.) Az egységes, 19%-os adó, amely társasági adó, személyi jövedelem- adó és hozzáadottérték-adó egyszerre, számos szakértő szerint magasan lett megállapítva. Különösen igaz ez a minden termék árába beépülő 19 százalékos hozzáadottér- ték-adóra. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás még jókora mozgásteret hagyott volna az adóreform területén. Az unióban a lehetséges legalacsonyabb adókulcs a társasági adó esetében 10% a hozzáadottérték-adó alapkulcsának esetében pedig 15 százalék. Továbbra sem éri meg bankban tartani a pénzünket Elvesznek a betétjeink ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában nem éri meg bankban tartani a pénzünket, a pénzintézetek által kínált kamatok ugyanis jóval alacsonyabbak, mint az éves pénzromlás. Az elmúlt hónapban például az éves infláció 8,4 százalékos volt, az egy évre lekötött betétekre ugyanakkor csak alig 4 százalékos kamatot adtak. A bankban elhelyezett pénzünk így nem csak hogy nem gyarapodott, de még pár százalékkal vesztett is értékéből. A Szlovák Takarékpénztárban a magánszemélyek lekötött betéteire 3,15-4 százalékos éves kamatot fizetnek. Az Általános Hitelbanknál ez 2,05-4,15, a Tatra Banknál pedig 1,25-4,3 százalék. Nem csoda, ha ennek hatására a háztartások megtakarításai az idei első negyedévben csaknem 6 százalékkal csökkentek. Banki elemzők ennek ellenére azt állítják, hogy még mindig megéri megtakarításainkat a bankokban elhelyezni. Szerintük a lakosság nagy része megtakarításait olyan termékek vásárlására használja fel, mint például az autók, bútor vagy elektronikai cikkek. Ezek ára ugyanakkor az elmúlt időszakban nem nőtt jelentős mértékben, sőt az elektronikai cikkek esetében enyhén csökkentek is az árak. Független gazdasági elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a fogyasztók többnyire a teljes inflációt veszik figyelembe a betétek elhelyezésénél, mintsem annak egyes szegmenseit. így aki a megtakarításait például három év múlva szeretné felhasználni, annak sokkal inkább megéri befektetési alapokba helyezni a pénzét, amelyekben a megtérülés attól függ, hogy mekkora rizikót vagyunk hajlandók vállalni. Szlovákia lakossága ennek ellenére még mindig a bankokat helyezi előnybe, még ha közben csökken is pénzének vásárlóértéke, (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,266 Lengyel zloty 9,497 Angol font 59,586 Magyar forint (100) 15,861 Cseh korona 1,312 Svéd korona 4,560 Dán korona 5,685 Szlovén tollár (100) 18,025 Japán ien (100) 31,252 Sváici frank 27,402 Kanadai dollár 26,503 USA-dollár 37,204 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 41,15-43,45 36,08s-38,79 1,29-1,35 14,93-16,93 OTP Bank 41,17-43,36 36,24-38,17 1,28-1,35 15,45-16,27 Postabank 41,12-4342 35,84-38,56 1,28-1,34 14,06-17,66 Szí. Takarékpénztár 41,18-43,19 36,25-38,11 1,27-1,35 15,15-16,58 Tatra banka 41,19-43,39 36,30-38,24 1,28-1,34 15,22-16,48 UniBanka 41,22-43,34 36,32-38,18 1,28-1,34 14,28-17,40 Általános Hitelbank 41,28-43,48 36,33-38,27 1,28-1,35 14,98-16,73 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) MOST TELJESEN INGYEN KIPRÓBÁLHATOD AZ EASY-KÁRTYÁT AKTIVÁLT EASY BONUS SZOLGÁLTATÁSSAL HOGYAN? 1. Vágd ki ezt a hirdetést 2. Látogasd meg az alábbi EuroTel márkaboltok egyikét: ••••> Svätého Michala 28, Levice: 0903 903 903 --> Masarykova 8, Lučenec: 0903 903 903 Toryská 3, Košice: 0903 903 903 CASSOVIA - Rozvojová 2, Košice: 0903 903 903 *•••> Nerudova 9, Košice: 0903 800 791 Nám. osloboditeľov 80, Michalovce: 0903 603 707 Nám. baníkov 1, Rožňava: 0903 520 005 •™> Hlavné námestie, Rimavská Sobota: 0903 888 444 ■■■•> Nám. SNP 122, Krupina: 0903 808 150 3. Add le a kivágott hirdetést 4. Tied a kártya 5. Töltsd fel, és győződj meg róla, hogy valóban az EASY-kártya a legmegfelelőbb számodra, mert: ••••> az EASY BONUS szolgáltatással percenként 1 koronát kapsz, ha más hálózatból hívnak ••••> az EASY EXTRA tarifacsomaggal csak 1 koronát fizetsz az SMS-ekért ••••> az EASY DUO-val a kiválasztott számot féláron hívhatod ••••> a megvásárolt egységet 1 évig felhasználhatod SIESS! Csak korlátozott mennyiségű EASY próbakártya áll rendelkezésedre. Z*SÍ ü UJ Az EASY próbakártyának nincs kezdőegyenlege. UP 1193 EuroTel
