Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-01 / 150. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 1. Közélet 5 Agócs József, Fülek polgármestere a több mint tízezer lakosú városról és az uniós csatlakozás előtti gondokról „Nem árt, ha néha piszkálnak” Nógrád déli részének minden­kori természetes, gazdasági és kulturális központja Fülek volt. A több mint tízezer lako­sú város jelenéről, jövőjéről, az uniós csatlakozás előtti gondokról és megoldási lehe­tőségekről nyilatkozik la­punknak Agócs József polgár- mester, aki az MKP színeiben nyerte meg a helyhatósági vá­lasztásokat. SZÁSZI ZOLTÁN Megválasztása óta mi történt a vá­rosfejlesztés terén? A város fejlesztése lassan fél évtize­de folyik, sajnos, eddig nem volt túl látványos. Füleken az elmúlt nyolc­tíz év alatt a város gázművesítése volt az egyik legfontosabb feladat, ami máshol már évtizedekkel ez­előtt megoldódott. Ez eddig megkö­zelítőleg 100 millió koronába került. Ebből 70 milliót a vezetékek építése emésztett fel, a többiből a város tu­lajdonában levő három fűtőházat korszerűsítettük. Az igazi látványos fejlesztést ebben az évben kezdjük el. Megrendeltük a város hosszú tá­vú fejlesztési tervének elkészítését. Már dolgoznak a városközpont ren­dezésének tervén, amely egyelőre részleteiben oldja meg a központ gondjait és irányvonalat ad a továb­bi fejlesztéshez. Milyen összeg kellene a legége­tőbb problémák orvoslásához? Legalább 200 millió kellene a gon­dok megoldására, a város költségve­tése viszont évente alig egy-két mil­liót enged meg. A hiányzó összeg­hez pályázati úton jutottunk hozzá. Valószínűleg a jövőben is minden­képpen pályáznunk kell mindenfelé, ha valamit el akarunk érni. Az új vezetésnek van elképzelése, hogyan lesz Fülek európai város? Elképzelése van, de nehéz megértet­ni a polgárokkal, mit, mikor és miért teszünk. Ha a külváros helyzetén ja­vítunk, az a baj, ha a központén, ak­kor azt szólják meg. A legnagyobb gond ma is a munkanélküliség: amíg a jelenlegi 35 százalék feletti » A város fejlesztése lassan fél évtizede folyik, sajnos, eddig nem volt túl látvá­nyos. « arány nem csökken, gondok lesz­nek. A másik égető kérdés a lakáshi­ány. Nem szabad kapkodnunk. Nem lehet egyszerre munkanélküliséget csökkenteni, lakást építem, várost fejleszteni. Ki kell dolgozni egy átfo­gó megoldást nyújtó programot. A városfejlesztés természetes velejáró­ja a lakásépítés és munkahelyterem­tés. Tehát először a nagy központi „Ha sok pénz érkezne ebbe a régióba, akkor sem lehetne egy csapásra megoldani a felhalmozódott problémákat." (Edita Hutková felvétele) fejlesztési tervet kell megalapozni, és ez fogja bizonyos idő után a többi gondot megoldani. Nemcsak szociá­lis, hanem megtartó lakásokra is szükség van. Nem érzi a mostani városvezetés, hogy Füleken évtizedekig fiókban pihentek az ügyek? Rengeteg adósságunk van, de nem akarok a volt vezetőkre panaszkod­ni, nem mindenért ők a felelősek. Mindenesetre a mostani megbízatá­si időszakban minden adósságunkat törleszteni tudjuk. A Szlovák Kon­szolidációs Bankkal szemben van még komoly adósságunk a strand­fürdő miatt: a rendszerváltás után a város egy magánvállalkozásért vál­lalt kezességet, amit mostanáig vi­selnünk kell, mert a vállalkozó cső­döt jelentett, a hitelt pedig vissza kell fizetni. Mindezek ellenére a sportpályán tribünt akarunk építe­ni, amihez a polgárok segítségét fo­gom kérni. Mindenkinek éreznie kellene, hogy a saját városáért ál­dozni is szükséges, ha a helyzet úgy kívánja. A megyei közgyűlés most hagyta jóvá a régiófejlesztési alap létrehozását, ebből is szeretnénk résztámogatást. A gondok mellett tudna valami jó hírrel is szolgálni? A szlovák-magyar közös régiófej­lesztési bizottság szerint a nógrádi urbanisztikai tanulmány a legszín­vonalasabb az összes ilyen jellegű anyag közül, ezért mindkét oldalról a lehető legnagyobb támogatást ígérték. Ennek keretében nemcsak a nagy régió, hanem a város és a köz­vetlen környezet terve is támogatás­ban részesülhet. Fülek úttörő volt a közös községi hivatalok kialakításában. Milye­nek a tapasztalatok, hogyan és miből tutinak működni a közös hi­vatalok? A Szlovákiai Falvak és Városok Tár­sulásának közelmúltban lezajlott közgyűlésén szinte azonos problé­mákról számoltak be a polgármeste­rek. A munkaköröket elég szűkén mérték a delimitáció alkalmával: amit eddig három ember végzett a járási hivatalban, azt most egy em­ber munkatöltetébe kellene belepré­selni. Ez lehetetlen! A füleki közös községi hivatal dolgozói néha ugyan fogcsikorgatva, mérhetetlen időnyi túlórát munkahelyükön töltve, de bizonyították, hogy képesek a mun­kájukat a lakosság megelégedésére végezni. Sokszor a város pénzeszkö­zeiből kell a hivatal költségeit fedez­ni. A jogkörök ránk szálltak, de pénzt keveset kaptunk. Például a gondozói szolgáltatást eddig hárman végezték ebben a régióban, ezt egy főre csök­kentették, miközben a munka ugyanannyi maradt, sőt több lett. Az építésügyi osztályon hasonló a hely­zet, ott korábban nyolc járási alkal­mazott dolgozott; a jogkörök átadá­sa számukat leszűkítették háromra. Azok a városok, amelyek közös köz­ségi hivatalokat működtetnek, óriási gondot vettek a nyakukba. Meddig lehet ezt így működtetni? Talán egy-két évig, de azután min­denképpen más megoldást kell ta­lálni. Füleken például nincs vezetője a közös községi hivatalnak, ezt a fel­adatot polgármesterként nekem kell ellátnom. A városi hivatal vezetőjé­vel együtt számunkra ez nagy terhet jelent. Néha este kilencig dolgo­zunk, főleg amikor negyedéves zá­rások vannak. A hivatalvezető ezért egy fillért sem kapott még! Szerin­tem ez alkotmányellenes: az állam nem biztosította az elvégzett mun­káért járó pénzjutalmat. Nincs ki­szolgáló személyzete a közös hiva­talnak, hivatalos kiszálláskor a város autóját használják. Az ilyen pluszki­adások 2002 végéig 800 ezer koro- ' nára rúgtak, ennek a 80-90 százalé­kát kaptuk meg. A különbözetet át kellett vállalnia a városnak. Amit ed­dig állami alkalmazottak csináltak 100 százalékos pénzből, azt nekünk most kevesebből kell megoldani. Hasonlón helyzet az iskolákkal is? Sajnos. Most éppen azt sikerült tá­mogatásként elintézni, hogy a NOVOPS cég igazgatójának ígérete szerint a papréti szlovák iskola tető­hibáit fogják kijavítani. Ezenkívül megígérték, hogy július végén az If­júság utcai alapiskola tetejét is rend­be hozzák. Mindezt hogyan győzi egyedül? Sok a teher, de talán jó is, hogy egy ember irányítja a dolgokat. A busz­ban is legfeljebb negyvenötén utaz­nak, mégis csak egy vezető van. Je­lenleg próbálok kialakítani magam körül egy csapatot. Az önkormány­zattal jó a kapcsolatom, viszont nem várhatom, hogy mindenki csak simo­gasson és dicséljen. A jó megoldás mindig viták eredménye. Viták nél­kül az ember elfásul, ezért nem árt az, ha néha piszkálják az embert. Csip-csup ügyekre viszont nem jut idő, ezeket az osztályvezetőknek kell megoldaniuk. Nem szeretném foly­tatni a korábbi gyakorlatot, amikor bárki, bármivel, bármikor megkeres­hette a polgármestert. Igazi munka­légkört szeretnék kialakítani. Az Az önkormányzat- ' tál jó a kapcsola­tom, viszont nem várha­tom, hogy mindenki csak simogasson és dicsérjen. V\ ügyfélfogadó iroda működik, a fon­tos döntések és a komoly problémák pedig mindenképpen az asztalomra kerülnek. A minisztériumokkal jó a kapcsolatom, idén 12 millió koronát sikerült szerezni a papréti alapiskola diákétkeztetést szolgáló pavilonjá­nak befejezésére. Ráadásul a várost a vízművekkel együtt besorolták abba az alapba, ahonnan remélhetőleg 89 milliót kaphatunk a szennyvíztisztító modernizálására is. Füleken elég sok roma él. Hogyan tudják segíteni a hátrányos hely­zetűeket? Kértem a vállalkozókat, ha lehetősé­gük van alacsonyabb képzettségűe­ket foglalkoztatni, akkor alkalmaz­zák a helybelieket. A város máskép­pen nem tud segíteni. Az MKP Országos Tanácsának tag­jaként mit tehet annak érdekében, hogy e térség megfelelő súlyt kap­jon a regionális politizálásban és a gazdasági élet fellendítésében? Az MKP képviselőit rendszeresen tá­jékoztatom a gondokról. Ha sok pénz érkezne ebbe a régióba, akkor sem lehetne egy csapásra megolda­ni a felhalmozódott problémákat. Idő is, akarat is kell hozzá. Társadalombiztosítás: 121 ezerre nőtt az alsó határ Díjfizetési változások ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Fair Play Szövetség kontra pénzügyminisztérium Törvényt sértett a tárca ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Július 1-jétől beteg- és nyugdíjbiztosítást köteles fizetni az az egyéni vállalkozó, akinek bruttó bevétele a 2002-es évben megha­ladta a 121 ezer koronát. A határ­összeg évente 10 százalékkal nő, ta­valy még csak 110 ezer korona volt, jövőre 133 100 koronára emelke­dik. A társadalombiztosítási díjat azok is kötelesek fizetni, akik mun­kaviszony mellett vállalkoznak, és a vállalkozásuk éves bevétele megha­ladta az említett összeget. Ugyanez vonatkozik azokra a nyugdíjasokra, rokkantnyugdíjasokra és diákokra, akiknek tavalyi bevétele nagyobb volt a 121 ezres határnál. A Szociá­lis Biztosítóba június 30-ig kellett el­juttatni az adóbevallás alapján ki­töltött jövedelem-kimutatást vala­mennyi egyéni vállalkozónak. Azoknak, akiknek a jövedelmük alapján biztosítási kötelezettségük keletkezik, legkésőbb július 8-ig be kell jelentkezniük a biztosító lakó­helyük szerint illetékes fiókjában. A július 8-i időpont vonatkozik azokra is, akiknek megszűnik a biztosítási kötelezettségük: nekik eddig az idő­pontig ki kell jelentkezniük a bizto­sító nyüvántartásából. A társada­lombiztosítási díjat minden hónap­ban 8-ig kell befizetni, a júliusit te­hát legkésőbb augusztus 8-ig. Az egyéni vállalkozóknak június 30-ig kellett eljuttatniuk a jövedelem-ki­mutatást az egészségbiztosítókhoz is - kivételt csak az Általános Egész­ségbiztosító képez, ahová az adóbe­vallás leadását követő nyolc napon belül el kellett juttatni a kimutatást. Egészségbiztosítási díjat azoknak kell fizetniük, akiknek a vállalko­zásból származó havi bevétele meg­haladja a 3000 koronát. A kivetési alap esetükben a havi bevétel fele, legkevesebb azonban 3000 korona. A minimális kivetési alapból kiszá­mított havi egészségbiztosítási díj 420 korona, (lpj) Pozsony. Törvényt sértett a pénz­ügyminisztérium, hangzik a Legfel­sőbb Bíróság ítélete. Az Ivan Miklós által vezetett tárca megtagadta a vá­laszt a Fair Play Szövetség kérdésé­re, hogy a politikai pártok a parla­menti választások előtt mennyit köl­töttek a sajtóban saját népszerűsíté­sükre. A polgári szervezet az infor­mációkhoz való szabad hozzáférés­ről szóló jogszabályra hivatkozva ta­valy októbertől többször - írásos kérvénnyel is - zaklatta ez ügyben a minisztériumot, mely a sokszori fir­tatásra sem volt hajlandó elárulni, az egyes pártok nem léptek-e túl a törvényben megszabott pénzügyi kereten. A szövetség bírósághoz for­dult, és a legfelsőbb instancia végül semmisnek nyilvánította a tárca el­utasító válaszait, és megállapította az infotörvény megsértését. Az „íté­let” szerint az információs jogsza­bály a közvélemény minél szélesebb tájékoztatására kötelez; valószínű­leg azok, akik a szövetség kérvényét elbírálták, alkalmatlanok tisztségük betöltésére. A tárcának a közeljövő­ben olyan intézkedéseket kell foga­natosítania, hogy hasonló ne fordul­hasson elő. Ezenkívül minél hama­rább eleget kell tennie a Fair Play ké­résének, azaz el kell árulnia, kinek mennyibe került a választási kam­pány, illetve a bevallott összeget pontosan mire költötték. Ivan Mik­lós egyébként indítványozza, hogy január elsején hatálytalanítsák azt a törvényt, amely 12 mülió koronában szabja meg a választási kampányra fordítható költségek felső határát. A tervezet kidolgozásával a kormány még januárban bízta meg a tárcave­zetőt, éspedig azzal az indokkal, hogy nem volt hatékony a politikai pártok ellenőrzése. A még hatály­ban levő törvény nem tartalmaz egyértelmű rendelkezéseket, és a pénzügyminisztérium jogköreit sem határozza meg. (sza) ■■■■■§ RÖVIDEN ■HHHHi Veszélyben forgott Daniel Lipšic élete Pozsony. Dániel Lipšicet a közelmúltban meg akarták gyilkolni, de a titkosszolgálat még időben információkat szerzett erről, s meg­erősítették az igazságügyi miniszter védelmét. A titkosszolgálat in­formációi úgy szóltak, hogy Lipšic életét Mikuláš Černák maffiave­zér megrendelésére akarták kioltani. A minisztert egy hónapon ke­resztül kísérte a megszokottnál több testőr, de már elmúlt a veszély, így ő is csak a szokásos védelemben részesül. (SITA) Ma az EU-csatlakozási szerződésről Pozsony. Uniós csatlakozási szerződésünk megvitatásával kezdődik ma a parlament 15. ülésszaka. Pavol Hrušovský házelnök szokatlanul korán hívta össze az ülést: a képviselők előző tanácskozása csak pénte­ken ért véget, két ülés között legalább kéthetes szünetet szoktak tarta­ni, most viszont szinte megszakítás nélkül folytatják a munkát. Az öt­ezer oldalas csatlakozási szerződést valószínűleg egy képviselő sem ol­vasta el. Nem is nyomtatták ki, csak az interneten hozzáférhető. A csatlakozási szerződés vitáján Rudolf Schuster államfő is részt vesz a parlamentben. Talán végre napirendre kerül a többször elodázott abortusztörvény, mely kapcsán a koalíciós szerződés megszegését és kormányválságot emlegetnek. Értesüléseink szerint a kormánypártok tesznek még egy kísérletet a tervezetről szóló szavazás elnapolására addig, amíg az alkotmánybíróság nem hozza meg döntését a keresz­ténydemokraták interrupcióval kapcsolatos beadványáról, (sz. a.) Vámosokra csaptak le a rendőrök Pozsony. Az ország történetének legnagyobb ilyen jellegű rendőrsé­gi razziáját tartották tegnap egy pozsonyi vámudvarban. Az akció so­rán korrupt vámosokat akartak ltiszűrni, a hálón fennakadt a részleg vezetője és több hosszabb ideje ott dolgozó vámtiszt is. Az első infor­mációk szerint a kamionosoknak minden egyes vámkezelésért leg­alább öt eurót kellett fizetniük, de a legtöbb pénzt a benzint szállító tartálykocsik vezetőitől kérték. Az akció során egy egész műszaknyi vámhivatalnokot állítottak elő a rendőrök. (TASR) Egy nap hús nélkül az egészségért Pozsony. A Szlovákiai Vegetáriánusok Társasága 1992-ben arra szólí­totta fel a lakosságot, hogy július 1-jén mellőzzék a húsfogyasztást. Hi­szen számtalan kór, magas vérnyomás, túlsúly, cukorbaj, csontritkulás és daganatos megbetegedés kiváltója a helytelen táplálkozás. Noha a WHO megszabta az egészséget nem károsító húsmennyiséget, Szlová­kiában két és félszeres a túlfogyasztás. A mai húsmentes nap jó alka­lom arra, hogy ne csak beszéljünk a helyes táplálkozás előnyeiről, ha­nem egészségünk érdekében tegyünk is legalább egy keveset, (erf) Halálbüntetés: hatályos a tizenharmadik jegyzőkönyv ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Mától hatályos a nemzet­közi emberjogi egyezmény tizenhar­madik jegyzőkönyve, mely minden körülmény között tiltja a halálbünte­tést. Már a dokumentum hatodik jegyzőkönyve is tiltotta, ugyanakkor rendkívüli helyzetekben - háború esetén - engedélyezte e büntetésfaj­tát. Mától azonban teljesen tilos a halálbüntetés - azokban az államok­ban, melyek ratifikálták a jegyző­könyvet. Á dokumentumhoz az Eu­rópa Tanács tagállamai 2002. május 3-ától csatlakozhattak, eddig hu- szonhatan írták alá. Bár az aláírás óta már több mint egy év eltelt, ha­tályba csak három hónappal azután léphet, hogy legalább tíz ország par­lamentje ratifikálta. A három hóna­pos határidő ma telt le; idáig tizen­öten ratifikálták. Szlovákia már alá­írta, de a parlament még nem hagy­ta jóvá. Hasonló a hélyzet a többi vi­segrádi országgal és a legtöbb uniós tagállammal. Az Amnesty Interna­tional emberjogi szervezet ezért teg­nap felszólította az érintetteket, mi­nél hamarább ratifikálják a jegyző­könyvet; Örményországot, Azerbaj­dzsánt, Oroszországot és Törökor­szágot pedig külön kérte, hogy hala­déktalanul írják alá a dokumentu­mot. „Ezek az államok még a hatodik jegyzőkönyvet sem ratifikálták” - tá­jékoztatta lapunkat Barbora Čemu- šáková emberjogi aktivista, (sz-a) Koalíciós Tanács: az MKP az ellentörvény ügyéről Nem csak dísz az MKP ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Hivatalosan egyetlen na­pirendi pontja van a Koalíciós Ta­nács ma délelőtti ülésének: a part­nerek a közigazgatási reformot vi­tatják meg. Már múlt szerdán foglal­kozni akartak a kérdéssel, de Viktor Nižňanský kormánybiztosnak egyéb elfoglaltsága volt, ezért a témát má­ra halasztották. Nižňanský beszá­mol a reform részleteiről és a továb­bi elképzelésekről. Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának frakció- vezetője szerint a közigazgatási re­form lefolyását alaposabb ellenőr­zésnek kell alávetni. A. Nagy László MKP-képviselő a hét végén úgy fo­galmazott, a magyar párt visszatér a magyar kedvezménytörvény elleni szlovák jogszabály kérdésére, ugyanis értesülései szerint vagy a külügyben, vagy a belügyi tárcánál, vagy az igazságügyi minisztérium­ban már dolgoznak az ellentörvé­nyen. Dániel Lipšic igazságügyi mi­niszter korábban ezt cáfolta, és a mi­niszterelnök is tagadta az ellentör­vény létezését, ugyanakkor leszö­gezte: Szlovákia minden eshetőség­re felkészült. Bár az MKP már érdek­lődött partnereinél, és idáig min­denki mindent tagadott, újabb kiszi­várgott hírek szerint mégis készül az ellentörvény. „Természetes, hogy ezt mindenkép­pen felvetjük. Határozottan kifejez­zük nemtetszésünket, és meg fogjuk kérdezni, mi a helyzet, valamint mennyire megalapozottak a híresz­telések. Sejtjük, miről van szó, de sejtésünket szeretnénk hivatalosan is hallani” - nyilatkozta lapunknak Bárdos Gyula. A frakcióvezető ennél többet nem árult el, csak annyit tett hozzá: az MKP hangot ad tiltakozá­sának. Elképzelhető, hogy ismét szóba kerül az abortusztörvény, mellyel a honatyák valószínűleg a ma kezdődő parlamenti ülésen fog­lalkoznak. Nem az ellentörvényt mint olyat, ha­nem a partnerek eljárását és főleg azt fogja firtatni az MKP, hogy a ma­gyar párt háta mögött járnak el, mondta Bugár Béla pártelnök. „Vagy létezik a kormánykoalíció, vagy csak visszaélnek azzal, hogy támo­gatjuk a kormányt. Ne higgyék azt rólunk, hogy csak dísznek vagyunk” - jelentette ki Bugár, aki telefonon már beszélt Pavol Hrušovský KDH- elnökkel a több minisztérium által készített jogszabályról. A házelnök állítólag nem tudott az ellentör­vényről, és Bugár nem zárta ki, hogy az egészet a miniszterelnök kezdeményezte. Hírügynökségi ér­tesülések szerint a pénzügyi tárca is dolgozik a normán, (sz-a) Már háború esetén sem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom