Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-21 / 166. szám, hétfő
U Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 21. Egy „élő" Švejk néz szembe Jaroslav Hašek halhatatlan hősének szobrával Nepomuk városkában (ČTK-felvétel) Újabb botrány Londonban, de Tony Blair brit miniszterelnök nem hajlandó lemondani „Szexisebb” dossziék Bagdad nem tartotta titokban a szándékait Hivatalos érdeklődés, hivatalos elutasítás Ételmérgezés Ukrajnában Ungvár. Egy ukrán család három gyermeke halt meg étel- mérgezés következtében a hét végén a kelet-ukrajnai Harkiv megyében. A rendkívüli helyzetek minisztériumának jelentése szerint egy család négy gyermekét még csütörtökön szállították Szemiseno községből az egyik harkivi kórház toxikológiai osztályára ételmérgezés gyanújával. Az 1991 és 2001 között született testvéreknél az orvosok toxikus máj- gyulladást állapítottak meg. A kezelés ellenére a gyermekek közül kettő szombat éjjel, egy pedig tegnap reggel meghalt. A negyedik testvér állapotát az orvosok kritikusnak ítélik. Az ügyben hatósági vizsgálat indult. (MTI) Súlyos buszbaleset Kínában Peking. Autóbusz-baleset következtében 23 ember, köztük 3 gyermek vesztette életét, 22 pedig megsérült a délnyugatkínai Kujcsou (Guizhou) tartományban. A sérültek egyike sincs életveszélyben. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint feltehetően a túl nagy sebesség miatt sodródott ki egy kanyarból, majd zuhant több mint 40 méteres szakadékba az autóbusz szombaton. A 45 ülőhelyesjárművel 45 ember, köztük 7 gyermek utazott, azaz a busz nem volt túlzsúfolt. (MTI) Haldoklik Idi Amin Kampala. Egy szaúd-arábiai kórházban fekszik kómában Idi Amin Dada, Uganda egykori államfője. Erről egy függeden kampalai újság, a Sunday Monitor számolt be Yoveri Museveni jelenlegi ugandai államfő hivatalának meg nem nevezett munkatársára hivatkozva. Idi Amin 1971-ben jutott hatalomra. Nyolc évig állt Uganda élén és ezalatt százezreket gyilkoltak meg, ázsiai bevándorlók tízezreit utasították ki a kelet-afrikai országból. Hatalmát 1979-ben tanzániai segítséggel döntötték meg. Az államfői hivatalban közölték, hogy Amin egy meg nem nevezett kórházban tartózkodik. Felesége többször kérte már Musevenit: engedje meg, hogy a most nyolcvan éves Amin Ugandában haljon meg. Az elnök közölte: a volt diktátornak felelnie kell bűneiért. (MTI) Idi Amin kómában fekszik (Reuters-fel vétel) Merényletek Afganisztánban Kandahár. Feltehetőleg tálib fegyveresek támadást hajtottak végre az afgán kormányerők egyik határ menti posztja ellen - közölte egy kormány- szóvivő tegnap reggel. A kormánykatonák közül állítólag senki sem sebesült meg, Pak- tika tartományban viszont amerikai katonákat sebesítet- tek meg ismereüen fegyveresek. A kormányerők állása elleni támadást Afganisztán déli, Pakisztánnal határos vidékén hajtották végre szombaton, és a fegyveresek mintegy hatva- nan voltak. (MTI) London. Teljes fordulat történt vasárnap délután a hat éve hatalmon lévő munkáspárti brit kormány eddigi legsúlyosabb belpolitikai válságában, miután hosszas tagadás után a BBC elismerte: a hét végén holtan talált David Kelly, a védelmi minisztérium néhai iraki fegyverzeti tanácsadója volt a fő forrása annak a tudósításnak, amely a rádió és a kormány közötti példátlan háborúskodáshoz vezetett. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tony Blair kormányfő ugyanaznap egyértelművé tette, hogy nem kíván lemondani, és nem hívja vissza a parlamentet sem a nyári szünetről. Kellyt, akinek öngyilkosságát szombaton erősítette meg hivatalosan a Scotland Yard, kedden hallgatta meg a londoni alsóház külügyi bizottsága, amely azt vizsgálta, hogy a kormány nem manipulálta-e az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési adatokat a fegyveres beavatkozás előtt a háború támogatottságának erősítése végett. A professzor halálához vezető fejlemények legfőbb eleme az a példátlan összecsapás-sorozat volt, amely a kormány és a BBC között robbant ki, miután a londoni rádió május végén azt állította: Alastair Campbell, Blair vezető szóvivője ragaszkodott ahhoz, hogy a tavaly ősszel közzétett hírszerzési dossziét tegyék „szexisebbé”, egyebek mellett vegyék bele azt, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek akkoriban 45 perces bevetési készültségben voltak. Kelly úgy keveredett bele ebbe a háborúskodásba, hogy a hír elhangzása után maga jelezte minisztériumi elöljáróinak: a tudósítás előtt beszélt az iraki tömeg- pusztító fegyverekről a BBC katoAnkara. Az Egyesült Államok ankarai nagykövete figyelmeztette az Irak északi részébe visszaszorult törökországi kurdokat, hogy erővel űzik ki őket a térségből, ha nem adják meg magukat. Robert Pearson a Hürriyet című török napilapban vasárnap megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak határozott szándéka Irak északi részének megtisztítása a Törökországból érkezett kurdoktól. „Azt akaijuk, hogy Irak felől ne fenyegesse semmilyen veszély Törökországot” - mondta a diplomata. napolitikai tudósítójával. Neve ezután nyilvánosságra került; a BBC korábbi vádja szerint a védelmi minisztérium próbálta a kiszivárogtatással kiszedni a rádió vezetéséből, hogy ki volt pontosan a májusi értesülés forrása. A rádió, amely eddig nem volt hajlandó megnevezni a pontos forrást, rendre cáfolta, hogy az ütközőponttá lett májusi tudósításban Kellyt idézték volna, és a szakértő is azt mondta a bizottság előtt, hogy a tudósításban elhangzott értesülések nem tőle származtak, szerinte nem ő volt a fő forrás. Mindezek után, tegnap délután a BBC hírigazgatója, Richard Sam- brook nyilatkozatban közölte: Kelly professzor volt a fő forrása az Andrew Gilligan katonapolitikai tudósító által május végén készített tudósításnak. Sambrook azt mondta: a BBC az utóbbi hetekben David Kellyt mint forrását igyekezett védeni azzal, hogy bizalmasan kezelte kilétét. A hírigazgató közölte: a BBC teljes mértékben együtt fog működni a Kelly halála ügyében a kormány által már bejelentett független jogi vizsgálattal, és minden értesülést megad a Lord Hutton lordbíró által vezetett majdani vizsgálóbizottságnak a néhai professzor és a BBC munkatársai közötti érintkezésekről. Sambrook hozzátette: a BBC - jóllehet mélységesen sajnálja, hogy az ügy ilyen tragikus fordulatot vett - továbbra is kiáll azon döntése mellett, hogy közzétette a David Kellytől származó értesüléseket. Az első londoni kommentárok szerint az ügy legalább akkora sebet ejtett a BBC-n, mint a vele a vitatott - a parlamenti vizsgálatnak is az egyik fő indokául szolgáló - tudósítás miatt hetek óta háborúban álló baloldali brit kormányon. Tegnap délután máris többen követelték annak kivizsgálását, hogy Gilligan mennyire pontosan idézte Kellyt, és felhívások hangzottak el Greg Dyke Kijelentette, hogy a törökországi kurdoknak csak két választásuk van: vagy megadjuk magukat, vagy szembe kell nézniük tetteik következményeivel, vagyis azzal, hogy katonai erő alkalmazásával semlegesítik őket. „Ők (az Irakban tartózkodó törökországi kurdok) nem iraki, hanem török állampolgárok. Haza kell térniük Törökországba” - tette hozzá. Török becslések szerint 1999 óta mintegy ötezer szakadár kurd harcos menekült Irak hegyvidéki északi területére, amelyet többségében kurd nemzetiségűek laknak. Ankara és Washington egyaránt úgy, ítéli meg, hogy a szakadár. BBC-vezérigazgató távozására is. Ugyancsak többen követelték Kelly halála miatt Tony Blair miniszterelnök lemondását, főleg saját pártjából. Glenda Jackson volt színésznő, a kormányzó Munkáspárt lázadó balszélének egyik vezéralakja több nyilatkozatban is kijelentette, hogy Blair személye a történtek után csak kölönc a párton. Az ázsiai körúton tartózkodó miniszterelnök azonban a brit Sky News hírtévének adott interjúban egyértelmű utalásokat tett arra, hogy nem kíván lemondani. A Japánban felvett nyilatkozatban Blair azt mondta: hisz abban, hogy helyes módon és az ország érdekében végzi munkáját, ellenkező esetben „nem ezt a munkát végezném”. Amikor Adam Boulton politikai főszerkesztő egyenesen feltette neki a kérdést, hogy érez-e még kedvet miniszterelnöki tevékenysége folytatásához, Blair azt mondta, hogy „egyértelműen igen”. A hét végén Geoff Hoon védelmi miniszter is elhárította az esetleges lemondását firtató kérdést a BBC- nek, mondván: meg kell várni a vizsgálat eredményét. Tony Blair a Sky News-inteijúban kijelentette ugyanakkor, hogy vállalja a felelősséget kormánya tagjainak tevékenységéért, és a Kelly halála ügyében bejelentett vizsgálathoz a majdani bizottság „megkapja azokat a tényeket, embereket és dokumentumokat”, amelyeket és akiket csak kér. Kellyt meglehetősen nyers stílusban lezajlott parlamenti meghallgatása után három nappal találták holtan oxfordshire-i lakásától nem messze. A rendőrség szombaton hivatalosan bejelentette, hogy a szakértő, aki korábban az ENSZ fegyverzeti főellenőreinek egyikeként rendszeresen járt Irakban is, bal csuklója felvágásával követett el öngyilkosságot. Holtteste mellett megtalálták a kést is, néhány fájda: lomcsillapító tablettával együtt. kurdok még mindig veszélyt jelentenek Törökországra nézve. Ankara 1997 óta csapatokat állomásoztat a határon túl az iraki oldalon, arra hivatkozva, hogy az országot meg kell védenie a kurd lázadástól. Ankarai megfigyelők szerint Washington jelenleg már azt szeretné, ha a török katonai jelenlét megszűnne Irakban. Az Egyesült Államok és Törökország kapcsolatai meglehetősen feszültté váltak több, az iraki háborúval kapcsolatos vita miatt. A két NA- TO-tagállam közötti együttműködés fellendítésének céljából Abdullah Gül török külügyminiszter csütörtökén az Egyesült Államokba. MTI-INFORMÁCIÓ London. Irak soha nem vett urániumot Nigertől - közölte az afrikai ország bánya- és energiaügyi minisztere, cáfolva a brit kormány azon többször elhangzott állítását, hogy a megdöntött Huszein-rezsim több száz tonna nigeri hasadóanyagot vásárolt atomprogramjához. Rabiou Hassane Yari a The Independent on Sunday című vezető liberális londoni vasárnapi lapnak azt mondta: az irakiak „érdeklődtek” ugyan, de tényleges üzlet soha nem született. Hozzátette: Bagdad nem titokban próbált urániumot beszerezni Nigertől, a kérés „hivatalos volt, és a hivatalosan lett elutasítva is”. Yari a nigeri uráWashington. Colin Powell amerikai külügyminiszter konzultációkat kezdett néhány európai és ázsiai kollégájával, valamint Kofi Annan ENSZ-főtitkárral a világ- szervezet bevonásáról az iraki békefenntartásba, illetve újjáépítésbe - erősítették meg Washingtonban. Fehér házi források elismerték, hogy a Bush-kormányzatot egyre inkább aggasztják az iraki béketeremtés nehézségei, különös tekintettel az amerikai áldozatok növekvő számára. Ez a szám egyébként vasárnapra elérte a százötvenegyet, ami néggyel több, mint az 1991-es öbölháborúban elesett amerikaiaké. Az idézett források nem mulasztották el felhívni a figyelmet arra is, hogy Irak több városában szinte mindennaposak az amerikai jelenlét elleni tüntetések, s mindez elegendő okot ad a jövőt illető borúlátásra. A katasztrofális biztonsági helyzet indította a Pentagont arra, hogy meghatározatlan időre meghosszabbítsa több ezer olyan amerikai katona iraki szolgálatát, akik a korábbi tervek szerint két hónapon belül hazatérhettek volna. A kiszámíthatatlan iraki helyzet, az amerikai lakosság körében érezhetően növekvő elégedetlenség, valamint az erősödő kongresszusi bírálatok a jelek szerint arnium iraki vásárlásáról szóló brit és amerikai közlésekről azt mondta: a szövetségesek „érvet kerestek a háborúhoz ... és ebben találták meg”. Tony Blair brit kormányfő legutóbb a múlt hét közepén jelentette ki: Nagy-Britannia biztosan tudja, hogy Irak már a 80-as években 270 tonna urániumot vásárolt Nigertől. Blair az azonnali kérdések szokásos szerdai óráján az alsóházban, a saját pártjának padsoraiból érkező kérdésre kijelentette: a brit kormány nem a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elé terjesztett, később hamisnak minősített hírszerzési tájékoztatásra alapozta azt az állítását, miszerint Irak vett urániumot atomprogramjához az afrikai országtól. ra késztették a Bush-kormányza- tot, hogy éppen az iraki háború megindítása kapcsán az ENSZ-szel kialakult meglehetősen feszült viszonya ellenére a világszervezetet közreműködését kérje. Mindennek sürgősségét csak aláhúzta az a tény, hogy több ország, köztük olyan tekintélyes államok, mint Franciaország, Németország vagy India, csakis ENSZ-mandátum esetén hajlandó békefenntartó egységek küldésére, továbbá az újjáépítésben való részvételre. Kormányzati források szerint ennek nyomán vált égetővé az ENSZ mellőzését magában foglaló, korábbi stratégia felülvizsgálata, még akkor is, ha Bush elnök közvetlen környezete igen csak megosztott a kérdésben. A felülvizsgálat igényét csak felerősítette, hogy a hét végén Oroszország is jelezte: világszervezeti felhatalmazáshoz köti az iraki békefenntartásban való részvételét. Washingtoni értesülések szerint az ENSZ-szel való szorosabb együttműködés témaköre már napirendre került George Bush és Kofi Annan múlt heti találkozóján is, amely tavaly december óta kettejük első ilyen jellegű eszmecseréje volt. Colin Powell külügyminiszter pedig vasárnap megerősítette, hogy ő már a konkrétumokról kezdett tárgyalásokat a világszervezet főtitkárával. Az Egyesült Államoknak határozott szándéka Irak északi részének megtisztítása Hova térjenek haza a kurdok? MTI-INFORMÁCIÓ Az Egyesült Államok az ENSZ-hez fordul Aggasztó az iraki helyzet MTI-INFORMÁCIÓ Óriási károkat okozott Japánban a heves esőzés. Több tucat teherautó ütközött össze egy autópályán. (Reuters-felvétel)
