Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-18 / 164. szám, péntek
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 18. Az ismerős-ismeretlen parcellaazonosító rendszer Mit jelent, rejt az LPIS? A területegységek identifikációs rendszere Az LPIS (Land Parcel Identification System) parcellaazonosító rendszer az IACS (integrált adminisztratív és ellenőrzési rendszer) egyik meghatározó eleme. Alapfeltétele annak, hogy a szlovákiai mezőgazdasági szubjektumok meríthessenek az Európai Mezőgazdasági Biztosítási és Garancia Alap (EAGGF) forrásaiból. Az LPIS szempontjából lényegtelen, hogy az egyszerűsített átalánytámogatási vagy a teljes támogatási rendszerre térünk át. A parcellák digitalizált identifikációs rendszerének alkalmazása mindkét változatnál szükséges és kötelező. Az IACS az EU tagországok közös mezőgazdasági politikájának (Common Agricultural Policy - CAP) alapelveire való reagálás eredményeként jött létre. 1992-ben az IACS- ot az EK 3508/92 és 3887/92 rendeleté határozta meg. A műszaki ajánlások fejlődése a jelenlegi 1593/00 sz. rendelethez vezetett, amely az LPIS alkalmazására és tökéletesítésére vonatkozik. Egyszerűsítve, a 1592/00 rendelet legfontosabb következménye, hogy az összes tagország számára kötelezővé és szükségessé tette a számítógépes GIS technikák alkalmazását vagy a digitális grafikus adatok gyakorlatban való kihasználását. A pozsonyi Talajvizsgálati és Talajvédelmi Kutatóintézetet (VÚPOP) az SZK földművelés- ügyi minisztériuma vezetésének határozata alapján 2002. április 4-én megbízták a mezőgazdasági termőföldeken a produkciós parcellák identifikációs rendszerének kidolgozásával és megvalósításával a Fizetési ügynökség számára. A VÚPOP által kidolgozott LPIS-rendszer alapvető kiindulópontjai és eljárásai a következők:- digitális ortofototérképek (1 m-es mértékkel);-1:10 000 léptékű digitális térképek;- tényleges blokkok kialakítása az ortofototérképeken;- a blokkok hitelesítése és pontosítása belső határaik megvonásával a mezőgazdasági szubjektumok által a földművelésügyi minisztérium regionális osztályain. A pozsonyi VÚPOP bízták meg a speciális nyilvántartások, mégpedig a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP) által kidolgozott gyümölcsösök, szőlők, komlóültetvények valamint az ökológiai mezőgazdaság és az öntözőrendszerek (Hydromeliorácie) nyilvántartásának egységes identifikációs rendszerbe való integrálásával. BOLD 2004-ben csak az a mezőgazdasági szubjektum/farmer igényelheti az Európai Mezőgazdasági Biztosítási és Garancia Alap (EAGGF) forrásaiból a termőföldre járó támogatást, aki hitelesíti az általa használt földterület nyilvántartásba vételét az földművelésügyi minisztérium illetékes regionális osztályán. A hitelesítés a termőföld használójával való személyes találkozón történik. A használó igazolja a használói jogviszonyát a parcellákhoz a földnyilvántartási térképeken. A legkisebb terület, amelyre dotáció igényelhető, az SZK földművelésügyi minisztériuma által 0,3 hektárban lett megállapítva. Ezúton is szeretnénk a mezőgazdasági közvéleményt megnyugtatni, hogy az LPIS kialakítása az ő érdekükben történik. Mindennemű gyanú, hogy a tulajdonosok vagy a föld használóinak kárára irányulna, megalapozatlan. Prof. RNDr. Pavol Bielek, DrSc., A földnyilvántartás (LPIS) kialakítása a Talajvizsgálati és Talajvédelmi Kutatóintézet (VÚPOP) feladata, amelyet az intézmény mint a távolsági felderítési adatok mezőgazdaságban való felhasználásának nemzeti centrumaként végez. A VÚPOP további feladatai közé tartozik a dotációk ellenőrzése a DPZ (A Föld távolsági felderítése) módszerrel, a terméshozamok becslése, a regionális inventarizáció - a vetés- területek, a talajdegradáció (erózió, árvizek), a táj változásainak meghatározása és az environmentális tervezetek. A VÚPOP rendelkezik az ehhez szükséges softwarrel, hard- warrel, készülékekkel, információs előfeltételekkel és gyakorlott munkatársakkal. Ezeket az előfeltételeket folyamatosan javítják és időszé- rűsítik úgy, hogy megfeleljenek a legszigorúbb követelményeknek a mezőgazdaság, a talajtan, a DPZ és a GIS területén. A működőképes LPIS-rendszer kialakítása komoly követelményeket támaszt a VÚPOP-pal szemben, mind a munkálatok mennyiségében, mind pedig a nyilvántartás egyes tételeinek teljesítésében. Szükség van Szlovákia teljes területének digitális ortofototérképekkel való lefedésére. Ezek alapján vektorizálni kell a talajblokkokat, hitelesíteni azokat a felhasználóikkal és végül a végső adatellenőrzések után kitölteni az összes egymáshoz kapcsolódó tételt. A talajblokkok identifikációs rendszerének kialakítása légi felvételek készítésével kezdődött, amelyekről adott ütemterv alapján digitális ortofototérképek készülnek. A folyamat igényességét jelzi az is, hogy az LPIS-rendszernek rövid idő alatt, 2002 májusától 2003 decemberéig el kell készülnie. Az első ortofototérképek már 2002 szeptemberében átadásra kerültek, a feladat ellátására a VÚPOP-nak módszertanilag, műszakilag, programilag és a dolgozók felkészítésével is fel kellett készülnie. A szintén igényes vektorizálás folyamata csak az első ortofototérképek blokkjainak vektorizálása, ennek ellenőrzése, kinyomtatása és az földművelés- ügyi minisztérium regionális osztályaira való eljuttatás után kezdődhetett el. Mindez 2002 novemberében történt. A hitelesítések és a legfontosabb adatok kitöltése után a szövegmellékletekben az ortofototérképek a hitelesített LPIS rétegekkel újra visszakerülnek a VUPOP-hoz, ahol a térképekről digitális formába töltik át az anyagokat (editálás). Ezt követően a befejezés előtt még szükség van a végső adatellenőrzésre. Ebből is látható, hogy az LPIS kialakítása igényes, komplex folyamat. Az egyes szakaszok egymáshoz kapcsolódnak és a végeredmény nagyban függ az összes munkafolyamat szervezésétől, összehangolásától, és a létrehozásban résztvevő egyes szervezetek munkájától. Az LPIS kialakításának szakaszos lépései a következők:- célirányos digitalizált ortofototérképek feldolgozása és azok eljuttatása a VÚPOP-hoz;- a talajblokkok határainak digitalizálása, az elsődleges LPIS kialakítása;- digitalizálás minőségének ellenőrzése és összekapcsolása;- a térképalapok kinyomtatása és azok eljuttatása a földművelésügyi minisztérium regionális osztályaira;- alaphitelesítés a kiválasztott mezőgazdasági területek felhasználóival az a földművelésügyi minisztérium regionális osztályai által kidolgozott ütemterv szerint;- az alaphitelesítés eredményeinek átvitele digitális formába, amelyet a blokkban használt földekkel kapcsolatos információkai és további jellemzőkkel körnek össze;- munkatérképek nyomtatása az ellenőrző hitelesítéshez;- ellenőrző hitelesítés a mezőgazda- sági termőterületek használóival az agrárcenzus adatai alapján, és az ellenőrző hitelesítésen szerzett adatok átvitele digitális formába;- végső adatellenőrzések és a külső nyilvántartásokból és rétegekből származó adatok integrálása. A digitális ortofototérképek kialakítása az LPIS-IACS számára A digitális ortofototérképeket a VÚPOP számára két társaság szállítja. A Szlovák Köztársaság területe kettőjük között területegységekre, (folytatás a 9.oldalon) Leltárba vett szőlőterületek Az öntözőrendszerek nyilvántartása Az Öntözőrendszer nyilvántartási adatainak integrációja a központi LPIS-IACS nyilvántartásba a produkciós blokk kódja, illetve annak részkódja által lesz biztosítva. A produkciós blokk kódjának bevezetése az Öntözőrendszer nyilvántartásába jelenleg az ezen folyó munkálatok súlypontját képezi. Ez az információ az Öntözőrendszer nyilvántartása - a termőtalajblokkok identifikációs rendszere számára grafikus információval van kiegészítve abban az esetben, ha az öntözési építkezés hatásterülete nem fedi teljes egészében a produkciós blokk területét, vagy annak részét. Az Öntözési rendszer nyilvántartási információinak integrációja a Termőtalajok nyilvántartásába lehetővé teszi a Termőtalajok nyilvántartási rendszere kezelőjének, hogy meghatározza azokat produkciós blokkokat, illetve azok részeit, amelyek szükség esetén öntözhetők a meglévő műszaki berendezések által. Egyúttal a Termőtalajok nyilvántartási rendszerének kezelője számára rendelkezésre állnak az öntözési rendszerekről és azok kihasználási módjáról szóló alapvető információk az adott térségben. RNDr. Marián Jenčo, SVP OZ Hydromeliorizácie á.v. Másfél év telt el a szőlőültetvények nyilvántartásba vételének megkezdésétől, amelyet a szőlőtermelésről szóló törvény és az Európai Unió érvényes rendeletéi értelmében végzünk. A pozsonyi Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSÚP) az SZK Földművelésügyi Minisztériuma megbízásából 2002 januárjában kezdte el az összes termőképes és elhagyott szőlőültetvény nyilvántartásba vételét Szlovákiában. A nyilvántartásba vétel része volt a bejelentett szőlőparcellák földméréstani bemérése is. Beméréseket a pozsonyi Geo-kod Kft. végezte, geostacionáris rendszerrel a szőlők bejelentett termőterületét közvetlenül a terepen, a szőlőtermesztő települések kataszterében ellenőrizték. A nyilvántartásba vétel célja a szlovákiai szőlőtermelés aktuális helyzetének felmérése volt, amellyel felmértük a termőképes szőlőterületek csökkenésének mértékét és meghatároztuk az elhagyott, nem művelt szőlőültetvények területének növekedését. A szőlőtermelők körében felmért igények alapján a földművelésügyi minisztérium ez év májusában módszertani útmutatót adott ki az ÚKSUP számára, amelyben bővítette a nyilvántartásba vétel tárgyát az 1996 óta felszámolt szőlőültetvényekkel. Itt azokról a szőlőtermelő területekről van szó, amelyeket 1996 után számoltak fel, és a mai napig nem voltak felújítva. A szőlőtermelő települések polgár- mesterei és az ottani szőlőbizalmik közreműködésével több mint 20 000 nyilvántartásba vételi igény gyűjtöttünk össze. 2003. június 30- ig az ÚKSUP több mint 18 ezer szőlőültetvényt vett nyilvántartásba, amelyek területe összesen 20 893 hektár. Ebből 15 294 hektárt aktívan művelnek, a nem művelt ültetvények 3 911 hektárt tesznek ki. A nyilvántartásba vétel során a legtöbb problémát a szőlőültetvények használóinak a regisztráció iránti érdektelensége okozta. Ezt elsősorban a kisebb termőterületeket használó természetes személyeknél éreztük. Az érdektelenség gyakran azzal a félelemmel függött össze, nehogy a nyilvántartásba vétel után a használóra újabb adókat vessenek ki. A jogi személyek, amelyek már 2002 előtt nyilvántartásba vétették a szőlőjüket viszont abban a tévhitben éltek, hogy az ő szőlőjüket ez a nyilvántartásba vétel már nem érinti. Természetesen ez nem így van, mivel a nyilvántartásba vétel az összes, már a 2002 előtt bejelentett szőlőterületekre is vonatkozik. Az erre vonatkozó kérvényben fel kellett tüntetni a felhasználó pontos címét, a térségről szóló egyéb adatokat, a szőlőültetvény fajtaösszetételét, s főleg azt, hogy szőlővel beültetett művelt területről, vagy szőlővel beültetett nem művelt területről, tehát elhagyott szőlőültetvényről van szó. A felhasználók egyértelmű azonosítása érdekében a jogi személyeknél a cégjegyzéki számot (IČO) a természetes személyeknél a személyi számot kellett feltüntetni. Azon felhasználók számára, akik ezeket a felcserélhetetlen nyilvántartási jegyeket nem tüntették fel, nem lesz lehetőség az EU és az SZK Földművelésügyi Minisztériuma által folyósított termőföldre szánt támogatások kifizetésére az Integrált Adminisztratív Ellenőrzési Rendszer egyszerűsített kifizetése keretében. Ing. Nemeček František, az ÚKSUP szőlészeti és borászati osztálya A pozsonyi Meliorizációs és Környezetmérnöki Kutatóintézetben 1999- ben a beindította a Fő meliorizációs berendezések információs rendszerének (IS HMZ) működését. Ez a rendszer geográfiai típusú, és annak érdekében lett kialakítva, hogy helyzeti információkat nyújtson az ország területén lévő vízelvezető és öntözési építményekről. A meliorizációs építkezések föld alatti részét nagyon nehéz a terepen felismerni. Ezért az adatokat a meliorizációs építkezésekről, illetve ezek hatásterületéről az információs rendszerbe az építések tervezeteiből vették át. A kutatóintézet átalakítása után a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat á.v. a Hydromeliorizácie részüzemévé vált, a földművelésügyi minisztérium továbbra is a Hydromeliorizácie vállalatot bízta meg az IS HMZ működtetésével. Az öntözőberendezések nyilvántartása az LACS-rendszer speciális részeként az IS HMZ adataiból indul ki. Az öntözési építkezéseket a terület- egységek, földblokkok ellenőrzése során mérik fel. Az Öntözőrendszer nyilvántartása ezáltal összehasonlíthatja és ezt követően pontosíthatja az öntözőberendezésekről szóló információkat, amelyek az IS HMZ adatbázisából származnak. Ezek az információk az Öntözőrendszer nyilvántartásának kibővítése szempontjából is nagyon fontosak, főleg az 1989 után kiépített öntözőrendszerekről, amelyeket a termőföldön gazdálkodók finanszíroztak, s ezeket az IS HMZ nem tartalmazza. Az Öntözőrendszer nyilvántartása az öntözési építkezések helyzetéről, illetve ezek hatásterületéről szóló információk mellett tájékoztatnak az öntözési építkezés kódjáról, fajtájáról és kihasználásáról, valamint az öntözés műszaki formájáról. Az öntözési építkezés kódjával való összekapcsolás után az Öntözőrendszer nyilvántartása további részletes információkat lesz képes nyújtani, amelyeket a meliorizációs építkezések különböző belső információs rendszerei tartalmaznak.
