Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-18 / 164. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 18. Közélet 5 Az adófizetők személyi jövedelemadójuk egy százalékos felajánlásával közvetlenül támogathatják a szervezeteket Civil program Magyarországon Lakrovits Elvirával, a buda­pesti Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályá­nak munkatársával beszél­gettünk a magyar kormány és a civil szervezetek kapcso­latáról. HOGYA GYÖRGY Nemrég hirdették meg a magyar kormány új civil stratégiáját. Me­lyek az alapelvei? A kormányzat azokat az elveket és irányokat fogalmazta meg, amelye­ket a civilszervezetekkel kapcsolat­ban fontosnak tart követni. Ez egy célrendszer meghatározása, ezt kell aprópénzre váltani. A stratégiának fontos elemei a pénzügyi támogatá­sok rendezése és a jogszabályi kör­nyezet megteremtése. A támogatá­sokkal összefüggésben a stratégia első és legfontosabb eleme a Nem­zeti Civil Alapprogramról szóló tör­vény elfogadása a magyar ország- gyűlésben, amire június 23-án ke­» Közvetlenül a civil alapprogramból nem juthatnak támogatáshoz határon túli magyar .. civil szervezetek. \\ rült sor. A civil szervezetek számára ez a törvény azt jelenti, hogy a kö­vetkező évtől a civil alapprogramon keresztül annyi támogatást kapnak, amekkora összeget az adófizetők a személyi jövedelemadójuk egy szá­A civil szervezetek számos kezdeményezése bekerült a törvénybe (A szerző felvétele) zalékos felajánlásával közvedenül eljuttatnak nekik. A felajánlott ösz- szeg tehát gyakorlatilag megkétsze­reződik. Ez a támogatás egy elsősor­ban civil döntéshozókból álló csapa­ton keresztül osztódik el a szerveze­tek között, a támogatás kedvezmé- nyezettei a belföldi, tehát anyaor­szági civil szervezetek lehetnek, de kiemelt céljai között szerepel az alapprogramnak a határon túli ma­gyarsággal való kapcsolattartás erő­sítése, és az ehhez kötődő progra­mok támogatása. Tehát közvetlenül a civil alapprogramból nem juthat­nak támogatáshoz határon túli ma­gyar civil szervezetek, viszont sze­retnénk az alapprogramon keresztül ösztönözni és segíteni a kapcsolat- tartást az anyaországi és határon tú­li szervezetek között. A Civil Kapcsolatok Főosztálya milyen módon tartja a kapcsola­tot a szervezetekkel, az érintettek hogyan kapcsolódhattak be a stratégia kidolgozásába? A stratégia kidolgozása és a törvény több hónapos munka eredménye. A miniszterelnök úr a parlamentben több száz civil szervezet képviselőjé­nek jelenlétében 2002. szeptember 26-án jelentette be, hogy a stratégia előkészületei megkezdődtek, illetve, hogy rövidesen nemzeti civil alap­program segíti a szervezetek műkö­dését. A miniszterelnöki bejelentés mellett egy felhívás is elhangzott, hogy ezekről az anyagokról minél többen nyilvánítsanak véleményt, s ezt számtalan rendezvény keretében meg is tehették az érintettek. Ezenkí­vül interneten hozzáférhetőek voltak \\ Az európai integráció ' során is számítunk a civil szervezetek köz­reműködésével. « az anyagok. A nyitott jogalkotási programnak megfelelően a civil szer­vezetek munkacsoportokat is alakí­tottak, és számos passzusa volt a ter­vezetnek, amelyek ezek kezdemé­nyezésére kerültek be a törvénybe. A stratégia mennyire vette figye­lembe a jövőre esedékes uniós csatlakozást? Az Európai Unióhoz való csatlako­zásban nagyon komoly szerepük van a civil szervezeteknek, hiszen fel kell készíteni a magánszemélyeket és szervezeteket egy egészen más normarendszerre. Nagyon-nagyon számítunk a civil szervezetek közre­működésére, és a Nemzeti Civü Alapprogram ezt támogatni kívánja, miképpen a civil szféra minden olyan kezdeményezését, amely az európai integrációt bármilyen mó­don elősegíti. A szervezők több helyen is attól tartanak, hogy kellő pompa nélkül, a templom egereként fogadják majd II. János Pált Szeptemberi pápalátogatás, több tételben ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Szigorú biztonsági intéz­kedésekre lehet számítani a pápa szeptemberi látogatásakor, de talán nem lesz akkora pompa, mint ami­lyet a szervezők szerettek volna. Nincs rá pénz - legalábbis a kor­mány kasszájából. Az egyes minisz­tériumok, városok és az érintett szervezetek összesen több mint 270 milliót kértek a kabinettől, ám a pénzügyminiszter és a szlovák dip­lomácia főnöke ezt 170 millióra fa­ragta le. A szerdai kormányülésen a miniszterek ezt is sokallták, és csak 68 milliót hagytak jóvá. Az összeg nagy részét a belügy kapja, hiszen megfelelő védelmet kell biztosítani Őszentségének. Ezenkívül főleg a vendéglátó városok, Rozsnyó, Nagy­szombat, Besztercebánya és Po­zsony kapnak pénzt. A többieknek is csurranhat-cseppenhet valami - hogy kinek mennyi, azt rövidesen az Eduard Kukán külügyminiszter által vezetett bizottság fogja eldönteni. Rudolf Schuster már tegnap lobbi­zott a miniszterelnöknél ez ügyben: államfőnk attól tartott, nem lesz elég pénz a pápa méltó fogadására, mire a kormányfő megnyugtatta: lesz, csak kevesebb. Az elnöki iroda például 640 ezret kért a túlórák kifi­zetésére, a Szentatya kíséretének el­szállásolására, sajtóközpont felállí­tására, valamint arra, hogy a repülő­téren Schuster méltóságának meg­felelő ceremóniával fogadhassa a pápát: legyenek virágok, biztosítsa­nak emelvényt és hangosítást. A leg­több pénzt - több mint 87 milliót - Pozsony kérte, ennyit Kukán és Mik­lós nem is mert javasolni, és első fo­kon az összeget 31 millióra csökken­tették. így viszont veszélybe kerül­het annak a templomnak a befejezé­se, ahol a pápa a fővárosi szentmisét tartaná - vagy szerényebb lesz a templom díszítése, esetleg más for­rás után néz a város, vagy hatéko­nyan lobbiznak majd Kukannál, és a 68 millióból a lehető legtöbbet pró­bálják megszerezni. A Vöröskereszt is „vérszemet” kapott: munkatársai utaztatására, étkeztetésére, elszállá­solására több mint kétmilliót kért az államtól. A Szlovák Televízió számí­tásai szerint 4,5 millióba kerülne a szentmisék és a pápalátogatással összefüggő események közvetítése; egyelőre nem tudni, lesz-e rá keret. Ivan Miklós pénzügyminiszter sze­rint a tűzvédelmi és egyéb biztonsá­gi intézkedésekre biztosan lesz pénz: a belügy eredetileg 34 millióra becsülte a költségeket, ebből körül­belül 11 milliót a közjogi méltósá­gok védelméért felelős hivatalnak akarta adni - műszerekre, fizetésre, kezeslábasokra és védősisakokra. Miklós szerint ez utóbbira 7,8 millió is elég lehet, de elképzelhető, hogy ennyi sem jut. Az egyházak is meg­fogalmazták igényüket: a négy vá­ros püspöksége összesen 60 milliót számlázott ki, amiben olyan tételek vannak, mint az oltárok rendbeho­zatala, énekkar biztosítása, az ének­karnak színpad, a szervezőknek szállás és étel, gyóntatószékek, a templomok feldíszítése, szendvicsek a látogatóknak. A pozsonyi-nagy­szombati püspökség például ven­déglátásra 800 ezret, a besztercebá­nyai pedig kegytárgyakra 3,6 milliót kért - a pénzügyminiszter mindkét tételt azonnal kihúzta. Mikloš nem hagyta jóvá, hogy az egyházi szerve­zők utazási költségeit és ellátását az Mennyit kért Rozsnyó városa A város kérése A miniszterek javaslata parkolók, utak rendbetétele 1 450 000 1 000 000 az utak megerősítése a papamobil miatt 2 500 000 2 500 000 víz, WC, szemétkosarak, elsősegély-sátrak 4 250 000 3 450 000 propagáció - zászlók 1 650 000 1 000 000 hangosítás 1 200 000 állófogadás és étkeztetés 1 000 000 40 000 takarítás, az ideiglenes építmények lebontása 500 000 500 000 helyi útjavítás 18 781 132 18 781 000 összesen 30 131 132 28 471 000 állam állja, főleg hogy ez csak a besz­tercebányaiak esetében egymillióra rúgna. Besztercebányán egyébként csak a pápalátogatás megtervezése 92 ezerbe kerül: a püspökség ennyit kért a kormánytól „a tervező számá­ra”. Az énekkarok és a virágkereske­dők is örülhetnek: az egyház az ő munkájukat is legalább 300-300 ezer koronával jutalmazná, de elő­fordulhat, hogy mivel az államtól nem kapnak sok pénzt, olcsóbb énekkar és díszítés után néznek, vagy szponzorokat keresnek. „Borzasztóan kevés a szerdán jóvá­hagyott 68 mülió” - nyilatkozta la­punknak Kardos Ferenc rozsnyói polgármester, aki ma tárgyal a Kukán vezette bizottsággal arról, e 68 millióból Rozsnyó mennyit kap. „Egyelőre nem tudom, mihez tart­suk magunkat, mit engedhetünk meg” - szögezte le Kardos, aki teg­nap nem akart arról találgatni, mit húznának ki az általuk előterjesz­tett költségvetési tervből, illetve honnan próbálnak esetleg pénzt szerezni, (sza, ká) A pápalátogatás tervezett költségei Kérelmező Kért összeg A kormányban javasolt összeg Jóváhagyva államfői iroda 640 000 580 000 ? külügyminisztérium 117 400 100 000 ? közlekedésügyi minisztérium 26 218 406 26 218 406 ? egészségügyi minisztérium 3 228 180 1 413 734 ? Vöröskereszt 2 048 600 1 000 000 ? kulturális minisztérium 60 099 000 37 992 000 ? belügyminisztérium 34 005 000 28 850 000 ? Szlovák Televízió 4 500 000 ? Nagyszombat 2 115 000 650 000 ? Rozsnyó 30 131 132 28 471 000 ? Besztercebánya 29 036 758 14 939 758 ? Pozsony 87 480 000 31 030 000 ? összesen 279 619 470 170 244 140 68 000 000 (Forrás: www.government.gov.sk ) Mennyit kért a rozsnyói püspökség Kért összeg javasolt, még jóvá nem hagyott összeg a püspökség felújítása 5 532 000 5 000 000 oltár 4 380 000 4 380 000 hangosítás 1 200 000­zene- és énekkar 500 000 300 000 bérleti díj 450 000 450 000 díszítés 520 000 gyóntatószékek 10 000­villamos energia 1 800 000 1 800 000 ideiglenes építmények 500 000 500 000 az asszisztensek sátrai 50 000 50 000 korlátok 200 000 200 000 a szervezők étkeztetése és szállása 250 000 a vendégek étkeztetése és szállása 110 000 liturgikus szövegek 500 000 telefonvonalak az újságíróknak 340 000 emelő szerkezet bérleti díja 160 000 160 000 állófogadás 80 000 összesen 16 222 000 13 000 000 RÖVIDEN Erősödtek a kereszténydemokraták Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Smer 23,1 százalékkal nyerne, derült ki a Statisztikai Hivatal legújabb közvéle­mény-kutatásából. A második helyen a HZDS áll 17 százalékkal, őt az SDKU követi 11,9 százalékkal. A következő a KDH 11,7, majd az MKP 10,5 százalékkal. Az ANO 9,5, a KSS 6,2 százalékot szerezne. Az újra­egyesült SNS 4,7 százalékkal nem kerülne be a parlamentbe. A meg­kérdezettek 26,9 százaléka nem tudott pártot választani. (TASR) Nincs még elnöke a biztosítónak Pozsony. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak tegnap nem si­került a Szociális Biztosító elnökét megválasztaniuk, mivel a kor­mány képviselői nem vettek részt a szavazáson, s a két szervezetnek is hiányzott egy-egy delegáltja. Az előbbiek Michal Némecet, míg a kormány František Halmešt látná szívesen a Szociális Biztosító élén. Az előző elnök, Miroslav Knittl leváltását a kormány kezdeményez­te, mivel az a felügyelő bizottság beleegyezése nélkül írt alá egy 167 millió koronás megrendelést. (SITA) Mongol támogatást a BT-tagsághoz Pozsony. Berényi József külügyi államtitkár ulánbátori kollégájától Mongólia támogatását kérte Szlovákia 2006-2007-es ENSZ BT-tag- ságához. Radnaabazaryn Altangerelel Vladimil Podstránsky, a pénzügyminisztérium államtitkára is találkozott, ők arról tárgyal­tak, mi módon csökkenthetné Mongólia Szlovákiával szemben még a szovjet időkben felhalmozott tartozását. (TASR) Ne beszéljen bele a kormányfő Pozsony. A legfőbb katonai ügyész helyettese szerint Mikuláš Dzu- rinda kormányfőnek nem kellene úgy kritizálnia az ügyészséget a le­hallgatási botránnyal kapcsolatban, hogy nem olvasta a nyomozati anyagot. Mikuláš Gardecký elmondta, az ügyet kivizsgáló csoportot egyelőre hivatalosan nem szüntették meg, így ha bármilyen új infor­máció bukkan fel az ügyben, tovább folytathatják a nyomozást. (SITA) Öngyilkos lett a városi rendőrparancsnok Gúta. Felakaszotta magát tegnap délután a gútai városi rendőrök parancsnoka, a 45 éves M. L. korábban az állami rendőrségnél szol­gált. Holttestét felesége találta meg házuk pincéjében. Az elhunyt­nak két felnőtt lánya van, búcsúlevelet nem hagyott. Az egyik városi képviselő szerint a rendőrparancsnok megbízhatóan végezte mun­káját, családi, munkahelyi problémái nem voltak. (TASR) Olajszennyezés a Dunán Pozsony. Egy tartályhajóról körülbelül háromszáz liter olaj került a Dunába szerdán este a fővárosi kikötőben. A hajó meghibásodás miatt vesztegelt Pozsonyban. Az olaj terjedését több mint hatvan kikötői munkás és tűzoltó igyekezett megakadályozni, úgy, hogy zsilipszerű falakat eresztettek le, lezárva azt a részt is, ahol a medence a Kis-Du­nával határos. Ľuboš Smolec, a hajózási vállalat folyamközlekedési igazgatója szerint a Kis-Dunába nem került szemmel látható szennye­ződés. Bősről az esti órákban megérkezett a PD Hrušov speciális uszály, hogy annak segítségével távolítsák el a szennyeződést. (TASR) Már betakarították a vetésterület csaknem 60 százalékát Gyenge a repcetermés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Javában tart az aratás, a mezőgazdasági termelők a gabona­félék termesztési területének 32 százalékán már betakarították a termést - derül ki a földművelés- ügyi minisztérium legfrissebb ki­mutatásából. Az adatok szerint a kalászosok hektáronkénti átlagho­zama 3,49 tonna körül van. Búzá­ból a termelők eddig 450 ezer ton­nát takarítottak be 3,66 tonnás át­laghozammal. A múlt évhez viszo­nyítva gyorsabban halad a borsó betakarítása, viszont a hozamok a szárazság miatt 1,23 tonnával a múlt évi szint alatt vannak, mind­össze 1,76 tonnát tesznek ki. Siral­mas a repcetermés is: a termelők eddig a vetésterület csaknem 60 százalékát takarították be. Az át­laghozam mindössze 1,06 tonna, tehát 1,15 tonnával kevesebb, mint tavaly. Ugyanakkor a repce ter­mesztése csak 2,5 tonnás átlagho­zam felett fizetődik ki, repcéből va­lószínűleg importra szorulunk. A magyar olajtársaság veszi meg a horvát INA céget Birodalmat épít a MÓL ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb/Budapest. A horvát kor­mány tegnapi döntése értelmében a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MÓL) társaság veheti meg az INA horvát állami olajcég részvényeinek 25 szá­zalékát. A tranzakció 505 millió dol­lárba kerül. A MÓL számára a hor­vát terep ugródeszka a balkáni tér­ség, és egy erős, a Balti-tenger és az Adriai-tenger által határolt közép­európai vállalatbirodalom kiépítése felé. A MÓL az INA és a pozsonyi Slovnaft finomító révén Közép-Eu- rópa olajpiacán vezető szerephez jut. A magyar cég gyakorlatilag irá­nyító szerephez jut az INA-ban, mi­vel vétójogot szerez. Másrészt meg kell tartania az INA 16 ezer dolgozó­ját a következő három évben és mintegy 400 millió dollárt kell beru­háznia, hogy uniós szintre hozza fel az INA két elavult finomítóját. A MÓL az osztrák OMV-t előzte meg a versenyben. Az OMV eredetüeg 420 millió dollárt ajánlott, majd a MÓL ajánlatának ismeretében módosított árajánlatán. A horvát illetékesek azonban ezt túl későn érkezett, „két­ségbeesett kísérletnek” minősítették és elvetették. A szerződést ünnepélyes keretek kö­zött Ivica Rácán horvát és Med- gyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében tegnap délután írták alá. Ugyanakkor a négy legerősebb ellenzéki párt vezetője ultimátum- szerű felszólítást tett Rácán kor­mányfőnek, hangsúlyozva, hogy őt vonják majd felelősségre, ha az üzlet Horvátország számára előnytelen­nek bizonyul. A hírek szerint a hor­vát parlament ma rendkívüli ülésén foglalkozik az INA magánosításával. Az ügylet révén a pozsonyi Slov- naftot is birtokló MÓL bővítheti nyersolaj- és feldolgozott termékek importját, valamint hozzájut az ad­riai kikötők által jelentett export­helyszínekhez. A magyar olajcég emellett ugródeszkát szerez az el­adáshoz a balkáni térség további országai felé - pályázik például a szerb Beopetrol megszerzésére amelyek ugyan fejletlenek, de gyors növekedési potenciállal ren­delkeznek. (I, MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom