Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-17 / 163. szám, csütörtök
22 Építünk ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 17. Amennyiben a hűtést és a fűtést egyazon rendszerrel szeretnénk megoldani, akkor erre manapság a folyadékhűtős rendszerek kínálják a legjobb megoldást Egyre kedveltebb a klímaberendezés Érdemes a szerelést tapasztalt cégre bízni (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ akóépületeink komfortjához ma már hozzátartozik a kellemes hőmérséklet a tikkasztó nyári időszakban is. A nyugati országokhoz hasonlóan így hazánkban is egyre többen igénylik s tudják megfizetni a klímaberendezést. Ahhoz azonban, hogy a berendezés problémamentesen működjön, s ellássa funkcióját mindenképpen érdemes a szakember tanácsára hagyatkozni, s a szerelést is hűtőrendszerekben jártas cégre bízni. A légtér hűtésének elve alapvetően megegyezik a hűtőgépek működési elvével. A villanymotor által hajtott kompresszor összesűríti a hűtőközeget a kondenzátorba, ekkor ez folyékony halmazállapotba kerül. Ezt követően egy kapilláris csövön keresztül a hűtőközeg az elpárologtatóba jut, ahol a megnövekedett térfogat hatására a nyomás lecsökken s a folyékony halmazállapotú közeg felforr, gáz halmazállapotba jutva a környezettől hőt von el. Majd a kompresszor ismét folyékonnyá sűríti, így a körfolyamat bezárul. Az egyszerűbb rendszerek csak a légállapot egy paraméterét a hőmérsékletet tudják befolyásolni, igaz a hűtőfelületen lecsapódó pára által a levegőt szárítják, míg a bonyolultabb összetettebb rendszerek a hőmérséklet mellett a levegő relatív páratartalmát és a levegő tisztaságát is szabályozzák. Milyen klímát válasszunk A mobilklímák kisebb helyiségek időszakos hűtését végzik az aktuálisan hűteni kívánt helyiségbe helyezve. Elsősorban hálószobák hűtésére ajánlott, a hálószobák levegőjének lehűtése után éjszakára kikapcsolása javasolt a zaj miatt. Mindig meg kell oldani a meleg levegő kivezetését, erre egy flexibilis cső szolgál, melyet általában az ablakon át vezetnek ki. Az ablakklímák az ablakra felszerelt szerkezetek, amelyeknek egy része a belső térbe míg másik része az ablakon kívülre esik. A fokozott zajszint miatt elsősorban műhelyek esetében javasolható a használatuk. A tömegesen elhelyezett ablakklímák nagymértékben rontják a város összképét. Osztott rendszerű (split) klímák esetében elválik térben egymástól az elpárologtató (hűtő, a ventilátor, a légszűrő) és a kültéri egység (kompresszor, kondenzátor). A két egységet egymással a hűtőközeget szállító vezetékek és elektromos vezérlő kábelek kötik össze. Meglévő épületek kiválasztott helyiségeinek (hiszen nem minden helyiségben szükségszerű a hűtés pl. fürdő, WC) légkondicionálására vitathatatlanul a splitklíma a legalkalmasabb. A zajszint, a megjelenés, a szerelhetőség, a kezelhetőség és a költségek azok a szempontok melyek figyelembevételével kell az igényeket kielégíteni. A helyiségek hűtési igényének helyes meghatározása - az alulméretezés rendszerint teljes sikertelenséghez vezet - alapkövetelmény, de még nem jelent teljes sikert. A beltéri egység fajtájának - oldalfali, mennyezet, álmennyezeti, parapetes - kiválasztása ugyanis a rendelkezésre álló villamos energia, a helyiségek méretei, és a belsőépítészeti tulajdonságok határozzák meg. Fontos ügyelni arra, hogy a hűtött levegő milyen szögben s milyen magasságban kerül befújásra, hiszen egyes esetekben elviselhetetlen lehet a hideg áramló levegő. Az osztott rendszerű klímakészülékeket az egy kültéri egységre csatlakoztatható beltéri egységek száma valamint a beltéri egységek fajtája alapján csoportosíthatjuk. Amennyiben egy beltéri egység csatiakozik a kültéri egységhez mono, amennyiben töhb, úgy multisplit rendszerről beszélünk. A kialakítást, elhelyezést alapul véve többféle készüléket különböztethetünk meg. A parapet klíma a padlóra vagy mellvéd magasságban a falra szerelendő. Nem igényel belsőépítészeti burkolatot mivel esztétikus műanyag vagy fémburkolattal készül. A levegőt felfelé fújja ki, és a homlokzaton vagy alul szívja be. Egy külön idomdarab szükséges a friss levegő vezetéséhez, mely leA mobilklímák kisebb helyiségek időszakos hűtését végzik. mezből készül. A készülék a rajta elhelyezett kezelőkkel illetve a vele vezetékkel összekötött vagy infra sugárral működő távvezérlővel szabályozható. A fali klíma 1,5-2,5 méter magasságban a falra kerül felszerelésre. Burkolattal készülnek s a levegőt lefelé fújják ki. A mennyezeti klímák közvetlenül a mennyezet alá, arra felerősítve kerül felszerelésre. Burkolattal készülnek, a levegőt előre illetve lefelé fújják ki, ez kézi vagy automata állítású lamellákkal irányítható. Mivel a készülék kézzel nem elérhető vezérlése vezetékes illetve infra távirányítóval lehetséges. A kazettás klíma az álmennyezet terében kerül elhelyezésre, mérete pontosan megfelel a szabványos álmennyezet kazetta méretének. Körülbelül 20 milliméter a mélysége az álmennyezet síkjától. Működtetésük távirányítóval történik. A mennyezeti légkezelő az álmeny- nyezeti légtérben kerül elhelyezésre, az álmennyezet síkjába kerül az elszívó és a befúvó idom. Maga a szerkezet nem látható így burkolat nélkül készül. Távirányítóval működtethető. A mobil klímának két fajtája ismert. Az egyiknél a hűtőkompresz- szort és a kondenzátort is beépítik, ezt kompakt készüléknek hívják. A kondenzátortól felmelegedett levegőt rugalmas tömlőn keresztül vezetjük a külső térbe. A készülék helye szabadon választható, amikor a kondenzátor egységet a belső hordozható készüléket hajlékony hűtőközeg-vezetékkel van össze kötve. A csővezeték gyorscsatlakozóval kapcsolható a készülékhez. Távkapcsolóval vagy a rajtuk lévő kapcsolókkal működtethetők. A multisplit rendszerek egy különleges fajtája a VRV rendszerű készülék, amelynél a legtöbbször két kompresszort tartalmazó kültéri egységre 8-10 beltéri egység csatlakoztatható. Az elektronikus adagolószeleppel felszerelt beltéri egységek egymástól függetlenül különböző hőmérsékleten üzemelhetnek eltérő hőmérsékletű helyiségekben. A leggyakrabban az oldalfalra szerelhető beltéri egységet alkalmazzák. A padlóra állítható valamint a mennyezeti beltéri egységet főként a nagyobb hűtőteljesítményt igénylő, technológiai célú klimatizálás esetében használják. Az álmennyezetbe szerelhető beltéri egységű kiviteleknél több irányba kifúvó panelt alkalmaznak, mely lehetővé teszi az egyenletesebb légelosztást és hőmérséklet-rétegződést. Ezen típusok általában a frisslevegőt szállító légcsatornaággal is összekapcsolhatók. Az osztott rendszerű klímakészülékek általában kétpontos szabályozásúak (be ill. kikapcsolt állapot). A korszerűbb rendszereknél egy a villanymotor fordulatszámát fokozatmentesen változtató elektronikával a hűtőteljesítmény változtatható. Az infrás távirányítóval a felhasználó beállíthatja a ventilátor fordulatszámát, a befúvás irányát, valamint lehetőség van a 24 órás programozásra is. Vannak olyan osztott rendszerű berendezések is, melyek alkalmasak a hűtőfolyamat megfordításával fűtésre is (ún. hőszivattyús rendszer). Ekkor egy olyan fordított hűtőfolyamat megy végbe, melynél a kondenzátor és az elpárologtató szerepe felcserélődik s így képes a belső tér fűtésére. Ez a fűtés általában csak az átmeneti időszakokban alkalmazható hiszen a külső hőmérséklet csökkenésével a futóteljesítmény csökken. Hűtés és fűtés egyben Amennyiben a hűtést és a fűtést egyazon rendszerrel szeretnénk megoldani, akkor erre a folyadékhűtős rendszerek kínálnak megoldást. Ezen rendszereknél a hagyományos radiátor szerepét egy ventillátorral egybeépített hőcserélő veszi át. Angol elnevezése, fan coil ventillátor, hőcserélőt jelent. A helység levegőjét a ventillátorral áramoltatjuk a hőcserélőn keresztül, melynek felülete a csövekre erősített bordákkal a hagyományos radiátor felület többszöröse. A nagy hőcserélő felületnek és a ventillátornak köszönhetően a berendezés hűtésre is alkalmas amennyiben hideg vizet keringetünk rajta keresztül. A hagyományos radiátorok nem alkalmasak hűtésre, hiszen nem elegendő a hőcserélő felületük. A felületi hőközlés függ a hőátadási tényezőtől, a felület nagyságától valamint a hőmérséklet-különbségtől. Míg fűtésnél akár 90 fokos víz is keringethető a rendszeren, ekkor a hőkülönbség kb.70 fok, addig a hűtés esetében 5 fokos víz esetében is a hőkülönbség kb. 20 fok. így érthető , hogy miért szükséges jóval nagyobb felület a hűtéshez. (ép) Folyamatos vízkezelés nélkül rövid idő alatt baktériumokkal és algákkal fertőzött pocsolyánk lehet otthon Tiszta vizet a kerti medencénkbe Egész évben változatos látnivalót nyújt kertünkben Építsünk sziklakertet! ÚJ SZÓ-TIPP ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ahhoz, hogy medencénket sokáig és kifogástalan állapotban élvezhessük megfelelő tisztításra és karbantartásra van szükség. Az éves nagytakarításkor vízkőoldóval, a kórokozókat elpusztító, az algásodást gátló lemosással - és természetesen folyamatos vízkezeléssel - egy évig kifogástalan marad az ivóvíz-hálózatból betöltött víztömeg. Az uszoda sok törődést, gondozást igénylő, kényes jószág. Tisztántartásával, műszaki felügyeletével, karbantartásával, ha futja idejéből, türelméből, foglalkozhat a tulajdonos is, ha nem, megbízhatja az építő cég szakembergárdáját a teendőkkel. A vízminőségért azonban sokat kell tennünk! Folyamatos felügyelet, vízkezelés nélkül medencénk tartalma rövid idő alatt baktériumokkal, algákkal fertőzött pocsolyává válhat. A nap mint nap változó hatásoknak kitett uszodák vize ugyanis él. Használat közben óhatatlanul különböző szervetlen és szerves anyagok kerülnek bele, melyek ideális közeget biztosítanak a mikroszervezetek szaporodásához. Ehhez még hozzájön az, hogy a víz keménységéért felelős oldott kalcium- és magnéziumsók kristályok alakjában kicsapódnak a medence falára (magyarul vízköves lesz), a szabályozatlanul hagyott víztömeg pH-értéke (lúgossága, savassága) pedig szintén eltér az ideálistól. A víz kezelése természetes, fizikai (szűrőrendszeren való átforgatás) és kémiai módszerekkel, vegyszerek hozzáadásával történik. A természetes és a vegyszeres kezelés lépései kölcsönösen kiegészítik egymást. Az optimális áramlású medencékben a víz durvább szeny- nyeződéseinek javát a szűrők eltávolítják. A teljes vízmennyiséget naponta 2-3 alkalommal át kell forgatni a szűrőkön. Legelterjedtebbek a homokszűrők, ezeket - és az egyéb típusúakat is - hetente vissza kell mosatni. A művelet során a csatornába kiengedett vizet frissel kell pótolni. A szűrő által el nem távolított idegen anyagokat merítőhálóval kézzel, vagy automata szívókészülékkel kell eltávolítani. A víz forgatása és szűrése azonban nem elegendő a tiszta, csíramentes állapothoz. A mikroorganizmusokat csak erős fertőtlenítőszerekkel lehet kiirtani. Az algák szaporodása algátianítószerek szakaszos adagolásával akadályozható meg. A vízben lebegő, opálosságot okozó anyagok pelyhesítés- sel csapathatok ki, a szűrök ugyanis csak meghatározott méretig képesek visszatartani a lebegő részecskéket. A méreten aluli szeny- nyeződések a szűrők előtt adagolt pelyhesítőszerekkel foghatók meg. A pelyhesítő vegyszerből oldódása során keletkező pelyhek a legkisebb szennyező részecskéket beburkolják, a nagyobbakat a felszínükön kötik meg. A szennyeződésekkel telítődött pelyhek mérete közben akkorára növekszik, hogy a homokszűrön fennakadnak és visszaöblítéskor kimosódnak. Az eredmény: a szűrt víz átlátszóan ragyogó lesz. A jó hatásfokú pely- hesítés emellett javítja a fertőtlenítőszer hatékonyságát. Fontos a víz pH-értékének beállítása is. Az ideális érték 7-7,4. Ettől lefelé a savas kémhatás a fém alkatrészek korróziójához vezet, roncsolja a csempék fugaanyagát, rontja a pelyhesí- tés hatásfokát. A magasabb pH-ér- ték lúgosságot jelent, ami ingerli a bőrt, a szemet, csökkenti a fertőtlenítés hatásfokát, gátolja a pelyhe- sedést, hozzásegít a mészkő kicsapódásához. Számos fertőtlenítő van forgalomban. Legismertebbek a klórtartalmú gyártmányok. Korszerűbb, kevésbé kellemetlen az aktív oxigénes módszer. A hidro- gén-peroxid tartalmú készítményeknek nincs klórszaguk, nem bántják a bőrt, a szemet, az így kezelt víz a természetes vizek érzetét kelti, fürdés után a bőr nem szárad ki, a haj nem töredezik. Nem károsodnak a fémrészek, nem foltosodnak a műanyagok. Használatosak brómvegyületek is, a klórhoz hasonlóan oxidációval semmisítik meg a szerves eredetű szennyeződéseket, ugyanakkor a klórral szemben a következő előnyeik vannak: nincs kellemetlen klórszag, kímélik a bőrt, semleges pH-értékűek, és minden vízkeménységnél bevethetők. Magas pH-érték mellett is hatékonyak. Elsősorban pezsgőfürdőkben hasznosak, ahol a klórszag zavaró. A vízkezelő vegyszereket adagolhatjuk kézzel vagy automata berendezéssel. A mérő-, szabályozórendszerekkel pontos adagolás érhető el takarékos anyagfelhasználással. És végezetül néhány, az üzemeltetéssel, takarítással kapcsolatos jó tanács. Amikor az üres medencét a piszoktól és a mészkőlerakódástól már megtisztítottuk, vizsgáljuk meg a szűrőt, és engedjünk friss vizet a vezetékből a medencébe. Állítsuk be a pH-értéket, majd indítsuk be a fertőtlenítést, esetleg alkalmazzunk klórsokkot! Három nappal később folytassuk a medencének legjobban megfelelő vízkezelési módszert, (ép) A sziklakért nagyon szép, változatos eleme lehet a házikertnek, amely egész évben látni- és megfi- gyelnivalót nyújt az embernek. A megépítése nem olcsó mulatság, fenntartása és gondozása is sok munkát igényel, de megéri a fáradtságot. A sziklakért helyét napos kertrészen kell kijelölni. Előnyös, ha a terület lejtős, dombos, változatos. A mi klímánk alatt gondolni kell arra, hogy a sziklakertet olykor öntözni is kell. Nagyon gondosan kell kiválasztani a sziklakerthez szükséges köveket, amelyek minél nagyobbak legyenek. Legszebbek a felszínről származó terméskövek, különösen, ha üregesek, kisebb-nagyobb mélyedések találhatók rajtuk. A köveket előre elkészített, részletes terv alapján kell elhelyezni úgy, hogy kétharmad részük a földben legyen. A kövek közötti hézagokat jó minőségű termőfölddel kell kitölteni. Itt a kisebb kövek vagy kavicsok is helyet kaphatnak, hogy közlekedni is tudjunk a sziklák között. A sziklakertbe szárazságtűrő, kistermetű növényeket ültessünk. Ezek lehetnek cserjék, törpefenyők, évelők, párnát képező növények, füvek, amelyek idővel benövik a sziklák közötti területet. A növényeket egyenként vagy kis csoportokban ültessük ki. Az egymástól idegen növények ne kerüljenek nagyon közel egymáshoz, hogy ne váljék a sziklakért zűrzavarossá. A felhasználható növények választéka nagy, de feltétlenül ajánlatos, hogy legyen közöttük kövirózsa, varjúháj, kutyatej, kakukkfű, őszirózsa, levendula és rozmaring, (é) Az uszoda sok törődést igénylő, kényes jószág (Képarchívum) ÉPÍTÜNK A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: Kis Péter, tel.: 0905/413 623, felelős szerkesztő: Molnár Iván, Levélcím: Építünk, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 424
