Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-16 / 162. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 16. Európai unió Uniós ásványvíz, csokoládépótló és tojás nélküli tészta - élelmiszeripari előírások Az Európai Unió egyes termékek esetében részletes szabályokat alkotott. Ilyenek például az élelmiszertermékekre vonatkozó előírások, olyan fogyasztó szerződések, melyek „nagy kockázattal” járnak a fogyasztók szempontjából. ISMERTETÉS A csokoládévita már harmincéves, de bennünket nem érint igazán. Az azonban már igen, hogy az Európai Unióban nem forgalmazható tojás hozzáadásával készült tészta, és szeptembertől eltűnik a cigarettásdobozról a „light” felirat. CSOKOLÁDÉTÖRVÉNY Az igen kedvelt termék körül kialakult vita 1973-ban kezdődött, mikor Nagy-Britannia, Dánia és Írország csaüakozott az Unióhoz. A britek és a dánok nem fogadták el azt az előírást, miszerint csak a kakaótartalmú készítmény nevezhető csokoládénak. Ragaszkodtak ahhoz, hogy édességiparuk kakaót nem tartalmazó termékeit is csokoládéként hozhassák forgalomba az EU területén. 2000-ben az Európai Parlament úgy döntött: minden csokoládé ezen a néven forgalmazható. Ennek feltételeként azonban megszabta, hogy a növényi zsiradék és tejtartalom mértékét fel kell tüntetni a címkén. A parlamenti döntést Spanyolország és Olaszország nem akarta elfogadni, de az Európai Bíróság 2003. januári ítéletébe már kénytelenek lesznek belenyugodni, teljesíteniük kell az egész Európai Unióra érvényes előírásokat. Az Európai Unió területén tehát csokoládé néven lehet forgalmazni minden olyan édességterméket, amely bizonyos mértékű növényi zsiradékot tartalmaz. Az Európai Bíróság döntése szerint Spanyolország és Olaszország törvénytelenül cselekedett, mikor egyes külföldi Eltűnik a cigiről a „light” jelzés forgalmazókat arra kényszerített, hogy „csokoládépótlóként” címkézze és forgalmazza termékét. ELFELEJTJÜK A LICHT CIGIT 2005. július 31-étől az Európai Unió tagállamaiban tovább szigorodik a dohánytermékek reklámjának szabályozása. A hatályba lépő újabb korlátozások szerint tilos lesz minden dohánynemű reklámozása a rádióban (a televízióban már korábban megtiltották), napilapokban, folyóiratokban, sőt az interneten is, és törvénybe ütközik majd az ingyentermékek reklámcélból való osztogatása is. Cigarettára, pipára hasonlító játékok, édességek sem kerülhetnek a boltokba. így megszűnik a cigirágó és a mentolos pipácska is. A cigarettagyárak nem szponzorálhatnak nemzetközi sportrendezvényeket (pl. Forma-1), popkoncerteket. „A dohányzás káros az egészségre” figyelmeztető szövegnek a cigarettásdoboz előlapjának 30, hátoldalának 40 százalékát be kell töltenie. 2003. szeptember 30-ától nem szerepelhet a cigarettásdobozokon a „light” (könnyű) és a „mild” (gyenge) felirat, mert azokat a dohányzásra csábító jelzőnek minősülnek. Az egyetlen engedmény, amelyet a gyártóknak tettek, hogy a korlátozás csak az uniós piacra érvényes, az exportra kerülő cigarettákon maradhat ilyen felirat. Egy új előírás szabványosítás címén 2004. január 1-jétől előírja a cigaretták kátrány-, nikotin- és szénmono- xid-tartalmának határértékeit. A korábbi gyakorlattal ellentétben tehát egységes szabályoknak kell megfelelniük a dohánytermékeknek, ami egyes esetekben akár szigorítást is jelenhet. A SZÉP SÁRGA TÉSZTA Magyarországi információk szerint a jelenleg elterjedt tészták összetétele, beleértve a színét is, lényegesen különbözik a közösségi elvárásoktól, a gyártási technológia átállítása azonban idő- és pénzigényes. Az EU-ban tojás nélkül készítik a tésztát nagy sikértartalmú, kemény durumbúzából őrölt liszt felhasználásával, melynek színe így fehér. Magyarországon viszont lágy búzából gyártott liszt szolgál a tészta alapanyagául, s ez igényli a tojás hozzáadását. Ennek oka, hogy Magyarországon nem termesztenek kellő mennyiségű durumbúzát, importja pedig túl drága lenne. Ennél is nagyobb probléma, hogy a nálunk megszokott sárga szín megőrzése végett béta-karotint kevernek a hazai tésztába, amelyeket újabban már csak 2-4 tojással készítenek. Az EU előírásai azonban kifejezetten tiltják a béta-karotin használatát. Magyarország átmeneti megsemmisíteni (elégetni), illetve a talajba forgatni. Az ipari máknak nevezett, magas alkaloidatartalmú növény termelését ugyanakkor szigorú szabályokhoz kötik. ÁSVÁNYVÍZ Az ásványvizekről szóló szabályok szerint csak azon termék esetében lehet a „természetes ásványvíz” kifejezést használni, amely mikrobio- lógialilag egészséges, földalatti vízgyűjtőből származik, származási országában természetes ásványvíznek ismerték el, megfelel az EU ásványvizekről szóló szabályozásainak vagy tiszta víz, amely mindennemű környezeti szennyezéstől mentes. Az „uniós ásványvíz” nem tartalmaz olyan természetes anyagokat, amelyek nagyobb mennyiségben az emberre károsan hathatnak. Az ásványvizeket megkülönböztetik a „forrásvíztől” és az ivóvíztől, amelyek nem teljesen felelnek meg az EU természetes ásványvizekről szóló szabályozásainak. (Euvonal, ú) mentességet nem kapott e területen, tehát a csatlakozástól nem lehet béta-karotint használni a tésztakészítésnél. A szlovákiai szaktárca élelmiszeripari és élelmezésügyi osztályán érdeklődtünk a hazai álláspontról, azonban a részlegnek nincs tudomása ilyen uniós előírásról. A béta-karotin használatáról az egészségügyi minisztérium dönt, a tárca illetékesétől megtudtuk, Szlovákiában már most sem engedélyezik a tészta béta-karotinnal való festését, a péksütemények azonban tartalmazhatják ezt az anyagot. Ml LESZ A MÁKKAL? A mák termesztését az Európai Unió nem tiltja meg, kizárólag a gyógyszerek alapanyagát képező ipari mák termesztését szabályozza. Az Európai Unió számos tagországában is lehet mákos édességeket kapni. Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó étkezési mák ma szabadon termeszthető, de a mák szalmáját a termelő köteles A 150 centiméteresnél alacsonyabb gyermekeknek kötelező lesz a rögzített ülések használata RÖVIDEN Málta ratifikálta a csatlakozást A máltai parlament hétfőn 34 igen szavazattal fogadta el az alkotmány 65. cikkét módosító törvényjavaslatot, amellyel egyben ratifikálta a szigetország EU-csatlakozását rögzítő szerződést. Az Eddie Fenech Adami kormányfő által beterjesztett javaslatot csak a kormányzó Nacionalista Párt képviselői szavazták meg. A 65 tagú máltai parlamentben az április közepén tartott választáson a jobboldali kormánypárt 34, az ellenzék 31 mandátumot szerzett. A jobboldal és a környezet- védők által támogatott EU-tagságra a szavazók 53,65 százaléka mondott igent, az ellenzők tábora 46,35 százalékot tett ki. (origo) Kormányfőkből csinálna EU-kormányt Róma. Újabb sokkoló ötlettel állt elő Silvio Berlusconi olasz kormányfő: újságíróknak kifejtette, hogy szerinte az uniós adminisztrációt irányító Európai Bizottságnak a tagállamok kormányfőiből kellene összeállnia. Minden ország kormányfője biztos lenne, saját portfolióval, így alkotva egy valódi európai kormányt - mondta. Csakhogy a kormányfők jelenleg az Európai Tanács tagjaiként a legfontosabb döntéshozói testületet alkotják az unióban, míg a bizottság jogszabály-kezdeményezői és végrehajtó feladatokat lát el, és a nemzeti érdekek helyett a közösségi szempontokat tartja szem előtt. Elemzők szerint a két testület összevonása egy sima nemzetközi szervezetté redukálná az EU-t. (MH) Magyar végzős diákok és a csatlakozás Budapest. A felsőoktatásba készülő magyar diákok 15 százaléka nincs tisztában azzal, hogy Magyarország mikor csadakozik az Európai Unióhoz - tartalmazza a Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) felmérése. Az országos, nem reprezentatív, nagymintán készült felmérésében 414 középiskola 26 ezer 678 diákját kérdezték meg. A felmérés szerint a diákok hat százalékuk úgy véli, hogy már az idén belép a szervezetbe Magyarország, 5 százalékuk pedig azt hiszi, 2005 lesz a csaüakozás dátuma. További négy százalék nem tudta eldönteni, hogy a megadott három évszám közül melyik a helyes. A vizsgálat szerint a jogi és igazgatási szakokra pályázók a legtájékozottabbak, 88 százalékuk adott helyes választ, míg a művészeti szakokra pályázóknak 81 százaléka jelölte meg 2004-et a csatíakozás éveként. (MTI) KI KICSODA AZ UNIÓBAN? Günter Verheugen Az EU bővítési biztosa 1944-ben született a németországi Bad Kreuznachban. 1963-ban gyakornokként tanult újságírást a Neue Rhein/Neue Ruhr-Zeitung című újságnál. 1965-69 között végezte az egyetemet Kölnben és Bonnban történelem, szociológia és politika szakon. Amint befejezte az egyetemet, a német belügyi tárca tájékoztatási osztályának vezetője lett. 1974-ben a külügybe váltott, ahol 1976-ig az elemző és információs részleg vezetője volt. 1976-ban pártpolitikai vonalra lépett, a Német Szabad Demokrata Párt (FDP) pártmenedzseri feladataival bízták meg, majd két évvel később már őt választották négy évre a liberális párt főtitkárává. 1982-ben politikai fordulat olvasható önéletrajzában, ekkor ugyanis átlépett a Német Szociáldemokrata Pártba (SPD), amelynek képviseletében 1983- ban bejutott a Bundestagba, a német parlamentbe. Képviselőként egészen 1998-ig tagja volt a Bundestag külügyi bizottságának. 1998 és 99 között volt Németország külügyminisztere. Közben tagja volt számos médiatestületnek, főszerkesztői tisztséget is betöltött, és külügyi területen részt vett az SPD irányításában is. 1999 óta bővítési biztosként tagja a Bizottságnak, (origo) Televíziózási szokások az ELI államaiban Kötelező lesz a biztonsági öv a buszokon EURO-HÍR Brüsszel. A gyermekek biztonsága érdekében új törvény elfogadására készül az Európai Parlament: a három évnél fiatalabbak csak speciális gyermekülésben, a nagyobb gyerekek rögzített ülésben utazhatnak majd. A három éven belül érvénybe lépő törvény az autóbuszok utasai számára is kötelezővé teszi a biztonsági öv használatát. Csak Nagy-Britanniában évente mintegy tízezer gyermek szenved sérülést autóbalesetben. Szakértők szerint e sérülések jelentős része elkerülhető lenne, jelenleg azonban az EU területén a háromévesnél fiatalabb gyermekek biztonsági öv és gyermekülés használata nélkül utazhatnak a személyautók hátsó ülésén, míg a 3-11 évesek megfelelő gyermekülés híján a számukra sokszor veszélyes biztonsági övét használják. Egy balesetben a csupán 50 kilométeres sebességgel közlekedő személyautóban rögzítetlenül utazó állat vagy személy testtömege harmincszorosának-hatvanszorosának megfelelő erővel ütközik a szélvédő-üvegnek vagy az első ülésnek. Szakértők szerint ekkora sebességnél egy kisgyermek három és fél tonnás elefántbébi súlyának megfelelő erővel vágódik előre. Az új törvény a 150 centiméteresnél alacsonyabb gyermekek részére kötelezővé teszi a rögzített ülések használatát. Ezzel nemcsak a legkisebbeket védik, hanem igyekeznek elejét venni a nagyobb gyermekek nyak- és gyomortájéki sérüléseinek, amelyeket a felnőttekre méretezettbiztonsági övék okoznak. A nemzeti közlekedésbiztonsági szervezetek üdvözölték a törvény- javaslatnak azt a rendelkezését, amely a biztonsági öv használatát az autóbuszokon is kötelezővé teszi. Az előírások szerint biztonsági övékkel eddig is el kellett látni a buszokat, ám nem volt kötelező azok használata. Egy hatalmas buszon üldögélő utasnak hamis biztonságérzete van, s emiatt nem érzi szükségesnek a biztonsági öv használatát. Ütközésnél ez a hibás döntés az életébe kerülhet - mutatnak rá a szakemberek. AZ INTEGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA - 1. RÉSZ 1946-1959 1946. szeptember 19. - Zürichi beszédében Winston Churchill felveti az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát. 1951. április 18. - Belgium, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia („a Hatok”) aláírják az Európai Szénás Acélközösséget megalapító szerződést (Párizsi Szerződés). 1955. június - A Hatok Messiná- ban ülésező külügyminiszterei megállapodnak az integráció továbbfejlesztéséről. Létrejön a kormányközi bizottság Paul-Henri Spaak elnökletével. 1957. március 25. - A Hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Euratomot létrehozó Szerződéseket (Római Szerződések). 1958. január 1. - Hatályba lép a Római Szerződés. Az EGK Bizottság első elnöke Walter Hallstein, az Euratom Bizottságé Louis Armand. 1959. július 2.1. - Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) hét tagállama, Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság megállapodnak az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) létrehozá- sáról. A szerződés 1960. május 3- án lép hatályba. Naponta ennyi percet tölt egy átlagos néző a televízió előtt: Olaszország Görögország Nagy-Británnia Spanyolország Németország Portugália Franciaország Belgium Írország Finnország Hollandia Dánia Svédország Ausztria Luxemburg
