Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-16 / 162. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 16. Közélet 5 Interjú Köteles Lászlóval, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagjával Ellenőrizetlenül működik a SIS B. SZENTGÁLI ANIKÓ Nemcsak a sajtószabadságról, hanem az alapvető emberi jogok megsértéséről van szó (Képarchívum) Kiderült, hogy a Pavol Rusko- féle lehallgatási ügyet vizsgáló katonai ügyészeket is megfigyelték. Mit szól ehhez? Ha .igaz a hír, akkor ez olyan fokú visszaélés, amely után alapvető átszervezésre van szükség a SIS-nél. Mikuláš Gardecký, a katonai főügyész helyettese maga erősítette meg, hogy egy, a feleségével folytatott beszélgetésről készült felvételt egy volt osztálytársa ü- zenetrögzítőjén hallgatták visz- sza. Dobroslav Trnka főügyésznek a belügyminisztérium elől lopták el az autóját, melyet másnap a munkahelye közelében talált meg leparkolva. Talán megfélemlítésről lehetett szó? Igen, de még nem tudni, hogy mindez kihez kötődik. Amíg csak azt látjuk, mi történt, arról viszont nincs áttekintésünk, ki és hogyan tette, addig óvatosan bánnék a tényekkel. Az év elején is ezekkel a tevékenységekkel kölcsönösen vádolta egymást a belügy és a SIS, de a mai napig nem derült ki, hogyan, ki és miért hajtotta végre a megfigyeléseket. Robert Kaliňák, a védelmi bizottság elnöke szerint a SIS áll a háttérben, ráadásul e módszerek az egykori titkosrendőrségre voltak jellemzőek. Minden titkosszolgálat nagy csábításnak van kitéve, hogy visszaéljen a rendelkezésére álló eszközökkel és lehetőségekkel. Ilyenkor nemcsak a köztörvényes és az állambiztonságot fenyegető dolgokat szokták megfigyelni, hanem előfordulhat az is, hogy egyéni vagy politikai érdekekből visszaélnek lehetőségeikkel. Még mindig vannak bizonyos összefonódások az StB, illetve az Ivan Lexa idejében kialakult struktúrákkal és gazdasági csoportokkal. Ezért kellene megteremteni a visszaélést kizáró technikai és legiszlatív feltételeket. De miért nem zárták ki korábban a visszaélés lehetőségét? Miért nem olyan berendezéseket vásárolt az állam, melyek abszolút biztonságosak? Nem volt rá pénz? Vagy egyszerűen rossz vásár volt? Az általunk használt berendezéseket két ország gyártja, és a gyártók garantálják, hogy kívülről nem lehet behatolni a rendszerbe. Csak belülről. De amíg emberek dolgoznak ott, addig visszaélés is lehet. A » Bebizonyosodott, hogy vissza lehet élni a szlovák titkosszol- . . gálát eszközeivel. >> Magyar Koalíció Pártja elkezdte egy olyan törvény kidolgozását, mely különválasztaná a megfigyeléseket végrehajtókat a parancsok megfogalmazóitól, hogy ne legyenek közvetlen összeköttetésben. Ugyanúgy technikailag és jogilag is szeretnénk pontosítani, ki, hogyan, mikor, milyen megfigyeléseket végzett, valamint hogy visszamenőleg lehessen ellenőrizni, ki hajtotta végre és ki adta ki a parancsot. El kell érni, hogy e szervezetek ne önmagukat ellenőrizzék, hanem kívülről kell folyamatosan ellenőrizni őket - mivel parlamentáris demokráciában élünk, ez elsősorban a törvényhozás feladata lenne. A parlamentnek tehát komolyabban kell vennie a SIS ellenőrzését, és szükség esetén akár korlátozhatná tevékenységét. Bármennyire is óvatosan fogalmaz, abban a megállapításban, hogy kívülről nem, csak belülről 'lehet megbolygatni a rendszert, benne van, hogy a SIS-t kell felelősségre vonni. Egyébként Ladislav Pittner SIS-igazgató már vizsgálatot indított bizonyos személyek ellen. Az ellenzék nem elégszik meg azzal, hogy Pittner került Mitro helyére, további személycserékre van szükség, mert bár a fejétől bűzlik a hal, nem elég a fejet kicserélni. Valóban alapos átalakításra van szükség, hogy azok, akik bármilyen törvénytelenségekben részt vettek, ne maradhassanak a helyükön, hiszen zsarolhatók és ők is bárkit megzsarolhatnak. Ez nemcsak a valamikori ŠtB-re, hanem a Lexa-féle szolgálatra is vonatkozik. Pittner és a politikai pártok is, sajnos, hallgatnak arról, mi lesz ezekkel az emberekkel. A közelmúltban tömeges elbocsátások voltak a SIS-nél, az egykori ŠtB-seket küldték el - főleg a műszaki, azaz a megfigyeléseket végző osztályról. Nincs okunk abban kételkedni, hogy visszaéltek a berendezésekkel, tehát Mitro vezetése alatt - már a Dzurinda-kormány idejében - is végeztek illegális megfigyeléseket, végül is erről szól az idei lehallgatási botrány. Veszélyben a szlovákiai demokrácia? Remélem, hogy a demokrácia nincs veszélyben, hanem csak egy szűk csoport élt vissza a lehetőségekkel. De abban a pillanatban, amikor ezen a téren rendet akarunk teremteni, egyes politikai pártok mindent elkövetnek, hogy ezt ne lehessen megvalósítani, tehát fenntartásaim vannak. Lexa tevékenységét is megpróbáltuk áttekinteni, és néhány párt szintén ellene volt. Ugyanez vonatkozott az ŠtB-re: tevékenységéről mindenki tudott, és csak most lesz lehetőség arra, hogy a megfigyeltek hozzájuthassanak a róluk készített anyagokhoz. A Rusko-ügy lavinát indított el: kiderült, ha nem is őt, de valakit mindenképpen lehallgattak. Ezt az ügyészek is megerősítették, Milan Hanzel főügyész kijelentette, hogy százával készültek hangfelvételek. E hirtelen őszinteség csak hisztéria, feltűnési viszketegség, vagy komolyan kell venni? Akkor viszont nem kellene félnünk? Profi megfigyelést nehéz észre- vennie annak, aki ellen irányul. A technikai eszközök jelenleg olyan színvonalon vannak, hogy speciális berendezések nélkül szinte lehetetlenség rájönni, hogy valakit megfigyelnek. Viszont ha egy ügyész rájön, és erről a sajtóban nyilatkozik ahelyett, hogy feljelentést tenne, felmerül a kétely, hogyan is működik a bűnüldözés. Az ügyésznek tudnia kellene, hogyan kell ilyen konkrét gyanúval, esetleg bizonyítékokkal eljárnia. Mindenképpen fordított sorrendben kellene történnie: először cselekszik, utána esetleg nyilatkozik. Pavol Rusko is előbb beszélt az általa befolyásolható médiában, csak a sajtókampány után tett feljelentést. A katonai ügyész - saját bevallása szerint - nem vette komolyan saját megfigyelését, csak legyintett, hiszen gyakran van kitéve veszélynek. A lehallgatási ügyről készült jelentésbe viszont azért került be az eset, hogy a közjogi méltóságok is tudomást szerezzenek róla, és megfelelő intézkedéseket foganatosíthassanak. Ráadásul az egészről Robert Kaliňák, a Smer képviselője beszélt először, aki kiszivárogtatott bizonyos titkos információkat. Kaliňáknak politikusként szíve-jo- ga feltételezéseket is kimondani, viszont ha egy katonai ügyész a sajtóban beszél ilyesmiről, igenis komolyan kell vennie. Azzal, hogy nem teszi meg a megfelelő lépéseket, egy demokratikusan működő jogállam alapvető intézményeinek a szerepét kérdőjelezi meg. Apropó, Kaliňák egyáltalán elárulhatott titkos információkat? Úgy tűnik, Szlovákiában ez lassan gyakorlattá vált: először nyilatkozunk, utána értékeljük, mit mondtunk. Ugyanez volt, amikor év elején a belügyminisztérium többször is elmondta, hogyan működnek az információszerző berendezések a SIS-ben. Ezt a gyakorlatot folytatta a parlament védelmi bizottságának elnöke, csakhogy először kellene gondolkodni, utána nyilatkozni. Sajnos Szlovákiában sokszor csak beszélünk a problémákról, a végrehajtás viszont ritkán jut oda, hogy a bűnösöket felelősségre lehessen vonni. Újabban azt állítják, hogy nem Ruskót, hanem az egyik szlovákiai napilapot hallgatták le. Ha egyet megfigyeltek, mi a garancia arra, hogy a többi médiát nem hallgatták le? Az újságírók érdekes célpontok lehetnek, hiszen értékes informáciMár a külföldi sajtóvisszhangja is egyre nagyobb a Rusko-féle lehallgatási ügynek: a sajtószabadság megsértését és a demokrácia veszélyeztetését emlegetik. A szlovák titkosszolgálatról és az illegális megfigyelésekről Köteles Lászlóval, a SIS-t felügyelő parlamenti bizottság tagjával beszélgettünk. ókhoz jutnak. Az Új Szót, vagy legalábbis néhány riporterét is biztosan lehallgatták. Viszont az, hogy a SME-t, vagy egy munkatársát, illetve ahogyan Lovász Attila nyilatkozta, hogy az ő telefonját használó riportert lehallgatták, akkor lesz perdöntő, ha az ügy a bíróság elé kerül. Amíg erre nem kerül sor, addig azok, akik erről beszélnek, állításukat konkrét bizonyítékokkal támasszák alá. Veszélyben a sajtószabadság? Persze hogy, de nemcsak a sajtó- szabadságról, hanem az alapvető emberi jogok megsértéséről van szó. Ezek komoly vádak. Mindez árthat Szlovákia külföldi imázsának? Nemzetközi botrány fenyeget? Nem bonyolíthatja NATO-csatlakozásunkat? Az amerikaiak érzékenyek az újságírók megfigyelésére, a NATO főtitkára pedig figyelmeztet, hogy gondok vannak a titkos információk védelmével. Ennek már most negatív visszhangja van külföldön, és ha csak a nyilatkozatok szintjén marad is a dolog, és nem igazolódik a gyanú, akkor sem tesz jót az ország imázsának. Éppen ezért kellene a Pavol Rusko és a SME riportere közötti beszélgetéssel kapcsolatos ügyet alaposan kivizsgálni, meg kell találni az elkövetőt. Arra a kérdésre is feltétlenül választ kell adni, hogy a felvétel hogyan került Ruskóhoz. Mert ha ez az egy kikerült a rendszerből, más is kikerülhet. A katonai főügyész szerint Mitro nem tudott az illegális lehallgatásokról, Ján Mojžiš, a nemzet- biztonsági hivatal igazgatója szerint - aki korábban a SIS-nél dolgozott - kizárt, hogy Mitro nem tudott róla. Ön szerint mi az igazság? \\ A SIS-ért politikailag mindenképpen Mikuláš Dzurinda . . kormányfő felel. \\ Két technikai megközelítésről van szó. A megfigyelés több személy együttműködésén alapul, hiszen a célpontot lehallgatják, követik mozgását. Ezt a SÍS illetékesei tudta nélkül nem lehet megvalósítani. Viszont egy telefonvonal lehallgatását a rendelkezésre álló eszközökkel meg lehet valósítani, és elképzelhető, hogy Mitro vagy a felelős beosztott nem tudott a dologról - éppen azért, mert visszaélés történt. Egészében véve mit gondol a lehallgatási huzavonáról? Csak felfújt szappanbuborék, vagy tényíeg komolyan kell venni? Hihetetlenül rossz érzéssel tölt el. Egyrészt bebizonyosodott, hogy vissza lehet élni a SIS eszközeivel, másrészt pedig aggaszt, hogyan csapódik le a társadalomban az, hogy a felelős személyek futószalagon ontják a felelőtlen, gyakran egymásnak ellentmondó nyüatko- zatokat. Elfogadhatatlan, hogy egy, évente egymilliárd koronával gazdálkodó, hiheteden jogi lehetőségekkel rendelkező szervezet nem irányítható, de még csak nem is ellenőrizhető. Szomorú, hogy amikor koalíciós válság van, amikor minisztériumok vitatkoznak egymás között, több politikus meg nem erősített értesülésekkel él vissza, így próbálván saját szerepét erősíteni. Ez alól talán a miniszterelnök a kivétel, hiszen már napok óta nem hajlandó állást foglalni az üggyel kapcsolatban, amit egyesek a szemére is vetettek. Mikuláš Dzurinda szerepe más szempontból fontos: ő felügyeli a titkosszolgálatot, egyedül neki, a SIS főnökének és bizonyos szempontból az államfőnek van áttekintése a titkosszolgálatról és az általa szerzett információkról. A SIS-ért politikailag mindenképpen a kormányfő felel, és ilyen minőségében neki állást kellene foglalnia. RÖVIDEN Megint drágult a benzin Pozsony. Bár utoljára nem egész egy hete emelt árakat a Slovnaft, tegnap újabb áremelésre szánta rá magát. A gázolaj ára 50 fillérrel, a benziné 1-1,10 koronával emelkedik. A Slovnaft kutaknál ezentúl a gázolaj literéért 28,30, a 91-es és 95-ös UNI-ért 30,90 koronát kell fizetni. A 98-as oktánszámú benzin litere már 33,50 koronába kerül. Ľubomír Žitňan, a vállalat szóvivője szerint a Slovnaft a gázolaj világpiaci árának gyors növekedése miatt volt kénytelen egy hét alatt kétszer is árat emelni. (TASR) Egységes lesz az ingatlaneladási adó Pozsony. A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint 2004-től egységessé válik az ingatlan eladását sújtó adó. Napjainkban például a rokonok közötti adásvétel adója 1 százalék, míg a többiek esetében, az ingatlan értékétől függően, 3 és 6 százalék közötti. Jövőre mindenki számára egységesen 3 százalék lesz az adó, ami különösen az 1 millió korona feletti ingatlanok értékesítésénél jelent a maihoz viszonyítva könnyebbséget, (ú) Reform, komoly leépítés nélkül Pozsony. A kormány törvényelőkészítő bizottsága elfogadta azt a javaslatot, mely alapján 2004 január elsejétől 79 járási hivatalt megszüntetnek, s helyettük 46 körzeti hivatalt létesítenek. Ezek a hivatalok a polgári védelmet, az államigazgatást, és általános köz- igazgatási feladatokat látnak majd el. Bár az egész változás az államigazgatási és a közigazgatási reform része, mégis a 3589 munkahelyből csak 77-et kívánnak megszüntetni. Az új hivatalok átvennék a rendőrségtől a személyigazolványok, útlevek és jogosítványok kiadását is. (TASR) Elbocsátások a gázműveknél Pozsony. A szlovák gázművek (SPP) 2004januárjától elbocsátja alkalmazottai tíz százalékát, ami körülbelül 600 főt jelent. Az elbocsátottak egy része már elérte a nyugdíjkorhatárt, mindenki három havi végkielégítéssel távozhat. A vállalati szakszervezet vezetői szerint a kollektív szerződés értelmében a tulajdonos évente 10 százalékkal csökkentheti az alkalmazottak számát, az új tulajdonos, a Gaz de France és a Ruhrgas eredetileg 30 százalékot akart. (TASR) Eljárás a volt szakszervezeti vezető ellen Pozsony. Hűtlen vagyonkezelés miatt a rendőrség eljárást indított a szlovák villamos művek (SE) felügyelő-bizottságának alelnöke ellen. Jozef V. még a mohi atomerőmű szakszervezeti vezetőjeként nem számolt el 250 ezer koronával, melyet egy sport rendezvény megszervezésére kaptak szponzori ajándék gyanánt a villamos művektől. A szakszervezet tagjai már többször megpróbálták visz- szahívni a férfit, de eddig sosem gyűjtöttek össze megfelelő számú aláírást. (TASR) Kábítószerdílert tartóztattak le Pozsony. Több mint egy kilogramm heroint talált egy Pozsony II. kerületi lakásban a rendőrség. „Ez körülbelül 8000 adag előállítására alkalmas” - közölte tegnap Jaroslav Spišiak. Az országos rendőr- főkapitány első helyettese elmondta, a rendőrség a lakás előtt őrizetbe vett egy negyvenöt éves férfit is, akit kábítószer-fórgalmazás- sal gyanúsítanak. Vladimír G. volt a dílerhálózat feje. Spišiak szerint a helyszínen a drog osztályozására alkalmas érzékeny mérlegeket és egyéb felszerelést is találtak, (szge) Minden bokorban pokolgépet láttak Pozsony. Mose Kacav izraeli államfő tegnap befejezte szlovákiai látogatását, melyet rendkívüli biztonsági intézkedések kísértek. A szlovák és az izraeli biztonsági emberek közt többször feszült helyzet alakult ki, mivel az utóbbiak, a hazai viszonyokhoz szokva, minden bokorban pokolgépet, minden járókelőben merénylőt láttak, a hazai testőrök viszont egy idő után eltúlzottnak tartották az óvintézkedéseket. (TASR) Szülei útlevelével jött szülőhelyére Pozsony. Szülei több mint ötvenöt éves csehszlovák útlevelét is magával hozta Szlovákiába Jakob Weiss, aki vállalkozóként kísérte el a szlovák fővárosba az izraeli államfőt. A férfi Pozsonyban született, s most tért vissza először. Elmondta, még Izraelben is szlovákul beszéltek odahaza, s ha szülei azt akarták, hogy a gyerekek ne értsék őket, magyarra váltottak. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,704 Lengyel zloty 9,383 Angol font 59,422 Magyar forint (100) 15,995 Cseh korona 1,309 Svéd korona 4,564 Dán korona 5,612 Szlovén tollár (100) 17,781 Japán ien (100) 31,405 Sváici frank 26,869 Kanadai dollár 26,827 USA-dollár 36,906 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,52-42,82 35,64-38,04 1,28-1,34 14,98-16,98 OTP Bank 40,60-42,72 35,83-37,81 1,28-1,34 15,38-16,56 Postabank 40,55-42,85 35,55-38,27 1,28-1,34 14,20-17,80 Szí. Takarékpénztár 40,60-42,58 35,76-37,59 1,27-1,34 15,18-16,61 Tatra banka 40,64-42,80 35,88-37,80 1,28-1,34 15,28-16,54 UniBanka 40,66-42,74 35,91-37,75 1,28-1,34 14,34-15,28 Általános Hitelbank 40,62-42,78 36,12-38,05 1,27-1,35 15,09-16,85 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
