Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-11 / 158. szám, péntek

|3 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 11. Merénylet hat halottal Manila. Pokolgép robbant teg­nap a Fülöp-szigetek déli ré­szén lévő Koronadal városá­ban, egy zsúfolt piacon. Hatan életüket vesztették, húszán megsebesültek, köztük gyer­mekek is. A pokolgépet egy vi­deojáték állványa alá helyez­ték. Egyelőre senki sem vállalta az akciót, de a tartományban már korábban több halálos me­rénylettel vádolták a Moro Isz­lám Felszabadítási Front szél­sőséges szervezetet. (MTI) Lukasenko nagy takarít Minszk. Alekszandr Lukasen­ko fehérorosz elnök menesztet­te Gennagyij Novickij minisz­terelnököt, Alekszandr Popkov miniszterelnök-helyettest és Mihail Ruszij mezőgazdasági minisztert. Azzal indokolta lé­pését, hogy nem hatékony a kormány munkája, a miniszte­rek nem hajtották végre a kor­mányzati bürokrácia csökken­tésére hozott határozatokat, nem fizették ki a mezőgazdasá­gi termelőknek járó állami tar­tozásokat, és a kormányhiva­talok hamis adatokat szolgál­tattak az államfőnek a gazda­sági folyamatokról. (MTI) Mélyülő olasz kormányválság Róma. Umberto Bossi, a jobb­oldali populista Északi Liga ve­zetője azzal fenyegetőzik, hogy pártja küép Silvio Berlus­coni kormányából, mert nem valósult meg a föderális re­form, amelynek kedvéért a Li­ga csatlakozott a jobbközép koalícióhoz. Bossi újra akarja tárgyalni a 2001-ben kötött ko­alíciós megállapodást. Gian­franco Fini miniszterelnök-he­lyettes is bosszús a kormány belső vitái miatt, s a lemondá­sát fontolgatja. (MTI) Bin Laden volt az ihlető Denszapar. Az indonéziai Báli szigeten tavaly októberben el­követett, 202 halálos áldozatot követelő merénylet egyik felté­telezett elkövetőjének perében egy idézett tanú azt állította, hogy a gyanúsítottakat Osza- ma bin Laden, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat veze­tője ihlette. Imam Samudra pe­rében a vád képviselője egy másik gyanúsított, a merénylet egyik értelmi szerzőjének tar­tott Wan Min bin Wan Mat val­lomását olvasta fel. Wan Min, aki jelenleg Malajziában tölti börtönbüntetését, azt állította, hogy a báli merényletet Osza- ma bin Laden fatvája (vallási parancsa), és a Dzsamáa Iszlá- mija vezetőinek, köztük Ham- balinak, a korábbi hadműveleti főnöknek 1999 és 2000 között tett esküje alapján hajtották végre. A Dzsamáa Iszlámija az a regionális terrorszervezet, amelynek számlájára írták a báli merényletet. A szervezetet azzal is vádolják, hogy kapcso­latban áll az al-Kaidával. Ham- balit Ázsiában több országban is körözik különböző merény­letekben való feltételezett rész­vételért. (MTI) Imam Samudrának valószínű­leg köze volt az al-Kaidához (Reuters) Új módszernek számítanak az öngyilkos merényletek a csecsenföldi konfliktusban Meghiúsították a terrorista akciót MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz szerveknek voltak információik arról, hogy a tegnapra virradó éjszaka terrorcse­lekményt készítettek elő Moszkva belvárosában. Ezt a belügy és a tit­kosszolgálat (FSZB) is megerősí­tette. A Moszkva egyik ütőerének számító Tverszkaja-Jamszkaja ut­cában egy 22 éves nő próbált fel­robbantani egy éttermet. Az akciót sikerült megakadályozni, de a bomba hatástalanítása során egy tűzszerész meghalt. A hatóságok lehallgatott mobiltelefon-beszél­getések alapján szereztek tudo­mást arról, hogy mi készül. Kedd este ugyanis a szombati tusinói ön­gyilkos merényletekkel összefüg­gésben dekódolták a moszkvai mo­bilbeszélgetéseket, amelyek így szabadon lehallgathatóvá váltak a biztonsági szervek számára. Köz­ben Moszkvában egy fantomkép alapján elfogták a kamikazenő, Zarima Muzsihojeva feltételezett segítőjét is, a 26 éves, grozniji szár­mazású Zurab Dadajev személyé­ben. A férfi személyleírását az étte­rem biztonsági őrei adták meg. A hatóságok gyanúja szerint először a közeli Mon Cafét szemelték ki ­amelynek teraszán többen felfi­gyeltek a feltűnően ideges Muzsi- hojevára -, és azért választottak másik célpontot, mert a kávéház­ban túl kevés vendég volt. Az Imbir étterem viszont zsúfolásig volt em­berekkel - több tucat halálos áldo­zat lett volna, ha sikerül a terroris­ták terve. A történtek rekonstruá­lása alapján a kamikazenőt az étte­rem biztonsági őrei állították meg, és át akarták vizsgálni a táskáját. Muzsihojeva viszont eldobta azt, és megpróbált elmenekülni. A lefo­gott nő elmondta az FSZB-seknek, hogy bomba van nála. A táska tar­talmát - egy 400 gramm TNT rob­banóerejének megfelelő pokolgé­pet - speciális robottal próbálták megsemmisíteni, de ez nem sike­rült tökéletesen, és egy szakértő meghalt a bomba maradványai­nak megvizsgálása során. Muzsi­hojeva egyike lehet annak a 36 „fe­kete özvegynek”, akiket a tavalyi moszkvai túszdrámát is megszer­vező Sámil Bászájev toborzott. Az öngyilkos terroristanők féléves ki­képzést kapnak. A csecsen konflik­tusban új módszernek számító ön­gyilkos merényleteknek 175 em­ber esett áldozatául az elmúlt 7 hónapban. Az orosz tűzszerészek minden négyzetcentimétert alaposan átvizsgáltak (Reuters-felvétel) Fischert megsértették Stockholmi mea culpa Stockholm. Maud Olofsson, a svéd ellenzéki Centrumpárt vezetője tegnap bocsánatot kért, amiért elő­ző nap volt terroristának nevezte Joschka Fischer német külügymi­nisztert. Egyúttal elhatárolta ma­gát Janet Bush brit euroszkeptikus aktivistanőtől, aki az európai mo­netáris uniót Hitler harmadik biro­dalmával vetette össze. Busht Olof­sson hívta meg egy konferenciára, amelyen Fischer is részt vett, a kor­mányon lévő szocdemek meghívá­sára. Anna Lindh külügyminiszter is bírálta tegnap Olofsson megjegy­zéseit, amelyek „kínos helyzetbe hozzák Svédországot Németország előtt”. Olofsson elismerte, hogy hi­bázott. Svédországban szeptem­berben népszavazás lesz az euró bevezetéséről. A kormány be akar­ja léptetni Svédországot az euróö- vezetbe, de az ellentábor egyelőre népesebb. A német külügyminisz­terrel kapcsolatban a politikusnő ezt mondta: „Tegnap itt volt Jos­chka Fischer. Korábban terrorista volt. így nem is kellett volna eljön­nie. Ma azonban köztiszteletben álló külügyminiszter, és figyelek arra, amit mond.” Fischer 1973- ban egy baloldali tüntetésen meg­ütött egy rendőrt, de később elha­tárolta magát a politikai erőszaktól és szélsőségességtől. (MTI) Bush elismerte: Irakban „helyzet" van - Párizs szerepvállalásának feltételei Sokan a népszavazást tartanák a legméltóbbnak Nem volt új bizonyíték Gaborone/Bagdad/Washing- ton/Párizs. George Bush el­nök tegnap a botswanai fővá­rosban elismerte, hogy az amerikaiaknak Irakban biz­tonsági problémáik támad­tak. Újabb üzenetváltás zaj­lott le Rumsfeld amerikai vé­delmi és Villepin francia kül­ügyminiszter között. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egyes források szerint két, más je­lentések szerint három amerikai ka­tonát öltek meg különböző inciden­sekben az elmúlt huszonnégy órá­ban Irakban - közölték tegnap ame­rikai források. A katonák akkor vesz­tették életüket, amikor támadás érte konvojukat. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerint az USA nem azért indított háborút Irak ellen, mert drámaian új bizonyítékokra tett szert a bagdadi rezsim fegyverkezési törekvéseiről, hanem mert a 2001. szeptember 11-i terrortámadások drámaian új megvüágításba helyez­ték a meglévő hírszerzési értesülése­ket. Rumsfeld a szenátus katonai bi­zottsága előtt hangsúlyozta: a ter­rortámadások megváltoztatták a fel­fogást arról, hogy az USA valójában mennyire sebezhető, mennyire ve­szélyeztethetik a terrorizmust támo­gató államok és terrorszervezetek. Bush elnök azzal indokolta a hábo­rút Irak ellen, hogy a rezsimnek bio­lógiai és vegyi fegyverei vannak, amelyek Amerikát és szövetségeseit fenyegetik, de ezek a fegyverek a hadműveletek befejezése óta sem kerültek elő. Rumsfeld most is azzal érvelt, Iraknak 12 éve volt rá, hogy elrejtse vegyi és biológiai fegyver­programjait, így ezeknek a feltárása időt vesz igénybe. Értékelése szerint Irak nagy részében biztonság van, az amerikai és brit katonák elleni tá­madások zöme Bagdadra és környé­kére korlátozódik. „A probléma va­lós, de a koalíciós erők rendezett és erőteljes módon kezelésbe vették” - tette hozzá. Carl Levin michigani szenátor rejtélynek nevezte, miért nem igyekszik a kormány megnyer­ni az ENSZ-t és a NATO-t ahhoz, hogy vegyen részt a biztonság meg­szilárdításában, hiszen Irak stabüi- zálása az egész vüág érdeke. A NA­Drámaian új megvilágí­tásba kerültek a meglévő hírszerzési értesülések. TO támogatása lehetővé tenné a franciák és a németek, a vüágszerve- zeté pedig az indiaiak és az egyipto­miak részvételét - mondta Levin. Franciaország az ENSZ felhatalma­zásától teszi függővé katonái szerep- vállalását az iraki politikai rendszer átalakításának folyamatában - üzente Rumsfeld ajánlatára reagál­va a francia diplomácia vezetője. Dominique de Villepin a tegnapi Le Figarónak nyilatkozva kategoriku­san fogalmazott: „Nem megyünk Irakba pontosan rögzített ENSZ- mandátum nélkül.” Rumsfeld ugyanis az említett szenátusi meg­hallgatáson nem csinált titkot abból, hogy az iraki átmenet súlyos anyagi terheit viselő Washington a jelenlegi helyzetben szívesen venné Párizs­nak és Berlinnek - az iraki hadjárat­tal szembehelyezkedő országok két leghangosabb szószólójának - aktív részvételét a pacifikálási folyamat­ban. Villepin kifejtette: Franciaor­szág szerint az átmenet hatékonysá­gát egyedül az biztosíthatja, ha a helyzet rendbetételét a világszerve­zet illetékességébe utalják. Fenntar­tás nélkül, utólag is indokoltnak mi­nősítette a francia diplomácia ko­rábbi hajthatatlan magatartását Wa­shington iraki inváziójával szem­ben. „Az iraki konfliktus ügyében a háború és béke kérdésein túl valójá­ban arról folyt a vita, milyen alapel­vek határozzák meg a jövőben az új világrendet. A mi meggyőződésünk szerint a nemzetközi kapcsolatok­ban a kollektív felelősség alapelv­ének kell érvényesülnie. Irakban, de másutt is ez a legitimitás előfeltéte­le, következésképp ez biztosíthatja a nemzetközi fellépés hosszú távú hatékonyságát. A megelőző csapás nem válhat gyakorlattá a nemzetkö­zi kapcsolatokban” - hangozatta. Villepin értékelése szerint az iraki válságról vallott ellentétes nézetek dacára Franciaország és az USA megőrizte és a jövőben is fenntartja a kölcsönös barátságot és felelős szövetségesi viszonyt. Kijelentette: a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek megakadályozásának célkitűzése, a regionális válságok kezelése mindkét fél számára olyan sürgős és fontos feladat, amely kö­zös és felelős együttműködést tesz szükségessé. Évente másfél milliárd koronába kerül, ami jóval kevesebb, mint a vásárlás Kölcsöngépekkel védik a cseh légteret KOKES JÁNOS Prága. Csehország légterét a követ­kező, legkevesebb öt évben 12 hangsebességen felüli vadászgép és két gyakorló repülőgép fogja véde­ni. A kormánydöntés szerint ezeket a gépeket Prága más NATO-tagál- lamoktól fogja kölcsönözi. Ladislav Sticha, a védelmi tárca szóvivője ki­fejtette: a gépeket Csehország kor­mány-, vagy tárcaközi szerződések alapján kölcsönzi ki. Az ügyben Nagy-Britanniával már folynak a tárgyalások, s a közeljövőben ha­sonló megbeszéléseket kezdemé­nyez Prága az USA-val, Németor­szággal, Belgiummal, Svédország­gal, Franciaországgal és Kanadával is. Mindez évente 1,5 milliárd koro­nájába fog kerülni az államnak, ami jóval kevesebb, mint a gépek megvétele. Ugyanakkor a kormány célja továbbra is az, hogy 24 darab új vadászgépet vásároljon, az évvé­géig előkészítik a szükséges ver­senypályázatot, s valószínű, hogy a jövő évben ki is írják. Ezzel a szak­értői vélemények szerint mintegy 25-30 évre megoldódna a cseh lég­tér védelme. Egyébként a cseh lég­védelem jelenleg nyolc szovjet gyártmányú, korszerűsített MiG- 21-es vadászgéppel rendelkezik. Ezek azonban nem felelnek meg a NATO normáinak, nem kompatibi­lisek a szövetségi műszaki berende­zéseivel és fegyvereivel. Ráadásul tervezett élettartamuk 2005-ben le is jár. A hadseregnek 71 darab L- 159 típusú, cseh gyártmányú, na­gyon korszerűnek tartott, de hang- sebességen aluli gépe is van, de a szükséges korszerű fegyverekre a légvédelemnek jelenleg nincs pén­ze. Prága korábban 36 darab Gri- pen típusú vadászgépet szeretett volna venni egy svéd-brit konzorci­umtól. A tavalyi nagy árvíz okozta, mintegy kétmilliárd euróra rúgó károk miatt azonban a kormányzat letett a tervről. Sticha elmondta: részben a lengyelektől vették a pél­dát. Varsó 128 Leopárd típusú tan­kot kölcsönzött a német hadsereg­től, ami jóval olcsóbb megoldás a vásárlásnál. Véget ért a konvent MTI-HÍR Brüsszel. Véget ért tegnap Brüsz- szelben az európai konvent, amely 16 hónapos munkával megszer­kesztette az egyesülő Európa első közös alkotmányos szerződésének tervezetét. Az ünnepélyes záróülés végén a 15 mai és 13 leendő tagor­szág képviselői aláírták a tervezet kísérő okmányát, amelyet az alkot­mánytervezettel együtt a konvent elnöke, Valéry Giscard ď Estaing július 18-án átad az EU-ban soros elnök Olaszország vezetőinek Ró­mában. Az EU legutóbbi csúcsérte­kezletének határozata alapján az olasz elnökség októberre összehív­ja a 28 ország kormányának képvi­selőit, hogy alapos áttekintés után kiigazítsák, módosítsák, pontosít­sák a parlamentek képviselői által a konventben megszerkesztett doku­mentumot. A leendő európai alkot­mányos szerződést a tervek szerint jövő tavasszal írják alá, utána min­den érintett államnak külön is meg kell erősítenie - parlamenti úton vagy népszavazással -, hogy életbe léphessen. A folyamat várhatólag 2006-ig tart. A konvent tagjai kö­zött már megindult a mozgalom azért, hogy az első európai alkot­mányos szerződést - történelmi je­lentőségének megfelelően - minde­nütt népszavazással erősítsék meg. Az ezt szorgalmazó követelést a konvent zárásáig 97 képviselő írta alá, köztük a csatlakozó országok sok küldötte is. Palesztin gyermekeket vettek őrizetbe egy izraeli telepnél Abbász taktikázik mti-hírek Náblusz. Három palesztin fiút, egy tíz és két tizenegy éves gyermeket vettek őrizetbe egy ciszjordániai zsidó telepnél. Az izraeli biztonsá­giak palesztin szemtanúk állítása szerint ismeretlen helyre szállítot­ták megbilincselt és bekötött szemű kis foglyaikat. A palesztin gyerekek egy zsidó telep bejárata előtt játsza­doztak szerdán este, amikor lefog­ták őket. A Reuters brit hírügynök­ségnek izraeli katonai források megerősítették három palesztin őrizetbe vételét, s azt hangsúlyoz­ták, hogy az izraeli fegyveres erők elleni tevékenység miatt indult elle­nük vizsgálat. Az USA közel-keleti megbízottja magas rangú palesztin tisztségvise­lőkkel, köztük Mohamed Dahlán­nal, a biztonsági ügyek állammi­niszterével találkozott, hogy meg­próbálja csillapítani a palesztin ve­zetésen belüli válságot, amely arra indította Mahmúd Abbász minisz­terelnököt, hogy lemondással fe­nyegetőzzön. John Wolf megbeszé­lésre készül Saul Mofaz izraeli vé­delmi miniszterrel is, hogy a kilátás­ba helyezettnél több palesztin fo­goly szabadon engedését és még több előretolt illegális telep felszá­molását szorgalmazza - két olyan lépést, amelyet a palesztinok köve­teltek és amelyek megszilárdíthat­ják Abbász hatalmi helyzetét. Izra­elben csaknem 7000 palesztin ra­boskodik - közülük csak háromszá­zat lenne most hajlandó szabadon engedni -, túlnyomó többségüket a mostani 33 hónapja tartó válság alatt gyűjtötték be. Két és félmilliárd dollárra becsülik a költségeket Erdélyi autópálya MTI-HÍR Bukarest. Az Erdélyt átszelő autó­pálya megépítését nevezte Románia egyik legfontosabb, sürgős beruhá­zásának tegnap Adrian Nastase. A román kormányfő a külföldi beru­házásokat illetően hangsúlyozta: el­jött az ideje annak, hogy a közveden külföldi befektetések főként a zöld­mezős és az infrastrukturális beru­házások formájában valósuljanak meg. Nastase külön kitért arra, hogy Európában Románia az egyedüli or­szág, ahol mindössze egyeden, száz kilométer hosszúságú autópálya lé­tezik. Szerinte elhibázott volt az ko­rábbi döntés, hogy új autópályákat keleti irányban kezdtek építeni Ro­mániában, azt pedig elfogadhatat­lan nevezte, hogy az elmúlt tíz év­ben mindössze 50-60 kilométernyi pályaszakasz készült el. Az Erdélyt átszelő autópálya költségeit a román ületékesek 2,5 milliárd dollárra be­csülik. Nastase hangsúlyozta, hogy a tervek megvalósításához elsősorban a nemzetközi pénzügyi intézmé­nyekkel kell egyetértésre jutni a be­ruházási stratégiáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom