Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-11 / 158. szám, péntek
■V/133b"/Ub052' A nyugdíjak ma és a reform után Egy hét múlva keresse a részleteket az Új Szó 4 újabb mellékletében pólójának szépe a Klikk Fesztiválon pénteken este 20 órakor a nagy színpadon. Az 0] Szó és a Vasárnap közös sátra pénteken 16 órától áll az érdeklődők rendelkezésére. 2003. július 11., péntek www.ujszo.com Ára műsorújsággal 11 korona (előfizetőknek 10 korona) 56. évfolyam, 158. szám Selye János Egyetem: Zsolnán nem hozott érvényes döntést az Akkreditációs Bizottság Ősszel újra előterjesztik Pozsony/Zsolna. Az Akkreditációs Bizottság zsolnai ülésén ugyan nem utasította el a magyar egyetem létrehozását, viszont érvényes döntést sem hozott a Selye János Egyetem ügyében. RÁCZ VINCE Albert Sándor, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője, az egyetemalapítás szépséghibájának minősítette, hogy a kormány tanácsadó testületének ülésén nem született érvényes határozat. Az oktatási szakértő véleménye szerint a kormány érvényes testületi döntés híján is jóváhagyhatja a tervezett magyar képzési nyelvű felsőoktatási intézmény létrehozását. „A képzést az ötéves magiszteri, illetve a hároméves baccalaureatusi pedagógiai program végéig kell akkreditálni, vagyis mire az egyetemet nyitó első évfolyam befejezi a tanulmányait - fűzte hozzá Albert Sándor. - Az alapítási ütemtervnek megfelelően Martin Frone, az oktatási tárca vezetője valószínűleg már a jövő héten a kormány elé terjeszti a magyar egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Ha a kormány rábólint a jogszabályjavaslatra, a tervezetet parlamenti vitára bocsátják.” Az oktatási szakértő tájékoztatása szerint, az Akkreditációs Bizottság képviselői szakmai kifogást nem emeltek a dokumentummal kapcsolatban, pusztán annyit jegyeztek meg, hogy a magyar egyetem létrehozása megváltoztatná a hazai felsőoktatási intézmények rendszerét. Azáltal, hogy a jövőben eggyel több egyetem működne, kevesebb pénz jutna az egyes felsőoktatási intézmények fenntartására és működtetésére, fogalmazta meg aggályait a testület. Szigeti László, az oktatási minisztérium államtitkárát meglepte, ugyanakkor nem tartja véletlennek, hogy nem született érvényes határozat. „Úgy gondolom, ez a jelenlegi, feszült belpolitikai helyzet következménye. A testület ez alkalommal nem a dokumentummal kapcsolatos szakmai hibákra hivatkozva halasztotta el a döntést a magyar egyetem ügyében. A zsolnai ülést megelőzően közösen elemeztük a testület illetékes munkacsoportjával az átdolgozott és kiegészített dokumentumot, a tanácskozás során a bizottság tagjai pozitívan értékelték az újonnan beterjesztendő anyagot. Azzal, hogy a testület nem hozott érvényes határozatot, az egyetem, sajnos, politikai csatározások tárgyává válhat. Következő lépésként tárgyalni kívánunk a koalíciós partnereinkkel, ugyanakkor nem valószínű, hogy a július 16-i kormányülés előtt a koalíciós tanács elé terjesztjük az egyetem ügyét. A testület következő, a tervek szerint októberi ülésére mindenesetre újra beterjesztjük az akkreditációs dokumentumot. Megítélésem szerint a bizottság részéről tapasztalt konszenzushiány nem akadályozhatja meg a magyar egyetemmel kapcsolatos törvényalkotási folyamat elindítását” - mondta Szigeti. Ha a törvény megszületését nem is akadályozhatja az elmaradt bizottsági határozat, a képzés beindításával kapcsolatban problémák merülhetnek fel, mivel a hatályos felsőoktatási törvény 55. paragrafusának második bekezdése kimondja: felsőoktatási intézmény csakis akkreditált tanulmányi programokra vehet fel hallgatókat. A 89. paragrafus második bekezdése pedig előírja, az állam akkreditált képzési formára nyújt anyagi támogatást. Az államtitkár szerint az elmaradt bizottsági döntés okozhat késést az eredeti ütemtervben, arra viszont komoly esélyt lát, hogy a kormány- programban foglaltakhoz híven a jelenlegi megbízatási időszak első évében törvény születik az egyetem létrehozásáról. Az Alkotmánybíróság elfogadta a „húszkoronás törvénnyel" kapcsolatos beadványt Továbbra is fizetni kell az orvosnál ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Az Alkotmánybíróság plénuma tegnap további tárgyalásra elfogadta azt a Robert Fico által kezdeményezett beadványt, amelyben 35 ellenzéki képviselő az új egészségügyi törvény alkotmányosságát kérdőjelezte meg. A Smernek, Szlovákia Kommunista Pártjának és a Független Képviselők Klubjának tagjai kifogásolják, hogy június elsejétől fizetni kell az egészségügyi ellátásért, az alkotmány ugyanakkor szavatolja az állampolgárok számára az ingyenes orvosi ellátást. Ficóék szerint a törvénymódosítás az alapvető emberi jogok védelméről szóló nemzetközi egyezményt is sérti. A beadványban a képviselők egyebek mellett bírálják a törvény szövegében az „egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatások” meghatározást is, mivel ez alapján kell fizetni, például a mentőautóval való kórházba szállításért vagy a kórházi étkezésért. A taláros testület egyelőre nem nyilatkozott arról, mikor várható döntés az ügyben, szakértők szerint azonban nehezen elképzelhető, hogy július 14-ig, a bírósági nyári szünet kezdetéig döntenének az alig egy hónappal ezelőtt érkezett beadványról. Az Alkotmánybíróság elnökének, Ján Mazáknak tegnapi állásfoglalásában az áll, hogy a testület nem adott helyt a képviselőcsoport javaslatának, hogy a végleges döntésig nyilvánítsák semmisnek a kifogásolt cikkelyeket, vagyis a polgároknak addig se kelljen fizetniük az orvosi kezelésért és a receptekért. A taláros testület a belső szabályzat értelmében ezúttal sem hozta nyilvánosságra, melyik alkotmánybíróhoz került a „húszkoronás ügy”, (juk, t) Ötvenméteres zuhanás. Teherautóval ütközött egy autóbusz tegnap Hongkong külvárosában, s az emeletes jármű az útról letérve egy 50 méter mély szorosba zuhant. A szerencsétlenségben legalább 21 utas meghalt, s ugyanennyi megsérült. A súlyos baleset áldozatainak kora 10 és 55 év között van. (Reuters-felvétel) A törvényhozás elfogadta az európai parlamenti választásokról szóló jogszabályt Dánok felszerelése Hókotrótól izzadhatnak Irakban Koppenhága. Az Irak déli részén állomásozó dán katonáknak nemcsak a szokatlan meleggel kell megküzdeniük, hanem az otthonról számukra küldött használhatatlan felszerelésekkel is. A dán katonák ugyanis az iraki terepen meglehetősen ritkán használják a hókotrót és a fagyálló anyagokat. „Elismerjük, hogy néhány hiba csúszott be az anyagszállításokba, mint például a hókotró elküldése Irakba, ami komikusnak tűnhet. De rövidesen kiküszöböljük a hibákat” - közölte Jan Brinck, a dán vezérkar szóvivője, az Ekstra Bladet bulvárlapban megjelentetett kínos információkra reagálva. A cikk szerint az Irakba küldött járművek között vannak leselejtezésre váró, szinte használhatatlan harckocsik, megint mások nincsenek légkondicionáló berendezéssel ellátva, így az 50 fokos hőségben meglehetősen kellemetlen bennük az utazás. A Dél-Irakban tartózkodó 380 dán katona további hiányosságokra is panaszkodott: nem kaptak megfelelő méretű golyóálló mellényeket, a sátrak leveréséhez szükséges póznákat és esetleg szükségessé váló morfiuminjekciókat sem. Ugyanakkor kissé meglepődtek, mikor az utánpótlási küldeményekben fűnyírót, hókotrót és fagyálló anyagokat találtak. (MTI) Hol van az igazi Húszéin? Egy névrokont már elfogtak Jeruzsálem. Izraelben, a Golán- fennsíkon tegnap letartóztatták Szaddám Huszeint. Csak épp nem azt, akit annyira keresnek a Közel- Keleten. Az izraeli rendőrség ugyanis őrizetbe vett egy 21 éves drúz fiatafembert, akit pontosan úgy hívnak, mint a megbuktatott iraki diktátort. Az ifjú azzal vonta magára az izraeliek megkülönböztetett figyelmét, hogy kövekkel dobált meg egy izraeli turistákat szállító buszt. (MTI) Pártonként 50 ezer koronás foglaló ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A szlovákiai törvényhozási választásokhoz hasonlóan zajlik majd a képviselőválasztás az Európai Parlamentbe is, a Ház tegnap fogadta el az erről szóló jogszabályt. A voksolás egynapos lesz, és minden alkalommal vasárnap reggel 7 órától este 10 óráig tartják. Először 2004 júniusában választhatjuk meg Szlovákia 14 európai képviselőjét, éspedig öt évre. A választásokat a szlovák parlament elnöke hirdeti ki az Európai Parlament határozata alapján, legkésőbb 90 nappal a voksolás előtt. A választókörzeteket a parlamenti voksolás körzeteihez hasonlóan alakítják ki, egy szavazókörbe mintegy 1000 választó tartozik majd. Eltérés, hogy ezúttal a szlovákiai állampolgárok mellett más EU-tagországok állampolgárai is voksolhatnak és egyben meg is választhatók Szlovákiában, feltétel csak az, hogy állandó lakhellyel rendelkezzenek az ország területén. Választójoguk a 18 évesnél idősebbeknek van, a jelölteknek pedig legalább 21 évesnek kell lenniük. Az országos parlamenti választásokhoz hasonlóan ez alkalommal is listás szavazás lesz, egész Szlovákia egy választókerületnek számít. Egy-egy párt legfeljebb 14 képviselőjelöltet indíthat. A képviselők 5 százalékos küszöböt hagytak jóvá az önállóan induló pártok, 7 százalékosat a kettes és hármas koalíciók, 10 százalékosat pedig a négy pártból álló koalíciók számára. Az induló pártoknak 50 ezer koronát letétbe kell helyezniük, ezt az összeget csak azok kapják vissza, amelyek kétszázalékosnál jobb eredményt értek el. A képviselői helyeket a küszöböt átlépő pártok és koalíciók között osztják meg; a 10 százalék körüli eredmény például egy, legfeljebb két képviselői helyet jelent majd. A választási kampány 21 nappal a voksolás előtt kezdődhet, és 48 órával a szavazóhelyiségek megnyitása előtt ér véget. Ezúttal a közszolgálati médiumok mellett a kereskedelmi rádió- és tévéadók is részt vehetnek benne, minden pártnak legfeljebb harminc perc sugárzási idő jár, egy adó legfeljebb 5 óra politikai reklámot sugározhat a kampány idején. A politikai reklámot minden párt maga fizeti, (lpj) Mit tartalmaz az EP-választási törvény? Ki választhat? ♦ minden 18. életévét betöltött szlovák állampolgár ♦ az EU-tagállamoknak azok a 18 évesnél idősebb állampolgárai, akik állandó szlovákiai lakhellyel rendelkeznek ♦ a választásokon csak egy tagállamban lehet részt venni Mekkora a választási küszöb? ♦ önállóan induló párt esetében 5 százalék ♦ két, három pártból álló koalíció esetében 7 százalék ♦ négy pártból álló koalíció esetében 10 százalék Vatikáni szerződés: Pavol Rusko pártja az ellenzék mellett Folytatás szeptemberben LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Három ellenzéki frakciónak a kormánypárti ÄNO támogatásával sikerült elérnie, hogy a parlament újra foglalkozzon Szlovákia és a Vatikán közötti alap- szerződéssel. A határozati indítványt Robert Fico (Smer) terjesztette elő tegnap délelőtt a Smer, a kommunisták és a függetlenek klubja nevében, és kérte, hogy a parlament még ezen az ülésen tárgyalja meg. A koalíciós pártok és a HZDS képviselői többségének köszönhetően a plénum akkor nem volt határozatképes. A szavazást 17 óra után megismételték, ekkor az ANO képviselőinek támogatásával felvették a határozat megtárgyalását az ülés napirendi pontjai közé. A határozat elfogadása esetén a parlament felszólítaná a kormányt, kezdeményezze az alap- szerződés módosítását, és érje el, hogy a megállapodás valamennyi kiegészítéséhez és módosításához szükséges legyen a parlamenti jóváhagyás. A határozati javaslat egyben szorgalmazza, hogy a kormány vonja vissza a szerdán jóváhagyott határozatát a katolikus nevelésről és oktatásról - mely ugyancsak az alapszerződés kiegészítése -, és folyamatosan tájékoztassa a parlamentet a Vatikánnal kötött szerződés készülő kiegészítéseiről. A program kiegészítése után az MKP, az SDKÚ és a KDH parlamenti frakciója ellenindítványt nyújtott be, melyben az új programpont törlését javasolták. A szavazáskor azonban már újra nem volt elég képviselő, miután az ismételt szavazás is eredménytelen volt, Pavol Hrušovský házelnök berekesztette az ülést, majd az MKP, az SDKÚ és a KDH frakciójának kérésére tegnap 18.15-re ösz- szehívta a törvényhozás 16. ülését, melynek napirendjén azonban nem szerepelt a határozati javaslat megvitatása. Az előző, 15. ülés szeptemberben folytatódik. A Vati- kán-ügyről az 5. oldalon Ladislav Orosz nyilatkozik lapunknak, (lpj) Rendőrségi vizsgálat Hamis jogosítványt akart cserélni Komárom. Okirat-hamisítás miatt indítottak bűnvádi eljárást a 25 éves komáromi H. Viktor ellen. A hatóságok tájékoztatása szerint a fiatalember még márciusban kérvényezte ideiglenes jogosítványának véglegesre történő cseréjét a helyi rendőrparancsnokság közlekedésrendészeti osztályán. A rendőrök azonban megállapították, hogy neve sem a járművezetői vizsgát végzők névsorában, sem a jogosítvány-kiadási nyilvántartásban nem szerepelt. A vizsgálat során kiderült, hogy H. Viktor hamisítványt mutatott fel. „Tettéért akár kétévi szabadság- vesztésre is ítélhetik, vagy pénzbírság szabható ki” - tájékoztatta lapunkat Adolf Lehocký, a Komáromi Járási Rendőrkapitányság szóvivője. A fiatalember szabadlábon védekezhet. (vkm)
