Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-09 / 156. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 9. Európai unió 9 Felmérés készült a becsületességről - a legtöbb kategóriában rosszabbul végeztünk az átlagnál Nem európaiak az erkölcseink (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ■■■■■i jaKMMNI Európai jogosítványunk lesz Pozsony. Szlovákia európai uniós csatlakozása - 2004. május 1-e - után nálunk is megkezdik az EU-ban rendszeresített gépjárműve­zetői jogosítványok kiadását. Az unió irányelveinek megfelelően már a jogalkotási folyamatban van a közúti törvény módosítása, melynek végrehajtási rendelkezései tartalmazzák az új gépjárműve­zetői engedélyekről szóló rendelkezéseket. Jövő májustól új jogosít­ványokat ad ki a rendőrség, a meglévők azonban továbbra is ér­vényben maradnak. Az új típusú jogosítvány kiadásáért továbbra is 100 koronát kell majd fizetni, és a gépjárművezetői vizsgákért sem kell többet fizetni a jelenleg érvényes díjszabásnál. (SITA) Lengyel euró csak 2012-ben? Varsó. Lengyelország csatlakozása az euróövezethez akár 2011-12- ig is késhet, hacsak nem fogadnak el igen céltudatos menetrendet a közös valuta bevezetésére - mondta a lengyel Nemzeti Bank pénz­ügypolitikai tanácsának tagja, Grzegorz Wojtowicz hétfőn. „A 2007- es csatlakozás elérhetetlen számunkra. Az első lehetséges dátum 2008. De ha elmaradunk a tervezgetéssel, akkor kiderülhet, hogy csak 2011-12-ben csatlakozhatunk” - idézte Wojtowiczot a Gazeta Wyborcza című lengyel lap hétfőn, (index) A biztos ellenzi a válogatás nélküli tagfelvételt Verheugen szerint az EU bővítésének is van határa A szlovákiai állampolgár ke­vésbé becsületes, mint az eu­rópai átlag. Lopjuk a boríté­kot és a ceruzát a munkahe­lyünkről, és nem fordulunk vissza, ha a szupermarket ki­járatánál vesszük észre, hogy a pénztárosnő 100 ko­ronával többet adott vissza - egyebek mellett erre is rá­mutatott egy felmérés, me­lyet a közelmúltban készített a Reader’s Digest magazin. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tizenkilenc európai országban (köztük Szlovákiában) csaknem 4000 embernek 12-12 tesztkérdést tettek fel, hogy a helyesről és helyte­lenről kialakult képüket megismer­jék. Az „European Moralty Test” eredménye nem az európai erkölcs tudományos mércéje ugyan, de ér­dekes önértékelési feladat - annak próbája, mennyire őszintén nyüvá- nulnak meg az emberek a becsület­tel kapcsolatos kérdésekben. A szlovákiaiak kevésbé erkölcsösek, becsületesek, mint az európai átlag. Gáüástalanabbul csenünk el aprósá­gokat a munkahelyünkről, aligha adjuk vissza tulajdonosának az ut­cán talált pénztárcát, és kevésbé tar­tunk az adóhatóságoktól Európa többi nemzetéhez képest - derül ki abból a felmérésből, amelyet a Rea­der’s Digest magazin készített a kö­zelmúltban. 73 százalékunk gondolkodás nélkül hazaviszi a munkahelyéről a boríté­kot vagy az írószert, ha szüksége van rá. Az olaszoknak mindössze egyne­gyede cselekedne ugyanígy. Mind­össze 57 százalékunk vinné vissza a pénztártól való távozás után a kasz- szás hölgynek a 100 koronát, amennyivel tévedésből többet adott vissza. Az európai átlag 67 %. Ebben a kategóriában szintén az olaszok és a franciák a legbecsületesebbek: kö­zülük 80 százalék adná vissza a pénzt. A 12 kérdésre adott válaszok közül csupán háromból tűnt ki az, hogy a szlovákiaiak kicsit erkölcsösebbek az európaiaknál az adott területen. 12 százalékuk vezetne haza úgy, hogy tudja, túl sok alkoholt fogyasz­tott. Ebben a kérdésben az európai áüag 14 % volt. Ezzel szemben a dán, a finn és a norvég válaszadók­nak csupán 4 százaléka válaszolt ha­sonlóan. A többi ország állampolgáraihoz vi­szonyítva hasonlóan elenyésző a kü­lönbség a javunkra a szállodai be­rendezés meglovasításának tekinte­tébe. A szlovákiai megkérdezettek 15 százaléka csomagolná bőröndjé­be a hotelszobában talált törölközőt, az európai átlag 16%. Ha a bevásárlóközpont parkolója megtelt, viszont a mozgássérültek­nek fenntartott hely szabad, és csu­pán egy dolgot szeretnénk megven­ni, melynek beszerzése nem tartana tovább 10 percnél, akkor a mozgás- sérülteknek fenntartott helyen a szlovákiai megkérdezetteknek majdnem a fele, 45% parkolna. Eb­ben a kategóriában éppen a szlová­kiai válaszadók végeztek az egyálta­lán nem előkelő első helyen. Össze­hasonlításképpen a magyarok mindössze 22%-a, az európaiaknak viszont 25%-a parkolna erre az idő­re a tiltott helyen. A legfigyelmeseb­bek a franciák, náluk „csupán” 14% állna az autójával a mozgássérültek parkolóhelyére. A szlovákiaiak 67%-a lépné túl a me­gengedett sebességkorlátot 20 km- rel, ha hazafelé tart este 9 óra felé az úton, amely majdnem teljesen üres. Az európai átlag 65% lett. A legvak­merőbbek a dánok, 78%-uk lépné túl a sebességhatárt. A legóvatosab- bak pedig a belgák és az olaszok, mind két országban csak a válasz­adók 52%-a taposná a megengedet­nél nagyobb erővel a gázt. A tizenkettőből 9 kategóriában a szlovákiaiak azt tárták fel magukról, hogy messzebb vannak a becsületes­ségtől, az erkölcsösségtől, mint az európai átlag. Ha találnak egy elve­szett pénztárcát, amiben 500 koro­na van, akkor a szlovákok 20 száza­léka eljuttatná azt rendőrségnek, míg az európaiaknak áüagosan a fe­le cselekednek így. A legtöbben a lengyelek közül tartanák meg a pénzzel teli erszényt, csupán 13%- uk adná azt le. A legbecsületesebbek a svájciak és a britek, e két ország­ban a válaszadók több mint kéthar­mada elvinné a legközelebbi ren­dőrőrsre a pénztárcát. A magyaror­szágiak nálunk 19 százalékponttal becsületesebbek. A hazai megkérdezettek 43%-a jegy nélkül is felszállna a munkahelyére tartó tömegközlekedési járműre az 53%-os európai aránnyal szemben. Az oroszoknak viszont szinte alig van erkölcsi gátlása e téren, 80%-a a válaszadóknak szinte boldog, ha jegy nélkül utazhat. Tolakodásban alig vagyunk rossz­abbak az európai átlagnál. Szakadó esőben sokadmagukkal buszra vár­va, ha csak az előretolakodás révén jutnak fel a következő járatra, a szlovákiai megkérdezették 34%-a, a holland válaszadóknak viszont 50%-a folyamodna a szolid erő­szakhoz annak érdekében, hogy időben célba érjen. Az európai ádag 32%. A legudvariasabbaknak és tü­relmesebbeknek a finnek bizonyul­tak. Ott csupán 18%-ban választa­nák a tolakodást, hogy felkerülje­nek a buszra. Európában több nő adott „becsüle­tesebb” választ, mint férfi. A nemek közötti különbség Lengyelország­ban volt a leglátványosabb, 14 szá­zalékpontos különbséggel, míg Spa­nyolországban a legkisebb, csupán 1 százalékpont. A fiatalok (18-35) kevésbé bizonyul­tak becsületesnek, mint az ötvenen év felettiek. Szállodai fürdőszobából a fiatalok 25%-a, az idősebbek 3%-a vinne magával törülközőt a bőrönd­jében. (jéel, korr-) MTI-HlR Berlin. Günter Verheugen, az Eu­rópai Unió bővítési biztosa ellenzi, hogy az unióba válogatás nélkül mindenkit felvegyenek. Verheugen a Handelsblatt című Düsseldorf­ban szerkesztett német lapnak adott, tegnap megjelent interjúban azt mondta, hogy a lehetségesre kell összpontosítani, azaz a török kérdés tisztázására, illetve a balká­ni országok - a volt jugoszláv tag- köztársaságok - belépési perspek­tívájára. A többieknek megfelelő együttműködést ajánlhat fel az EU, de úgy, hogy nem lesznek tagok.- Minden európai ország kérvé­nyezheti az EU-tagságot. Oroszor­szág ezt nem cselekedte meg és nem is fontolgatja. Integrációs ké­pességünknek és készségünknek világos határai vannak. Ellenzem, hogy a földrajzilag Európának ne­vezett egész térséget úgymond az Európai Unió végső állapotának te­kintsük. Úgy hiszem, okos dolog lenne, ha az Európa politikai föld­rajzára vonatkozó kérdést nem vá­laszolnánk meg végérvényesen. Ez egyáltalán nem lehetséges. A le­hetségesre kellene összpontosíta­nunk. Lehetséges a belátható jövő­ben a török kérdés megoldása. Le­hetséges az is, hogy a balkáni or­szágoknak világos és reális belépé­si perspektívát nyújtsunk. Az ösz- szes többinek méretre szabott együttműködést ajánlhatunk fel, de egyértelműen a tagsági küszöb alatt - közölte Verheugen. A bővítési biztos Izraelről úgy véle­kedett, hogy az ország gazdasági­lag kimagasló helyet foglal el az Európai Unió körüli országok kö­zött. Izrael lenne az első számú je­lölt, ha a belső piacba való bevo­násról lenne szó, s ha a politikai feltételek adottak lennének. Az EU-országok valószínűleg nem is lennének készek kivételezett he­lyet biztosítani Izraelnek, amíg a közel-keleti békefolyamatban nincs valódi haladás. Folyik a népszavazás előtti esélylatolgatás Észtországban Hány észt vesz részt? Az Európai Unióban a legelterjedtebb drog a marihuána és a többi vadkenderszármazék Hogyan küzd Európa a kábítószerek ellen? ISMERTETÉS Az Európai Unióban a kábítószer elleni küzdelem az egyes orszá­gok nemzeti hatáskörébe tartozik: habár létezik egy európai akció­terv is ezen a területen, de ennek nincs jogilag kötelező ereje. A 2000 júniusában elfogadott doku­mentum olyan ambiciózus, ám csak általánosságokban megfo­galmazott célokat tűz ki, mint a fi­atalok drogfogyasztásának vissza­szorítása, a krónikus fogyasztók orvosi kezelésének hatékonyabbá Az Europol Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) az Európai Unió tagor­szágainak rendőrségei közötti együttműködést összehangoló szervezet. Az Europol létrehozásá­ról az Európai Unió tagországai döntöttek még 1992-ben, a maast- richti szerződéssel, de működését hivatalosan csupán 1999 nyarán kezdte meg. Fő célja, hogy javítsa a tagállamok illetékes hatóságai­nak hatékonyabb együttműködé­sét a nemzetközi bűnözés súlyo­tétele, illetve a drogkínálat korlá­tozása - s félő, hogy az elért ered­mények 2004-ben esedékes felül­vizsgálatára ezekből nem sok fog megvalósulni. A szakértők már régóta sürgetik, hogy közös, globális és kötelező erejű, megfelelő pénzforrásokkal ellátott intézkedési tervet dolgoz­zanak ki a kábítószer terjedése el­leni küzdelemre, de egyelőre in­kább a nemzeti keretek között vég­rehajtott, szétforgácsolt akciók a jellemzőek. Alain Lamassoure francia európa parlamenti képvi­sabb formái ellen. Az Europolnak a világszervezetként működő In- terpollal ellentétben nincs önálló nyomozati, bűnüldözési jogható­sága, hanem elsődlegesen együtt­működési, információcserét bo­nyolító hivatalként funkcionál. A szervezetnek csak az EU-tagálla- mok a tagjai, de a tizenhárom tag­jelölttel, valamint Izlanddal, Nor­végiával, Svájccal, az Egyesült Ál­lamokkal és az Interpollal is együttműködési megállapodást kötöttek, illetve tárgyalnak erről. Jogosítványai szerint az Europol selő nemrégiben több társával együtt javaslatot nyújtott be az EU alkotmányának kidolgozásával megbízott konvent elé, hogy a kö­zös fellépés szükségessége kerül­jön be az alapokmányba, miköz­ben megőriznék az egyes államok fennhatóságát is - ám ez nem ke­rült be a tervezetbe, s kérdés, hogy orvosolható-e mindez az alkot­mányról döntő, októberben meg­nyíló kormányközi konferencián. Az elmúlt években megkezdődött a kábítószerkérdéssel kapcsolatos nemzeti politikák harmonizálása. Az EU-tagok ma már mind na­gyobb erőfeszítéseket tesznek a kereslet visszafogására: azaz egy­re fontosabb a megelőzés, szem­ben a korábbi évtizedek pusztán a büntetésre építő drogpolitikájá­val. Hollandiában már régóta libe­ralizálták egyes könnyű drogok, mint például a vadkender (canna­bis) forgalmát, s ez ott bevált - úgyhogy immár az olyan dél-euró­elsősorban akkor juthat szóhoz, ha legalább két államot érintő ügyről van szó, és a szervezett bűnözésre utaló jelek is felbukkannak. A nemzeti rendőrségek hatásköré­be az Europol nem avatkozhat be. Másfelől a hágai székhelyű hivatal nem valamiféle uniós „szuper­rendőrség” vagy az Interpol euró­pai megfelelője. Önálló nyomozói tevékenységet nem folytat, alapve­tően a rendőrségek közötti infor­mációáramlás szervezésével, stra­tégiaijelentések és különféle elemzések készítésével, technikai pai országok, mint Spanyolország, Portugália és Olaszország is fon­tolgatják a cannabis-fogyasztás til­tásának enyhítését. Az EU tagor­szágaiban a cannabis a leggyak­rabban előforduló drogfajta, s fo­gyasztása jelentősen nőtt is a ki­lencvenes években. Fogyasztása azonban inkább alkalmi jellegű, nem okoz tartós függést, mint a kokain, vagy éppen a heroin. A Le Monde című francia napilap be­számolója szerint a második he­lyet az EU-ban az amfetamin és az ecstasy-tabletták foglalják el, a ko­kain pedig a harmadik helyen sze­repel a leginkább fogyasztott dro­gok listáján. Egyébként az a jel­lemző, hogy a kábítószerélvezők többféle drogot fogyasztanak egy­más mellett: a cannabis mellett az amfetamint, az ecstasyt is kibró- bálják, hogy ne is beszéljünk az olyan „engedélyezett drogfajták­ról”, mint az alkohol és a dohány. (Euvonal, euro.hu) és szakértői segítségnyújtással lát­ja el feladatát, a nemzetközi bűnö­zés elleni uniós fellépés összehan­golását. A hivatal igazgatóságának élén a német Jürgen Storbeck áll, akinek munkáját négy igazgatóhelyettes segíti. Az intézmény munkatársi gárdája várhatóan idén bővül 350- re. A hivatal működésének költsé­geit a tagországok bruttó nemzeti termékük arányában megállapított hozzájárulásaiból fedezik, az Eu­ropol költségvetése mintegy 40 millió euró évente. (MTI) EURO.HU-HÍR Júniusban ismét növekedett az EU- csatlakozást támogatók aránya Észtországban. Jelenleg az észtek 48 százaléka helyesli vagy inkább helyesli a belépést, ám 45 százalé­kuk ellenzi vagy inkább ellenzi azt, míg a határozatlanok aránya 7 szá­zalék. Májusban, a litván referen­dum után az észt népszavazáson részt venni szándékozóknak még 63 százaléka támogatta a csatlako­zást, s alig 37 százaléka ellenezte határozottan. Elemzők szerint az ország uniós csatlakozásának támogatottsága elsősorban az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek körében, illetve az ország déli részében csökkent. Az uniós tagság sokkal szilárdabb támogatottságot élvez a magasabb fokú képzettséggel rendelkezők körében, az átlagos vagy magas jö­vedelmű csoportokban, valamint a nagyvárosokban. Az euroszkeptikus észt szervezetek saját előretörésük okait keresve a fordulat okaként elképzelhetőnek tartják azt, hogy az eddig népsza­vazást tartott többi csatlakozó or­szágtól eltérően Észtországban a közvélemény már a referendum előtt megismerkedhetett az uniós alkotmánytervezettel. Az észtek szeptember 14-én nép­szavazással döntenek az ország uniós csatlakozásáról. Drogok és számok ♦ A kilencvenes években évente 7-8 ezren haltak bele az EU-ban ká­bítószer-túladagolásba. ♦ Míg 1960-ban óránként 7,3 alkalommal gyújtottak rá az amerikai filmekben, 2000-ben már 10,9-szer. ♦ Évente 120 tonna heroin áramlik keresztül Kelet-Közép-Európán. ♦ Európában 45 millióan kóstoltak már cannabist (MH) EU-LEXIKON KI KICSODA AZ UNIÓBAN? Pat Cox Az Európai Parlament ír elnöke 1952-ben született Dublinban. Diplomáját is az ír fővárosban, a Trinity Egyetemen szerezte. Ok­tatóként az egyetemen maradt a közigazgatási intézetben. 1976- ban váltott, és közgazdaságtant tanított a Limerick Egyetemen. 1982-től televíziós műsorveze­tőként dolgozott aktuálpolitikai műsorokban az ír tévében, négy éven át. Pártpolitikai karrierje 1986-ben indult, amikor a Progresszív De­mokraták pártjának főtitkárává nevezték ki három évre. A tör­vényhozásnak 1992 és 1994 kö­zött volt tagja, majd bejutott az Európai Parlamentbe. Az EP-n belül először a liberális demokrata frakció (ELDR) első elnökhelyettese volt. A követke­ző ciklusban, 1998 és 2002 kö­zött elnöke volt az ELDR-frakci- ónak. 2002. január 15-én vá­lasztották meg a parlament el­nökének. (origo)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom