Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-08 / 155. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 8. Két nagy név, a Motörhead és a litván Brainstorm csábítgatta az ország második legnagyobb rockfesztiváljára a Rimaszombat melletti kurinci tóhoz a fiatalokat és a középgenerációt Mérsékelt hangerő a festői környezetben Fantasztikus a környezet és remek a hangulat A nyári szünidő első hazai rockfesztiválja problémamen­tesen zajlott le a hétvégén a Rimaszombat melletti Kurin- con. Idén szerencsére senki se fulladt a tóba. A helyi szerve­zők láthatóan okultak a tava­lyi tragédiából: biztonsági emberek hada járőrözött a parton, állandó jelleggel vizs­latva a vizet. JUHÁSZ KATALIN Sem ők, sem pedig a temérdek büfé­ben árulók nem láttak semmit a mű­sorból. Az egyik standon kifogásta­lan kolbászt sütögető Kovalcsik Pé­ter inkább a diszkózenére vevő, nem dobbant meg a szíve, amikor péntek este felkonferálták a Motörhead ze­nekart, jobban örült volna valamivel nagyobb bevételnek. „Egyezményes árak vannak, de ennél olcsóbban nem tudnánk adni a sült kolbászt és a lacipecsenyét, így is alig keresünk valamit. Tavaly sokkal jobban ment a bolt” - állítja a fiatalember, erre csak bólogatni tudok, hiszen tíz de­ka kolbász harminc korona, a hasáb- burgonya. 17, egy deci bor 13, egy sör 20, a fesztivál látogatóinak szá­ma pedig a legmerészebb becslések szerint sem lépte túl az ötezer főt. A Rock-Pop Bratislava szervezőiro­da állítólag elégedett ezzel az ered­ménnyel, és továbbra is jó döntés­nek tartja, hogy a fővárosból Közép- Szlováldába költöztették az ország második legnagyobb fesztiválját. A Rimaszombattól öt kilométerre fek­vő, egykor jobb napokat is látott üdülőövezet könnyen megközelít­hető, a sátorozási körülmények hu­mánusak, a környezet pedig ideális volna, ha a tóban nem csak saját fe­lelősségre lehetne fürödni. A szeny- nyezettségre ugyan csak egyetlen tábla figyelmeztet, az időjárás azonban nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy kevesen merészkedtek a vízbe. Rekkenő hőségtől zivataron át villámlásig minden előfordult a három nap alatt, olyan volt, mintha valaki beszabadult volna az égi ve­zérlőbe, és kedve szerint tekergette volna az időjárás gombot. Ilyenkor az ember hálát ad az égnek, hogy nem a többiekkel együtt sátorban kell átvészelnie az éjszakákat, ha­nem ágyban, párnák közt aludhat. De ez már magánszféra, mint ahogy az is, hogy .remek kosztot kaptam ugyanott, így kevés kurinci speciali­tást kóstoltam a fesztivál ideje alatt. A sör és a kofola fellépőknek és új­ságíróknak a szponzor-sörgyár jó­voltából ingyen volt, más meg nem is kell a jó hangulathoz. A zenei kínálat idén is változatosnak bizonyult, tavaly ugyan több hazai nagy név lépett a deszkákra, most viszont a kevésbé ismert zenekarok között lehetett csiszolatlan gyémán­tokra bukkanni. Előbb azonban ter­mészetesen a két húzónév, a Mo­törhead és a BrainStorm méltatásá­nak kell következnie. Lemmyék zeneileg igencsak kitet­tek magukért, produkciójuk rendkí­vül szórakoztató volt, bár megsüke- tülni nem lehetett a hangerőtől. „Hallotok minket ott hátul is?” - kérdezgette a harcsabajszos front­ember a számok között, és csak a hálás tömeg ordítása oszlatta el ké­telyeit. Felesleges volt azzal riogatni a rimaszombatiakat, hogy péntek este biztosan nem alszanak majd a hangerőtől. A Motörhead techniku­sai ugyanis a nézőszámhoz igazítot­ták a hangosítást, minek eredmé­nyeképp kifogástalan minőségű, ám korántsem dobhártyaszaggató rock and rollt lehetett élvezni a ku­rinci tó partján. Mindhárom hang­szer tisztán szólt, szinte CD-minő- ségben. Néhány évvel ezelőtt a Szi­geten már volt szerencsém hallani a zenekart, akkori repertoárjuk nagy­jából megegyezett a mostanival, az­az kívánságműsort prezentáltak: sorjáztak a „nagy slágerek”. Az egyetlen kifogásolható szám a Sex Pistols-féle God Save the Queen volt, ami kissé viccesen hangzott a Motörhead feldolgozásában. Egyébként sokan láthatóan csak mi­attuk zarándokoltak a fesztiválra, gyakori látvány volt az ötven körüli, szigorú tekintetű kemény rocker, bőrszerelésben. Egy motoros banda is tiszteletét tette Kurincon, az alka­lomnak megfelelő pólókban. Hiába, a klasszikusok még mindig tömege­ket vonzanak. A Motörhead har­minc éve nyomja ugyanazt az őszin­te, kőkemény valamit, ugyanolyan magas színvonalon. A másnapi külföldi sztárvendég a BrainStorm volt. Ez a zenekar most kezd ismertté válni Nyugat-Európá- ban, pedig több mint tíz éve gyűrik az ipart. Egyre gyakrabban szere­pelnek a zenés tévécsatornákon, va­lahol a britpop és a collage rock kö­zé lőhetők be, énekesük pedig Mor­ten Harket és Brett Anderson keve­réke. Ezek után talán meglepő, hogy Kelet-Európából, Litvániából jöttek. A közönség soraiban sokan nem is tudták ezt, amerikaiaknak hitték őket, és valóban belesimul­nak a globálisan rádióbarát, ártal­matlan mainstream trendbe. Két­ségtelen, hogy tudnak dalokat írni, ám a pop-tinglitanglitól az etno- beütésű alternatív dolgokig megle­hetősen széles palettán mozognak. Frontemberük a litván tinilányok el­ső számú kedvence, színpadi moz­gása meglehetősen teátrális, ám ha elfeledkezik magáról, spontánul emberi is tud lenni. Mivel a délután folyamán lehetőségem nyílt egy kis vallatásra, azt kérdeztem Renars Krauperstől, miért változtatta nevét Reynard Cowperre. „A nyugati fül­nek furcsán hangzik ez a név, senki sem tudta kimondani, ezért alkal­mazkodnom kellett a helyzethez. A zenekar összes tagja művésznevet választott, ez egy gesztus a közön­ség felé. Persze eszünkben sincs le­tagadni litván gyökereinket, csak­nem minden dalunkat felénekeljük anyanyelvűnkön is” - mondta a ba­rátságos frontember. Reynard sze­rint, egyébként hülyeség, hogy ke­let-európai zenekar ne tudna érvé­nyesülni a nemzetközi porondon, minden hozzáállás kérdése: hinni kell benne, és akkor sikerül. Persze a jó menedzsment és a tehetség is fontos. A BrainStorm közel van a vi­lághírhez, Bob Dylan és Michael Stipe is elismerően nyilatkozott ró­luk, két hét múlva pedig a Rolling Stones előzenekaraként játszanak Prágában. A három nap programjából szívem szerint a Ska pra Šupina nevű rend­kívüli humor- és ritmusérzékkel megáldott pozsonyi bandát emel­ném ki, akik abban különböznek a hasonló vizeken evező Polemictől, hogy a ska és a reggea mellett a punk karcosságából is becsempész­tek valamicskét zenéjükbe. Úgy dol­gozták fel például az Aqua világslá­gerét, hogy Barbie baba fiújáról, Kénről énekelnek. De van zsák- ukban szlovák álhazafias népdalfel­dolgozás és diszkó-paródia is. Tőlük nem sokkal marad el vidámságban és invencióban az iglói Smola a Hrušky, akik hat éve járják az orszá­got alternatív és ska-közeli, szaxo­fonnal dúsított zenéjükkel. Újszerű- ek, tele vannak lelkesedéssel, kosz­tért, kvártélyért is szívesen játsza­nak bárhol, két éve a Klikk-feszti­válon is felléptek, saját autókkal jár­nak, CD-jiik pedig ősszel jelenik meg, ha minden jól megy. Miközben diskuráltunk, eszembe jutott Pongó, Ági és Majka lemeze, és kinyílt a zse­bemben a bicska, de aztán elhesse­gettem az ölés gondolatát. A többi fellépő papírforma szerint teljesített, bár az évente visszajáró Gladiátor kellemesen meglepett, jót tett nekik az új gitáros. A nosztalgiá- zókat a Tublatanka és a Jimi Hend- rix-epigon Raymond Parker szóra­koztatta, a fiatalabbaknak a Des- mod, a Kryštof és a Vanilla Club mu­zsikált, a magyarajkú rockerek pe­dig a sörényrázás magyar bajnokai­nak, a Pokolgépnek tapsolhattak. A rimaszombati fiatalok évente egy­szer ömlesztve kapják meg mind­azt, amit egész évben nélkülöznek, a messziről (a rendszámtáblák sze­rint Léváról, Pozsonyból, Liptó- szentmiklósról, Tőketerebesről) ér­kezők pedig a zene mellett a termé­szet szépségeiben is gyönyörköd­hetnek. Ä fellépők és a nézők viszo­nya is meleg, barátinak volt mond­ható, gyakoriak voltak a spontán dedikálások, közös fényképezke- dések, szuvenírcserék és haveri váll- veregetések. A vécék állták a roha­mot, a vízcsapok működtek, a zuha­nyozók nem emlékeztettek csata­térre, bár szombatra virradóra vala­kinek sikerült felborítania egy Toi- Toi vécét, ami úgy is maradt a feszti­vál végéig. Remélhetően senki sem rekedt odabent. A büfék kínálatában a vegetáriánu­sokon kívül mindenki talált pénztár­cájának és gyomrának megfelelőt, lehetett találni tízkoronás zsíros ke­nyeret is, a fő támogató sörgyár pe­dig azt is megengedte, hogy hazai Gémért is csapolhassanak a fesztivál területén. Corgoňék jól megszervez­ték saját jelenlétüket. A számos sö­rözőn kívül kedves pincérek sétáltak a placcon sörrel teli tálcákkal, mire megtettek egy kört, üres lett a ke­zük. A közterület-fenntartók viszont megspórolhatták volna maguknak a munka dandátját, az üres poharak felszedését, ha eszükbejut több sze­meteszsákot szétrakni a színpad kö­zelében. A járási vöröskereszt tizen­hét önkéntese is szorgalmasan rótta a köröket, ám kisebb horzsolásokon és vágott sebek ellátásán kívül nem volt dolguk. „Talán azért, mert rossz volt az idő, és kevesen jártak mezít­láb. Tavaly szinte minden második gyereken ragtapasz virított, idén sokkal jobban vigyáztak magukra” - mondta lapunknak Mária Majer- číková, a Vöröskereszt helyi igazga­tója. Az ügyeletes orvos, Silvia Vargová szerint egyeden fiatalt kel­lett kórházba szállítani megfigyelés­re, ő valószínűleg a hirtelen jött me­legtől lett rosszul. Jó néhány kullan­csot is el kellett távolítaniuk a szak­avatott kezeknek, ám ezen kívül semmi „érdemleges” nem történt. „Csodálatos itt minden! írd meg, hogy fantasztikus a környezet és re­mek a hangulat! Bárcsak nálunk is lenne üyesmi!” - lelkendezett a 16 éves Martina, aki Pozsonyból stop­polt le Rimaszombatba, és ha nem sikerült volna jegy nélkül belógnia a helyszínre, fordult is volna vissza. Ebben a belógásban nekem is volt némi érdemem, jegyzem meg büsz­kén, mert egykori lelkes úttörőként ahol tudok, segítek. A beengedők jövőre jobban ügyeljenek a hátsó kapunál... A fogdmegek sem gátolták meg a fellépők és a nézők barátkozását (Mede Zsófia felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉGBOLT, 19-23 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 05.02-kor - nyugszik 20.51-kor A Hold kel 14.53-kor - nyugszik 00.57-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, változaüan; Medve: 100, apad; Komárom: 180, apad; Párkány: 110, apad. Változóan felhős lesz az égbolt, he­lyenként komo­lyabb eső, zápor­eső várható. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 19 és 23 fok kö­zött alakul, délen akár 25 fokra is számíthatunk. Északnyugati szél 4 és 9 m/s közötti sebességgel, a he­gyekben, és az ország déli területe­in akár 15 m/s-es is. Éjszaka a leve­gő hőmérséklete 13 és 9 fok közé csökken. Holnap jobbára derült lesz az égbolt, de helyenként még felhőátvonulásra, esetleg némi csa­padékra is számíthatunk. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 21 és 25 fok között alakul. Ma leginkább mozgásszervi be- tegségekben szenvedők érzik majd meg az idő­járás negatív ha­tásait. A régi sebek helyén lüktető fájdalom jelentkezhet, de az izületi fájdalmak is felerősödnek. A magas vérnyomásúaknál elvétve depresz- sziós rohamok jelentkezhetnek. Gyakrabban fordulhat elő hátge- rincbántalmak miatti fejfájás, a szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőknél keringési zavarok léphetnek fel. A mély álom regene­ráló hatással lesz szervezetünkre. Holnap a maihoz hasonló hatások­kal számolhatunk. KIJEV On V, ' ' TUNISZ Holnap N í 2 Ü T 4 ií ♦ Charlie Angyalai - Teljes gázzal ♦ A vonzás szabályai ♦ Moziműsor, július 10-16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom