Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-05 / 128. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 5. Dánia ratifikálta a csatlakozásunkat Koppenhága. A dán parla­ment tegnap jóváhagyta, hogy az Európai Unió 2004-ben tíz újabb taggal bővüljön. A179 tagú törvényhozásban a szava­záson kilencvenhat képviselő támogatta az indítványt, ellen- szavazat nem volt. Hatvan­nyolc honatya hiányzott a vok­solásról. Tíz tagjelölt ország (Ciprus, Csehország, Észtor­szág, Lengyelország, Lettor­szág, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) 2004 május elsején válik az EU tagjává, ha a jelenlegi tagál­lamok parlamentjei ratifikálják az erről szóló dokumentumot, illetve a tagjelölt országokban tartandó népszavazásokon a lakosság támogatja a belépést a szervezetbe. (MTI) Kínzás az üzbég börtönökben Taskent. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet felszólította a világ kormánya­it, hogy gyakoroljanak nyomást Üzbegisztánra, mert a volt szovjet köztársaságban másfél év alatt tíz elítéltet kínoztak halálra börtönökben. Legutóbb május végén történt ilyen eset, ez adta a közvetlen apropót ah­hoz, hogy a szervezet ismét hallassa hangját a durva jog­sértésekkel kapcsolatban. Az áldozatot, Atamirzo Gafarovot családja szerint már eleve ko­holt vádak alapján börtönözték be 1996-ban hét évre. Bünteté­se már csaknem lejárt, amikor azt közölték a családdal, hogy szívrohamot kapott és meg­halt. Testén azonban súlyos kínzások nyomait fedezték fel, a fején voltak sérülések egy éles tárgytól. (MTI) Belső vizsgálat a CIA-nál Washington. Az amerikai Köz­ponti Hírszerző Ügynökség (CIA) felülvizsgálja azt a tavaly októberi titkos hírszerzési je­lentést, amely arra következte­tett, hogy Iraknak vegyi és bio­lógiai fegyverei vannak. A vizs­gálat célja annak kiderítése, hogy az amerikai hírszerzés té­vesen ítélte-e meg az iraki fegy­verprogramok jelentette fenye­getést. A CIA a jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat a kongresszus rendelkezésére bocsátja, a törvényhozók mind a képviselőházban, mind a sze­nátusban maguk is arra készül­nek, hogy felülvizsgálják a hír­szerzésnek az iraki kérdésben a háború előtt végzett munkáját. Az USA-ban lassan politikai üggyé dagad, hogy a hírszerzé­si értékelés ellenére a koalíciós erők nem találtak tömegpusztí­tó fegyvereket Irakban. (MTI) Főhet George Tenet, a CIA igaz­gatójának a feje (Képarchívum) Robbanás Amman központjában Ammán. Legalább 15 ember vesztette életét Ammanban, Jordánia fővárosában egy tar­tálykocsi kigyulladása követ­keztében. A halottak olyan gépkocsivezetők, akik nem tudtak kiszállni járművükből, miután az üzemanyag-szállító tartálykocsi egy jelzőlámpánál lángba borult. (MTI) Több tucat rendőr járőrözött tegnap a pekingi Tienammen téren, hogy bármiféle megmozdulást csírájában elfojthassanak. Tegnap volt a tragikus események 14. évfordulója. (ČTK/AP-felvéte!) Egy MDF-es honatya is igennel szavazott A parlament elé kerülhet a módosítás MTI-JEĽENTÉS Budapest. A kormánypártok, vala­mint Csapody Miklós MDF-es kép­viselő támogató szavazatával álta­lános vitára alkalmasnak ítélte a szomszédos államokban élő ma­gyarokról szóló törvény módosítá­sára irányuló törvényjavaslatot az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebb-’ ségi és Vallásügyi Bizottsága tegna­pi ülésén. A testület 11 igen és 9 nem szavazattal hozta meg dönté­sét. Nemet mondott a javaslatra Szászfalvi László, a bizottság MDF- es elnöke is. Csapody Miklós in­doklásként elmondta: az MDF a Magyar Állandó Értekezleten aláír­ta azt a közös nyilatkozatot, amely ezt a törvényjavaslatot a tárgyalás alapjának tekinti. Mint hozzátette, ellentmondást látott volna a párt­elnök aláírása és a „nem” szavazat között. Gábor Zoltán, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője a sza­vazást megelőzően kiemelte, hogy a kedvezménytörvény módosítása két fő kérdést érint: egyrészt a szomszédos államok szuverenitá­sát sértő, úgynevezett területen kí­vüli hatállyal bíró rendelkezések kiküszöbölésére, másrészt a ked­vezmények és támogatások igény­be vételét illetően az érintett álla­mok magyar és nem magyar nem- '.jEgStségű állampolgárai közötti hát­rányos megkülönböztetés meg­szüntetésére irányul. Szólt arról, hogy a javaslat értelmében a ked­vezmények a magyar nyelven, vagy a magyar kultúra tárgyában folyta­tott tanulmányok, illetve oktatás támogatására vehetők igénybe. Tá­jékoztatása szerint a törvény kiegé­szülne azzal a rendelkezéssel, amelynek értelmében a szomszé­dos országok nem magyar nemze­tiségű, de magyar nyelven, vagy a magyar kultúra tárgyában tanuló, illetve oktató állampolgárai bizo­nyos magyarországi kedvezmé­nyekben részesülhetnének. A brit kormányfő szerint a fő feladat Irak újjáépítése, nem a tömegpusztító fegyverek utáni kutatás - ellenségei szerint már senki sem hisz neki Blair cáfolta is meg nem is az értesülést London. A brit kormányfő cáfolta a azokat az egyre sú­lyosabb vádakat, amelyek szerint a munkáspárti kor­mány a háború előtt mani­pulálta az iraki tömegpusztí­tó fegyverekről szóló hír­szerzési értesüléseket. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tony Blair az azonnali kérdések szokásos szerdai órájában állt az alsóház elé. Blair először szembe­sült a képviselőkkel azóta, hogy Nagy-Britanniában súlyos mérték­ben kiéleződött a belpolitikai vita az iraki tömegpusztító fegyve­rekről szóló hírszerzési értesülések kormányzati kezeléséről (a kor­mányt saját parlamenti hátorszá­gának jelentős része is azzal vádol­ja, hogy az iraki háború támoga­tottságának erősítése végett mani­pulálta ezeket az értesüléseket, vagyis gyakorlatilag félrevezette a parlamentet és a brit közvéle­ményt). A miniszterelnök azonban azt is mondta, hogy az a fegyverek utáni tényleges kutatást még csak most kezdi el egy 1300-1400 fős szakértői csoport. Blair szerint az elsődleges feladat egyébként sem a tömegpusztító fegyverek fellelése, hanem Irak újjáépítése és a lakos­ság humanitárius szükségleteinek kielégítése. A kormányfő bejelen­tette, hogy a parlament hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága már május elején megkereste a kormányt azzal, hogy vizsgálatot akar indítani az Irakkal kapcsola­tos brit hírszerzési értesülések ügyében, és a kormány készséggel együttműködik a bizottsággal e vizsgálatban. A héten az alsóház külügyi bizottsága is közölte, hogy vizsgálatot indít ugyanebben az ügyben. A konzervatív és a liberá­lis demokrata ellenzék azonban nyilvános jogi vizsgálatot követelt. A konzervatív ellenzék vezére, Iáin Duncan Smith szavai szerint erre azért van szükség, mert „a minisz­terelnök egyetlen szavát sem hiszi már el senki”. Smith többször is visszatért arra a nyilvánosságot kapott állításra, miszerint a hírszerzési szolgálato­kon belül „valaki vagy valakik (...) bűnös szándékkal igazolhatatlan információkat adnak ki” az iraki tömegpusztító fegyverek kérdésé­ben a kormány megingatásának céljával. Ezt John Reid, az alsóház vezére - a kormánypárti frakció- vezetőéhez hasonló, annál jóval szélesebb jogkörrel és kabinettag­sággal járó tisztség viselője - mondta a szerdai The Timesnak. A konzervatív vezér szerint ez olyan súlyos állítás, amelynek bi­zonyítékait azonnal a nyilvános­ság elé kell tárni. Blair azonban azt válaszolta: John Reid nem a titkosszolgálatok egészét, hanem csak néhány embert vádolt ilyen kiszivárogtatásokkal, és azok alapján, amik például a BBC rádi­óban elhangzottak, „valaki nyil­vánvalóan beszélt a médiának”. A kormányfő szerint azonban bizo­nyos, hogy e források nem a kor­mány égisze alatt működő, elhárí­tási, hírszerzési vezetőkből és kor­mányzati illetékesekből álló egye­sített hírszerzési bizottságon belül vannak. A brit titkosszolgálatok kitűnő munkát végeznek, arra pe­dig, hogy Irakot a szövetségesek felszabadították egy brutális dik­tatúra elnyomása alól, „mindenki­nek büszkének kell lennie” - mondta Tony Blair. Romano Prodi tegnap az EU-konvent javaslatának hátrányairól beszélt A járókelők terrortámadásra gyanakodtak Elnök helyett „chairman” lehet? Gázrobbanás Párizsban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság el­nöke tegnap ismételten állást fog­lalt a több évre választandó EU- elnök intézményének bevezetése ellen, jelezve ugyanakkor, hogy e javaslat enyhített változatától a bi­zottság nem zárkózna el. Romano Prodi az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a júni­us 20-21-én esedékes szaloniki csúcs előkészületeiről folytatott vi­tában fejtette ki álláspontját az in­tézményi reformokról, amelyek a csúcs vezető témái között szerepel­nek majd. Megállapította, hogy a reformokat előkészítő konvent munkájának záró szakaszában még mindig megoldatlan az a kér­dés, hogyan lehetne stabilabbá tenni az Európai Tanács elnökségi rendszerét. Az alkotmányos szerződésnek a konvent elnöksége által előterjesz­tett tervezetében javasolt megol­dás szerint a tanács élére egyszer megújítható két és fél éves idő­szakra választanának elnököt a testület mindenkori tagjai közül. Prodi szerint egy ilyen megoldás­nak több hátránya is lenne. Elő­ször is felmerül az elszámoltatha­tóság problémája, mert nem vilá­gos, kinek tartozna politikai fele­lősséggel az elnök. Másrészt gyen­gülne az Európai Parlament szere­pe, mert a képviselőtestületnek csak az Európai Bizottsággal szemben lenne ellenőrzési jogkö­re, az Európai Tanáccsal és annak elnökével szemben nem. Végül, újabb végrehajtói szerepkör jönne létre a tanácson belül, ami zavart teremtene a közösségi hatáskörök megosztásában. Az elnök értésre adta ugyanakkor, hogy a bizottság - az egymást váltó soros elnöksé­gek rendszerének fenntartása mel­lett - attól sem zárkózna el, hogy „a tanács hatékonyságának techni­kai értelemben történő növelése érdekében létrehozzanak egy el­nöki tisztséget”. Prodi felszólalásának angol nyelvű változatában e helyen a „chairman” szó szerepel, ami az elnök szó másik angol megfelelőjével, a „president”- tel ellentétben általában nem valódi hatalommal, hanem csak szerveze- ti-ceremoniális hatáskörökkel ren­delkező (például üléseket levezető) elnököt jelent. A különbség nem éles, és más nyelveken nem is na­gyon visszaadható, de Prodi szó- használata arra a formálódó komp­romisszumra utalt, hogy egy végre­hajtói és döntéshozói jogkörök nél­küli, „chairmarí’-típusú elnököt vég­ső soron a javaslat jelenlegi ellenzői is el tudnának fogadni. Az alkotmányos szerződés készülő tervezetével kapcsolatban kijelen­tette, hogy a konventnek „kiegyen­súlyozott, alternatívák nélküli szö­veget kell előterjesztenie” Szaloni- kiben, mert „óriási veszélyekkel jár­na, ha ez nem sikerülne”. Sáron irodája szerint létrejöhet a palesztin állam, ha azt a körülmények megengedik Három elnök, egyetlen j árható út MTI-HIR Akaba. A jordániai Akaba városá­ban elkezdődött a közel-keleti ren­dezésről szóló izraeli-palesztin- amerikai hármas csúcstalálkozó. George Bush amerikai elnök tegnap külön találkozott Ariel Sáron izraeli és Mahmúd Abbász palesztin mi­niszterelnökkel, valamint megbe­szélést folytatott a csúcs házigazdá­jával, II. Abdalláh jordániai királlyal is. A Vörös-tenger melletti üdülővá­rosban a király rezidenciáján zajló hármas értekezlet célja az izraeli-pa­lesztin békefolyamat újraindítása lesz a nemzetközi előteijesztésű, úgynevezett útiterv alapján, amely­nek végcélja a közel-keleti béke s 2005-re egy önálló palesztin állam létrehozása. Az amerikai diplomácia e rendezési tervezet támogatására akaija rávenni a szemben álló fele­ket. Az izraeli miniszterelnök támo­gatásáról kívánja biztosítani egy ide­iglenes, demilitarizált palesztin ál­lam létrehozását - közölte tegnap a kormányfő irodája. „Ariel Sáron az akabai találkozón elhangzó nyüat- kozatában szóba fogja hozni egy ideiglenes határok között létreho­zandó palesztin állam lehetőségét, amennyiben a körülmények ezt megengedik” - áll Sáron irodájának közleményében. A majdani állam adna otthont a palesztin diaszpórá­nak, Izrael területére viszont nem térhetnének vissza palesztin mene­kültek. Az AFP szerint „a körülmé­nyek megengedik” kitétel világos utalás arra, hogy a palesztinoknak fel kell hagyniuk az erőszakos cse­lekményekkel. A palesztin kormány elnöke is megszellőztette akabai mondanivalóját. Mahmúd Abbász deklarálni kívánja, hogy a paleszti­nok készek azonnal megkezdeni az útiterv (nemzetközi béketerv) meg­valósítását. Egyúttal fel akaija szólí­tani a palesztin szélsőségeseket, hogy vessenek véget a 32 hónapja tartó fegyveres felkelésnek (intifáda), és békés eszközökkel folytassák tovább a harcot. MTI-INFORMÁCIÓ Párizs. Valószínűleg gázrobbanás következtében részben összeomlott egy irodaház Párizs központjában. A párizsi tűzoltóság illetékese azt közölte, hogy a helyi idő szerint délelőtt 10 óra előtt néhány perccel bekövetkezett robbanásban 17 sze­mély megsérült, köztük hárman sú­lyosan. Az illetékes szerint valószí­nűleg gázszivárgás és nem merény­let okozta a robbanást. Hozzátette: a detonáció az épület harmadik, negyedik és ötödik szintjén történt. Mindenütt törmelék hever. Egy szemtanú szerint az épület legfelső szintje leomlott, majd hatalmas ro­baj hallatszott. A robbanás keltette légáramlat szerteszét röpítette a törmelékeket. Azt lehetett hinni, hogy egy autóba rejtett pokolgép robbant fel. Az utcán az emberek pánikba estek. A francia főváros második kerületében lévő iroda­házban mintegy 140 tűzoltó vett részt a mentési munkálatokban. A párizsi értéktőzsde közelében levő irodaház ügyvédi irodák, könyve­lők és távközlési cégek központja. Javában készülnek a katolikus egyházfő látogatására Dubrovnikban. Ez lesz II. János Pál századik külföldi útja. (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom