Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-30 / 149. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 30. Közélet 5 Beszélgetés Pék Zoltánnal, a Szlovák Televízió Magyar Főszerkesztőségének vezetőjével az intézmény helyzetéről Ebben az évben még rögtönzés „A közvetítések során nagyon sok a műszaki probléma, vannak üresjárat­ok, gyakoriak a hibák." (Somogyi Tibor felvétele) Bár a közszolgálati televízió szolgáltatásaiért már szep­tembertől 100 koronát fize­tünk, sőt ezentúl a nyugdíja­soknak sem ingyenesek, jobb és érdekesebb műsorokra még nem számíthatunk. Pék Zoltán szerint arra legalább fél évet kell várnunk. A Szlo­vák Televízió helyzetéről Pék Zoltánt, a Magyar Főszerkesz­tőség vezetőjét kérdeztük. RUDAS DÓRA A Szlovák Televízió május elején megvált csaknem 1200 munka­társától. Mennyire érintette ez a leépítés az önállóan dolgozó ma­gyar szerkesztőséget? Természetesen minket is érintett. Belső szerkesztőink száma ugyan nem változott, mind a hárman itt maradtunk, azonban mindkét gyártásvezetőtől és a szerkesztőség titkárnőjétől is el kellett búcsúz­nunk. Ez annyit jelent, hogy ugyan­azt a munkát kevesebb embernek kell elvégeznie. Vannak-e gyakorlati problémák a televízióban a nagyarányú leépí­tés miatt? Sajnos, a gyártási folyamatban érez­hető a leépítés. Mi például a gyártási részlegről teljesen új embert kap­tunk, aki nem ismerte a magyar szerkesztőség munkáját. A magyar nyelvű híradás a szerkesztés módja és a feliratozás miatt is bonyolult fo­lyamat. A feliratozó részlegen vala­mennyi munkatárs felmondást ka­pott. A leépítés utáni első nap senki sem tudta, hogyan kell ezt a művele­tet végezni. Most az a személy, aki eddig csak a műszaki berendezése­ket kezelte, a feliratozást is végzi. Tehát lényegében két helyen van egyszerre. A műszaki gondok azon­ban nem csak a magyar szerkesztő­ségre jellemzőek. Az elbocsátások utáni kezdeti bizonytalanságot jelzi, hogy a közvetítések során nagyon sok a műszaki probléma, vannak üresjáratok, gyakoriak a hibák. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a televíziónak nagyon sok jó szakembertől is meg kellett válnia. Ahhoz idő kell, hogy minden ismét a megszokott módon működjön. » Mindig is érvényben volt egy rendelet, amelyet mi igyekeztünk a múltban megke- . . rülni. \> A magyar szerkesztőségre érvé- nyesek-e valamilyen korlátozások? Igen, mindig is érvényben volt egy rendelet, amelyet mi igyekeztünk a múltban megkerülni. Ez ugyanis arról szól, hogy Pozsonytól maxi­mum 150 kilométeres távolságban forgathatunk. Tehát számunkra Párkány, Zseliz jelentheti a határt, illetve a nyitrai régió távolabbi ré­szei. Értelemszerűen Közép- és Ke- let-Szlovákiába már semmiképp sem juthattunk volna el. Ezt az elő­írást az elmúlt években sikerült időnként megkerülni. Amióta azonban új vezetése van a televízió­nak, ezt nagyon szigorúan ellenőr­zik. A 150 kilométert meghaladó forgatási helyszíneket kizárólag a központi igazgató engedélyezheti, tehát ezekkel a forgatásokkal szinte teljesen leálltunk. Az elmúlt években jellemző volt, hogy a kelet- és közép-szlovákiai magyar régió híreit, az ezzel kap­csolatos anyagokat a magyar szer­kesztőség vidéki stáboktól vásárol­ta meg. Ezeket a műsorokat már jó ideje nem láthatjuk a képernyőn. Végleg megszűnt az együttműkö­dés a vidéki stúdiókkal? Egyelőre le kellett állítanunk az együttműködést a szepsi, a kassai, a rozsnyói és a füleki stúdióval is. A február elsejétől életbe lépett hono­ráriumrendelet ugyanis a díjazás legalsó határait szabja meg. Márpe­dig ezért a pénzért a stúdiók nem forgathatnak nekünk, mert veszte­ségesek lennének. Mi viszont nem utazhatunk el a távolabbi régiókba. Ez az állapot valószínűleg még fél évig tart. Azt az ígéretet kaptuk, hogy legkésőbb januártól a honorá­riumokkal kapcsolatos rendelet megváltozik, és a következő eszten­dőben reményeim szerint ismét mű­ködhet majd a jól kiépített kapcso­latrendszer a vidéki stúdiókkal. Richard Rybníček központi igaz­gató döntése értelmében a Szlo­vák Televízióban szeptember el­sején véget ér a rendkívüli álla­pot. Az új műsorstruktúra azon­ban csak 2004. január elsején lép érvénybe. Ez mit jelent a gya­korlatban? Jelenleg a televízió nem gyárt műso­rokat, kivéve a híradót, a nemzetisé­gi műsorokat és az egyházi műsoro­kat. Szeptembertől már elkezdőd­het a szórakoztató műsorok gyártá­sa, a műsorrend azonban év végéig a jelenlegi marad. Januártól teljesen új struktúra lép érvénybe, amelynek fő körvonalait a televízión belül épp a napokban tették közé. Ez azonban még kezdetleges állapotban van. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem tudni, a magyar adás bővülhet-e, számíthatnak-e új munkatársak­ra, esetleg a kettes csatornáról át- kerülhet-e a műsor a nagyobb né- zettségű egyesre? Egyelőre semmi biztosat nem tu­dunk. Az elképzelések között szere­pel a napi híradás, ennek új időpon­tot szemeltek ki, éspedig hétköznap 17.55-kor jelentkeznénk. Az egyéb kisebbségi műsorok idejét az új struktúra egyelőre hetente 15 perc­ben határozza meg - de hangsúlyoz­nom kell, hogy ez rendkívül kezdet­leges elképzelés. Nagyon remélem, hogy a javunkra fog változni és bő­víthetjük a műsoridőt is. Az már biz­tos, hogy a magyar adás, sőt egyet­len nemzetiségi műsor sem kerül át az egyes csatornára. A kisebbségi, nemzetiségi, egyházi, tudományos és dokumentumjellegű, úgyneve­zett rétegműsorok - ide tartoznak a sport- és a regionális műsorok is, amelyek nem számíthatnak nagy nézettségre - biztosan a kettesen maradnak. Ezen a csatornán az el­képzelések szerint nem is fogják fi­gyelni az egyes műsorok nézettségi arányát. Ezzel szemben az egyesen a menedzsment elképzelései szerint január elsejétől a kereskedelmi adókhoz hasonlóan elsősorban a né­zettség döntené el, hogy melyik mű­sort milyen időpontban sugározzák. Május elsejétől a magyar adás hétfőként 20 perces műsorral, keddtől péntekig pedig 5 perces híradással jelentkezik. Az el­múlt években a nyári szünetben egyáltalán nem közvetített a magyar szerkesztőség. így lesz ez idén is? Ebben az évben kivételesen július­ban és augusztusban is közvetítjük műsorainkat. Bevallom, ez kicsit gondot is jelent. A híreket ugyanis teljes mértékben külső munkatársak szerkesztik, és a nyári szabadságok idején nem könnyű megszervezni a munkájukat. De úgy döntöttünk, kár lenne feladni ezt a kevés műsor­időt, tehát a következő két hónap­ban a sokkal rosszabb munkafeltéte­lek és az alacsony honoráriumok el­lenére is vállaljuk, hogy marad a májustól biztosított műsorstruktúra. A központi igazgató az elmúlt hé­ten összehívta a tévében maradt munkatársakat. Megtudtak-e va­lami újat ezen a találkozón? Az igazgató bejelentette, újabb le­építés már nem lesz. Ugyanis voltak olyan hírek, hogy szeptemberben újabb 200, majd decemberben ismét 200 embert küldenek el. Ezt azon­ban Richard Rybníček határozottan cáfolta. Azt is megtudtuk, hogy az elbocsátott 1200 ember közül akár már szeptembertől sokakkal ismét együttműködhet a tévé, azonban nem belsősként jönnének vissza, ha­nem csak bizonyos munkákra szer­\\ A 28 emeletes köz- ' ponti épület, amely nem a tévé tulajdona, hanem az államé, . . teljesen kiürül. \\ ződnének. Itt elsősorban operatő­rökről, rendezőkről, vágókról, gyár­tásvezetőkről, tehát kimondottan tévés szakmákról van szó. Az igazgató feltett szándéka, hogy szeptemberben kiüríti a tévé köz­ponti épületét. Hová kerülnek a stúdiók és az irodák? A 28 emeletes központi épület, amely nem a tévé tulajdona, hanem az államé, teljesen kiürül. A közszol­gálati televízióról szóló, most készü­lő törvény értelmében az intézmény a jövőben vállalkozhatna. Tehát ha tulajdonba kapná ezt az épületet és maga adhatná bérbe, ez jelentős be­vételt jelentene. Nemcsak a reklá­mokból és a koncessziós díjakból jutna jövedelemhez, hanem a vállal­kozásából is. Ebben a magas épület­ben jelenleg csak irodák vannak, te­hát adminisztratív központként szolgál. A toronyépületből ősszel a szomszédos stúdiók közelébe költö­zünk, egyszerűen csak közelebb ke­rülünk a gyártáshoz. A volt kormányfő nem válaszolt a kényes kérdésekre Taknyos kontra Mečiar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Nem baráti séta volt, ami­kor Mikuláš Dzurindával együtt jár­tuk Pozsony belvárosát. Az államfő meghívására az integráció érdeké­ben, nem pedig jókedvünkben rót­tuk közösen a főváros néptelen utcá­id’ - hangsúlyozta Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke a Markíza televízió Testre szabva című műsorában. Az ellenzéki politikus tegnap két, álta­lában élő televíziós vitában is szere­pelt, csaknem ugyanabban az idő­pontban. A HZDS elnöke nem osztó­dott ketté, nyugtatta meg a nézőket a műsorvezető, hanem az egyik mű­sort felvételről sugározták. Mečiar megismételte, hogy pártja lágy el­lenzék akar lenni, azaz nem ugra­nak vérszomjasán a kormánynak, mint korábban, ugyanakkor nem tartózkodnak a kritikától. „Nem va­gyok gazdagabb, mint Ivan Miklós” - reagált Robert Fico Smer-elnök megállapítására, mely szerint a HZDS elnöke és a pénzügyminiszter is milliárdos, s valószínűleg Mečiar­nak nagyobb a vagyona. „Nincs rám hatással, nem változtatta meg a ben­sőmet” - állítja magáról Mečiar, aki többszöri firtatásra sem akarta el­árulni, mennyi pénze van, mennyi­be került valójában a trencsénteplici Elektra villa, kitől és mekkora hitelt vett fel rá. A vagyonával kapcsolatos kérdésekre egyre idegesebben vála­szolt, miközben állította: néhány hó­napja a Joj televízió munkatársára nem azért támadt rá, mert az Elekt­ráról faggatta, hanem mert állítólag belerúgott. „Ilyen taknyos engem ne zaklasson! Egy nyugdíjasnak kijár a tisztelet!” - mondta felháborodva, és bár a műsorvezető szó szerint idézte akkori kijelentését, Mečiar szemrebbenés nélkül állította, hogy neki csak a tévériporter módszere és viselkedése nem tetszett. „És külön­ben is, miért csak az én vagyonom érdekel mindenkit!” - tette hozzá. Annyit azért elárult, hogy a kölcsönt 2006-ban kezdi törleszteni, és hogy jelenleg csak képviselői fizetéséből és abból él, amit a családja havonta összedob, (sz-a) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Türelemre és józan észre van szükség a magyar kedvezmény­törvénnyel kapcsolatban, hangsú­lyozta Pavol Hrušovský, a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorában. A Keresztényde­mokrata Mozgalom elnöke szerint nem szabad provokálni és elsietni a dolgokat, sőt ellentörvény kidolgo­zása sem indokolt. „Érdekem a két ország közötti jó viszony, valamint az országon belüli társadalmi béke. Ne szítsunk feszültséget, ne bizony­gassuk, ki a nagyobb szlovák!” - mondta Hrušovský. Szerinte nem az ellenzék és a koalíció, sőt nem is a parlamenti pártok és az MKP konf­liktusáról, hanem két ország közötti nézeteltérésről van szó, melyet tár­gyalással kell orvosolni. A. Nagy László negatívan értékelte, hogy a kormány nyilatkozatában elutasít mindennemű tárgyalást. Az MKP politikusa szerint a politikusok a kedvezménytörvény módosítás előt­ti változatára, azaz már egy nem lé­tező állapotra reagálnak. Vladimír Mečiar HZDS-elnök nemzetközi fó­rumok és az alkotmánybíróság elé vinné a státustörvényt. Mečiarnak nem tetszik, hogy az MKP védi a normát és ezáltal egy másik állam szuverenitását, mert az MKP képvi­selőinek Szlovákia állampolgárai­ként a szlovák állam szuverenitása felett kellene őrködniük. A. Nagy visszautasította, hogy a magyar párt nem lojális Szlovákiával szemben, és Hrušovský is pártfogásába vette az MKP-t. A HZDS elnöke támogatja az ellentörvény gondolatát. Pavol Paška, a Smer képviselője szerint az ellentörvény lényegében legitimi- zálná a státustörvényt, ezért a Smer egyelőre óvatos. Hrušovský hangsú­lyozta: ő csak arról az ellentörvény­ről tud, amelyet az elmúlt időszak­ban nem fogadott el a parlament. A. Nagy értesülései szerint vagy a bel­ügyminisztériumban, vagy az igaz­ságügyi tárcánál, vagy a külügyben már dolgoznak a jogszabályon, s er­re mindenképpen kitérnek a Koalíci­ós Tanács következő ülésén, (sza) ■■■MB' RÖVIDEN MBBM Schuster jobban van, ma már dolgozik Pozsony. A háromnapos pihenőt követően Rudolf Schuster köztár­sasági elnök egészségi állapota rendbejött, ezért mától ismét dol­gozik - közölte Ján Füle, az államfő szóvivője. Schusternek szerdán és csütörtökön hőemelkedése volt, ezt megelőzően pedig kimerült­ségre panaszkodott. Ma viszont már fogadni tudja a Szlovákiába lá­togató Jorge Sampaio portugál államfőt. (SITA) Leginkább a középosztályt sújtják Pozsony. Az új adótörvények leginkább a középosztályt sújtják ked­vezőtlenül, azokat, akiknek havi átlagkeresete nem éri el a 24 ezer koronát - mondta tegnap Ľubomír Lintner, az ANO alelnöke a Joj televízió politikai vitaműsorában. Az adókkal kapcsolatosan Dušan Čaplovič, a Smer alelnöke megjegyezte: az Európai Unióban egye­dül Dániában egységes a hozzáadottérték-adó, melynek mértékét nálunk túl magasan, 19 százalékban állapították meg, miközben az unió 5 és 15 százalékos kulcsot javasol. (TASR) Újravizsgálják Karol Sendrei ügyét Besztercebánya. A Besztercebányai Kerületi Bíróság visszaadta az ügyésznek a 2001 júliusában a rendőrségi őrszobán meghalt Karol Sendrei ügyét. A magnezitovcei roma férfi aktáiban ugyanis súlyos hibákat találtak, ezért nem tudtak vádat emelni és a főtárgyalás időpontját kitűzni. Sendrei halála kapcsán korábban a volt polgár- mestert, annak fiát és két rendőrt gyanúsítottak, a későbbiekben az expolgármester kikerült a vádlottak köréből, viszont a nyomozás to­vábbi 5 rendőrre terjedt ki. (TASR) A kormány esetleg lassíthatja a reformokat Pozsony. A kormány kész a készülőben levő reformok ütemét és körét visszafogni, ha ez valóban indokolttá válik. „A változtatásokat nem dogmatikusan hajtjuk végre, ha szükséges, visszaveszünk a tempóból” - nyilatkozta a Szlovák Rádióban Mikuláš Dzurinda kormányfő. A mi­niszterelnök így reagált arra a kérdésre, hogy mit szól a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap bírálatára; mindkét washingtoni pénzintézet ugyanis óvott a szlovákiai változások gyorsaságától. (SITA) Vladimír Špidla a Beneš-dekrétumokról Bécs. A Csehország és Ausztria közötti békülés jegyében zajlott le a Wachaui Fórum idei rendezvénye. Vladimír Špidla cseh kormányfő sajnálkozását fejezte ki a múlt miatt, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár pedig történelminek nevezte kollégája kijelentéseit. Špidla a szudétanémetek elűzésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kérdésről szóló, 1997-ben aláírt cseh-német nyilatkozatban kinyilvánított sajnálkozás teljes mértékben érvényes Ausztriára, il­letve azokra az érintettekre is, akik később osztrákká lettek. Leszö­gezte, hogy a vagyonjogi kérdések lezárultak, ám a háború utáni törvénykezés vonatkozó részei, a németek és magyarok elűzéséhez vezető Beneš-dekrétumok „holt jogot alkotnak, amelyekből a jövő­ben már nem indul ki újabb joghatás”. Špidla első ízben vonta be Ausztriát is a cseh-német nyilatkozat megbékélést szolgáló össze­függéseibe. (MTI) A KDH sejti, mi az oka az ANO abortusztörvényének Folytatódó pozícióharc ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Pavol Hrušovský, a KDH elnöke nem tartja kizártnak, hogy az ANO azért robbantotta ki a kor­mánykoalíción belüli vitát a művi terhességmegszakításról, mert újra a kereszténydemokraták által birto­kolt belügyminisztériumi pozíciók­ra pályázik. „Ahányszor a koalíción belül ellentét támadt, s ez különö­sen igaz a KDH és az ANO közötti vi­tára, az ANO részéről mindig a bel: ügyminisztériumi helyek megszer­zésénél kötöttünk ki” - mondta Hrušovský. A két párt tavaly ősz óta, váltakozó hevességgel civódik a bel­ügyi posztok betöltéséről. Ľubomír Lintner, az ANO alelnöke viszont elutasította Hrušovský feltételezé­sét, bár hozzátette: a minisztériumi helyek kérdését továbbra is szeret­nék melegen tartani. Lintner szerint pártja kedden az abortusztörvény megvitatásáról konkrét időpontra tesz javaslatot, ezért a parlament szerdán vagy csütörtökön már foglalkozhat is a törvénytervezet­tel. Az ANO írásbeli garanciát kér. koalíciós partnereitől, amellyel igazolnák: az alkotmánybíróság döntését követően visszatérnek a művi terhességmegszakításról szóló törvénytervezet megvitatá­sához. „Ha ezt megteszik, akkor hajlandók vagyunk tárgyalni a módosítás felfüggesztéséről” - tette hozzá Lintner. (t, s) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,737 Lengyel zloty 9,288 Angol font 60,521 Magyar forint (100) 15,617 Cseh korona 1,322 Svéd korona 4,55 Dán korona 5,621 Szlovén tollár (100) 17,846 Japán ien (100) 30,124 Sváici frank 27,007 Kanadai dollár 26,504 USA-dollár 36,509 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,52-42,82 34,60-37,00 1,29-1,35 14,77-16,77 OTP Bank 40,61-42,74 34,81-36,74 1,29-1,36 15,15-16,31 Postabank 40,5442,84 34,41-37,13 1,30-1,36 13,93-17,53 Szí. Takarékpénztár 40,59-42,57 34,79-36,57 1,28-1,36 15,06-16,48 Tatra Bank 40,67-42,85 34,97-36,83 1,30-1,36 15,1416,38 UniBanka 40,69-42,77 34,95-36,74 1,29-1,36 14,19-15,14 Általános Hitelbank 40,66-42,84 34,80-36,66 1,29-1,37 14,92-16,65 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Politikusok vitája a magyar kedvezménytörvényről Hrušovský tárgyalna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom