Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-13 / 135. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 13. Riport A nyíllövésnyire lévő Eger várához és városához hasonló módon egy egész régió jobb felemelkedését szolgálhatnák az ódon falak, a vár mindenfélét látott kövei A múlt emlékeire építhető Füleken a j övő Felújításra vár a vár (Képarchívum) A Dél-Szlovákián vonattal átutazó Nógrád szívébe érve akarva akaratlanul is felemeli a fejét Fülek városának legdominánsabb épületegyüttesére, a várra. A geológusok feltételezései alapján a füleki várhegy és a vele szemben lévő Vöröskőnek nevezett magaslat egy vulkáni tufa kúp úgynevezett maar részei és nem idősebbek egymillió évnél. SZÁSZI ZOLTÁN Mivel bazalttellér nem található bennük, és a becsapódott ágyúgolyónak vélt bazaltbombák anyaga sem adott elegendő információt, a város két magaslatának korát nem lehet egészen pontosan meghatározni. Az viszont egyértelmű, hogy mind Fülek, mind pedig közvetlen környéke a pleisztocén - a földtörténet negyedidőszakának idején aktív vulkánok vidéke volt. Talán ez a titka az ezen a vidéken olyan gyakran előforduló igen mélyről feltörő ásványvíz, vagy ahogyan helyben mondják csevicce forrásoknak is. Mostanság már az is vita tárgya, a füleki városcímer pálmát vagy vízforrást ábrázol-e, és csupán az egyik másolásnál értelmezték tévesen a címerrajzot. Fülek váráról az első írásos emlék még 1246-ból való. A székesfehérvári országgyűlésen ekkor emeltek panaszt a környék birtokosai a vár ura Falkos, vagy más nevén Fulkó lovag ellen, mert az hamis pénz veretett, rablásaival és fosztogatásaival pedig folytonosan háborgatta a környéket. Az akkori országgyűlés arra ítélte Falkost, hogy meztelenül, egy szál karddal vívjon meg egy fegyveres, páncélos vitézzel. Ezt viszont a rablólovag nem várta meg, inkább megszökött a bajvívás elől. Volt ez a vár királyi birtok, 1311-ben Csák Máté birtokrésze, majd királyi elzálogosított birtok. 1423-ban Fülek már városi jogokkal bírt. 1451-ben még a husziták is befészkelték magukat a vulkáni tufába faragott várba,' őket Mátyás király tessékelte ki a várból. 1483-ban Perényi István kezd el ismét rablólovag szerepet játszani, mígnem Mátyás ostrommal el nem foglaltatja a várat. Várkapitánya volt Bebek Ferenc, az őáltala építtetett, és mára a vár legjobb állapotban fennmaradt tornya máig a nevét viseli, kapitánya volt Mocsáry Balázs, a híres-neves Mocsáry família egyik ismert őse, majd Jánosy Pál, akinek kapitánysága alatt árulással és csellel a hódító félhold, a török uralom alá került a vár és a szandzsákság székhelye lett. A regék szerint a hul- ladékkiöntő nyíláson, az alig őrzött felső váron keresztül egy megvásárolt benti szolga segítségével tudtak beosonni a törökök a várba. Egészen 1593 novemberének közepéig birtokolta a török Füleket, amikor is Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf meg nem szabadították a tőlük a vidéket. Mivel Fülek létezése óta mindig is fontos kereskedelmi utak találkozását felügyelte, stratégiai szerepe vitathatatlanul fontos volt és ma is az. 1605-ben Bocskay István foglalta el, a bécsi béke megkötése után azonban ismét visszakerült a korona birtokába. 1619-ben Bethlen Gábor és Rhédey Ferenc kerítették kézre de 1621-ben ismét visszakerült II. Fer- dinánd birtokába. A vár életében ezután sem jöttek nyugalmasabb idők. A XVII. században a bányavárosok délkeleti védbástyájává vált és egyben Heves, Nógrád és Pest megye számos, a török elől menekülni kényszerült nemesi családjának adott otthont a megerősített várossal együtt. 1661-ben az a Koháry István a vár kapitánya, akinek mára igen nagy kultusza van a fülekiek között. O volt az, akinek kapitánysága alatt 1682-ben végül is megpecsételődött a vár sorsa. Ekkor foglalták el ugyanis Fülek várát Thököly Imre hadai, akinek parancsára aztán a várat felrobbantották, lerombolták. A vár történelmi szerepe itt véget is érhetne. Lassan eljutva a jelenhez, annyit kell mindenképpen elmondani, hogy a XX. század bizonytalanságai, a hányattatások tovább rongálták az idő foga által amúgy is elvásott, széthordott falakat. Csak a második világháború kezdetén jutott idő arra, hogy módszeres feltárás kezdődjön ebben az igen érdekes és zaklatott sorsú, gazdag hagyományokkal és történelemmel bíró várban. Az első ásató - feltáró Dr. Kalmár János volt. Az akkor előkerült leletek egy része ma is a füleki múzeumban található. Ilyen pompás formavilágú fehér kerámia edény talán sehonnan nem került elő Szlovákia területén azóta sem. Ezután a feltárás után nem volt nagyobb lélegzetű kutatás és ásatás a várban, csupán az 1980-as évek kezdete táján elkezdett műemlékvédelmi állagmegóvó munkálatok alatt előkerült néhány töredék bizonyítja, van és volna mit keresni és találni a füleki várban egy módszeres régészeti feltárással. Itt érkezünk a majdnem jelenhez, 1993-hoz, amikor a hosszasan tartó munkálatok után végre megnyílt a romjaiban is impozáns és érdekes vár a látogató érdeklődők előtt. S mi a jelen? A vár a város jövőjének alapköve. Fülek és környéke sajnos nem tartozik a gazdaságilag erős régiók közé. Itt valami mást kell kitalálni, valami másba kell belefogni, hogy munkaalkalom, pénz, jobb megélhetés legyen. A hajdani zománcgyárban ugyan működnek gazdasági vállalkozások, de a barna mezős ipari park, a meglévő, pillanatnyilag üresen álló munkacsarnokokba telepíthető ipari üzemekből a jelek szerint már nem lesz semmi a városban. Zöld mezős beruházás épül Losoncon. Igaz, drágább, bonyolultabb, de akkor is fel fog épülni. Ebben nem Fülek a hibás. Ez már magasabb érdek talán? Az idegenforgalomban lenne a jövő és a jövő építésének jelenkori lehetősége. Az idegenforgalomhoz pedig adva van a legfontosabb dolog, a látványosságokkal érdekességekkel megtölthető, színvonalas programokkal élővé tehető vár és város. A város vezetése is tudja ezt, a fejlesztési tervben szerepel is a várnak és környékének kiépítése, az infrastruktúra megteremtése, a vár látogatottságának kultú- ráltabbá tétele. Egyelőre a Bebek torony alatt kucorgó kaputoronyban egy ember jegyet és emléktárgyakat árusít. A jegy ára nem borsos, mindenképpen megéri az élményért és a látványért. A vár csúcsáig felvezető tanösvény viszonylag jó állapotban van, sajnos illegális behatolók sokáig rongálták a várbeli lépcsőket és védőkorlátokat, de ennek a problémának az éjszakai kutyás őriztetés véget vetett. A tanösvény feliratai több- nyelvűek, s ami ritka szlovákiai múzeumokban és várakban a tiszteletbeli kivételt nem említve, itt Füleken magyarul is tájékozódhat a barangoló. A várhegy geológiai fejlődését, állat- és növényvilágát valamint magának a várnak a történetét jól érthető, jól elhelyezett táblákról lehet olvasni. Bátran ajánlható a várlátogatás a félcipős, nyakkendős turistának is, mert a Bebek torony mellvédjéről, vagy az egykori gótikus palota romjainál lévő, a vár legmagasabb pontjáról nyíló kilátás feledheteden. Minden évszakban fent járt várlátogatók és saját tapasztalat alapján is elmondható, pazar látványt nyílik a várhegy legmagasabb pontjáról. Persze, a kilátás, a látvány kevés, emellett másfajta látványosságokra is szükség van és lesz. Olyanfajta rendezvényekre például, mint a Füleki Történelmi Várjátékok. Ennek megszervezését, lebonyolítását immár negyedik éve egy civil szerveződés, a Koháry Polgári Tárulás vállalta és vállalja magára. Látványt, életet, szórakozást lopnak az ódon falak közé, megmozgatva egy városnyi tömeget. De ez csak egy nap egy délutánja, egy évben egyszer. A falak állnak, sokat láttak, sokat elviseltek, most egyfajta feltámadás előtti várakozás érezhető. Talán a most bővülő, a vár bejárata alatt felépített Magyar Ház kaphatna koordináló és rendezvényszervező szerepet, talán a várat a múzeum fennhatóságába kellene helyezni és elkezdeni a szakmai kutató munkát, amire pályázati úton lehetne pénzt szerezni. A városnak a civil szervezettekkel karöltve találnia kell majd a közeljövőben olyan idegenforgalmat támogató pályázati lehetőséget, ahol sikerrel pályázva pénzt szerezhet egy várújjáélesztési terv megvalósításához. A nyíllövésnyire lévő Eger várához és városához hasonló módon egy egész régió jobb megélhetését, felemelkedését szolgálhatnák így az ódon falak, Fülek várának mindenféle időt látott kövei. Harminchat évig dolgozott, pár évvel a nyugdíjaztatás előtt utcára került, hat hónapig munkanélküli-segélyt kapott, két éve azonban egy fillért sem visz haza A társadalom önmaga termeli az alkoholba menekülő réteget PÉTERFI SZONYA Tudom, sokan járnak hasonló cipőben, mint az a ma már 59 éves férfi, akinek 2001 júliusában szűnt meg a munkaviszonya. Munkásként dolgozott majd 36 éven keresztül, és ahogy ez lenni szokott, fizetése inkább alacsony volt, mint magas. Feleségével együtt mégis felépítette a családi fészket és becsületesen felnevelték három gyermeküket. - Hihetetlen talán, de másfél éve egy fillért támogatást nem kapok. Nem jár, tudatták velem a szociális osztályon, miután átnézték a benyújtott irataimat - mesélte kétségbeesetten a csontsovány férfi, majd legyintett. „Semmibe veszik az embert, ez az igazság. Hiába kopogtatok munkáért, ki vesz fel manapság egy 59 éves embert? Kéthetenként megjelenek a munkaügyi hivatalban, megbeszéljük a következő kötelező jelentkezés időpontját, de az senkit sem zavar, hogy az úti költségre valót a feleségem adja. Mert bármenynyire szégyellem, ő tart el.” - Ne beszélj így - inti le férjét az 51 éves feleség. S mint aki megfeledkezett valami fontosról, iratokért küldi párját. - Elkeseredésében az emberem olykor a pohár után nyúl. Bár mérgelődöm, tulajdonképpen meg kell értenem. A mi korosztályunk munkához volt szokva, az élet egyik értelmének tartottuk, még a gürizést is természetesnek vettük. És mi tagadás, kevés bérért is hajlandók voltunk dolgozni. Nehéz elfogadni és megemészteni, hogy tétlenül tengődik az ember. Noha a ház körül azért akad egy kis munka, nem egész napra való elfoglaltság. Főleg nem egy férfinak. Több munka nélkül maradt falubelit látok betérni a kocsmába, együtt keseregnek sorsuk felett. Nem jó ez, mert hát minden fillérnek helye van, főleg, ha a házastársak közül csak az egyik keres - vallja őszintén. Az iratokat böngészve kiderül, a munkahivatal nyilvántartásába a családfő 2001 nyarán került, három hónapig havi 3984 korona, további három hónapig már csak 3586 korona munkanélküli támogatást kapott. Ezután a család abban bízott, hogy a munkanélküli járadék helyett szociális segélyt kap majd az apa. Benyújtották a temérdek igazolást, de a kérvényezővel tudatták, bár 35 évet és 239 napot munkaviszonyban töltött, nem jogosult egy fillérre sem. Azért, mert párja fizetése meghaladja a törvényben előírt létminimumot. „Havonta nem egyformán vastag a boríték, van amikor nyolcezer, van amikor tízezer valahány száz koronát viszek haza. De mielőtt azt mondhatná valaki, hogy mit akarunk, ha ennyit keresek, tudni kell, hogy a gázért előlegként havi 3100 koronát fizetünk, a villanyszámla 2600 korona. Régebben, amikor még mindketten kerestünk, életbiztosítást kötöttünk, most persze azt is téríteni kell, bevallom, kölcsö- nünk is van, csak így voltunk képesek felépíteni a házunkat. Még szerencse, hogy felnőtt gyerekeink velünk élnek és dolgoznak, ugyanis ők vállalták a rezsiköltségek fizetését. De, kérdezem én, ha kénytelenek bennünket támogatni, ők mikor jutnak előbbre? A beszélgetés után a Dunaszer- dahelyi Járási Hivatal szociális osztályán tudakoltuk, vajon a közel 36 éves munkaviszony nem indok-e a méltányosabb elbírálásra, valamiféle egyéb segély folyósítására? Mert, bár természetes követelmény a családi összefogás, nem biztos, hogy egyforma mércével kell mérni azokat, akik nem akarnak dolgozni, esetleg soha nem dolgoztak, illetve azokat, akik a nyugdíj előtt egy-két évvel kerültek az utcára?! „Bármennyire kellemetlen, a törvény nem tesz különbséget a ráutaltak között. A szociális juttatást a létminimumból számoljuk ki, a megítélés kétféle lehet. Az objektív előfeltétele, hogy a kérvényező munkanélküli állapota ne haladja meg a két évet. A házastársak esetében a létminimumot fejenként 2900 koronában állapította meg a törvény, vagyis ha a szóban forgó esetben a feleség fizetése csak egy koronával is meghaladja az 5800 koronát, nem jár a segély. Amint két évnél tovább tengődik valaki munkanélküliként, a létminimum összege a kérvényező esetében már csak 1450 korona, a második családtagnál - a dolgozó házastársnál - marad a 2900 korona. Ebből ugyancsak az következik: ha a házastárs fizetése meghaladja a 4350 koronát (két főre eső létminimum) nem jár a támogatás. Sajnos, nem mi alkotjuk a törvényeket, kivételekre sincs lehetőség. Ahogy egyéni elbírálásra sem” - közölte dr. Horváth József, megbízott főosztályvezető. Elmondta, nagyon nehéz elmagyarázni a munkanélkülieknek, hogy a hivatal nem járulhat hozzá az utazási költségeikhez sem. - Köztudott, kéthetente jelentkezniük kell a munkahivatalban, illetve igazolniuk, hogy munkát kerestek. Bizonyítani nagyon nehéz, de hallottunk arról, hogy egyes vállalkozók száz koronát kérnek egy-egy ilyen igazolás kiadásáért. Bár az utazással járó többletköltség a Dunaszerdahelyen élőket nem sújtja, a vidékieket jelentősen. Bevallom, néha nem is csodálkozom azon, ha az utcára kerülő férfiak bánatukat alkoholba fojtják. Az italra való pénzt természetesen a családjuktól veszik el. Tudjuk, ördögi kör ez, mégsem segíthetünk - számolt be tapasztalatairól, majd megjegyezte: a szociális háló lyukasnak látszik, a társadalom önmaga „termeli” a depressziós, alkoholba menekülő réteget. Bár a munkahivatalok jelentéséből kitűnik, országszerte kevesebb a munkanélküli, a szociális osztályok semminemű csökkenést nem tapasztalnak. Egyre emelkedik a szociális juttatást kérők száma, akik sajnos, nagyon sokszor üres kézzel távoznak. És amit kevesen tudnak: az új évtől megváltozik a juttatatási rendszer. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORUL AZ IDŐ, DE MELEG LESZ, 28-33 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 04.53-kor - nyugszik 20.51-kor A Hold kel 20.05-kor - nyugszik 03.46-kor A Duna vízállása - Pozsony: 335, változatlan; Medve: 160, apad; Komárom: 250, apad; Párkány: 175. apad. A mai időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribb lehet a hátgerincbántal- mak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Csökken az alacsonyabb vérnyo- másúak szellemi és fizikai teherbírása, kevésbé lesznek képesek összpontosítani feladataikra. Egyes ek- cémás bőrbetegségek tünetei, illetve fantomfájdalmak ugyancsak jelentkezhetnek. Holnap a mainál némileg kedvezőbb hatásokkal számolhatunk. Változóan felhős, később borult égbolt várható, délután záporesőre, zivatarra mindenhol számíthatunk. Ennek ellenére továbbra is nagyon meleg lesz, a legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul, de északon is 26 fok várható. Északnyugati, északi szél 3 és 6 m/s közötti sebességgel, ami délnyugaton és keleten felerősödhet. Éjszaka a hőmérő higanyszála 16 és 12 fok közé süllyed. Holnap újra jobbára derült égbolt várható, esőre csak elvétve számítsunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között alakul. Holnap CSALÁDI Kt. HCTVtai MAGAZIN ♦ Családi produkciók elődökkel, utódokkal ♦ Kitartás, szakállasok! ♦ De nehéz az iskolatáska...
