Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-28 / 148. szám, szombat

Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 28. Horogkeresztek a német temetőben Liptovský Hrádok. Náci ideo­lógia népszerűsítéséért indított eljárást a rendőrség, ugyanis keddről szerdára virradó éjsza­ka ismeretlen tettesek Petrovka község német katonai temető­jében horogkeresztekkel má­zoltak tele több sírkövet, a te­mető főbejáratát és az egyik melléképület falait. Ha sikerül elkapni a tettest, tetteseket, a zsolnai kerületi rendőrségi szó­vivő szerint akár három évig terjedő börtönbüntetést is ki­szabhat rájuk a bíróság. (SITA) Mátyusföldi juniális Galántán Galánta. A Csemadok helyi szervezete Mátyusföldi juniá- list szervez ma 19 órától a Cse- madok-székház udvarán. Fel­lépnek diószegi, feketenyéki, felsőszeli, galántai, jókai, somoijai, nagyfödémesi, ne- meskosúti, peredi, tallósi, vág- királyfai és vezekényi színját­szó- és tánccsoportok, énekkar­ok. Ételről, italról, frissítőről a szervezők gondoskodnak. Be­lépti díj felnőtteknek 30, gyere­keknek pedig 10 korona, (gl) Bíborpiros szép rózsa Vízkeleten Vízkelet. A Csemadok Galántai Területi Választmánya és helyi szervezete vasárnap 15.30 órá­tól a vízkeleti művelődési ház­ban rendezi meg a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő területi fesztiválját. A műsor­ban a helyi és a környező tele­pülések népművészeti csoport­jai és szólistái lépnek fel. (gl) Ma falunap Pereden Pered. Ma délután 14 órakor a községi hivatal előtt ünnepi megnyitóval kezdődik a VII. Falunap. Közreműködik a he­lyi Pom Pom mazsorettcso- port, valamint a testvértelepü­lés, a magyarországi Tab fú- vószenekara. 16 órakor koszo­rúzás lesz az 1848/49-es em­lékműnél, majd a község főte­rén kezdődő kultúrműsorban ének- és zenekarok lépnek fel. Este 21 órakor utcabál kezdő­dik a település főterén, (gl) Koncert a zsinagógában Érsekújvár. Az érsekújvári kórház neonatológiai osztá­lyának Újszülött Alapítványa javára június 30-án 19 órakor jótékonysági hangversenyt tartanak a zsinagógában. Az Érsekújvári Zenei Tavasz zá­róhangversenyen a prágai Ester testvérpár lép a közön­ség elé, akik zsidó imaházi ze­nét adnak elő. (száz) Határnyitás Tajtinál Tajti/Cered. Ma ideiglenesen felnyílnak a sorompók Tajti és Cered között a szlovák-magyar határszakaszon. A határnyitást ezúttal a magyarországi Cered indítványozta, mivel a hétvé­gén ott és Istenmezején zajlik az Enduro terepmotoros ver­seny Eb-futama, amelyre 15 or­szág 300 versenyzője nevezett be. A sportág érdekessége, hogy a több körből álló, 200- 250 kilométer hosszú, külön­böző nehézségű pályaszakaszt a versenyzők közúti közleke­désre alkalmas motorkerékpár­jaikkal teszik meg. A határ szombaton reggel nyolctól este nyolcig lesz nyitva. Aki nem si­et haza, szórakozhat a magyar oldalon is, ahol szombaton éj­szaka utcabál és diszkó várja a vendégeket. Ebben az évben ezen a szakaszon ez lesz az el­ső határnyitás, a következőt augusztus végére tervezik, (tt) Bottka Pál: Ha a kormány nyáron nem talál megoldást az agrárválság kezelésére, tehetetlenségről és felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot A paraszt egyetlen valutája a remény A Bottka család Mártonfal- váról került Máriapusztára, miután Bottka Pál nagyapja 1912-ben földet vásárolt a tanya környékén. 1947-ig gazdálkodtak, majd az álla­mosítás után az akkori idő­szak minden traumája utol­érte a családot, az édesapa bebörtönzésétől kezdődőn a kuláklistára állításig, ami akadályokat gördített mind a továbbtanulás, mind pedig az érvényesülés elé. SOÓKY LÁSZLÓ Bottka Pál mezőgazdasági szakkö­zépiskolát végzett Árvában, majd különböző helyeken - leghosszabb ideig a dunamocsi szövetkezetben - agronómusként dolgozott. Az 1989 novemberi rendszerváltás előestéjén már Prágában volt, je­lentős szerepet vállalt a földtör­vény megalkotásában. A kárpótlás folyamán visszaszerezte a szülői vagyont, beindította a nevével jegyzett farmot, ahol saját és bérelt földjein máig gazdálkodik. Hat éve elnöke a Földtulajdonosok Orszá­gos Társulásának és tagja a Szlo­vák Földalap igazgatótanácsának, valamint annak a petíciós bizott­ságnak, amely figyelmeztető meg­mozdulásokat készített elő a kor­mányzattal szemben. Kezdjük a legutóbbi történések­kel, a bizonytalan időre elhalasz­tott tiltakozó megmozdulások­kal. Milyen ígéretet kaptak a me­zőgazdasági minisztertől? Szlovákia fennállása óta a mező­gazdászokat képviselő négy önkor­mányzat vezetői most jutottak elő­^ Dokumentáljuk " mindazokat a jog­sértéseket, amelyeket a földvagyonnal kapcso­latban közismert . . emberek elkövetnek. N\ szőr közös nevezőre a mezőgazda­ság helyzetének megítélését illető­en. Ennek egyértelmű oka az, hogy a problémák egyaránt kínozzák a kisgazdát, a középfarmereket és a mezőgazdasági nagyvállalatokat is. A romlás a sertéshússal kezdő­A kormány pozitív beavatkozása nélkül Szlovákiában minden harmadik mezőgazdasági vállalkozó csődbe megy (Dömötör Ede felvétele) dött, folytatódott a repce kifagyá­sával, amit az őszi gabonafélék is megsínylették, aztán kibukott a tej­válság, majd az aszály, amely külö­nösen itt, a Mátyusföldön mind mennyiségbeli, mind pedig minő­ségbeli károkat okozott a gabona­félékben. Simon Zsolt jelenlegi mezőgazdasági miniszter az első, akivel fenn lehet tartani a rendsze­res kapcsolatot, s aki szakmai kér­désekről minden esetben hajlandó tárgyalni a mezőgazdasági önkor­mányzatokkal, velünk együtt igyekszik megtalálni a mezőgazda­ság beteg pontjait és az orvoslás le­hetőségeit is. Tárgyalásaink során a miniszter úr feltárta azokat a le­hetőségeket, amelyek az ő hatás­körébe tartoznak, s azokat is, ame­lyek kormánydöntést igényelnek. A tüntetést június 25-re terveztük, és az egyes régiókban nagy el­szántsággal folyt a készülődés, de elemzéseink után úgy értékeltük a helyzetet, hogy aratás előtt a tilta­kozó megmozdulásokkal több kárt okoztunk volna, mint hasznot. A két nyári hónap elegendő kell, hogy legyen a kormány számára, mert ha ez alatt az idő alatt nem talál megoldást a válságkezelésre, tehetetlenségről és felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot. A mostanra kialakult helyzet arra utal, hogy a kormány pozitív beavatkozása nél­kül Szlovákiában minden harma­dik mezőgazdasági vállalkozó csődbe megy. Idefelé jövet több helyen láttuk, hogy aratják az árpát. Az ön par­cellájába is beálltak a kombáj­nok. Milyenek az idei kilátásai? Minden paraszt tudja, hogy ha va­laki Péter-Pál előtt elkezdi az ara­tást, akkor ott valami baj van. Hogy milyen lesz a learatott gabo­na minősége, az egy-két napon be­lül kiderül. Fölösleges titkolni, hogy a mennyiségi károk mellett minőségi károk is keletkeztek, még akkor is, ha az ember mindent megadott a növényeknek. Március elseje óta nálunk kétszer esett, ösz- szesen 26 milliméter, aminek más­nap már a nyomát sem láttuk. Ezen a homokos talajon csoda, hogy a gabona nem veszett ki már egy hó­nappal ezelőtt. Víz nélkül nem tu­dom, hogy miből éltek, mint ahogy az is talány számomra, hogy miből élnek majd meg a parasztok. Ön a Földtulajdonosok Országos Szövetségének az elnöke. Ebből a pozícióból hogyan látja az úgy­nevezett ismeretlen tulajdonú földek körül kialakult helyzetet, illetve mire véli a probléma kö­rüli csendet? Pillanatnyilag nem tartom alkal­masnak a kérdés megválaszolását, az okokról pedig végképp nem be­szélek. Tény az, hogy az MKP ezt a kérdést besorolta az elsődleges cél­jai közé, a kormányt alakító többi párt pedig szerintem eléggé meg­gondolatlanul, kellő elemzés nél­kül szavazta a kormányprogram­ba, ami nyilván a közeljövőben még feszültségeket okoz. Annyit elmondhatok, hogy figyelemmel kísérjük a földek eltulajdonlását érintő eseményeket, s dokumentál­juk mindazokat a jogsértéseket, amelyeket a földvagyonnal kap­csolatban közismert emberek elkö­vetnek. Mi abból indulunk ki, hogy az ismeretlen tulajdonúnak mon­dott földek eredetileg parasztföl­dek voltak, egy hibás kárpótlási törvény és annak sokrétű alkalma­zási lehetőségei a fiskálisoknak tál­cán kínálják a visszaélési módoza­tokat. Azt az álláspontot hangsú­lyozom, hogy a mezőgazdasági földterületek kerüljenek vissza a parasztokhoz, erre megvan a ki­dolgozott tervezetünk, a települé­sek belterületén található földin­gatlanok pedig kerüljenek az ön- kormányzatok vagyonába, azért, hogy a mindenkori polgármester­nek legyen mihez nyúlnia, ha fej­leszteni akaija a települését. Egyébként ötszázezer hektárról van szó, Szlovákia mezőgazdasági területének mindegy 23 százaléká­ról. Az eddigi földreformok mind­egyike sikertelen volt és befejezet­len maradt. A taglalt földekről ké­szülő törvény történelmi jelentősé­gű lesz, melynek nemcsak gazda­sági, hanem erkölcsi következmé­nyei is lesznek. Hajói értem, arról van szó, hogy ezt a mintegy félmillió hektár földet meghatározott szabályok alapján megvásárolhatnák az ér­deklődők. Ez azonban magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a mezőgazdasági földterületek egy idő múlva külföldi tulajdon­ba kerülnek. Ez nem veszély, hanem mindenna­pos valóság. A hatályos törvények értelmében külföldi érdekeltségű, szlovákiai székhelyű cég vagy fizi­kai személy ma is vásárolhat föl­det, ami a tőke erejének függvé­nyében a későbbiekben majd el­osztódik bizonyos arányban. A mi elképzelésünk ezzel kapcsolatban merőben más, de - mint mondtam - erre a kérdésre később, talán szeptemberben visszatérhetünk. Azt viszont előrebocsáthatjuk, hogy nagyon sok múlik a kormány viselkedésén, úgy néz ki, hogy a mezőgazdaságot szükséges rossz­nak tekinti. Térjünk vissza a mezőgazdászok által a kormánynak adott kéthó­napos haladék kérdéséhez. A ha­ladék és a megoldás is nyilván pénzről szól, mintegy másfél milliárd koronáról. Miként véle­kedett erről Simon Zsolt? A mezőgazdasági miniszter ekkora összeget saját hatáskörében előte­remteni nem képes, erre nem is A jövendőt ebben az ágazatban nagyon sokan nem . . élik meg. \\ tett ígéretet. Azzal váltunk el, hogy mihamarabb találkozót kér a mi­niszterelnöktől, és kidolgoznak egy tervezetet, amelyet a kormány elé terjesztenek. Sok múlik a kor­mánytagok jóindulatán, s azon is, mekkora felelősséggel viseltetnek Szlovákia mezőgazdasága iránt. Válsághelyzetet kell kezelniük, kü­lönös tekintettel a kint lévő növé­nyek állapotára, a pár nap múlva megemelkedő üzemanyagárakra, a hozzáadottérték-adó bizonyta­lanságaira, és arra, hogy a parasz­tok kimerültek, nincs pénzük. A mostanra kialakult helyzet a pa­rasztokból már kivette az utolsó meglévő valutájukat, a reményt is, ami arról szól, hogy ha idén nem sikerült, talán majd jövőre. A jö­vendőt ebben az ágazatban na­gyon sokan nem élik meg. A törlesztésre a rendelő eladása sem elég, tán a községi hivatal is kalapács alá kerül Hőszolgáltatás Érsekújvárott külföldi tőke bevonásával Elárverezték a szántói fürdőt VRABEC MÁRIA Szántó. Négy és félmillió koroná­ért árverezték el a lévai járásbeli te­lepülés tizenegymillió koronát érő termálfürdőjét, de a községnek nem volt más választása, mert még mindig hat és félmillió koronával tartozik a Szociális Biztosítónak, az Átalános Egészségbiztosítónak, az Első Kommunális Bank verebélyi fi­ókjának és a zsolnai Inego cégnek, amely kísérleti fúrásokat végzett a termálforrásnál. Az adóssághalmo­zás az előző polgármester, Pavel Watzka számlájára írható, akit a bí­róság tavaly novemberben hűtlen kezelés, hatósági jogkörrel való visszaélés és csalás miatt három év szabadságvesztésre és 400 ezer ko­rona megtérítésére ítélt. Egyelőre azonban sem a börtönbüntetése le­töltését nem kezdte meg, sem a pénzt nem fizette vissza a község kasszájába, s a jelenlegi polgár- mester, Milan Kisely szerint hozzá is végrehajtókat kell majd küldeni. A végrehajtóknak egyébként is bő­ven akad dolguk a faluban - az ön- kormányzat önerőből a 13,5 millió koronára rúgó adósságból csak 7 milliót tudott törleszteni, a mara­dék 3,9 millió adósság és 2,6 millió bírság rendezéséhez el kell árve­rezni a községi vagyont. A helyi termálfürdő mélyen áron alul már vevőre talált, a következő napok­ban pedig kalapács alá kerül az or­vosi rendelő is. A község nem szí­vesen válik meg az épülettől, de hi­telt nem vehet fel, mert vagyonát végrehajtók zárolták, s nem tud mivel kezeskedni a pénzintézetek­nek. Ráadásul: az adósságok ren­dezésére még az orvosi rendelő épületének eladásából befolyó ösz- szeg sem lesz elég, így valószínű, hogy Szántón a községi hivatal épületét is elárverezik és az önkor­mányzat a jövőben bérleti díjat lesz kénytelen fizetni a használatáért. Az érsekújvári Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kínálata Nyári táborok idehaza és olcsóbban SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A nyári szünidő két hó­napja alatt sok szülő számára okoz komoly gondot alapiskolás gyerme­ke elhelyezése. Ezen szeretne vala­melyest segíteni a Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága. ,Július derekán a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SzMPSz) támogatásá­val, Zahoran Judit vezetésével lesz természetjárók tábora a hegyi men­tőszolgálat bevonásával Terchová- ban. Anda Henriett és Juhász Zsu­zsanna a magyarországi Velencei-tó­nál kézművestábort vezet majd, s ugyancsak a határon túl, a magyar- országi Zalalövőn augusztusban nyári gyermektábor lesz Rédey Péter vezetésével, ahol íjászatot, kézműves mesterségeket tanulhatnak a gyere­kek” - tájékoztatott Gátasi Irén isko­laigazgató. Idén újdonságnak számít a korábban Fonyódon megrendezett kézművestábor hazai, helyi változa­ta. Azt tapasztalták, hogy egyre ke­vesebb szülő tudja befizetni gyerme­ke számára a körülbelül háromezer koronás külföldi táborozást, ezért pénz híján sokan nem tudnak nyá­ron tartalmas szórakozást biztosítani gyermekeiknek. A nyári szünidő első hetében az iskola épületében is lesz kézművestábor, a gyerekek három­száz koronáért egy héten át makra­méznak, bábokat készítenek, gyön­gyöt fűznek, boroznék majd, de pél­dául kirándulás is vár rájuk Béres Mária és Horváth Melinda vezetésé­vel. Ebben a táborban az étkezést az önkormányzat támogatásával bizto­sítják. Ez utóbbi táborról az érdeklő­dők az iskola titkárságán kaphatnak bővebb tájékoztatást. A tét a versenyképesség SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Novoterm néven ener­giaszolgáltatással foglalkozó közös céget hozott létre a városi lakáske- zelőség és a bécsi székhelyű Ener- giecomfort vállalat. A lépést leg­utóbbi ülésén a helyi képviselő-tes­tület is jóváhagyta, ám arról egy­előre nem hozott döntést, hogy a közös cégen belül milyen képvise­letet nyer a város, illetve a beruhá­zó. Az Energiecomfort akár fele-fe­le részesedési arányt is elképzelhe­tőnek tart, de példaértékűnek ne­vezték a magyarországi Kőszeggel folytatott együttműködésüket, ahol az önkormányzat 75 százalé­kos részesedéssel bír. Az önkor­mányzati képviselők ezzel megbí­zott csoportja Bécsben már megte­kintette az említett cég székhelyét, s megtapasztalta, hogy a cég nem­csak a hőszolgáltatással, hanem egyéb szolgáltatásokkal kapcsolat­ban is hasznosíthatná tapasztalata­it a városban. Tóth István, a lakás- kezelőség igazgatója szerint a jövő év elején életbe lépő energetikai törvény értelmében 30-40 millió koronát kellene beruházni a városi hőenergia-szolgáltatás biztosításá­ba. A Novoterm a külföldi befekte­tőjóvoltából a környékbeli városok energiaszolgáltatójává is válhatna. „Kölcsön útján vagy külföldi befek­tető révén, de mindenképpen szük­ségünk lesz tőkére. A hőenergia ára ugyan még egy-két évig tartha­tó, ám segítség nélkül később a je­lenlegi áron nem leszünk verseny- képesek” -jegyezte meg. Galánta Csehországban is testvérvárosi szerződést köt Mikulov az új partner GAAL LÁSZLÓ Galánta. A csehországi Mikulowal készülő testvérvárosi szerződést is jóváhagyta legutóbbi ülésén a he­lyi képviselő-testület. Alexander Mézes polgármester elmondta, a kapcsolat felvételével elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyét, a Du- naszerdahelyi és részben a Ga­lántai járást magába foglaló euro- régió csehországi bővítését terve­zik, hogy a lehető leghatékonyab­ban tudjanak majd élni az Európai Unió határon átnyúló regionális együttműködésre vonatkozó támo­gatási lehetőségeivel. A testvérvá­rosi szerződést a közeljövőben Mi- kulovban írják alá. A testület dön­tése értelmében augusztustól Ga­lánta egykori polgármestere, Hor­váth Zoltán lesz a városi lakáskeze­lő vállalat, a Bysprav ügyvezető igazgatója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom