Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-27 / 147. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 27. • Riport Az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban különösen a Mária Valéria híd megnyitása óta gyarapodott a szakképzett szlovákiai munkaerő, jelenleg ötvenegyen dolgoznak itt Pontosak, profik és mégis szerények Abszolút elégedett vagyok a munkájukkal - mondja Üveges Péterné ápolási igazgató Manapság a szlovákiai nővé­rek és ápolók közül egyre többen már Csehországban, Ausztriában és Magyarorszá­gon keresik a kenyerüket. Je­lenleg ötvenegyen az eszter­gomi Vaszary Kolos Kórház­ban. Ott érdeklődtünk a munkájukról. BUCHLOVICS PÉTER Az épületegyüttes patinásán ízlé­ses igazgatói irodájában Üveges Péterné ápolási igazgató, a nővé­rek főnöke tájékoztatta lapunkat a szlovákiai alkalmazottakról. - Je­len pillanatba ötvenegy szlovákiai ápoló dolgozik a kórházban. Van, aki már hét éve a kollégánk, tehát ez a kapcsolat nem csak a hid meg­nyitása óta él. A szülészeten és a belgyógyászaton például közel egy évtizedes, nagyon jó tapasztalattal rendelkezünk a szlovákiai nővérek szakmai tudásáról és hozzáállásá­ról. Ők a kórház ápolói és asszisz­tensi létszámának több, mint 10 százalékát teszik ki, s munkájuk rendkívül nagy segítséget jelent, ugyanis 2000-2001-ben óriási nő­vér- és ápolóhiány volt Magyaror­szágon, tehát a mi intézményünk­ben is. Ez a folyamat sajnos a mai napig tart. A betöltetlen állások száma akkor már a 11 százalékot is elérte, s nem volt szakképzett ma­gyarországi utánpótlás. Ráadásul megszűnt az ápolónőképzés Ma­gyarországon, mert nincs elég je­lentkező. 2001-ben például mind­össze száz végzős, szakképzett em­bert produkált a szakma, ország­szerte! Mi több, a pálya maga sem vonzó, ezért utánpótlásban, a tu­dás és hozzáállás tekintetében óri­ási segítség számunkra a szlovákiai magyarok jelenléte. SENKIT SEM BOCSÁTOTTAK EL Szorgalmas, csendes, megbízható munkaerők - ezt már az utóbbi tíz évben is bebizonyították. Ezért kü­lönösebb procedúra nélkül vettük fel őket az egyes osztályokra, s kije­lenthetem: megállták a helyüket. Olyannyira, hogy eddig egyetlen embertől kellett csak megválnunk, az egyik nővérke anyasági szabad­ságra ment. Figyelemre méltó a be­leérző képességük is, s ez a szak­mában, s betegekkel való kapcso­lattartásban nélkülözhetetlen erény-sorolja Üveges Péterné. így folytatja: Sőt, már a magyar egész­ségügyi rendszer továbbképzései­be is simán bekapcsolódtak, mert tudnak és szeretnek tanulni. Any- nyira, hogy a budapesti felsőfokú képzésbe már ütemezni kellett őket-annyian jelentkeztek. Sokan ezt is színjelesre végezték el. (Nem mellékesen: a szakmai továbbkép­zés költségeit a kórház állja - a szerk. megj.) Abszolút elégedett vagyok a munkájukkal, sőt, én már az Esztergom környéki egészség- ügyi intézményekbe is kaptam fel­kérést, hogy küldjék szlovákiai munkaerőket, például Visegrádra, Székesfehérvárra és a piliscsabai szociális otthonba. A nálunk dol­gozók nem csak Párkányból jöttek, Léva és Érsekújvár vonzáskörzeté­ből is vannak alkalmazottaink - teszi hozzá az ápolási igazgató. Szabó Teréz 37 éves, párkányi la­kos, hét hónapja nővér itt. Szülész­nőként dolgozott az érsekújvári kórházban, de Párkány és a járási székhely között botrányos volt a közlekedés. Hajnali háromkor kelt naponta, hogy fél hatra beérhessen a járási székhelyre s átvehesse idő­ben a szolgálatot. KÉSŐBB KEL, MINT A DOROGIAK Most, Esztergomban például az is előny, hogy sokszor később kelhet, mint akár a Dorogról bejárók, sok­kal kipihentebb, kiegyensúlyozot- tabban kezdheti a napot is. - El­mondhatom, hogy a Mária Valéria híd megnyitása számomra valóban nagyszerű pillanat volt és maradt - mosolyog a filigrán, csinos nővér­ke, majd így folytatja: - Párkány­ban a szülészetet is bezárták, ekkor lettem munkanélküli. Egy ideig egy üzletben tengődtem. Am a hi­vatásomat, s főleg a szakmai to­vábbfejlődést semmiképp sem sze­rettem volna feladni. Amikor tehát átjöttem, valójában mindegy volt, melyik osztályra kerülök, csak a szakmában dolgozhassak tovább. Jelenleg a baleseti sebészeten dol­gozom, s ehhez el kellett végez­nem a megfelelő tanfolyamot is. Noha nagy a hajtás, döntésemet végképp nem bántam meg. A kol­légák és a személyzet is nagyszerű, soha egy pillanatra sem éreztem semmilyen másodrendűséget, hát­rányt, megkülönböztetést. - Ezt egyébként összes megszólaltatott riportalanyunk egyöntetűen állí­totta, s mint nevetve tették hozzá: ez nem csak a főnökasszony jelen­létében igaz. - Már a munkába lé­pésem első napján azzal búcsúztak a kollégák a szolgálat végén, hogy: - Szia, Tériké, ezentúl szeretettel várunk. Szabó Teréz azt is elmondta: itt a betegek sokkal inkább tisztában vannak a jogaikkal, mint nálunk. A másik különbség: nálunk ha egy be­teg nem viszi magával a kórházba az otthon, egyéb betegségeire is szedett gyógyszereit, akkor azt már bent nem kapja meg, míg Eszter­gomban a főnővér beszerzi a házi­orvos által előírt, rendszeresen sze­dendő pirulákat. Vagy például a tisztasági betéteket az esztergomi kórházban automatikusan kapják a babák és a mamák, ahogy a nő­gyógyászaton fekvők is. - Szerin­tem itt még mindig több pénz jut az egészségügyre, mint nálunk, ráadá­sul teljesen páciensközpontú a kezelés-teszi hozzá Szabó Teréz. A párkányi ápolónő itt, Esztergomban fizeti a társadalom- ás egészségbiz­tosítást, Szlovákiában csak egy mi­nimális adóalapot - munkanélküli­ség esetére. A fizetésével elégedett, 12 órás szolgálatokat teljesít, az éj­szakás után két nap pihenő jár ésa túlórát is fizetik. TÖBB BÉR ÉS MEGBECSÜLÉS- A szlovákiai magyarok munkavál­lalása teljesen legális, közintéz­mény vagyunk, munkavállalási en­gedéllyel dolgoznak- feleli érdek­lődésemre Üveges Péterné. Nyílik az ajtó, s két újabb nővérke érkezik az irodába. Smíd Mónika Bényből, a kurtaszoknyás falvak egyikéből jár be naponta az eszter­gomi kórház 2. számú belgyógyá­szatára. - A gasztroenterológiai részlegen dolgozom. Azelőtt Lévá­ra jártam munkába, de az ottani megbecsülést és körülményeket egy napon sem lehet említeni az it­teni viszonyokkal. A szolgálatba já­rásom is sokkal könnyebb, kényel­mesebb és gyorsabb. Tavaly szep­tembertől Pestre járok továbbkép­zésre, s a színvonal jóval maga­sabb, mint az újvári egészségügyi szakközépsuliban, amit végeztem, de ezzel nem akarom bántani az otthoniakat - mondja újabb riport­alanyom. Sóhajtva folytatja: - Itt az elképzelhetetlen, hogy a mentőko­csi ne induljon el, esetleg ne lenne elég belőle. Tanulok tovább, hogy még jobban teljesíthessek és meg­becsülöm a helyemet - foglalja ösz- sze mondandóját a bényi nővérke. Ha a pesti kurzust elvégzi, automa­tikusan magasabb fizetési kategóri­ába kerül, az ösztönzés tehát adott. Kollár Andrea a Párkánytól 8-km-re fekvő Bajtárói származik. Két éve dolgozik az 1. számú belgyógyásza­ton. Idén szeptembertőL szintén to­vábbtanul Pesten. A kórtermek és az osztályok felszereltségével na­gyon elégedett, ami nem is csoda, minden egyes kórteremben külön zuhanyzó van, minden páciensnek külön telefonkészülék áll rendelke­zésre, a tévé a szobákon magától ér­tetődő. - Egyáltalán, ilyen ember- és betegközpontú szemlélettel ná­lunk még nem találkoztam - mond­ja Kollár Andrea. Pák Gábor osztály- vezető főorvos, szakmai igazgató épp vizsgálat után fogad bennün­ket, s amikor a szlovákiai nővérekre és ápolókra terelem a szót, jókedvű­en nyugtázza hozzáértésüket és megbízhatóságukat. - A szlovákiai munkaerő különösen a híd megnyi­tása óta jelentkezett számottevően, s elmondhatom: pontos, kiválóan képzett, s ezt ki kell hangsúlyozni, szerény emberekről van szó. Öröm­mel fogadtuk őket az állományba. Az osztályomról jelenleg a szolgála­tai mellett Hindi Angelika nővér jár onkológiai továbbképzésre, de vala­mennyiük munkájával elégedett va­gyok - a vártnál jóval inkább. Gya­korlatilag nélkülük nem működhet­ne zavartalanul a kórházunk- zárja a beszélgetést Pák Gábor főorvos. Mit lehet ehhez hozzátenni? Bár­csak gyakrabban írhatnánk hasonló szlovákiai magyar sikertörténetet - főleg a hazai egészségügyben. Noha nagy a hajtás, a döntésemet nem bántam meg - Szabó Teréz nővér Ilyen ember- és betegközpontú szemlélettel még nem találkoztam - véli Kollár Andrea (Muszka Róbert felvételei) Alapvetően ked­vező hatású a mai időjárás. Javul a szellemi és a fizi­kai teherbírá­sunk, gyorsabbak a reakcióink. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők lehető­leg kerüljék a túlzott terhelést és tartsák be az orvosi előírásokat! A változékonyabb időjárású terüle­teken a vérnyomás hirtelen inga­dozása okozhat problémákat. Az alacsonyabb vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötör­heti, a gyengébb idegzetűeket pe­dig akár depressziós roham is ér­heti. Holnap javuló hatásokkal számolhatunk. VARHATO IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, DÉLÉN MELEGEBB, ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA 17-27 FOK A Nap kel 04.55-kor- nyugszik 20.54-kor A Hold kel 02.58-kor- nyugszik 19.09-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, változatlan; Medve: 125, apad; Komá­rom: 200, apad; Párká 115, apad. Változóan felhős égboltra számít­sunk, az ország északi és keleti részén borult lesz az égbolt. Eső en­nek ellenére csak elvétve lesz. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 17 és 22 fok között alakul, nyu­gaton és délen 22 és 27 fok várha­tó. Északnyugati, északi irányú szél 3 és 7 m/s közötti sebesség­gel. Éjszaka a hőmérő higanyszá­la 16 és 12 fok közé süllyed. Hol­nap jobbára derült lesz az égbolt, csapadék sehol sem várható. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 22 és 26 fok között alakul, északon 20 fok lesz. Holnap CSALÁDI KÖR ♦ Családépítés a holnap gyermekeivel ♦ A DNS-varázsló ♦ Mindenféle nyári praktikák

Next

/
Oldalképek
Tartalom