Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-04 / 127. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 4. Európai unió 9 Strukturális alapok: ne feledkezzünk meg a küszöbön álló európai uniós pályázati programokról Sűrű lesz a második félév Nem úsznak el a milliók. A somorjai víztisztító is uniós segítséggel épült. (Somogyi Tibor felvétele) Az európai uniós segítséggel kapcsolatban egy ideje a legtöbb szó a jövő évtől esedékes strukturális alapokról esik, nem szabad azonban elfelejteni, hogy még vár ránk a Phare előcsatlakozási alap egy meglehetősen masszív hulláma. TUBA LAJOS A Phare szerteágazó tevékenysége közt hónapok óta nem bukkant fel a nyilvánosság számára hozzáférhető pályázati lehetőség, ennek ellenére az év második fele mégis ennek a jegyében telik majd el. A régiófejlesztési minisztérium www. build.gov.sk címen megtalálható honlapját követve (baloldali menüsor legalsó, „Pályázatok, felhívások” című sora) egymás után bukkannak fel a 90 millió korona körüli építkezések pályázatai. Ezek a Phare Regionális Fejlesztés című program részei, amelyre tavalyig pályázhattak a három keleti kerület önkormányzatai, társulásai. Ezek ebben az évben érkeztek megvalósítási fázisba, legalább 15 komoly üzleti lehetőséget teremtve az építkezési cégeknek. Dél-Szlovákiában legtovább a rimaszombati üdülőövezet infrastruktúrájának kiépítése jutott. Eredetileg ide tartozott volna a rozs- nyói ipari park is, de ezt végül az önkormányzat nem tudta megvalósítani. Az elmúlt években a Phare úgynevezett nagyprojektjei részeként legalább 2 millió eurós, vagyis több mint 90 millió koronás akciókat kellett tervezni. A 2002-es programozási időszakra azonban ez megváltozott és pályázati programok (az úgynevezett grantsé- mák) keretében kisebb beruházási akciók is finanszírozhatóak lesznek, ami a korábbihoz képest lényegesen javítja az uniós pénzekhez való hozzáférést. Összesen öt pályázati program készül, ezek között nagyon sokan találhatnak majd számukra megfelelőt. Elsőként a Phare Határmenti Az dönt jól, aki a programkészítésbe több helyi embert be tud vonni. Együttműködési Program (közismert nevén a CBC) szlovák-magyar határra tervezett programjának kiírása várható, amelyből környezetvédelmi jellegű beruházások finanszírozhatóak majd. Ezeknél bizonyítani kell a határon átnyúló hatást. Ennek leginkább jellemző példája, amikor egy víztisztító létesítésével csökken a határmenti, vagy a Magyarországra tartó folyó szennyezettsége. A legkisebb kérhető összeg 300 ezer euró lesz. Mint minden infrastrukturális beruházásnál, itt is érvényes, hogy elsőként a tervezett létesítmény építkezési engedélyét kell megszerezni, és fontos a tulajdonviszonyok tisztázása is. Csak ezután lehet hozzáfogni a pályázati űrlap kitöltéséhez, ahol leítjuk az egész akció környezetét és megindokoljuk a fontosságát. Ugyanez a pályázati program lehetőséget ad majd olyan tanulmányok finanszírozására, amely nagyobb léptékű beruházások előkészítését szolgálják. A másik, szintén küszöbön álló kiírás a CBC Kisprojekt Alapja, amelyet már tájainkon is jól ismernek az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek. Mivel összevonták két év keretét, idén a magyar határon ebben közel 400 ezer euró lesz, ami komoly lehetőséget jelent, hiszen a benyújtható pályázatok összegének alsó határát nem hivatalos információk szerint 1 000 euróbán, vagyis kb. 40 000 koronában szabják meg. Legutóbb ez 5 000 euró volt. Most már csak arra van szükség, hogy az illetékesek a tavaly őszi kiírással ellentétben ne szinte kizárólag az 50 000 eurós felső határ közelében mozgó projektumokra adjanak támogatást, mert így a kicsiknek szinte semmi sem jut. Erre is bárki nyugodtan készülhet, a korábbi kiírásokhoz képest legfeljebb apróbb változtatások lesznek. Mivel a program a kormányhivataltól idén átkerült az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumhoz, az internetes archívumok kicsit nehezen követhetők. így azután, akinek nincs meg otthon a tavalyi pályázati kézikönyv, a minisztériumi honlap előbb említett rovatából töltse le az egy hónappal ezelőtt a lengyel határra közzétett anyagot, és az alapján készüljön. Bár a CBC Kisprojekt Alapja afféle uniós pályázatírási alaptanfolyamnak is tekinthető, érdemes nagyon odafigyelni minden apróságra. Főként a pályázati kézikönyv szinte sorról-sorra történő elolvasását ajánljuk, de még így is érhetnek bennünket meglepetések. A tavalyi utolsó pályázati forduló során például megtörtént, hogy az osztrák határra beadott pályázatoknál elég volt felsorolni, milyen beosztása van az elképzelést megvalósító csapat tagjainak, a magyar határ esetében viszont már kérték a neveket és az érintettek aláírását is. A kormányhivatal hattyúdala egyébként is meglehetősen vegyesre sikerült. Amennyiben a pályázat formai szempontból nem volt teljes, a pályázót faxon felszólították, hogy 48 órán belül pótolja a hiányosságot, sokan azonban úgy érezték, hogy az ő pályázatukat ilyen előzetes figyelmeztetés nélkül zárták ki. Nem is szólva azokról a sürgős figyelmeztetésekről, amelyekre elég volt annyit válaszolni: kérem, nézzék át figyelmesebben a pályázatot, az Önök által hiányolt információ megtalálható benne. A figyelmeztetések ellenére nagy volt a formai okokból kizárt pályázatok száma. Bár az okokról átfogó elemzés nem készült, ismertek olyan esetek, hogy azért is „kidobtak” pályázatot, mert a megvalósítás har- monogramjában konkrét hónapok (január, február stb.) szerepeltek, nem pedig az előírt 1. hónap, 2. hónap stb. Sokan azért is hálásak lettek volna, ha közlik velük, hol követtek el hibát, de erre a kormányhivatalt nem lehetett rávenni. Az uniós előírás ugyan tartalmazza az indoklás kötelmét, de az említett intézmény ennek csak formailag, egy-egy semmitmondó mondattal tett eleget. Ebben változás várható, legalábbis a régiófejlesztési minisztérium illetékese a közelmúltban egy nánai régiófejlesztési konferencián ígéretet tett arra, hogy az elutasítást részletesebben megindokolják, illetve a sikertelen pályázó megkapja a részletes pontértékelést, így láthatja majd, melyik részeket dolgozta ki gyengébben. A pályázati programok sorát az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium által menedzselt úgynevezett régiófejlesztési program folytatja majd, amely az eddigi bejelentések szerint júliusban kezdődik. Ez nagy újdonság lesz, hiszen abba a szférába juttat pénzt, amelyet eddig nálunk teljesen elhanyagoltak, a helyi tervezés, program- készítés és szervezetépítés támogatható belőle. Vegyük példának a helyi program- készítést, mivel a strukturális alapoknál nagyon fontos lesz annak bizonyítása, hogy a tervezett akció miként illeszkedik a helyi fejlesztési programhoz. Ennek elkészítése viszont bizonyos előrelátást igényel az érintett polgármesterektől vagy szervezetektől. A pénzügyi források reményében néhány hónapja meglehetősen sok konzultációs cég kínálja ezzel kapcsolatos szolgáltatásait. A választás során viszont érdemes figyelembe venni, mit is kapnak tőlük. Az dönt jól, aki a programkészítésbe minél több helyi embert be tud vonni. Hiába van ugyanis egy önkormányzatnak vagy kistérségnek stratégiai programja, ha a munka lezárulta után éppen olyan keveset tudnak az egészről, mint előtte. Ezt nevezik helyi kapacitásépítésnek, és erre kell feltétlenül kihasználni a stratégiai tervezést. Bizonyos értelemben erre szolgál majd az emberi erőforrás-fejlesztés című, következő pályázati program is. Erről azonban egyelőre semmit sem tudunk, mivel gazdája, a szociálisügyi minisztérium honlapján semmiféle információ nem található róla. Az eddigi pályázati programok közös vonása az volt, hogy közösségi, nem nyereségorientált tevékenységeket finanszíroznak. Lesz azonban két olyan pályázati program, amelyek főként vállalkozók számára szolgálnak. Mindkettőt a Kis- és Középvállalkozók Nemzeti Fejlesztési Ügynöksége menedzseli majd, így fő információforrás ennek a honlapja ( www.nadsme.sk ). Egyelőre ezeken is meglehetősen szűkén mérik a tájékoztatást, így érdemes kiegészítő tanulmányokat folytatni. Az idegenforgalmi pályázati programmal kapcsolatban a gazdasági minisztérium ilyen témájú mintaprogramját érdemes megnézni. Ennek anyagát ugyan már levették a minisztériumi honlapról, de annak idején elég sok tájékoztató füzetecskét osztottak ki, és a legtöbb tanácsadó iroda nyilván elektronikusan is tárolja a pályázati kézikönyveket. Az idegen- forgalmi pályázati program kiírását eredetileg júliusra ígérték, de lehet, hogy szeptember lesz belőle. Az érdeklődők viszont mindenképpen intézzék el az építkezési engedélyt, és írják az üzleti tervüket, hogy majd ne kelljen kapkodniuk. Ugyanez érvényes a vállalkozói pályázati programra, itt afféle első fecskének a SARIO ügynökség által menedzselt innovációs program számít, de tény, hogy talán erről a pályázati programról lehet tudni a legkevesebbet. EU-LEXIKON Európai Központi Bank Az Európai Központi Bank (ECB) az Európai Unió jegybankja, a pénzügyi unió és a közös pénz, az euró működtetésének felelőse, melyet a Maastrichti Szerződés hozott létre. 1998. június 1-jén alapították, ezzel az Európai Unió legfiatalabb intézménye és egyike a világ legfiatalabb központi bankjainak. Székhelye Frankfurtban van, elnöke Wim Duisenberg. A holland szakember 2003 nyarán tölti be 68. életévét és jelezte, hogy ekkor visszavonul. Utódjáról nem sokkal távozása előtt döntenek az Unió vezetői. A legesélyesebb jelölt Je- an-Claude Trichet, a francia nemzeti bank elnöke. Fő feladata az euró stabilitásának megőrzése, az infláció megakadályozása. Meghatározza és bevezeti az egységes valutapolitikát, kezeli a pénzügyi tartalékokat és irányítja a valutaüzleteket. Az ECB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja az európai jegybankok rendszerét, amely a pénzügyi politika megvalósításáért, a fizetési rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, valamint a pénzügyi rendszerek stabilitásáért felel. A valutaüzletek általános irányítása az európai jegybankok rendszerének a feladata. A ECB a nemzeti jegybankok által bevezetett tőkével rendelkezik, ezeket az összegeket az Európai Unió országai GDP-jükkel és lakosaik számával arányosan fizetik be. Az önálló költségvetés garantálja a függetlenség követelményének érvényesülését. A legfőbb döntéshozó testület a Kormányzók Tanácsa, melyben a 12 nemzeti jegybank kormányzója és az Igazgatóság hat tagja ülésezik. Ez a testület rögzíti a kamatlábakat és határozza meg a pénzügyi célkitűzéseket, a monetáris politika irányát. Az Igazgatóság egy elnökből, egy alelnökből és négy másik tagból áll, akiket a pénzügyminisztereik ajánlása alapján az állam- és kormányfők jelölnek ki, miután konzultáltak az Európai Parlamenttel és a Kormányzók Tanácsával. Az Igazgatóság tagjainak megbízása egyszeri 8 évre szól. Az Igazgatóság végrehajtja a Kormányzók Tanácsa által meghatározott pénzügyi politikát, és megadja a szükséges utasításokat a nemzett jegybankoknak. Az Európai Unió minden jegybankjának irányítója tagja az Általános Tanácsnak attól függetlenül, hogy ezek az országok bevezették-e az egységes valutát vagy sem. Tanácsadó és koordináló szerepe van abban, hogy az eurózónában hozott döntésekhez kapcsolja azokat a tagországokat, amelyek még nem vesznek részt a gazdasági és pénzügyi unióban. Az ECB elsődleges célja az árak stabilitásának fenntartása, melyet maximum 2 százalékos fogyasztói áremelkedésben határoztak meg. A pénzügyi politikát a Kormányzói Tanács és az Igazgatóság határozza meg. A döntést föderálisán hozzák: a Tanácsban a nemzeti jegybankok kormányzói fejenként egy szavazattal rendelkeznek. Fontos elv a függetlenség, mely mind az ECB szintjén, mind a nemzeti jegybankok szintjén jogilag garantált. A függetlenségjegyében az ECB saját, a közösségtől független költségvetéssel is rendelkezik. A jegybankok tagállami szinten készítik elő és hajtják végre a pénzügyi politikai döntéseket. A nemzeti jegybankok az ECB által meghatározott tevékenységektől eltérőeket is folytathatnak, amennyiben azok nem keresztezik a jegybankrendszer céljait és feladatait, (origo) RÖVIDEN Népszavazás döntsön az alkotmányról Pozsony. Az Európai Unió jövőjét meghatározó alkotmány elfogadását népszavazásnak kellene megelőznie, véli több szlovák politikus. Ján Figeľ, Szlovákia volt uniós főtárgyalója, Irena Belohorská, hazánk egyik konventbeli képviselője és Monika Beňová, a parlament integrációs bizottságának elnöke is támogatja a referendum kiírását. Figeľ kijelentette, ilyen fontos kérdésekben jó dolog a közvéleményre támaszkodni. Belohorská elképzelése szerint az uniós alkotmányról szóló népszavazást össze kellene kötni a jövő nyáron esedékes európai parlamenti választásokkal. Beňová a tervezett referendum eredményére úgy tekint, mint egyfajta „útmutatásra, amely nekünk, képviselőknek jelezné, hogyan kell szavaznunk” - fejtette ki az integrációs bizottság elnöke. (SITA) Megnyirbálják az EP-képviselők napidíját Strasbourg. Az utazásiköltség-térítés új rendszerét dolgozta ki az Európai Parlament hivatala. A határozat 2004 közepén lépne életbe. Ekkortól az európai parlamenti képviselők többé nem juthatnak nagyobb pénzösszegekhez, mint amennyit utazásaik során ténylegesen el is költenek, erre a jelenlegi rendszer alapján ugyanis lehetőségük van. A képviselők az új rendelkezések szerint is extra térítésben részesülnek, de már a ténylegesen megtett út távolságának függvényében. A javaslatot az Európai Parlament plenáris ülésén vitatják meg. (euro.hu) Mozgósították a lengyeleket Varsó. Csúcsmagasságot ért el azon lengyelek aránya, akik elmennek szavazni a hét végén. Egy hétfői felmérés szerint 57 százalék bizonyosan véleményt nyilvánít most vasárnap a tagságról. A legutóbbi, áprilisban megejtett felméréshez képest nyolc százalékkal több lengyel válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy elmegy-e szavazni az uniós referendumra. Az megkérdezettek 57 százaléka válaszolta azt, hogy mindenképpen él alkotmányos jogával június 8-án. További 26 százalék „valószínűnek” mondta, hogy szavaz most vasárnap. Azok közül, akik bizonyosan voksolnak majd, 74 százalék igennel fog válaszolni arra a kérdésre, hogy legyen-e Lengyelország az Európai Unió tagja jövő májustól. (MH) Euro- és eurószkeptikusak a britek London. A britek hatvan százaléka elutasítaná az ország euróöve- zethez való csatlakozását egy esetleges mostani népszavazáson. Tony Blair kormányfő a napokban ismét kifejtette, hogy Nagy Britannia szempontjából katasztrofális következményekkel járna a közös európai struktúrákból való visszavonulás. A felmérés során megkérdezettek döntő többsége - 71 százalék - úgy véli, két éven belül meg kell tartani az euróreferendumot: 60 százalékuk elutasítaná viszont az euró bevezetését, s csupán 33 százalék mondana le az angol fontról az euró javára. A britek mintegy 31 százaléka úgy véli, országuknak ki kellene lépnie az EU-ból, s 60 százalék voksol a bennmaradás mellett, (euro.hu) Dzurinda és Gyurovszky Lisszabonban Pozsony/Lisszabon. Az EU strukturális alapjainak kihasználásáról szól az a portugáliai szeminárium, amelyen ma részt vesz Mikuláš Dzurinda is. A szlovák kormányfőt elkíséri Lisszabonba Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter is. A fórumra a portugál kormányfő kezdeményezésére kerül sor. Jósé Manuel Durao BaTros és Mikuláš Dzurinda mai kétoldalú megbeszélésük során tárgyalnak az EU bővítésével kapcsolatos kérdésekről és külpolitikai témákról is. (TASR) UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Az épületgépészet szakmát hogyan érinti a csatlakozás? Az EU tagállamaiban jelenleg még nincsen egységes követelményrendszer a szakképesítések tartalmára, ugyanakkor kialakult a szakképesítések kölcsönös elismerésének rendszere. Addig, amíg Szlovákia nem tagja az uniónak, a külföldi munkavállalás • alkalmával az itthon megszerzett szakképesítést igazoló bizonyítványt honosíttatni kell. A csatlakozás után viszont már nem honosíttatni, csak elismertetni kell a szakképesítést. Ez az új helyzet annyi könnyítést jelent, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén a tagállamoknak el kell ismerniük a másik tagállamban szerzett szakképesítést. A csatlakozási szerződés értelmében a tagországoknak néhány évig joguk van a munkavállalással kapcsolatban korlátozásokat fenntartani. A tagországok erről egyenként döntenek. Valószínűleg többségük nem fogja korlátozni a munkavállalást, de pl. Ausztria és Németország jelezte üyen irányú szándékát. Gyógykezelés céljából is utazhatok külföldre? Azt is fizeti az egészégügyi biztosító? Ha valaki önkéntesen, gyógykezelés céljából utazik valamelyik másik tagállamba, akkor fő szabályként az egészségügyi ellátó- rendszer nem fedezi a gyógykezelés költségeit. Ilyenkor két megoldás lehetséges. Az egyik, hogy a beteg saját biztosítóintézetének előzetes engedélye és költségvállalása mellett veszi igénybe a külföldi gyógykezelést. Ilyenkor a gyógykezelés számláját a hazai biztosítóintézethez küldi a gyógyítást végző intézmény. A biztosító döntését saját mérlegelési jogkörében hozza meg, tehát alanyi jog nincs rá. Egyetlen esetben mégis kötelezhető a biztosítóintézet a külföldi gyógykezelés megfinanszírozására, mégpedig akkor, amikor a beteg egészségi állapotának megfelelő ellátást egyébként a hazai biztosító fedezi, de az adott pillanatban nem áll rendelkezésre olyan hazai egészségügyi intézmény, amely képes a beavatkozást elvégezni. Ilyenkor a külföldi gyógykezelésre jogszerűen kerül sor, és a hazai biztosítónak pedig kötelessége a gyógykezelés finanszírozása. A másik lehetőség, hogy a beteg saját maga finanszírozza a külföldi gyógykezelés teljes költségét. Igaz-e, hogy az Európai Unió szabályozza a csiperkegomba fejének átmérőjét? Igaz, a csiperkegomba feje átmérőjének 15-30 mm-esnek kell lennie ahhoz, hogy azt az Európai Unió belső piacán forgalomba lehessen hozni, (euro.hu)
