Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-26 / 146. szám, csütörtök
2003. június 26., csütörtök www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 146. szám Magyarország folytasson kétoldalú konzultációkat Határozat a törvényről Strasbourg/Budapest. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tegnapi vita után elfogadta a 2001. június 19- én megszületett magyar kedvezménytörvényt elemző határozatot. ÖSSZEFOGLALÓ A tervezetként benyújtott szövegen lényeges módosításokat már nem hajtott végre a közgyűlés. Tényként rögzítette, hogy a magyar Országgyűlés 2003. június 23-án módosította a törvényt. Határozatában a közgyűlés elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságuk megőrzéséhez nyújtott támogatását, hangsúlyozza azonban: az anyaállamoknak a segítség nyújtásánál ügyelniük kell, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az állam is, amelyhez a kisebbségek tartoznak. Kimondja: a kisebbségek sorsáért a felelősséget minden esetben alapvetően az az ország viseli, amelynek az illető kisebbség tagjai az állampolgárai. Az etnikai kisebbségek védelmében az államoknak kétoldalú és nem egyoldalú alapon kell eljárniuk, s megállapítja, hogy a 2001- ben elfogadott magyar törvény néhány szomszédos ország részéről bírálatokat váltott ki ennek az elvnek a mellőzése miatt. A Közgyűlés ezért kéri Magyarország kormányát, találjon módot a kisebbségeknek biztosított kedvezményes bánásmódról szóló törvény további módosítására olyan formában, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon. Erik Jürgens, a határozat- tervezet szerzője tegnap figyelmeztette Szlovákiát, hogy tartózkodjon bárminemű egyoldalú, a magyar státustörvény elleni lépéstől, amely kiélezhetné a két ország közötti feszültséget. (MTI, TASR) Fico, Tkáč és Béres élesen bírálták a kedvezménytörvényt Nem tudj ák, mi van a Jürgens-jelentésben? Kovács László rámutatott, Mikuláš Dzurinda töprengett (TASR-felvétel) k•%. Egyetértünk abban, hogy az uniós bővítés ne hozzon létre új választóvonalakat - hangsúlyozta Kovács László Visegrád ma már márkanévnek számít ÚJ SZÓ-JELENTÉS Strasbourg. Kiegészült a Jürgens- jelentés azzal, hogy a parlamenti közgyűlés tudomásul veszi a státustörvény június 23-án elfogadott változtatását, de mivel a módosítás nem kétoldalú megállapodás alapján született, a további változtatás sem kizárt. „Ez a zavaros rész azt sugallja, mintha az Országgyűlésnek egy újabb módosításban kellene gondolkodnia, ami elfogadhatatlan” - nyilatkozta Duka Zólyomi Árpád, akit az MKP jelölt a szlovákiai küldöttségbe. Az elfogadott dokumentum ajánlásértékű, és az ajánlások teljesítését időről időre ellenőrizni szokták. „Viszont ez eléggé nehézkes, gyakorlatilag nem történik semmi, ha az adott ország nem tesz különösebb lépéseket - mondta lapunknak Duka. - A szlovák kollégák ujjongtak, a határozat lovat adott alájuk. Valószínűleg nem vették észre azt a részt, mely arról szól, hogy az érintett országoknak tárgyalásokat kell kezdeményezni Magyarországgal, tehát Szlovákiának is akarnia kell megegyezni.” Robert Fico, Imrich Béres és Vojtech Tkáč az Európa Tanács előtt élesen bírálták a magyar kedvezménytörvényt. „A legvéresebb szájú Béres volt. A három politikus felszólalása világosan megmutatta: nem is tudják, mi van a módosított törvényben” - mondta Duka, aki felszólalásában bírálta a Jürgens-jelentést. A románokkal kapcsolatban az MKP-politikusnak az volt az érzése, kétszínű játékot játszanak, mert míg a román kormány visszafogottan nyilatkozott a státustörvényről, addig a romániai küldöttek az ET előtt vehemensen küzdöttek a norma ellen. Elméletileg előfordulhat, hogy valaki felveti egy újabb, már a módosított kedvezménytörvényről szóló jelentés kidolgozásának szükségességét, de Duka szerint egy időre Strasbourgban lezárult a státustéma. (sza) SZILVÁSSY JÓZSEF Tálé. A visegrádi négyek együttműködésének eredményeit és további lehetőségeit elemezték azon a találkozón, amelyet tegnap rendeztek meg az alacsony-tátrai üdülőhelyen. Leszek Miller lengyel, Vladimír Špidla cseh kormányfő, továbbá a Magyarországot képviselő Kovács László külügyminiszter, valamint a vendéglátó, Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök egyaránt sikeresnek ítélte az elmúlt egy esztendőt, hiszen a legfontosabb cél valóra válik: a négy közép-európai állam együtt léphet bejövőre az Európai Unióba.- Visegrád az elmúlt több mint egy évtized alatt márkanév lett, mert a név hallatán elsősorban az jut az uniós polgárok és mások eszébe, hogy olyan országokról van szó, amelyek sikeresen végrehajtották a rendszerváltást, ahol stabil a demokratikus rendszer, működik a piacgazdaság és ezek az államok szoros regionális kapcsolatrendszert hoztak létre - jelentette ki az eszmecserét követő nemzetközi sajtó- tájékoztatón a magyar diplomácia vezetője. Vladimír Spidla - aki tegnap hazája nevében jelképesen egy évre átvette a visegrádi elnökséget - elmondta, hogy Csehország legfontosabb közös feladatnak az uniós külső határok és a legkorszerűbb schengeni információs rendszer kiépítését tartja. Ugyanilyen lényeges szempont a közvetlen csatlakozást megelőző rendszeres konzultáció és rugalmas egyeztetés. Többek között az európai alkotmány elfogadásának folyamatában. Leszek Miller szerint hosszabb távon is jelentősége lesz a közös érdekérvényesítésnek. A lengyel miniszterelnök nem tartotta célszerűnek sem a visegrádiak együttműködésének intézményesítését, sem pedig a tagországok bővítését. Ugyanakkor kifejtette, hogy a jövőben fontos szerepe lehet más uniós érdekközösségekkel, például a Benelux-államokkal vagy a skandináv országokkal való közös fellépésnek. Kovács László ugyanilyen lehetőségként említette Ausztriát és Szlovéniát is. Újságírói kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter kifejtette: - Ukrajnával, Szerbia-Montenegróval szemben Magyarország is vízumkötelezettséget lesz kénytelen bevezetni, ám arra törekszünk, hogy az ottani magyar nemzeti közösségek tagjai és a két ország többi állampolgárai a lehető legegyszerűbben és legolcsóbban juthassanak a szükséges dokumentumhoz. Mélységesen egyetértünk abban, hogy az uniós bővítés ne hozzon létre új választóvonalakat - hangsúlyozta Kovács. A találkozón elfogadott közös közlemény leszögezi, hogy a visegrádiak együttműködése az uniós csatlakozás után is jól hasznosítható. A négyoldalú eszmecsere után a visegrádiak találkoztak a vendégként meghívott Viktor Janukovics ukrán miniszterelnökkel. - Ukrajna a négy új uniós tagország közül hárommal szomszédos. Ezért is fontos, hogy tárgyaljunk az EU külső határáról, továbbá a keleti regionális kapcsolatok további bővítéséről - fejtette ki a tanácskozás után Mikuláš Dzurinda. A kormány 5950 koronát javasol, a KOZ 8100 koronát követel, az érdekegyeztető tanács a jövő héten tárgyal Októbertől emelkedik a minimálbér A tárgyalás felfüggesztésével oldanák meg a válságot Száztízezer aláírás ÚJ SZÓ-HÍR ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az ANO hajlandó megszakítani az abortusztörvény tárgyalását, de csak akkor, ha a törvényhozás már második olvasatban elfogadta azt, jelentette be Éva Černá, a párt parlamenti képviselője. „Elfogadható számunkra, hogy a törvény végszavazására az Alkotmánybíróság döntése után, annak ismeretében kerüljön sor” - tette hozzá Černá. Az ajánlatot hűvösen fogadták a koalíciós pártok. Bárdos Gyula szerint ez lényegében megegyezik az SDKÚ, az MKP és a KDH korábbi javaslatával, mely szerint a második olvasatban kellett volna megszakítani a módosítás tárgyalását. Zuzana Martináková (SDKÚ) szerint az ANÓ javaslata elfogadhatadan, mivel az abortusztörvény módosításával valószínűleg reagálni kell majd az alkotmánybíróság határozatára, ám a második olvasatban elfogadott törvényjavaslaton már nehéz módosítani. „Az SDKÚ nem szeretne változtatni a jelenlegi szabályozáson. Ha azonban az Alkotmánybíróság döntése ezt indokolja, lehet, ismétlem, lehet, hogy ugyanolyan javaslatot fogunk benyújtani, mint az ANO nyújtott be most” - mondta lapunknak a parlament alelnöke. Női jogvédő szervezetek tegnap több mint 110 ezer aláírással ellátott petíciós íveket adtak át Pavol Hrušov- skýnak, mellyel az ANO abortusztörvény-módosítását támogatják. A petícióról tárgyal a parlament, ígérte meg a házelnök, (lpj) Pozsony. Október elsejétől 5570 koronáról várhatóan 5950 koronára emelkedik a havi bruttó minimálbér, ha a munka-, szociális és családügyi minisztérium javaslatát a kormány is elfogadja. így a javasolt emelés mintegy 6,8 százalékkal növelné a minimálbért, a nettó értéke azonban január elsejétől - ha az adóreform megvalósul - ennél nagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal nő majd. „Egyedülálló személy esetében a jelenlegi minimálbér nettó értéke 4693 korona, január elsejétől, az emelést és az adórendszer változását is beszámítva 4993 koronára emelkedik” - állítja Miroslav Beblavý, a szaktárca államtitkára. A minimálbér növekedése még érezhetőbb lesz a családosok esetében, ahol az adókedvezmények hatására a nettó minimálbér nagyobb összeggel emelkedik. A minisztérium javaslatával egyetért a vállalkozói oldal is. „A tárca javaslata elfogadható számunkra, ennél magasabb emelést azonban nem tartok elképzelhetőnek a szlovákiai viszonyok között” - mondta lapunknak Karol Pavlű, a Szlovákia Vállalkozói Szövetségének (ZPS) elnöke. Szerinte a minimálbér összegének kérdése a szegényebb régiókat érinti. „A nagyobb mértékű minimálbéremelést a fejlett régiók nem éreznék meg, de a szegényebb régiókban jelentősen növelné a munkanélküliséget - állítja Pavlű. - A kisvállalkozókat a magasabb munkanélküliséggel rendelkező régiókban két vállra fektetné a szakszervezetek 8100 koronás minimálbér-javaslata.” A minisztérium javaslatával nem ért egyet a Szak- szervezetek Szövetsége (KOZ). „Az ismertetett javaslat a jelenleginél is rosszabb helyzetbe hozza a minimálbérért dolgozókat ” - mondta lapunknak Peter Gajdoš, a KOZ alelnöke. Szerinte elfogadhatatlan a munkáltatók érvelése, hogy a nagyobb mértékű emelés főleg az elmaradottabb régiókat sújtaná, mivel tovább növelné a munkanélküliséget. „Ott talán kisebb az emberek gyomra vagy barlangokban laknak, hogy meg tudnak éli a jelenlegi minimálbérből is?” - kérdezte felháborodottan Gajdoš. - Elutasítjuk a vállalkozók jelenlegi gyakorlatát, hogy a vállalataik gondjait az alkalmazottak rovására oldják meg!” A minimálbér emelését jövő héten tárgyalja az érdekegyeztető tanács, ahol a KOZ ragaszkodni fog már korábban előteijesztett javaslatához, és kéri a minimálbér 8100 koronában való meghatározását. A végső szót a kormány mondja ki. (lpj) ÁTLAGBÉR, MINIMÁLBÉR A jelenlegi bruttó átlagbér (euróbán): és minimálbér a visegrádi országokban Állam átlagbér minimálbér Szlovákia 311,4 132,6 Magyarország 447,4 204 Csehország 420,6 185 Lengyelország 466,7 (Forrás: KOZ) 205,3
