Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-25 / 145. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 25. ■■HHB KOMMENTÁR flHHNMÍ Dzurinda győzni akar SZILVÁSSY JÓZSEF Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a módosított kedvezménytörvényt. Éspedig úgy, hogy teljes egészében figyelembe vette a Velencei Bizottság és az érintett országok kormányainak a kifogásait. Olyannyira, hogy a jogszabály leszögezi: ha az érintett állam igényli, akkor kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt oktatási és kulturális támogatást az adott határon túli magyar nemzeti közösségnek Vagyis a végrehajtási rendelkezésekkel mindenképpen kiküszöbölhetők a bukaresti, de a pozsonyi fenntartások is. A román kormány legújabb közleményében méltányolta ezt a tényt, és lehetőséget lát a kétoldalú egyezségre. Szlovákiában valójában ugyanez a helyzet, de azért mégsem. Főleg azért, mert elsősorban Mikuláš Dzurinda kormányfő és a külügyminisztere - de nyilván a szlovák kereszténydemokraták többsége is - túlságosan belelovalta magát abba, hogy most az egyszer jól megleckézteti a budapesti kormányt és általában a magyarokat. Nyilván fontos szempontnak tartják azt is, hogy ideje már jó pontot szerezni a sok megszorító intézkedés miatt felbőszült lakosság körében. S erre még ők sem látnak jobb eszközt a magyarok elleni fellépésnél. Mikuláš Dzurinda ezzel a makacs magatartásával valójában egykori nagy barátjának, Orbán Viktornak és Németh Zsoltnak ad igazat, akik szerint a magyar kabinetnek és diplomáciának az eredeti jogszabályhoz kellene ragaszkodnia. Már csak azért is, mert Szlovákia mindenképpen ragaszkodik a kedvezménytörvény kivégzéséhez. Pedig a megoldást éppen a most elfogadott jogszabály nyújtja, amelyet a két meghatározó határon túli magyar párt, az RMDSZ és az MKP is támogat. Ma Strasbourg lesz az újabb politikai összecsapás színhelye, ahol a román és a szlovák képviselők ügyködésének eredményeként az Európa Tanács közgyűlésében napirendre kerül a Jürgens-jelentés. Pedig a holland jelentéstevő elemzésének számos megállapítása a hétfői módosítás miatt már okafogyottá válhat. Ugyanis a dokumentum jórészt éppen azokat a részeket bírálja, amelyek az új változatból kimaradtak. Ezért csupán az lehet a kérdés, hogy a strasbourgi testület tudomásul veszi-e a kisebbségvédelemnek azt a módját, amelyet a magyar kedvezménytörvény kínál. Az is nyüvánvaló, hogy Mikuláš Dzurinda főleg a románokkal összefogva ma is győzni akar, hogy idehaza és a magyar partnerekkel szemben még erősebbnek és rendíthetetlennek mutatkozzék. Holott a mai politikában a látszólagos diadalmaknál sokkal célravezetőbbek az értelmes kompromisszumok, amelyek révén senki sem lesz vesztes. A Magyar Koalíció Pártjának következetes és higgadt magatartása, valamint a megváltozott magyar jogszabálynak a kétoldalú megállapodásra is lehetőséget nyújtó cikkelye lehetőséget nyújt a kormányfőnek és a háttérmunkát végző csapatának arra, hogy ne feszítsék tovább a húrt. Sem a kormánykoalícióban, sem pedig a szomszédi kapcsolatokban. Mert ennek csak a szlovák és a magyar nacionalisták örülnének. A béna kacsa réme MALINÁK ISTVÁN Úgy tűnik, nem vált be azok számítása, akik abban bíztak, hogy a Szaddám-rezsim feletti váratlanul gyors katonai győzelem a Közel-Keleten - az erőviszonyok átalakulása mellett - felgyorsítja az akkut problémák rendezését is. A háború előtt és alatt is sokan ismételgették azt a már közhelyszerű megállapítást, hogy a békét nehezebb lesz megtartani, mint a háborút megnyerni, de hogy ez konkrétan mit jelent majd a gyakorlatban, azt senld sem láthatta előre. A Bush-kor- mányzat kényes helyzetbe került nemcsak Irakban, hanem az egész térségben, aminek nem elhanyagolható nemzetközi kihatásai vannak- lesznek. Az utóbbi hetekben divat az iraki háború miatt megromlott amerikai-európai viszonyok normalizálásáról beszélni, de a transzatlanti kapcsolatok helyreállítása nagymértékben függ attól, mit tesz, milyen lépésekre kényszerül az USA Irakban, illetve a térségben. Azt előre lehetett tudni, hogy bonyolult feladat lesz Irakban valamiféle demokratikus rendszer megteremtése, aminek előfeltétele a többé-ke- vésbé jól működő közigazgatás beindítása. Azzal viszont nem számoltak, hogy a katonai győzelem után valamiféle sajátos gerilla-, ha úgy tetszik, partizánháború robbanhat ki az amerikaiak ellen, s a lakosság Amerika-ellenessége is markánsabb az előre jelzettnél. Az USA a csővezetékek elleni szabotázsakciókkal a Szaddámhoz hű erőket vádolja - ez lenne a jobbik eset -, de nincs rá bizonyíték, nem tudni, milyen mértékben vesznek benne részt azok a csoportok, amelyek a régi rezsimet sem akatják, s az amerikai jelenlétet is ellenzik. A hatékony gerillaháború megnehezíti a közigazgatás megteremtését, s ez esetben Irak nem lesz stabüizáló tényező a térségben, nem lesz a demokrácia példája más arab államok számára. Hiába sikerült Arafat mellé palesztin kormányfőt is ültetni, az izraeli-palesztin megbékélés ügye egyelőre csak a nyilatkozatok szintjén mozdult el a holtpontról, s még a mérsékelt Powell is egyre türelmetíenebbül nyüatkozik az útiterv megvalósításának lehetőségeiről. A harmadik destabilizáló tényező a térségben Irán, s nem is elsősorban az iráni atomprogram kapcsán bekövetkezett, Washington és Teherán közötti feszültség miatt. A fundamentalista iszlám állam agonizál, kereteit, a demokratizálást követelő belső erők próbálják szétfeszíteni, ami alapjában véve pozitív folyamat lehet. Csak éppen kiszámíthatatlan, hogy ha - külső segítség nélkül ez aligha fog menni - esetíeg összedől, mekkora porfelhőt, képletesen szólva, sivatagi homokvihart kavar a térségben. Ezek azok a kérdések, amelyekre még nincsenek válaszok. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Amerikában lassan, de biztosan közeledik az elnökválasztás, s a Fehér Ház esetleg belpolitikai (kampány) megfontolások szerint hoz majd külpolitikai döntéseket. Az USA-ban a külpolitika szempontjából az elnökválasztás előtti egy esztendőt a béna kacsa évének szokták nevezni. Jó lenne ezt a hagyományt megszakítani. FIGYELŐ SZ LO VAK I ÁI LAPO K A szlovák napilapok többsége az első oldalon foglalkozott tegnap a státustörvény módosításával. Az összes újság idézte Mikuláš Dzurindát, aki elfogadhatatlannak tartja még a módosított verziót is, s az ellenzék még nála is keményebb hangot ütött meg. A cikkekben arra is rámutattak, hogy a törvényből kikerült több olyan rész, amely elfogadhatatlan volt Szlovákia számára; például az egységes magyar nemzet megfogalmazás és a munkavállalási kedvezmények, ennek ellenére Magyarország és Szlovákia továbbra sem ért egyet abban, hogy a módosított törvény EU-konformmá vált-e vagy sem. TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ A kedvezménytörvény most már azokat is megcáfolja és megszégyeníti, akik számára nem a kedvezmények miatt, hanem a nemzeti kötődés és az együvé tartozás miatt volt fontos a jogszabály - írja az újvidéki lap. Szerinte ha nincs a korábbi státustörvény, kidolgozása most föl sem merülne, nemcsak azért, mert a mostani kormány nem akarná, hanem azért sem, mert a határon kívülre került magyarok alig látnák er- kölcsi-nemzettudati értelmét. A szerző nem érzi jogosnak a követelőzést a határon túli magyarok részéről, ha az anyaország az államot és a határát annyira szent dolognak tekinti, hogy a „légiesítését” sem szándékozik elfogadni státustörvénnyel vagy kettős állampolgársággal, amelyet a szerb kormányfő szinte fölkínált. Akiket szorult helyzetük miatt leginkább érint a kedvezménytörvény, azok szinte nem emelnek kifogást (Szerbia, Ukrajna). Lázonganak viszont Szlovákiában és Romániában, miközben az előbbi ország együtt megy az EU-ba Magyarországgal, az utóbbi pedig 2007-ben követi. Vállalkozót, alkalmazottat, nyugdíjast és menedzsert is érint a Vladimír Špidla vezette cseh kormány csomagja Prágai államháztartási reform Széles körű államháztartási reformot hagyott jóvá hétfőn a Vladimír Špidla vezette hárompárti cseh kormány; az intézkedések gyakorlatilag mindenkit érintenek: vállalkozót, állami alkalmazottat, nyugdíjast és vállalati vezetőt is. KOKES JÁNOS A lépést kiváltó ok is közismert: pénzhiánnyal küzd a cseh állam, adóssága egyre nagyobb, s nem titok, hogy ez a helyzet hosszabb ideig nem tartható fenn, mert az államháztartásnak, az ország pénzügyi rendszerének összeomlásával fenyeget. A kormányzat túlköltekezése elsősorban a Miloš Zeman vezette szociáldemokrata kabinet gazdasági és szociális politikájára vezethető vissza, amely kormány így próbálta gyorsítani a cseh gazdaság fejlődését. Azt is el kell ismerni, hogy bizonyos sikerrel, de az ár is nagy. S hogy a jövőben ne keletkezzenek nagyobb problémák - és a cseh államháztartás megfeleljen az Európai Unió követelményeinek, színvonalának -, a Špidla-kormánynak lépnie kellett, mégpedig a jövő érdekében. A már kezdetekben nagy vitákat és indulatokat kiváltó elképzelések - hiszen a megszorításokat még sehol a világon senki sem fogadta örömmel - a napokban kaptak konkrét kereteket, formákat, s fokozatosan a részletek is tisztázódnak. Alapvetően arról van szó, hogy az államháztartás jelenlegi, a bruttó hazai termék 6,2 százalékát kitevő hiányát 2006-ig négy százalékra kell csökkenteni. Más szóval ez azt jelenti, hogy három év alatt a mai szinthez viszonyítva 200 milliárd koronával kell csökkenteni az állami kiadásokat, és az adókulcsok módosításával mintegy 70 milliárd koronás többletbevételhez kell juttatni a költségvetést. Hogy tudatosítsuk, mekkora összegről van szó, megjegyezzük, hogy a jelenlegi évi költségvetés tíz százalékát kell megspórolni. Ez pedig nem kis probléma, mert tudjuk, pénzből sosincs elég. Nyilvánvaló, hogy az államháztartási reform nagyon érzékenyen érinti a mintegy 800 ezer közalkalmazottat, akinek a bére a következő három évben csak nagyon mérsékelten fog emelkedni, s egy részüknél talán még csökkenni is fog. Az állam ezen a területen 47,4 milliárd koronát kíván megtakarítani. Ebbe a kategóriába tartoznak például a tanítók is, akiknek a szakszervezete már jelezte: ha nem lesz pénz, szeptemberben nem kezdődik meg az új tanév sem. A reálbérek emelkedésével nyilván más területeken is gond lesz. Ugyanakkor a kormány tervei szerint a következő három évben 28 ezer közalkalmazotti munkahely is megszűnne. Sokan tehát a munkájukat is elveszíthetik. Változások lesznek az adórendszerben is. A szolgáltatások többsége 2004-től kezdve átkerül a csökkentett ötszázalékos adósávból a 22 százalékos alapadósávba, ami számos szolgáltatás drágulását vonja maga után. Ugyanakkor a jogi személyek adója a jelenlegi 31 százalékról 24 százalékra csökken. Az ellenzék ezt kevésnek tartja, mert például Szlovákiában és Magyarországon is alacsonyabb adót fizetnek a vállalkozók. Szigorúbban kíván eljárni a kormányzat a kisvállalkozók esetében is, akiknek jelentős része eddig azzal bújt ki az adófizetési kötelezettség alól, hogy azt állította: semmiféle nyeresége nincs. Az új előírások szerint azonban bizonyos adót ilyen esetben is kell fizetniük. A nagyvállalatok menedzsereinek jutalmait, juttatásait szintén megadóztatják. A rendkívül népszerű lakástakarékossági rendszerben csökken az állami támogatás mértéke az eddigi maximális 4500 koronáról évi 3000 koronára. Másrészt az új rendszer engedélyezné a nyugdíjasoknak és a gyermeknevelési szabadságon levőknek, hogy korlátozás nélkül munkát vállaljanak s kereshessenek. Azt a szakszervezeti követelést, hogy mindenütt vezessék be kötelező módon a pénztárgépek használatát, a kormány csak részben fogadta el. így a jövőben a pénztárgépek kötelezőek lesznek a piacokon is, ahol eddig nem használták őket. Szakértői becslések szerint ez emelheti az úgynevezett vietnami piacokon beszedett adók nagyságát. Gazdasági szakértők szerint az ország pénzügyeinek egészségessé tétele érdekében haladéktalanul szükség lenne arra, hogy az állam- háztartási reformot a nyugdíj-, valamint a társadalombiztosítási rendszer reformja egészítse ki. Ezek azonban egyelőre még pelenkában vannak, s csak néhány elképzelés ismert. Az előzetes koalíciós megállapodás szerint az új nyugdíjrendszernek nagyobb mértékben kellene tükröznie a korábbi kereseteket. Az új nyugdíjkorhatár 63 év lenne, de gyakorlatilag a 60. életév betöltése A szakszervezetek ellenzik az államháztartási reform koncepcióját. után már nyugdíjba lehetne vonulni. A korábban nyugdíjba vonulónak azonban számolnia kellene azzal, hogy járadéka így alacsonyabb lenne. Az államilag garantált nyugdíjakat magánnyugdíjpénztárak egészítenék ki. Erre már most is lehetőség van, de a kimutatás szerint ezt csak a lakosság mintegy 40 százaléka használja ki. Nyilván az is igaz, hogy nem mindenkinek van elég nagy keresete ahhoz, hogy így is félretehessen valamit öregkorára. A szakszervezetek ellenzik az államháztartási reform kormányzati koncepcióját, s azt állítják, hogy a változásokat megint a kispénzűek és az alacsonyabb bérből élők fogják megfizetni. A kormány és a szakszervezeti központok képviselői hétfőn megegyezés nélkül váltak el. A szakszervezetek széles körű tiltakozásokkal fenyegetőznek. El kell azonban azt is mondani, hogy az első két ilyen tüntetésen igencsak gyér volt a részvétel. Persze ebből végleges következtetéseket levonni még hiba lenne, hiszen az emberek csak a következő hónapokban tudják pontosabban felmérni, hogyan érinti őket az államháztartási reform. A pénzügyi és gazdasági szakértők viszont felemásnak tartják a kormány elképzeléseit, mint mondják, nem elég kemények az intézkedések. A reformcsomagot első olvasatban július 22-én rendkívüli ülésen vitatja meg a képviselőház. Az ellenzéki kommunisták szerint antiszociális intézkedésekről van szó, amelyeket nem szabad elfogadni. Bírálja a kormányt a szintén ellenzéki Polgári Demokratikus Párt is, amely kidolgozta a maga csomagját, de amelyet egyelőre nem hozott nyilvánosságra. így nem is tudni, mennyire megalapozott Špidla kijelentése, hogy a polgári demokraták államháztartási reformja jóval keményebb, mint a mai kormányzat tervezete. Špidla azonban azt félreérthetetlenül jelezte: a reform sikertelensége esetén, vagy ha azt a képviselőház eleve elutasítja, lémond tisztségéről, ami a hatályban levő törvények szerint egyben a kormány távozását is jelentené. A prágai sajtóban megjelent hírek szerint az ellenzéki polgári demokraták arra számítanak, hogy a gazdasági és szociális problémák miatt a Špidla-kormány valóban megbukhat, s a jövő évben esetleg előrehozott parlamenti választásokra kerülhet sor, amelyeken nekik van esélyük a győzelemre, hiszen ma igen nagy a támogatottságuk. Állítólag a szociáldemokrata táboron belül is létezik nyugtalanság, a Špidla-kormánnyaí szembeni ellenállás. Nem megerősített hírek szerint ez a tábor Miloš Zeman volt pártelnököt, egykori kormányfőt szeretné megnyerni a visszatérésre. Zeman ugyan erősen bírálja Špidlát, de bizonyára azt sem felejti el, mily csúfosra sikerült visszatérése az év eleji államfőválasztáson... Bárhogy állnak is a dolgok, egyvalami biztos: Csehországban mozgalmas hónapok következnek. VISSZHANG Ad: Van és lesz is magyar iskola, Új Szó, 2003. június 17. Nem eléggé érdeklődtek A gímesi MKP-szervezet elnöke gusztustalan cikknek nevezi a tényeken alapuló írásomat, ezért röviden válaszolnék az engem érintő részekre. Az 1998-ban beindított kezdeményezés a magyar igazgatóság létrehozására, s az ezt követő 1999-es és 2000-es sikertelenség után (amikor 2000-ben úgyszintén a gímesi önkormányzat ellenszavazatára hivatkozva a járási elöljáró ellenezte a magyar igazgatóságú teljes szervezettségű iskola alapítását), 2003. június 2-án az önkormányzat ismét nem szavazta meg a magyar szülők kérelmét. Számomra érthetetlen, hogy még az MKP-képviselők sem álltak a magyar igazgatóságú iskolát kérvényező szülők mellé - ez a tény talán elég bizonyíték arra, hogy az MKP nem tett lépéseket a magyar igazgatóság létrehozására! Szigeti Lászlóval nemcsak Zsérén találkoztunk, hanem a Nyitrai Járási Hivatalban is, sőt a minisztériumban is felkerestük 1999-ben és 2000-ben. Mint a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének akkori elnöke - töb- bedmagammal - a kezdeményezője voltam ezeknek a találkozóknak - az első ilyen találkozó gímesi-koloni iskolaügyben még 1999januárjában volt Kolonban, Dolník Erzsébet részvételével. De mi az eredmény - egyelőre nincs magyar igazgatóság. Áz érdeklődés mivel mérhető, azzal, hogy valaki meghívásra részt vesz egy bizonyítványosztáson vagy más fórumon? Hogy 1998 óta nem valósult meg a magyar szülők óhaja, ez csak bizonyítja, hogy vezetőink nem eléggé érdeklődtek az ügy iránt! Értesüléseim szerint a június 11-én Al- sóbodokon tartott oktatási fórumon, legalábbis a gímesi iskola körzetébe tartozó résztvevők (szülők, pedagógusok, MKP-képviselet, polgármesterek) nem fogadták el a gímesi MKP-szervezet magyarázatát, ellenben teljes mértékben egyetértettek cikkemmel. Ez a tény talán mutatja, hogy is állunk a gusztusta- lansággal! De minek nevezhető a gímesi MKP-képviselők szavazása? Balkó Gábor Kolon- Lassan ismét oda jutunk, hogy az emberek jobban fognak félni a dilettáns politikusoktól, mint tölünk... (Peter Gossányi rajza)
