Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-24 / 144. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 24. Nagyszünet Az egyetemisták nagy többsége szerint a felsőoktatás nem teremt lehetőséget a karrierépítésre Kiszolgáltatottak a diákok A diákok közel fele azt mondta, hogy korlátozzák tanulói jogait az isko­lában, például szünetben nem engedik ki (Képarchívum) AKI NEM HISZI Meg lehet gyújtani egy kockacukrot? KÍSÉRLET Okosodjunk ma is, és nézzünk utána egy újabb érdekes dolognak, főleg azért, mert most már van bőven szabadidőtök, hiszen a nyári szünet ideje már nemsokára jelen idővé válik. Hogy kinek jutott eszébe lángba borítani egy kockacukrot, azt nem tudni, de az illető nagyon különös dologra jött rá, amit most veletek is megosztunk. Szinte minden háztartásban van kockacukor, hiszen teába vagy ká­véba gyakran ezt teszik az emberek, de ha nincs, akkor szaladj le a boltba venni, vagy kérj a szomszédtól (hajóban vagytok), s ha ez sem jön be, nem féltünk titeket, hogy nem találtok ki valamit. Ha ennek ellenére semmi ötleted nincs, tartsd észben, és egy étterem­ben vagy kávézóban ülve kérj egy-két szemet a felszolgálótól, vidd haza, és máris kipróbálhatod ezt a különös és nagyon egyszerű kí­sérletet. Egyetlen bökkenő van csupán a dologban, mégpedig az, hogy egy olyan felnőtt társaságára is szükséged lesz, aki dohányzik, ugyanis égő cigarettára is szükség lesz a kivitelezéshez. Szóval, semmiképpen sem téged buzdítunk arra, hogy idő előtt gyújts rá, még mielőtt valaki a fejünket venné emiatt. A szükséges kellékek a kísérlethez: két szem kockacukor, gyufa, egy nagyobb méretű tűzálló tányér vagy egy szélesebb hamutartó. Első lépésként próbáld ki azt, hogy az egyik kockacukrot ráteszed a kiválasztott tányérra vagy hamutartóra! Ezután gyújts meg egy gyufaszálat és kezdd el égetni a cukrot. Próbálkozhatsz a végtelen­ségig, az eredmény mindössze annyi lesz, hogy a cukor szépen las­san megolvad és barnás színű karamellé változik. Most pedig jogo­san teltetnéd fel a kérdést, hogy hogyan jön a képbe a cigaretta! Na­gyon egyszerű a válasz, de ezt biztosan nem is gondolnád. Kérd meg anyát vagy apát, vagy az éppen átcsalt felnőtt ismerősö­det, hogy gyújtsa meg a cigarettáját, és amikor már van a végén ha­mu, vékonyan a kockacukor egyik sarkát kenegesse be a végével, hogy hamus legyen. Most próbálkozz újra a kockacukornak azzal a részével, ahol a hamut rákentétek. Gyújtsátok meg és csodák csodá­jára a cukor szépen meggyullad majd, és halvány színű, kékes láng­gal fog égni. Vajon miért? Valóban nagyon érdekes, mert a cukor sem és a hamu sem gyújtható meg külön-külön, de összekevert álla­potban a hamu elősegíti a cukor égését anélkül, hogy az állapota megváltozna. Éppen ezért elég egy egészen kicsi mennyiség is a ha­muból. Nos, egész egyszerűen ennyi meggyújtani egy kockacukrot. A kísérletben a hamu olyan anyagnak számít, ami elősegít egy ké­miai folyamatot (jelen esetben a cukor égését) anélkül, hogy annak állapotát megváltoztatná. Az ilyen anyagokat katalizátoroknak ne­vezzük. Ezt talán már tanultad kémiaórán, de ha még nem vagy annyi idős, akkor nem kerülöd el te sem ezt a leckét. De hagyjuk most a tanulást, elég lesz majd szeptembertől foglalkoznod vele. Addig is jó nyaralást és jó kísérletezgetést! (s) Küldd el a bizid fénymásolatát, könyvet kapsz! Üdv mindenkinek! Magyarországon a felsőok­tatásban tanuló diákok több mint 70 százaléka véli úgy, hogy megsértik emberi jo­gait és megalázzák az isko­lában - derül ki az oktatási tárca megrendelésére ké­szült felmérésből. A diákok többsége szerint a felsőok­tatásban nem érvényesül­nek a vallási és politikai sza­badságjogok, és nem fogad­ják el a szexuális másságot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Minden tizedik diák számolt be arról, hogy bántalmazzák őket az iskolában, több mint 2 százaléku­kat pedig már szexuálisan is zak­latták. A megkérdezettek panasz­kodtak az oktatás színvonalára és arra, hogy sok felesleges informá­ciót kell megtanulniuk. A diákok a legfontosabbnak a szerelmet és a boldogságot tartják, a vallásos hit, a hatalom, a nemzet és a tár­sadalmi rend azonban többségük­nek kevésbé számít. SÉRÜL AZ EMBERI MÉLTÓSÁG? A legtöbb diák szerint az a legfon­tosabb elvárás iskolájával szem­ben, hogy emberi méltóságuk ne sérüljön. Hasonlóan rossz a vallá­si és a politikai szabadságjogok érvényesülése a felsőoktatási in­tézményekben: a válaszadók mindössze 30 százaléka mondta azt, hogy nem éri sérelem a diáko­kat politikai nézeteik, és csak 40 százalékuk szerint nem szenved­nek hátrányt vallási beállítottsá­guk miatt. A diákok közel három­negyede úgy vélte, hogy' a felső- oktatási intézményekben érezhe­tő a nemi megkülönböztetés is. Sok diák kifogásolta, hogy nem kezelik felnőttként az iskolában. Mindössze kevesebb, mint negye­dük mondta azt, hogy méltányos bánásmódban részesülnek á felső- oktatásban tanulók. SZEXUÁLIS ZAKLATÁS, ZSAROLÁS A válaszadók harmada (29 szá­zaléka) szerint az iskola megpró­bálja befolyásolni világnézetüket. Minden Tizedik diák arra panasz­kodott, hogy a felsőoktatásban korlátozták politikai nézeteinek kifejtését. Több mint 10 százalé­kuk mondta azt, hogy testi fenyí­tést alkalmaztak ellene. Mindösz- sze a megkérdezettek 45 százalé­ka mondta azt, hogy az iskolában nem éri szexuális zaklatás a diá­kokat, 2 százalékuk pedig állítot­ta: előfordult már, hogy szexuáli­san zaklatták. A válaszolók mind­össze 17 százaléka vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmények­ben elfogadják a szexuális mássá­got. A diákok közel fele (45 százaléka) azt mondta, hogy korlátozzák ta­nulói jogait az iskolában, például szünetben nem engedték ki. A vá­laszadók 22 százaléka állította, előfordult, hogy a felsőoktatásban megfosztották a neki járó juttatás­tól. Hat százalékuk pedig arról számolt be, hogy megzsarolták. A felsőoktatásban tanuló diákok szerint azonban nem sokkal jobb a helyzet a kortárs közösségekben és otthon sem. A diákok harmada vélte úgy, hogy kortársai megpró­bálták befolyásolni világnézetü­ket. A megkérdezettek közül min­den negyedik arról számolt be, hogy otthon megsértik emberi jo­gait, például azzal, hogy felbont­ják leveleit. Csaknem minden ötö­dik fiatal ellen testi erőszakot al­kalmaztak szülei. A diákok tizedét pedig akaratuk ellenére próbáltak szülei befolyásolni különböző kér­désekben, illetve nem hagyták ta­nulni otthon. ALACSONY A SZÍNVONAL? A diákok nagy többsége szerint a felsőoktatás nem teremt lehetősé­get a karrierépítésre: mindössze a diákok 16 százaléka szerint telje­sül ez az elvárás. A diákok nagy része panaszkodott a felsőoktatás színvonalára is: több mint 89 szá­zalékuk szerint a szemináriumok, vizsgák nem felelnek meg az elvá­rásoknak. KOCSJWA, KÖNYVTÁR, FÉNYMÁSOLÓ Sokan használják kapcsolatterem­tésre a fénymásolószobát, a szá­mítógéptermet vagy a könyvtárat. Érdekes, hogy a büfét mindössze a válaszadók 15 százaléka tartotta kifejezetten a közösségi életre al­kalmas helynek, igaz, a tanulók 75 százaléka gyakran megfordul itt. A nyilvánosság legfontosabb terepét a vitafórumok mellett a kocsmák jelentik. FELESLEGES A BIFLÁZÁS A vidéki főiskolások elmondásuk szerint leggyakrabban olyan prob­lémákkal szembesülnek a felsőok­tatásban, mint az elidegenedés, a tanárok komolytalansága vagy az arcra osztályozás. Kiemelt problé­mák érzik a diákok lekezelését és a kevés szabadidőt is. A roma diákok szerint a legna­gyobb problémát a vidék és a vá­ros különbsége, a lakáshoz jutás nehézségei, az ösztöndíj egyenlőt­len elosztása jelenti. Sok roma di­ák panaszkodott arra is, hogy nincs megfelelő befolyása az elő­adók oktatási színvonalára, de többen hiányolták a diákok jogi képviseletét is. A fővárosi egyetemisták arra is pa­naszkodtak, hogy sok felesleges információt kell megtanulni, hogy a tanárok arcra osztályoznak, megkülönböztetik a nemeket. So­kan érzik problémának a diszkri­minációt, az elszürkülést és a riva­lizálást is. A kevés pénz, a drága albérlet, a kevés kollégium, a ba­rátságok hiánya jelent gondot. So­kan panaszkodnak a rossz családi kapcsolatokra, szintén sokan ér­zik úgy, hogy hiányzik belőlük a magabiztosság. De sokan sérel­mezik az oktatási információk hi­ányát és a kiszámíthatatlan osztá­lyozást. Ml A LEGFONTOSABB? Fontos a boldogság, de nem kell érdekes élet. A felmérés szerint a felsőoktatásban tanulók számára az életben a szerelem és a bol­dogság a legfontosabb. Kevésbé tartják fontosnak az ér­dekes és változatos életet, illetve; a kreativitást. Az egyetemisták és főiskolások számára a legkevésbé pedig a vallásos hit, a hatalom, a nemzet és a társadalmi rend fon­tos. (o, he) HORVÁTH ERIKA Pénteken minden diák kézhez kapja a bizonyítványát. Van, akit ez öröm­mel tölt el, de vannak olyanok is, akik már előre rettegnek szüleik re­akciójától. Csak semmi gáz! Minden megoldódik! Ha idén nem lett jó a bizitek, ígérjétek meg szüléiteknek, hogy jövőre lehozzátok nekik még a csillagokat is az égből, ügyesebbek lesztek, többet tanultok majd. Azok, akik büszkék a bizonyítványukra, küldjék be fénymásolatát szerkesz­tőségünk címére. Az első tíz bekül­dőt könyvvel jutalmazzuk. És ne fe­ledjétek, nyáron is lesz Nagyszünet. Címünk: Új Szó - Nagyszünet, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 A különféle ügynökségek viszonylag kedvező áron kínálnak külföldi munkalehetőségeket, többnyire Amerikában Mit csinálsz nyáron? Dolgozol vagy pihensz? BŐD TITANILLA A nyári szünet közeledtével egy­re több fiatalban felmerül a kér­dés, mivel is fogja eltölteni a két szabad hónapot. Vannak, akik az édes semmittevést választják, azonban sokan döntenek úgy, hogy a szünidőben dolgozni fog­nak. Az okok különböznek, sokan tényleg rászorulnak, de olyanok is akadnak, akik csak szórakozás­ból, kalandvágyból állnak be két hónapra a dolgozó emberek tá­borába. Lehetőségekben pedig nincs hi­ány. A különféle ügynökségek vi­szonylag kedvező áron kínálnak külföldi munkalehetőségeket, többnyire Amerikában, de akit nem vonz az Újvilág, az az öreg kontinensen is találhat megfelelő állást. Külföldön általában a babysitterek iránt a legnagyobb a kereslet, azonban nyáron kü­lönféle idénymunkák közül is vá­laszthatnak az érdeklődők, me­lyek esetében nem is mindig felté­tel az idegen nyelv ismerete. Aki pedig nem vágyik a határo­kon túlra (illetve nem tudja meg­fizetni), annak maradnak a kü­lönféle brigádok. A fővárosban és annak környékén viszonylag könnyű ilyen munkára szert ten­ni, az ország szegényebb, munka- nélküliségéről ismert régióiban viszont ez sem olyan egyszerű, sok esetben ismeretség és protek­ció kell ahhoz is, hogy valaki reg­geltől estig a tűző napon autók szélvédőjét moshassa. A hazai körülmények amúgy sem áldásosak, elrettentő példaként említhetném a nyolc-tíz órás egyhelyben állást a kukacos gom­ba tisztítása közben... Persze vannak emberséges munkakadók is, de különben is, a lényeg a fizetés! Mert hiszen azért a saját kereset ott lebeg még azok szeme előtt is, akik sa­ját bevallásuk szerint egyáltalán nem a pénz miatt csinálják. A saját keze munkájával megkere­sett pénzzel ugyanis mindenki azt tehet, amit akar, annak elköltésé­be már nincs joga beleszólnia semmilyen szülői hatalomnak. Ez a nagyon kecsegtető gondolat aztán sokakat arra sarkall, hogy szinte gondolkodás nélkül rábó­lintsanak akármilyen munkára. Pedig nem árt az óvatosság. Leg­jobb, ha az ember olyan munka­adót választ, akit legalább a ba­rátai elmondásából megbízható­nak és korrektnek ismer. Mert hisz míg a külföldi munkaválla­lások esetében az egyes szemé­lyek mögött ott az ügynökség, s a nem megfelelő környezetet ott le­het hagyni, itthon legtöbbször csak saját magára hagyatkozhat az a fiatal, aki munkát vállal. Ezért ajánlatos a szerződés alá­írása előtt egy kicsit kérdezősködni, informálódni, ne­hogy a várva várt fizetés helyett keserű tapasztalatokat hozzon a nyár. S ha sikerül jó munkahelyet ta­lálni, akkor remélhetőleg nem csak a fizetés lesz emlékezetes a nyári „robotolásból“. Mert a nyá­ri munka, a diákság számára még egyfajta szórakozás is, kitö­rés az iskola olykor unalmasnak tűnő világából, egy kis kiruccanás az oly hőn óhajtott „felnőtt- világba.“ Ha pedig mégsem nyújtana fel­hőtlen örömet a gürizés, annak is van előnye: annál kellemesebb lesz majd a szeptemberi visszaté­rés az iskolapadba. Ha másért nem, már ezért is megéri! A kecsegtető ajánlatok sokakat arra sarkallnak, hogy szinte gondolkodás nélkül rábólintsanak akármilyen munkára (Képarchívum) VIGYORCÓ- Nos, Pétiké, tudod-e, mi poroz­za be a virágokat? - kérdezi a ta­nárnő a diákot.-Az autók. Az anya így szól a fiához:- Kisfiam, ne járj olyan sűrűn el a diszkóba, mert rossz lesz a hallá­sod! Mire a gyerek:-Koszi mami, de már vacsiztam. azt üzeni, ha nem adnak helyette egy másikat, idejön és összetöri a berendezést.- Mutasd csak, hányas inget visel a papád?- Harmincötöset.- No, akkor mondd meg neki, hogy várjuk. Biológiaórán:- Zsuzsi, mondj 5 afrikai állatot.- 3 elefánt és 2 oroszlán.. Nyelvtanórán a gyerekek a mon­datokról tanulnak.- Gyerekek, mondjatok egy taga­dó mondatot! Móricka jelentkezik:- A Kovács ellopta a tízóraimat.- De Móricka, ez egy állítás.- Igen, de a Kovács tagadja. A gyerek bemegy a tisztítóba, és leteszi a pultra az inget.- A papám ingét tönkretették, és Földrajzórán:- Pistike, mutasd meg, hol van Amerika! Ügyes vagy! Sanyi, ki fedezte fel Amerikát?- Hát a Pisti. Az ebédlőben:- Pistike, tessék megenni azt a tányér levest! Sok gyerek örülne, ha csak a felét kapná!- Én is. Na, mi aztán jól nézünk ki.. (funpic.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom