Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-23 / 143. szám, hétfő

Női szemmel - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 23. Mit gondolnak a hazai egyetemista lányok az egyenjogúságról, a karrier és a család fontosságáról, s milyen sorrendbe állítják a szerepmeghatározó tulajdonságokat Család vagy karrier, esetleg kettős szerep Néhány évvel ezelőtt készült egy felmérés a szlovákiai egyetemista lányok körében arról, hogy milyenek az elvá­rásaik az életről, mi az, ami fontos és kevésbé fontos szá­mukra. Több egyetem hall­gatóit kérdezték meg, átlag- életkoruk 21 év volt. FELMÉRÉS CSALÁDI ÉRTÉKREND Az első témakör a család és az isko­la által közvetített értékrend volt. A legfontosabb értékek, amelyek felé gyermekkorukban e két meg­határozó környezet irányította őket, a hagyományos női szerep volt, s az ehhez kapcsolódó tulaj­donságok fejlesztése, melyeket a lányok a következőképpen állítot­tak sorrendbe: szorgalom (40%), őszinteség, igazmondás (37%), be­csületesség (34%), felelősségtudat (27%), szeretet (15%). Sokkal kisebb mértékben jelölték meg azokat a tulajdonságokat, amelyek az önmegvalósítással füg­genek össze (asszertivitás 3%, am­bíció 3%). A megkérdezett fiatal nők 39%-a egyértelműen kijelentette, hogy a szülői nevelés egyik célja a jövendő anyai-női feladatokra való felkészí­tés volt. Ez konkrétan abban nyil­vánult meg, hogy sokkal nagyobb részt kellett vállalniuk a házimun­kák végzéséből, mint fivéreiknek, esetleg a fivér egyáltalán nem vég­zett házimunkát. S még ha nem is érzékelték egyér­telműen ezt az anyai szerepre fel­készítő nevelést, 48%-uk leszögez­te, hogy fivérétől eltérően nevel­ték. AZ ANYÁHOZ VALÓ VISZONY Ennek a témakörnek a válaszai az anyához való ambivalens viszonyt tükrözik. Egyrészt pozitívumként értékelik az önfeláldozást (49%), a gyermekhez való viszonyt, a csalá­di élethez való pozitív viszonyu­lást: (39%), szorgalom, ügyesség (21%), készségeszség, segítő szán­dék (17%). Ennek a viselkedési módnak a következményeit azon­ban (állandó sietség, fáradtság, ki­merültség), gyakran felróják az anyának, s kritizálják: túlzott gon­doskodás, önfeláldozás (14%), döntésképtelenség (8%), önfejű­ség (7%). Míg az anyára vonatkozó vélemé­nyek a családi kapcsolatokra össz­pontosultak, az apát a külvilágban való érvényesülés mértéke alapján értékelték, a leggyakrabban érté­kelt tulajdonságok a szorgalom, ügyesség (29%), a bölcsesség, in­tellektuális képességek, racionali­tás, szakértelem (25%), és a hu­morérzék (15%). A válaszadók 65%-a nem szeretne azonosulni az anya szerepével jö­vőbeni családjában, 62%-a pedig az apáéval. Ebből nyilvánvaló, hogy a válaszadók többsége nem szeretné a szülei családjában meg­lévő szerepmegosztást vállalni. AZ IDEÁLIS NŐ Az ideális nőről való elképzelés legfontosabb összetevői az önmeg­valósításhoz szükséges tulajdonsá­gok. Az ideális nő iránti elvárások az intelligenciára, a műveltségre, a munkahelyi sikerekre irányulnak. A leggyakrabban említett tulajdon­ságok sorrendben: 1. intelligens, okos, művelt, tájékozott - 55%, 2. szakmájában sikeres, munkája ér­dekes, igényes, veszélyes - 27%, 3. önbizalom, ismeri saját értékét - 20%, 4. megértő, érzékeny, empa­tikus, diplomatikus - 18%, 5. nyu­godt, kiegyensúlyozott -17%. Az ideális nő képe jelentősen eltér azoktól a tulajdonságoktól, ame­lyeket a válaszadók felé közvetített a család és az iskola. A megkérdezett diáklányok 36% elmondta, hogy az ideális nőről al­kotott elképzelésük eltérő attól, amit a környezetükben látnak, mert az általában csak egy dimen­zióra összpontosul (csak a háztar­tás vagy a szép külső, csak a karri­er, a férjnek való alárendeltség, csak az anyaság). JÖVŐKÉP A válaszadók többsége (96%) nem fogad el más alternatívát, mint a feleség/anya és hivatásbeli szak­ember két szerepét együtt. Külső és otthoni önmegvalósítását nem tartja problematikusnak 75%-uk. Készek az anyai minta szerint vál­lalni a kettős szerep nehézségeit, egyúttal 24%-uk szeretne 2-4 gye­reket. Jövőbeni családjukban nagy szere­pet szánnak azoknak az értékek­nek, amelyek megvalósítása a jól működő családi kapcsolatok alapja (szeretet, harmónia, tolerancia, nyitottság, összetartás). AZ EGYENJOGÚSÁG Az egyenjogúság pozitív felfogása (57%-a az összes válaszadónak így' értékelte ezt a kérdést) a válaszok­ban a következőképpen nyilvánult meg: a nők egyenjogúsága a csa­ládban és a társadalomban, esetleg a nő szabad választási lehetősége, vagy szabadság, jó munkahely vá­lasztása, az önmegvalósítás egyen­lő esélye, anyagi függetlenség, a konvenciók és a sztereotípiák fel­számolása. Aki negatívan fogta fel az egyenjo­gúságot (11%), a következő vá­laszt adta: az emancipáció segítsé­gével a nőkkel azt akarják elhitet­ni, hogy egyenlőek lehetnek a fér­fiakkal). Abban az esetben, amikor a diák­lányok egyszerre pozitívan és nega­tívan is értékelték az egyenjogúsá­got (24%-uk), a következő válaszo­kat adták: legyen egyenjogúság, de csak bizonyos mértékig, nem kell túlzásba vinni. A nő legyen emanci­pált a közéletben, de a magánélet­ben nem történhetnek nagy válto­zások. Egy másféle válasz szerint az egyenjogúság olyan mértékben va­lósuljon meg, hogy ne törlődjenek el a nemek közötti biológiai és lé­lektani különbségek, vagyis a nő ne adja fel nőiségét, s az emancipáció ne legyen kényszer. Az egyenjogúsággal kapcsolatos válaszokban' eltérések mutatkoz­tak attól függően, mely egyetem hallgatói adták meg őket. A társa­dalomtudományi szakok hallgatói­nak 68%-a adott pozitív, 12%-a ne­gatív, 15%-a egyszerre pozitív és negatív választ, s 5%-uk nem vála­szolt. A természettudományi sza­kon belül az arány a következő volt: 50% pozitív, 5% negatív, 41% pozitív és negatív válasz, és 4%-uk nem tudta kifejteni véleményét. A műszaki egyetem hallgatói adták a legkisebb százalékú pozitív választ (30%), s a legtöbb volt a negatív válaszok száma (21%). Egyszerre pozitívan és negatívan 19%-uk ér­tékelte a helyzetet, s 30%-uk nem tudómmal válaszolt. A válaszok szerint az egyenjogúság fogalma elsősorban a műszaki egyetemek diáklányainak körében kelt negatív érzéseket. Ennek oka a lányok aránylag kis esélye arra, hogy tanulmányaik befejezése után megfelelő és jól fizetett mun­kahelyet kapjanak, de szerintük az is, hogy többen azért kerültek a műszaki egyetemre, mert máshová nem sikerült bejutniuk, s ezt sze­mélyes csalódásként élik meg. A felmérés eredményeként leszö­gezhetjük, hogy a mai egyetemista lányok különleges helyzetben van­nak, hiszen az ún. szocialista emnacipáció (helytállás a munka­helyen és a családban is) eredmé­nyei és a fordulat utáni új lehetősé­gek egyaránt éreztetik hatásukat, így a nőknek maguknak kell eldön­teniük a különféle nehézségekkel szembenézve, hogy a családot, a karriert választja-e, vagy a két sze­rep összeegyeztetésére vállalkozik- e a mindennapi életben, (man) TELJES KIÁRUSÍTÁS aktuális Last minute kínálat: Görögország - Thasszosz - Korfu 11 nap, stúdió, repülővel K 10 nap, hotel, busszal VI.25-JÓI csak 8 190 Sk 8 VI 27-tól csak 7 890 Sk 10 nap, stúdió, busszal m 13 nap, stúdió, busszal Vil i-tói csak 6 190 Sk I VU-tól csak 5 890 Sk 9 nap, stúdió, repülő-bus V 8 nap, stúdió, repülővel 1/11.2-tól csak 7 190 Sk I VII2 tói csak 9 890 Sk Spanyolország - Mallorca 11 nap, hotel, repülővel 1 |vi.26-tól csak 15 790 Sk| 10 nap, hotel, busszal |vi.30-tól csak 7 870 Sk j ’ 15 nap. hotel, repülővel 1 t Vll.l-tól csak19490 Sk 12 nap, hotel, busszal > 29-101 csak 9890 Sk j 14 nap, hotel, repülővel ! IV130-1UI csak 12 790 Skj 12 nap, hotel, repülővel j I VII 6-tól csak 18 390 Sk I Horvátország - Montenegro 10 nap, hotel, busszal W 14 nap, hotel, busszal I VI 27-lcl csak 5590 Sk J 111.27-101 csak 6 720 Sk 10 nap, hotel, busszal W 8 nap, hotel, busszal I VUtRól csak 6 790 Sk J yll l-tól csak 5 490 Sk 10 nap, hotel, busszal T 11 nap, hotel, repülővel [ MUHI csak 6 230 Sk g V«.9tól csak 13 990 St 1 8 nap, hotel, repülővel V 15 nap, hotel, repülővel V1.2frtól csak 15 190 Sk ^1/1.26-uil csak22 900 Sk 12 nap, stúdió, rópulövl W jj inp. honi, npiülwl Vl.29tól csak 11 990Sklvi3IMI csak 11 590Sk Bulgária - Napos part I M«*, V1.241ÓI csak 4 290 Sk I 13 a Vll.1-tól csak 6 590 Sk ] Törökország - Alanya és Marmaris 8 nap, hotel, repülővel V 11 nap, hotel, repülővel [ VI-29-tól csak 12590 Sk ^VK.3tól csak 15 140 Sk J Az ártan árban bunne van: szállítás autóbusszal! repülővel és ezek kombinációja, transzfer, szállás I hotelben és pavilonban étkezéssel. Hl. stúdióban, apart-1 manban konyhával, az utazási iroda küldötte, biztosítás | az utazási iroda fizetésképtelensége esetére, adó Fantasztikus gyerekárak I az árban szállítás, szállás, félpanzió *J autóbusszal 990 Sk-tól repülővel 4 990 Sk-tól I SZOMBATONKÉNT IS VÁRJUK ÖNÖKET Bratislava: Mickiewiczova 2, tel.: 5292 7965 Bratislava: Dulovo nám. 14. tel.: 5556 6004 D. Streda: Korzo B. Bartóka 790, tel: 5524 872 Nitra: Hotel Zobor, Štefánika 5, teľ: 7418 156 Komárno: Nám. gen. Klapku 6, tel.: 7701 972 Lučenec: Železničná 24. teľ. 4323 089 Košice: Alžbetina 6, tel.: 6221 334 Michalovce: Prof. Hlaváča 15. teľ: 6441 149 fffffflffPťtgKÍ l 607.old. www.tiptravel.sk, centraK&tiptravel.sk A nők helye a világban egy híres filozófus szerint Alázat és szófogadás IDÉZETEK Arthur Schopenhauer német filo­zófus mély pesszimizmussal tekin­tett a világra, s ezt a pesszimiz­must csak kis mértékben ellensú­lyozta számára a művészetekben és az esztétikumban felfedezhető élmény. Nőkről alkotott sértő és le­sújtó véleménye azonba, sokkal több, mint pesszimizmus. Lássunk néhány gyöngyszenet gondolatai­ból. „Mivel a nők csak az emberi nem A rosszabb minőségű, második nem tiszteletet nem érdemel. fennmaradása miatt vannak a föl­dön - ez a rendeltetésük -, inkább fajtaként élnek, nem individum- ként. A kis növésű, keskeny hátú, széles csípőjű és rövid lábú női nemet szépnek csak a nemi ösztön által elhomályosult férfiszem láthatja. A szép helyett több joggal lenne ne­vezhető a női nem nem esztétikus­nak. A nőknek nincs valódi érzékük a művészetekhez, nem értik sem a zenét, sem a költészetet, sem a képzőművészetet, mivel ez csak majmolás számukra, ami tetszeni akarási vágyukat támogatja. Ennek következménye, hogy képtelenek a tisztán tárgyi részvételre bármiben. A nők a rosszabb minőségű nem, sexus sequior, amely mindenkép­pen csak a második helyen áll, fi­gyelni kell ugyan gyengeségükre, túlzott tisztelettel viseltetni irá­nyukban azonban nevetséges, s nekünk, férfiaknak ez megalázó. Nyugaton a nő, főként a „hölgy” teljesen indokolatlan helyet foglal el... Nagyon kívánatos lenne, ha Európában is a természetes helyé­re kerülne ez a második számú em­ber. Az igazi európai „hölgy” olyan lény, akinek nem kellene léteznie. Ezzel ellentétben lenniük kéne gazdasszonyoknak és lányoknak, akik ezekké akarnak válni, ezért háziasságra és alázatos alárendelt­ségre nevelik őket. Míg a poligám nemzeteknél min­den nő ellátásban részesül, a mo- nogámoknál a férjezett nők száma korlátozott, s nagyón sok nő ma­rad támogatás nélkül... Ezért a női nem egészének a többnejűség va­lódi jótétemény. Hiszen nincs sem­milyen ésszerű oka annak, miért ne ismernénk el, hogy a férfi, aki­nek felesége krónikus betegségben szenved vagy terméketlen, vagy túl öreg, magához vehessen egy másikat. A vagyont a férfi szerzi, nem a nő, nincs tehát joga korlátlanul a vagyonhoz. A nőket sohasem kel­lene hagyni, hogy szabadon ren­A női nem számára a többnejűség valódi jótétemény. delkezhessenek örökölt vagyonuk­kal, földjeikkel, házaikkal. Mindig szükségük vagy egy képviselőre, ezért sohasem lehetnek gyermeke­ik képviselői. Az, hogy a nő természete szerint a szófogadásra szánt, bizonyára ab­ból ered, hogy minden nő, aki ter­mészetének nem megfelelő hely­zetbe kerül, vagyis függetlenné vá­lik, azonnal egy férfihez köti ma­gát, aki által vezetteti és taníttatja magát, mert szüksége van egy úr­ra. Ha fiatal, szeretőre, ha öreg, bi­zalmasra.” (lee) A Női szemmel című témaoldalt szerkeszti: Bolemant Lilla Levélcím: Női szemmel, Új Szó szerkesztősége, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1, e-mail: noiszemmel@yahoo.com Jean Jaques Rousseau: Emile, avagy a nevelésről című könyvének „érdekességei" Bort iszik és vizet prédikál... FELDOLGOZÁS Rousseau. Francia filozófus, gondol­kodó, a felvilágosodás egyik legje­lentősebb képviselője: „Az ember szabadnak születik, mégis láncra verve él.” -írja Társadalmi szerződés című, egyik legismertebb művében. Az Emile, avagy a nevelésről című könyvével megváltoztatta a neve­lésről alkotott addigi felfogást, s új alapokra helyezte azt. Jelentősége vitathatatlan, felfogása azonban an­nál inkább vitatható, ha a nő és az anya szempontjából vizsgáljuk meg. A 18. század második felétől válto­zások álltak be a társadalomban, s mivel szükség volt egyre több kato­nára és polgárra, új ideológiát kel­lett kidolgozni ehhez. A gyermek ér­tékké válik, mint jövendő polgár és katona. Ezért kialakul az a mítosz, amely napjainkig is érezted hatását, hogy minden anya ösztönösen sze­red és védelmezi gyermekét, mint az állavilág nőstényei, s ez mindük szent és legfontosabb küldetése. Rousseau „vissza a természethez” elvével szinte kétszáz évre meghatá­rozta, mit érezzenek a nők mint anyák. A természet törvénye, hogy a nő maga szoptassa gyermekét, s ne adja dajkához. Ha ezzel ellentétesen cselekszik, a természet törvényei el­len vét, és nem kerüli el büntetését, mivel ez azt is jelend, hogy Isten akarata ellen tesz. A nőknek azt tanácsolták, utánoz­zák az állati nőstények viselkedését, mert azok közelebb vannak a termé­szethez, s náluk az anyai ösztönt nem rontotta meg a női önzés. A nő tehát az anyai ösztön alárendeltje, mint az állatok. Csakhogy az ember­nek Isten akaratot és észt is adott, ami néha megakadályozza őt ab­ban, hogy meghallja a természet szavát. Óva intik a nőket ettől a bűn­től, mert betegség, sőt halál is lehet a következménye. Ettől kezdve az új anyakép a gon­doskodó anya, áld csak azért él, hogy gyermeke mellett őrködjön. Nem mindegy azonban, milyen ér­telemben beszélünk a nevelésről, mert a valódi nevelés természete­sen egy tanító dolga, s az semmi esetre sem lehet nő. S most lássunk néhány érdekes részletet a könyvből. „Tanulni akkor kezdünk, amikor el­kezdünk élni, nevelésünk születé­sünkkel kezdődik, első tanítónk a dajkánk. Ezért az „educatio” (neve­lés) szónak is más az eredeti értel­me, mint amit ma értünk alatta: táp­lálást jelent. A táplálás, nevelés, ta­nítás tehát három olyan, funkciójá­ban eltérő dolog, mint a házvezető­nő, nevelő és tanító. Ahhoz, hogy a gyermeket a megfelelő úton vezes­sük, csak egy nevelőre van szüksége. Ha az anyák úgy döntenének, hogy maguk szoptatják gyermekeiket, az erkölcsök maguktól megjavulnak, a természetes érzések újra felélednek, az állam benépesül. Az otthoni élet vonzó képe a legjobb ellensége a rossz erkölcsöknek. A gyermek pajkossága és kiabálása, amit idegesítőnek tartunk, kelle­messé válik, az apát és anyát fontos­sá teszi, drágábbá egymás számára, erősíti köztük a házastársi kapcsot. A család élő és eleven, az otthoni gondok a nő legkedvesebb elfog­laltsága és a férfi legkedvesebb szó­rakozása. Amint a nő anyává válik, a férfi apává és férjjé.” Rousseau Párizsban megismerke­dett Terese Levasseurrel, akit meg­szeretett és házasságkötés nélkül együtt élt vele. Gyermekeit lelenc­házba adta rögtön születésük után, így megszabadult tőlük. Ez mély el­lentétben állt azzal a vélemény­nyel, amelyet hangoztatott: „Aki nem végezheti apai kötelességét, nincs joga arra, hogy apává váljon. Sem a szegénység, sem más szem­pont nem mentheti fel az apát köte­lessége alól, hogy gyermekeit ő ma­ga nevelje és lássa el.” Es folytathatjuk további idézetekkel: „A gyermek hat vagy hét évet tölt el a nők uralma alatt, mint szeszélye­ik és saját szeszélye áldozata. Aki gyenge és beteg gyermek neve­lésére vállalkozik, felcseréli a neve­lő szerepét az ápolóéval, idejét vesz­tegeti. Ha egy haszontalan életet ápol, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy egy nap a síró anya fia halálát kéri számon rajta, akit olyan sokáig életben tartott. Sohasem venném gondozásba a beteges és gyengélkedő gyermeket, még ha nyolcvan évig is élne. Nem akarok olyan tanulót, aki sohasem lehet hasznos sem önmaga, sem má­sok számára, aki mindig csak azzal foglalkozik, hogy életben tartsa ma­gát, és akinek teste károsítja lelke nevelését. Gondoskodásom fölösle­ges fecsérlésével nem tennék mást, mint megdupláznám a társadalom veszteségét, s egy helyett két em­bert vennék el tőle. Minden érzéki szenvedély az elnőiesedett testben lakozik, annál inkább izgatják őt, minél kevésbé kielégíthetőek. A gyermek hosszan tartó sírása, ha semmiben sem szenved hiányt, csak rossz szokás és erőszakosság. Nem a természet műve, és a dajka, aki nem tudja elviselni a kellemeden sí­rást, nem gondol arra, hogy ha ma a gyermeket megnyugtatja, annál job­ban sír majd holnap. Az egyetlen eszköz ahhoz, hogyan gyógyítsuk ezt a rossz szokást, ho­gyan előzzük meg: ne vegyük figye­lembe. Senki se erőlködik feleslege­sen, a gyerekek sem. Önfejűek pró­bálkozásaikban, de ha kitartóbbak vagyunk, mint ők, elhagyják ezt a szokást, és nem térnek vissza hoz­zá.” S végezetül lássunk egy tömör összefoglalást arról, milyenek a fér­fiak és a nők: „Úgymond kétszer születünk: először, hogy létezzünk, másodszor, hogy éljünk, először az emberiség számára, másodszor a nemiség számára. Kétségtelenül nincs igazuk azoknak, akik a nőt tö­kéleden férfinak tartják, de a külső hasonlóság emellett szól. Egészen a nemi érettség koráig mindkét nem­beli gyermek egyforma, látszólag semmiben sem különböznek. Ar­cuk, testalkatuk, bőrük, hangjuk tel­jesen egyforma: a lányok gyerme­kek, a fiúk gyermekek, ugyanaz a megnevezés elegendő az ennyire egyforma emberi lények megneve­zésére. A fiúk, akiket valami meggá­tol további nemi fejlődésükben, megtartják ezt a hasonlóságot egész életükben, mindig gyermekek ma­radnak, a nők pedig, akik sohasem veszítik el ezt a hasonlóságot, sok te­kintetben semmi másnak nem lát­szanak, mint gyermeknek.” (bli) UP 882

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom