Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-17 / 138. szám, kedd
[Jj Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 17. Marihuánát leltek a cseh férfinál Szakolca. Kábítószer előállítása és forgalmazása miatt indított eljárást a rendőrség egy cseh férfi ellen, akinél a hétvégén a szlovák határőrök 3,6 gramm marihuánát találtak. Arra a zacskóra, amelyben a kábítószer volt, a férfi csomagjában leltek rá. A szakértői elemzés szerint 18-24 adag marihuánás cigaretta készülhetett volna belőle. A férfi szabadlábon védekezhet. (TASR) Halálos baleset Egyházgellénél Egyházgelle. Halálos áldozata is van annak a balesetnek, amely június 13-án a település és Dunaszerdahely közt történt. A két teherautó és egy személyautó ütközése következtében az Avia sofőrje több ponton is koponyasérülést szenvedett, megsérült a tüdeje és a combcsontja is. A sérüléseit nem élte túl. A személyautót vezető sofőr hét napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. (TASR) Sokba kerül a roncs kiemelése Rozsnyó. Mintegy 400 ezer koronába kerülhet annak a kamionroncsnak a kiemelése és elszállítása, amelyik május végén Szoroskánál zuhant a szakadékba. A szakértők szerint minél hamarabb el kellene végezni a munkát, mert elképzelhető, hogy gázolaj és motorolaj szivárog az autóból a környezetbe. Az egyik helyi autómentő cég szerint csak pénz kérdése a dolog, ők hat óra alatt ki tudnák szedni a roncsot, de ehhez ennyi időre le kellene állítani a közlekedést is. (TASR) Lányukért kell felelniük Galánta. Az erkölcsi nevelés veszélyeztetése címén indult bűnvádi eljárás egy 14 éves . galántai alapiskolás lány szülei ellen. A szülőket azzal gyanúsítják, lányuknak lehetővé tették, hogy hanyag életmódot folytasson. A? alapiskola valamint a járási hivatal figyelmeztetése ellenére elnézték neki, hogy gyakran kerüli az iskolát. A lány 1999 és 2003 között 331 óráról hiányzott igazolatlanul. A szülők szabadlábon védekezhetnek, (gl) Előleg a hamis ablakosnak Galánta. Csalás címén indítottak bűnvádi eljárást egy egyelőre ismeretlen tettes ellen, aki 16 ezer koronával rövidített meg egy 67 éves galántai nőt. Az asszony lakása ablakainak és erkélyajtajának cseréjére adott ekkora előleget a férfinak, aki felvette a pénzt, de az ablakokkal azóta sem jelentkezett, (gl) Varga Miklós Martoson Martos. A martosi nyári kulturális programok egyikeként június 21-én, szombaton 21 órakor Varga Miklós ad koncertet a Feszty Árpád Művelődési Park szabadtéri színpadán. „Az igehirdetés nemcsak a templomban történhet, hanem a színpadon is - mondta az énekesről szólva Katona István, a park vezetője. - Varga Miklós amellett, hogy kiváló előadóművész, énekeiben a magyarságtudat hordozója.” A nyár folyamán a park helyet ad többek között a szlovákiai magyar írók táborának, a Feszty Árpád képzőművészeti tábornak és a népi kézművestábornak. (vkm) Az utasok szerint jó, hogy visszaállították a vonatot, csak az a baj, hogy hétvégén nem közlekedik - akkor a szolgálatos vasutas is buszra ül A csángó újra közlekedik, de ritkábban (Szőcs Hajnalka felvétele) Újrajár a csángó, de csak hétköznapokon GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye/Negyed. Tegnaptól ismét közlekedik a Vágsellye- Negyed vasúti szárnyvonalon a személyforgalmat bonyolító motoros vonat, közkedvelt nevén a csángó. Igaz, ritkábban, mint a februári megszüntetés előtt. Most naponta csak háromszor jár mindkét irányban, szombaton és vasárnap pedig egyáltalán nem közlekedik. A vág- seŰyei állomáson a vonatindulást és beérkezést jelző táblán ideiglenes megoldásként, a régi menetrendet eltakaró papírlapon filctollal felírt új menetrend tájékoztatja az utasokat. Tegnap délután a 15.17 órakor Negyed felé induló járatra mintegy tucatnyi utas várakozott. „Nagyon jó, hogy visszaállították a csángót, csak az a baj, hogy hétvégén nem jár - válaszolja kérdésemre egyikük, a negyedi Tóth Gyula. - Magam is vasutas vagyok, a vágtornóci állomáson dolgozom, s azelőtt is minden reggel a csángóval utaztam be Vágsellyére. Ez nekem havonta legalább. 800 korona megtakarítást jelent, mert a vonatra szabadjegyem van. Csakhogy hétvégén is vannak szolgálatok, olyankor ezután is busszal kell majd bejárnom.” A vasutas elmondta, tegnap reggel a Negyedről 5.05-kor induló első vonattal körülbelül harmincán utaztak, de a következő napokban biztosan többen is lesznek, mert még sokan nem tudnak róla, hogy újból jár a csángó. Például Zsigárdon, a vasúthoz közeli buszmegállóban hatan is várakoztak, akiknek a vonat jobban megfelel mint a busz, csak éppen nem tudtak róla, hogy újból jár. A peredi Varga Aladár idén februárig naponta a csángóval járt be a munkahelyére, a vágsellyei telekkönyvi hivatalba. Tegnap megkerestük, hogy megkérdezzük, müyen érzés volt újra a csángón utazni, de elárulta, elfeledkezett róla, hogy a vonatot újraindítják. „Jó, hogy figyelmeztettek” - mondta, azzal, hogy újra visszatér ehhez a közlekedési eszközhöz. Csütörtökön Rimaszombatban szakmai találkozó Megoldás a víztisztításra Az esti Horehronec gyorsvonattal Lévára érekezők vasúton már nem jutnak haza Csatlakozások nélkül Léva/Zselíz/Ipolyság. Vasárnaptól ugyan a Léva-Párkány vasútvonalon is visszaállították a személyforgalmat, ám az esti Horehronec gyorsvonattal Lévára érkezőknek nincs esélyük vonattal hazajutni. . BUCHLOVICS PÉTER Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk felháborodva közölte, hogy a Léva és Párkány közti vonatjáratok új menetrendje és maga a vasúttársaság egyáltalán nem veszi figyelembe a Lévai járásban élők, de azon kívül dolgozók érdekeit, miként a turistákét sem. Ugyanis, akik például a Horehronec gyorsvonattal érkeznek este Lévára, azoknak már esélyük sincs hazajutni a járás déli részeibe, Párkány felé, ugyanis a 22.18-kor V. induló személyvonatot megszüntették. Ez a lépés körülbelül 100-150 ember életét keseríti meg - mondta a férfi. Délelőtt 10.54 kor is indult eddig vonat Léváról Párkányba, majd helyette vonatpótló autóbusz is, de azt is megszüntették, most már csak egy zsúfolt busszal utaztatják az embereket. A zselízi állomáson tegnap olvasónk szavait megerősítetA csatlakozás hiánya 100-150 ember életét keseríti meg. ték. Kiderült, hogy aki mondjuk a Kassa felől érkező Horehronec gyorsvonattal este 20.41-kor érkezik Lévára, annak semmi esélye a továbbjutásra, a legutolsó vonat ugyanis Párkány felé még este fél hétkor elmegy. Szintén nagy visz- szásságokkal szembesülhetnek az utazók a reggeli csatlakozások terén: szombaton és vasárnap például Zselízről kora reggel 5.08-kor indul vonat Lévára és 5.02 órakor Párkányba, de Párkányból gyorsvonat ehhez leghamarabb csak 7.10-kor van. Léváról ugyanettől a járattól Érsekújvár felé 7.03-kor adódik csatlakozás, tehát másfél óra várakozással. A napközbeni járatok közül is jóval kevesebb van, mint február előtt: a munkásoknak és a diákoknak, de a Léván ügyes-bajos dolgaikat intézőknek is nagyon hiányzik a szintén megszüntetett déli személyvonat, ami eddig 10.56-kor indult Párkány felé. Aki tehát eddig Zselízről Lévára utazott reggel 7.38-kor, az nem tud hazamenni, csak 14.56 órakor vagy este 18.35-kor. Rengeteg a holtidő. Az eddigi hétköznapi 16.56-os vonatot szintén törölték, pedig ez kimondottan munkás- és diákjárat volt. Most már csak vasárnapjár Léváról Párkányba. SZASZI ZOLTÁN Rimaszombat. Olcsóbb és a most ismert technológiáknál hatékonyabb megoldást kínálnak az önkormányzatoknak a Körte Organica képviselői. A Fórum Intézet és Fundament Polgári Társulás civü szervezetek közvetítésével megszervezett szakmai találkozóra a szennyvíztisztító hiányával küszködő gömöri és nógrádi falvak vezetőit várják június 19- én délután 15 órakor a rimaszombati városháza tanácstermébe. Az érdeklődők megismerkedhetnek a legújabb, a jelenleg Szlovákiában alkalmazott módszereknél hatékonyabb és olcsóbb víztisztító rendszerrel. A biológiai víztisztítással foglalkozó Körte Organica részvénytársaság több mint húsz éve foglalkozik környezetvédelmi rendszerek és beruházások tervezésével és kivitelezésével. A most bemutatásra kerülő technológia a gazdaságüag elmaradottabb régiók önkormányzatai számára is elérhető és megvalósítható befektetés. Gömör és Nógrád területén még mindig komoly hiányosságok vannak mind az ivóvíz, mind a csatornahálózat és a víztisztító állomások terén. Az önkormányzatok anyagi helyzete a költséges megoldásokat nem teszi megvalósíthatóvá. Külön problémát jelentenek a nehéz terepviszonyok miatti nagy költségek. Ezeknek a gondoknak a megoldására kínálnak lehetőséget a magyarországi szakemberek. Nem csupán a technológiát bocsátanák rendelkezésre, hanem teljes körű szolgáltatást kívánnak nyújtani a falvaknak. A tervezéstől a kivitelezésen át a működtetésig mindenre van lehetőség. Mivel az Európai Unió környezetvédelmi szabványai komoly hangsúlyt fektetnek a víztisztításra, előbb vagy utóbb ebben a régióban is ki kell építeni a víz- és csatornahálózatot, valamint a helyi víztisztító műveket. A részvénytársaság az önkormányzatok számára az Unió környezetvédelmi beruházásokat támogató alapjához benyújtandó pályázati tervek elkészítését is felajánlja. A Komáromban augusztus 24-ig megtekinthető kiállításon felvidéki magyar települések egykori hagyományos öltözékeit láthatják az érdeklődők Ember és viselet V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Ember és viselet címmel egyedülálló, és a jelenlegi formájában megismételhetetlen kiállítás látható 2003. augusztus 24-ig a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. A tárlat 19 felvidéki magyar település népviseletét mutatja be a Mátyusföldtől indulva a Palócföldön keresztül egészen Bodrogközig. „Múzeumunk neve tavaly májusban kibővült a magyar kultúra múzeuma megjelöléssel, és regionális intézményből az egész felvidéki magyarság intézményévé vált. Ez új kihívásokat, feladatokat is jelent számunkra, tulajdonképpen ennek első megjelenítése a mostani tárlat - tájékoztatta lapunkat Tóth Imre etnológus, a kiállítás kurátora. - Úgy éreztük, hogy a népviseletek segítségével elég látványos formában tudunk ízelítőt adni egy-egy térség, település néprajzi kultúrájából, s bemutathatjuk azt a formagazdagságot, amely jellemezte az adott vidéket.” Az anyaggyűjtésből Tóth Tibor mellett oroszlánrészt vállalt Méry Margit néprajzkutató. Az ő tudása, tapasztalatai és személyes kapcsolatai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megnyíltak a ládafiák, és sikerült begyűjteni a ruhákat, kiegészítőket. „Sajnos, nagyon kevesen őrzik már a népviseleteket, akik pedig igen, azok nehezen válnak meg ezektől a becses daraboktól - mondta Tóth Imre. - Mi szerettük volna a múzeum részére felvásárolni a ruhákat, de a legtöbben csak a kiállítás idejére váltak meg tőlük.” A kiállításon 19 községből származó, összesen 41 viseletét láthat az érdeklődő. Nyugatról kelet felé haladva ezek a falvak a következők: Felsőkirályi, Zsitvabesenyő, Martos, Hetény, Izsa, Bény, Szalka, Vi- csápapáti, Gímes, Lédec, Kalász, Palást, Ipolynyék, Ipolyvarbó, Bússá, Tornaújfalu, Magyarbőd, Im- reg, Bári. Amint azt a bejáratnál elhelyezett térképen is láthatjuk, bizony sok a fehér folt, egyes vidékekről egyetlen viseletét sem sikerült begyűjteni. Ilyenek például Csallóköz, Má- tyusföld, Gömör bizonyos területei. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy ezeken a vidékeken korábban megindult a polgárosodás folyamata, és az emberek már a 19. század végén megváltak a hagyományos viseletektől. A kiállítás összeállítói igyekeztek minél változatosabb képet nyújtani, ezért régebbi és újabb viseleteket éppúgy találunk, mint a különböző korosztályokéit a fiatal menyecskéétől és legényétől az idősek viseletéig. „Nem szeretnénk azonban, ha a mai kor emberében az a téves nézet alakulna ki, hogy őseink állandóan ilyen díszes ruhákban jártak. Ezért a kiállítóterem bejáratában egy féri és egy női hétköznapi viseletét is elhelyeztünk. Hiszen nagyapáink, szépapáink ilyen egyszerű vászonruhában élték le életük nagy részét” - magyarázta Tóth Tibor. Martosi viselet ________ (V as Gyula felvétele) A népviseleti kiállítást egy ősbemutatónak számító fotótárlat teszi még vonzóbbá és teljesebbé: a falakat Manga János fényképei díszítik. Az egykori Hont megyében, a ma Ipolysághoz tartozó Pereszlényben született néprajzkutató, muzeológus 1940 elején bejárta a Felvidék számos régióját; a kiállításon látható 70 fénykép 14 felvidéki faluban készült: Martoson, Szentpéteren, I- zsán, Kéménden, Menyhén, Zsérén, Kolonban, Mohiban, Deménden, Nagyhinden, Nagycétényben, Pereszlényben, Szécsénkén és Ipoly- balogon. „Szeretnék köszönetét mondani Czövek Juditnak, az MTA Néprajzkutató Intézete munkatársának, hogy erre a néhány hónapra rendelkezésünkre bocsátották ezeket a rendkívül értékes felvételeket. Egyúttal pedig arra kérünk mindenkit, akinek még a birtokában vannak népviseletek, vagy bármilyen más, a népművészethez, a népi mesterségekhez kötődő szerszámok, tárgyak, s azokat fel szeretné ajánlani vagy el akarja adni múzeumunknak, keressen meg bennünket” - tette hozzá Tóth Tibor.