Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-03 / 126. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 3. Közélet 5 Interjú Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével Budapest és Pozsony viszonyáról és a magyar-magyar kapcsolatokról Jelenleg jó lélektani helyzet van A mostani magyar kormány­zati ciklus nagy változása, hogy a politikában nagyobb súllyal vesznek részt a nők. Soha annyi hölgy tagja nem volt a magyar kabinetnek, mint most, és először fordul elő, hogy Szili Katalin sze­mélyében a gyengébb nem vezeti a parlamentet. A ma­gyar házelnökkel beszélget­tünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ A mi kormánytagjaink között egyetlen nő sincs, Magyarorszá­gon pedig még a parlamentet is hölgy vezeti. Véletlen? Vagy az itteni nők aktívabbak? Véletlen. 13 év telt el a rendszer- váltás óta, és korábban létezetett egyfajta statisztikai szemléletmód, hogy a testületekben hány nőnek kell lennie. Ezért rendszeresen vi­tákat vált ki, ha egy-egy párt kvótá­kat próbál állítani, mint ahogyan ez nyugat-európai szociáldemok­rata pártokban szokás. Ilyen kvótás igyekezet nálunk is volt. Az ezzel kapcsolatos ellenérzések érthetőek, hiszen az ilyen törekvé­sek sokakat a szocialista időkre emlékeztetnek De van egy ennél fontosabb szempont: az alkalmas­ság. A közelmúltban a svéd házel­nökkel találkoztam, aki most hosz- szú idő után ismét férfi. Svédor­szágban a hatvanas években volt hasonló a nők parlamenti számará­nya, mint most Magyarországon. Nálunk most 8,4%, náluk 45%, ami részben mutatja a társadalom kiegyensúlyozottságát, valamint azt, hogy a gazdaságuk rendben van. A gazdaságot a férfiak irányít­ják, ugyanakkor a politika egy ré­szét átengedték a nőknek, mert úgy érzik, minden rendben van. Ezzel szemben bár viszonylag sok magyar nő van a politiká­ban, a fajsúlyosabb - külpoliti­kai, gazdasági, költségvetési - bizottságban nem kapnak he­lyet. Igen, a nőknek jobbára a szociális témák jutottak. De azért néhány női képviselőnk igen aktív nemzet­közi ügyekben. En pozitívan érté­kelem, hogy a belügyminiszterünk » A nemzetközi porondon a szlo­vák házelnökkel nagyon jól együtt­működünk. « és egyik új tárca nélküli miniszte­rünk is nő; erre sem volt még pél­da. Azt pedig a sors különös kegyé­nek érzem, hogy én vagyok az első női házelnök. Gond nélkül választották ebbe a tisztségbe, vagy meg kellett érte „küzdenie”? Szlovákiában Bugár Béla kisebbségi magyarként nem lehetett házelnök, mert a szlová­kiai társadalom még nem érett meg rá. Korábban alelnök voltam, és min­denki kézenfekvőnek tartotta, hogy ha a szocialista párt győz, ak­kor én viszem tovább az elnöki po­zíciót. Az elmúlt 10-12 évben soha­sem éreztem hátrányát annak, hogy nő vagyok. Azt hiszem, min­dig elfogadtak. Nem gyakorlom azokat a női allűröket, melyeket a férfiak általában kifogásolnak egy nőben, például hogy nem tud tit­kot tartani, nem elég erőteljes... ... és tud titkot tartani? Jobban, mint egy férfi. Ugyanak­kor igyekszem megtartani a nőies­ségemet: nem palástolom, ha időn­ként elérzékenyülök, a mimikám is meg-megrezdül. Nem jellemző rám, hogy pókerarccal ülök végig egy-egy tárgyalást. Tud határozott, tekintéllyel bíró házelnök lenni? Igyekszem, de próbálom nem át­„Fontos üzenetnek tartom, hogy a Máért összejövetelén 98 százalékban támogatták a módosító javaslatokat." (Képarchívum) venni a férfias stílust és a férfiakra jellemző küzdésmódot. Megjegy­zem, természetesen szükség van a férfiak sármjára is. Mivel a társa­dalom vegyes, mindkét nemnek képviseltetnie kell magát a politi­kában. Az elmúlt időszakban volt egy törvényvitánk az abortuszról. Nem az volt a furcsa, hogy 8,4%- nyi nő vitázik erről a parlament­ben, hanem hogy 91,7%-nyi férfi döntött ebben a kérdésben. Ha már az abortuszt említette, nálunk most időszerű a téma. A kereszténydemokraták legszíve­sebben betiltanák. Szerintük nem a nő hivatott eldönteni, meg akarja-e szülni a gyermeket vagy sem, mert a fogantatás után már nemcsak saját magá­ról, hanem egy leendő új életről is dönt. Szerintem viszont biztosítani kell, hogy a nő szabadon dönthesse el, vállalható-e a gyermek. Egy egész­séges párkapcsolatban a férfi és a nő ezt közösen gondolja végig, de vannak olyan helyzetek az életben, amikor egy nőnek egyedül kell mérlegelnie, tud-e egy kis életet vállalni és a jövőben megélhetést biztosítani. Ez több szempontú, mélyebb elemzést igénylő kérdés, de szerintem alapvetően biztosíta­ni kell a nő szabadságjogát. Újévi beszédében ön azt mond­ta: 2003 a megbékélés éve lesz. Azóta eltelt néhány hónap. Ho­gyan látja: 2003 valóban a meg­békélés éve? Az elmúlt esztendő a választások éve volt. Azért mondtam, hogy az ideinek a megbékélés évének kell lennie, mert egy fontos lépés, az uniós csatlakozás előtt álltunk. Számomra örömteli érzés volt lát­ni, hogy a négy parlamenti párt együtt járta az országot. Vannak a nemzetnek olyan alapkérdései, melyeket mindannyiunknak el kell közös nevezőként fogadni. Ilyen a csatlakozás, a nemzet jövőjének és gyarapodásának kérdése. Meg­nyugtatónak tartom, ha ezekben a témákban sikerül egy irányba húz­ni. Optimista vagyok, házelnök­ként egyik fontos feladatomnak tartom, hogy ne csak a kormányzó pártokat, hanem az összparla- menti érdekeket is képviseljem. Nem áhítozhatom nagy, ideális együttműködésre, de fontos, hogy tudjunk egy asztalnál vitázni, ér­velni, és legyen meg a közös en­gedményeken alapuló konszenzus igénye. Nem ártana egyfajta szlovák­magyar megbékélés sem. így van. Hrušovský úrral többször találkoztam, és érzékelem, hogy van igény a megbékélésre. Most jó lélektani helyzet van, hiszen Szlo­vákia és Magyarország olyan útra indult, mely hosszú távon megha­tározza az utánunk következő ge­nerációk életét. Ez azt is feltételezi, hogy egy lelkiekben megbékélt tár­sadalom, szomszédság lépjen az Európai Unióba. Erről Bugár Bélá­val is tárgyaltam, és mindent meg fogok tenni azért, hogy mire az Eu­rópai Unió tagjai leszünk, történje­nek meg azok a lépések, melyek ezt a fajta lelki megbékélést és a közös történelmi múlt feldolgozá­sát segítik. Pavol Hrušovskýval abban is egyetértettek, hogy a két parla­ment bekapcsolódhatna a törté­nelmi múlttal összefüggő megol­datlan kérdések - például a Beneš-dekrétumok és trianoni békeszerződés - orvoslásába. Hogyan? Ha mind a két Ház politikai erői ar­ra szándékot mutatnának, hogy ki­nyilatkoztassák az új időszámítás és új történelmi időszak kezdetét jelentő megbékélésre való törek­vést, akkor ezt még kell tennünk. Ebben mind a két parlament nyi­tott. A két ország között jelenleg a státustörvény miatt van feszült­ség. A jogszabály módosító ter­vezete hamarosan a magyar par­lament elé kerül. Elfogadása után oldódhat a feszült helyzet? Fontos üzenetnek tartom, hogy a Máért összejövetelén 98 százalék­ban támogatták a módosító javas­latokat. Bár a parlamenti előter­jesztés még nem történt meg, sem az indítványokat, sem az ezzel kapcsolatos parlamenti megnyilvá­nulásokat nem ismerjük, bízom a törvénymódosítás sikerében. Ez fontos. Ennél talán még fontosab­bak az uniós együttműködésünket meghatározó, 2004. május 1-je utáni kötelmeink. Hangsúlyozom: csak olyan törvénymódosításban vagyunk érdekeltek - és csakis ilyen születhet - mely az EU-s elvá­rásoknak megfelel, hozzáértve mindenkinek a saját belső életéhez és belső szabályozásához való jo­gát. Mindezek figyelembevételével lényeges, hogy a módosítás ezen keretek között szülessen meg. Elképzelhető, hogy a parlamenti jóváhagyás előtt lesz valamilyen egyeztetés a szlovákiai parla­menttel, illetve Hrušovskýval? Nem zárom ki, hogy lesz ilyen. Ez­zel is szeretném az együttműködé­si készségemet kifejezni. Már tár­gyaltam a határon túli magyarok­kal egy, az ősz folyamán tartandó ülésről, mely a kisebbségi ügyek­ben érdekelt magyarországi hon­atyák és a határon túli magyar kép­viselők együttműködését hivatott biztosítani. Ez egy új intézmény, melynek neve Mama-apa lenne; magyar-magyar parlamenti part­nerség. Ez nemcsak a státustör­vény kérdését segíthetné lezárni, hanem hozzájárulhatna egy aktív eszmecseréhez a csatlakozás folya­matában. Pavol Hrušovský újévi beszédét ön pozitívan fogadta. A szlovák házelnök utalt arra, hogy Szlová­kia megkövethetné a kisebbségi magyarokat a 2. világháború utá­ni sérelmekért és diszkrimináci­óért, ha Magyarország is ugyan­ezt tenné a szlovákokkal szem­ben a 19. századi elmagyarosítás miatt. Ön ezt reálisnak tartja? Ez csak előzetes egyeztetés, a tör­ténelmi múlt teljes és reális feltárá­sa mellett, a kölcsönösség alapján történhet, amivel Hrušovský úr is egyetértett. Remélhetőleg erre ha­marosan sor kerül. Egyébként a nemzetközi porondon a szlovák házelnökkel nagyon jól együttmű­ködünk. Legutóbb Athénben is kö­zösen fejeztük ki azt az igényt, hogy az uniós alkotmányos szerző­dés aláírására csak akkor kerüljön sor, amikor már a társult országok is teljes jogú tagok lesznek. Több kérdésben azonos a célunk, remé­lem, ez a jövőben is így lesz. Milyen jövőt jósol a visegrádi or­szágoknak az Európai Unión be­lül? Próbálom nem r átvenni a férfias stílust és a férfiakra jellemző küzdésmódot. * Valamennyi eddigi regionális együttműködést az új életünknek megfelelően kell átépítenünk. Van ennek jövője, de lehet, hogy nem­csak ilyen szűk körben, lehet, hogy a csoportot bővíteni kell. Minden­estre az együttműködést újra át kell gondolni. Azért is felmerül a visegrádi cso­port jövője, mert az uniós csatla­kozási tárgyalások végén a V4-ek nem közösen léptek fel, hanem mindenki külön-külön próbált minél jobb feltételeket kialkudni magának. Természetes, hogy elsősorban min­denki a saját érdekét képviseli. De ez nem jelenti azt, hogy időnként nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni és kijelölni, hogy mi az, ahol együtt tudunk működni, és az sem baj, ha pontosan látjuk, hogy mikor és mi­ben válnak szét az érdekeink. Ön nemcsak házelnök, hanem az MSZP elnökhelyettese és a párt szervezeti megújulásáért felelős kabinetének vezetője is. Milyen változás vár a szocialistákra? Az MSZP 14 éve alakult. Ezalatt az MSZP most kapott másodszor le­hetőséget a kormányzásra. Az ed­digi ciklusváltásokra jellemző volt, hogy a párt és a kormányzat között nem létezett harmonikus kommu­nikáció, ami egyebek mellett vá­lasztási vereséghez vezetett. Ez nemcsak a mi pártunkra volt jel­lemző. Ezt megelőzendő a több mint egy évtized tapasztalatai alapján a maihoz képest egy válto­zó struktúrában gondolkodunk. Ez a szakmai, illetve rétegpolitikai erőterek megerősítését, a választó- körzeteken és a régiókon alapuló gondolkodásmódot jelent. Ez a korszerűsítés azonban nem történ­het egyik napról a másikra. Terve­ink szerint a párt 15. születésnap­jáig - jövőre lesz - ezeket az új struktúrákat, melyek új tartalmat és kommunikációs teret is jelente­nek, létrehozzuk. Remélem, ez is hozzájárulhat a 2006-os választási sikerhez. RÖVIDEN Mikloš: 2004-től nem lesz átalányadó Pozsony. Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes szerint ha a törvény- hozás időben elfogadja a fogyasztói adók emeléséről szóló törvé­nyeket, és sikerül fedezni az átmeneti forráshiányt, nem válik szük­ségessé a költségvetésről szóló törvény évközi módosítása. Mikloš úgy véli, a jövő évi 19 százalékos egyenadó 13,2 milliárd koronás bevételkiesést okoz. A pénzügyek irányítója megerősítette, hogy 2004-ben megszűnik az átalányadó. (SITA) Rudolf Schuster csak ősszel értékel Pozsony. Rudolf Schuster a megszokottól eltérően idei országértékelő beszédét csak ősszel mondja el a parlamentben. A köztársasági elnök eredetileg tavasszal, esetleg nyár elején értékelte volna a kormány és a parlament munkáját, de az EU-népszavazás miatt ezt későbbre halasz­tották. Schuster két évvel ezelőtti beszámolójának kritikájáért az elnö­ki hivatal feljelentette Aleš Krátký újságírót, de a parlament a vonatko­zó cikkelyt nemrég törölte a büntető törvénykönyvből. (TASR) Ne utazzunk ma Ausztriába! Pozsony. A külügyminisztérium nem javasolja, hogy ma Bécsbe vagy más ausztriai nagyvárosba utazzunk, ugyanis nyugati szomszédunk­nál egész napos, több szervezet által meghirdetett sztrájk várható. A kormány szociális politikája miatt egy napra beszüntetik a munkát a vasutasok és a tömegközlekedési vállalat munkatársai, de a vámosok és postások is csak részben hajlandók ellátni feladatukat. Egyetlen ok­tatási intézményben sem lesz tanítás. (SITA) Ratifikálták NATO-csatlakozásunkat Budapest. Az Országgyűlés tegnap nagy többséggel, 329 igen szavazattal ratifikálta Szlovákia NATO-csatlakozását. A magyar parlament egyhangúlag hagyta jóvá szállító és humanitárius egységek Irakba küldését is. (s, t) Az igazságügyi miniszter tévesnek tekinti a döntést Új tanúk bizonyíthatják ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. „Ivan Lexa tavaly decem­beri letartóztatásakor megjósoltam: kezdődik a kálvária” - kommentálta Vladimír Palkó a titkosszolgálat ko­rábbi igazgatójának szabadlábra he­lyezéséről rendelkező tegnapi dön­tést. A belügyminiszter szerint de­cember óta sokat haladt előre a nyo­mozás: három tanú is megerősítette azt a vallomást, mely igazolja, hogy Ivan Lexa rendelte meg Robert Remiáš meggyilkolását. „Gyilkosság gyanújával letartóztatták Imrich O.- t és Jozef R.-t, a december óta eltelt időben bizonyítást nyert, hogy a gyilkosság kapcsán irathamisítás történt, és igazolódott az is, hogy a titkosszolgálat is részt vett Robert Remiáš megfigyelésében” - állítja a miniszter. Szerinte az ügy kivizsgá­lásának befejezése Lexa védőügyvé­déi miatt késik, ugyanis törvényes beadványaikkal nehezítik a rend­őrök és az ügyész munkáját. A bíró­sági döntést nem értékelte a belügy­miniszter, de nem lepte meg a teg­napi határozat. „Ismerem a bizton­sági erők és az igazságszolgáltatás állapotát” - mondta Palkó. Dániel Lipšic szerint továbbra is van indok Lexa vizsgálati fogságba helyezésé­re. Emlékeztetett arra, hogy a titkos- szolgálat volt igazgatója egyszer már megszökött az igazságszolgál­tatás elől, miért ne tehetné ezt meg újra. Lipšic már két hete panasszal fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a testület eleget tesz a beadványnak, akkor az ügyész újra kezdeményez­heti Lexa őrizetbe vételét. (lpj, t) Pavol Hrušovský szlovák házelnök Svédországban Közösen az érdekekért KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Stockholm. Björn von Sydow talál­kozott tegnap Pavol Hrušovskýval, a szlovák parlament elnökével. Svéd kollégája elmondta, nagyra értékeli Szlovákia csatlakozási erőfeszítése­it, ugyanakkor hozzátette, a kisebb államoknak közösen kellene fellép­niük saját érdekeik megvédéséért az Európai Unión belül. Megjegyezte viszont, hogy nem feltétlenül kell a szóban forgó államoknak szomszé­dosaknak lenniük, elég, ha bizonyos szinten hasonlóak gazdaságilag vagy történelmi szempontból. Svéd­országban szeptemberben referen­dumot tartanak az euróövezethez való csatlakozásról, ezzel kapcsolat­ban Sydow az Új Szónak elmondta, nagyon nehéz megjósolni a népsza­vazás végeredményét, ugyanis még mindig eléggé sokan ellenzik az uni­ós tagságot is. Azt azonban elmond­ta, bízik abban, hogy Svédország be­látható időn belül csatlakozik az eurózónához. Hrušovský programja Uppsalában folytatódott, (szge) A magyarul beszélőkkel anyanyelvükön foglalkoznak Pszichológusi tanácsok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A pszichológiai tanács­adást keresők 40-50 százalékának problémái szoros összefüggésben vannak a munkanélküliséggel - ál­lítja Ivan Valkovič, a pszichológiai tanácsadó központok igazgatója. „Habár a kliensek többsége nem tu­datosítja az összefüggést családi, partneri kapcsolataikban felmerült gondjaik és az egyik vagy mindkét partner munkanélkülisége között, de a tanácsadás során nagyon gyak­ran erre a következtetésre jutunk” - mondta. „A központok feladata fő­ként a megelőzés, a személyes kon­zultációk során is az érintett belső tartalékaira építünk, ahhoz nyúj­tunk segítséget, hogyan oldhatja meg kis segítséggel egyedül problé­máid’ - magyarázta Zuzana Mar- diaková módszertani vezető. Óriási előnyt jelent, hogy szolgáltatásaik ingyenesek, hiszen a magántanács­adókban egy-egy konzultáció • ára 700 koronánál kezdődik. „A hoz­zánk fordulók többsége nehéz anya­gi helyzetben él, a magántanács­adók tarifáit nem tudnák kifizetni” - állítja az igazgató. Országszerte 59 központ működik, a szociális mi­nisztérium 40 millió koronát biztosí­tott működésükre. A déli járásokban arra is törekednek, hogy a magyarul beszélőkkel anyanyelvükön foglal­kozzanak. „Tudatosítjuk, hogy a problémák kezelésében nagyon fon­tos szerepet játszik az, milyen nyel­ven folyik ä konzultáció, ezért a ma­gyarlakta vidéken igyekszünk ma­gyarul is beszélő alkalmazottakat felvenni. Sajnos, nincs mindenhol magyarul tudó pszichológus, de a legtöbb tanácsadóban van olyan al­kalmazott, aki szükség esetén tud tolmácsolni, ha az érintett kéri” - tá­jékoztatta lapunkat Valkovič. (lpj)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom