Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-13 / 135. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 13. Agrárvilág Nem a vegyszerek hatástalanok, hanem a termelők nem ismerik vagy nem tartják be a növényvédelem alapelveit Gyakori permetezési hibáink Metszéssel és zöldmunkával csökkenthető a szőlő lombozatának zsúfoltsága (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A csemegekukorica másodnövényként is termeszthető Már most is elvethetjük az őszi zöldséget Az utóbbi évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a kiskertek és a háztáji szőlők védelme alacsony hatásfokú és megbízhatatlan. Ezt támasztja alá a csapadékos évjáratokban a peronoszpóra-, a száraz, meleg évjáratokban a lisztharmatfertőzés, amely akár 40-100%-os termésveszteséget is okoz. Hasonlóan súlyos károkat eredményezhet a szürkepenészes fürtrothadás is. CSEKES ZOLTÁN A leromlás akkor állt be, amikor a rendszerváltás után a tulajdonjogi viszonyok elbizonytalanodtak, drágultak a permetszerek és fellazult - még a nagyüzemeknél is - a növény- védelmi technológiai fegyelem betartása. A növényvédelmi szakértők egybehangzóan arra a következtetésre jutottak, hogy a védekezés eredménytelensége az esetek túlnyomó többségében a munkák gyakorlati végrehajtása során elkövetett hibák következménye. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze. A VEGYSZEREK MEGVÁLASZTÁSA Örvendetes, hogy rosszul vagy teljesen tájékozatlanul megválasztott permetszerek használatával már csak elvétve találkozunk. Gyakori hiba viszont, hogy a termelők az azonos célra használható többféle szer közül nem a leggazdaságosabbat, a legjobbat válasszák ki. Ugyancsak gyakori hiba, hogy a lisztharmat ellen például csak Fun- dazollal permeteznek, noha a gyakorlat évek során bizonyítja, hogy ez a készítmény már nem nyújt kielégítő védelmet. A PERMETLEVEK TÖMÉNYSÉGE Gyakran tapasztaljuk, hogy a termelők - bizalmatlanságból, tudatlanságból vagy annak reményében, hogy a készítmény hatása hosszabb lesz, 30-100%-kal növelik a permetek töménységét. Ez ugyan nem eredményez hatástalanságot, de A gazdák általában akkor permeteznek, amikor éppen ráérnek. perzselést okoz és élelmezés-egészségügyi veszélyeztetéssel jár. Szeretnék nyomatékosan figyelmeztetni arra, hogy kizárólag a vegyszer használati utasításában feltüntetett töménységgel permetezzünk! Ezt emelni csak akkor kell, ha háti motoros permetezőgépet alkalmazunk, amely finomabb cseppeket képez, ezért a szokásosnál kevesebb permetlevet használ fel. Egy példa annak kiszámításra, mikor kell és lehet emelni a permedé töménységét: ha a normál háti permetezéshez viszonyítva, amelynél teljes lombos állapotban átlagosan 200 ml permedét alkalmazunk tőkénként, a háti motoros permetezőgéppel 50%-kal kevesebb permetlevet használunk fel, akkor a permedé tö- 'ménységét kétszeresre kell növelni. A kártevők és kórokozók elleni permetezésekhez és a gyomirtáshoz használt készítmények töménységét, tehát a víz és a permetszer egymáshoz viszonyított arányát, százalékban szoktuk megadni (például Kuprikol 0,5%, Folpan WG 0,2%). Ez a módszer mindaddig kielégítő volt, amíg a termelők azonos, vagy nagyon hasonló lémennyiséggel dolgoztak (például egy termőfaegy- ségre 15 liter, szántóföldi növényekre hektáronként 700-800, az ültetvényeken 1500 liter permedevet használtak fel). Az utóbbi évtizedben a helyzet nagyot változott: minden üzem más típusú permetezőgépet használ és a háztájikban is terjed a kevesebb lémennyiséget felhasználó korszerű ULV-technika. így a százalékos meghatározás már nem mindig megfelelő, mert meg kell adni a kijuttatandó szer abszolút mennyiségét is. A helyes felhasználás tehát így számítható ki: a kg vagy a liter vegyszer hektáronként vagy 10, illetve 1 árra kijutatva + a felhasználandó vízmennyiség. A gyomirtó szereknél ez a megjelölési forma már elterjedt, de a rovarölő és gombaölő szereknél még sajnos ritkán fordul elő. A kisebb mennyiség, illetve a tudományos írásokban használt ppm (müliomod) jelölésre is ugyanaz vonatkozik. A KEZELÉS IDŐPONTJA A gazdák a háztáji szőlőt nem akkor permetezik, amikor egy-egy betegség kialakuló fertőzésveszélye ezt indokolná, hanem amikor éppen ráérnek. Tapasztaltunk azonban szélsőséges eseteket is, amikor a termelők peronoszpóra-, vagy liszt- harmatjárvány ellenére csupán 3—4 alkalommal permeteztek, de olyat is, amikor mechanikusan, minden héten kezelik a szőlőt, holott a helyzet ezt nem indokolja. A kistermelők rendkívüli mértékben alábecsülik a szőlőmolyok kártételét is, pedig hatékony leküzdésük nélkül szinte lehetetlen a szürkepenészes fürtrothadás megelőzése. Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy szárazabb időszakokban, (mint amilyen az A kistermelők rendkívül alábecsülik a szőlőmolyok kártételét. eddigi időjárás is) amikor a peronoszpóra ellen 8-10 naponként sem indokolt a permetezés ismétlése, a szőlőt egyáltalán nem permetezik, noha ezt az ilyenkor nagymértékben fokozódó lisztharmat- veszély és az atkakárosodás veszélye megkövetelné. Alapelv: csapadékos, hűvös időszakban - főként a szőlő fő növekedési időszakában május közepétől, július közepéig - a peronoszpóra ellen 7-10 naponként permetezzünk, kevésbé csapadékos periódusokban 12-14 naponként. Azonban tartósan száraz, meleg periódusokban sem szabad 14 napnál hosszabb ideig védelem nélkül hagyni a tőkéket, de ilyenkor elsősorban a lisztharmat elleni szerek használata ajánlott. A betegségek elleni védekezést május elején meg kell kezdeni és augusztus közepéig kell folyamatosan végezni. Járványos években általában 9-10 permetezéssel biztonságosan megvédhető a szőlő. A PERMETLÉ KIJUTTATÁSA A felsorolt hibák ugyan már önmagukban is rontják a szőlő-növényvédelem hatékonyságát, ám a permetezés egyik legfontosabb követelménye, amelyről sajnos sokan megfeledkeznek, a permedé gondos kijuttatása. Azaz úgy kell permetezni, hogy a permedé egyenletesen borítsa a levelek színét és fonákját, a hajtások és a fürtök felületét. Arra kell törekedni, hogy a permetezőszer a tőkék belsejébe is bejusson, mert a leggyakrabban itt keletkezik a fertőzés. A korszerű nagyüzemi axiális permetezőgépek e követelmények már eleget is tesznek, ezért a nagy szőlőtermesztő gazdaságokban biztonságosabb a szőlő védelme. Ezzel szemben a háztáji szőlők kis tábláin az elnagyoltan és elsietetten végzett permetezések miatt alacsony hatásfokú és megbízhatatian a növényvédőszeres védelem. A hanyag kezelések következményeit - járványok idején - még a gyakori permetezések sem ellensúlyozzák. A bajok láttán a gazdálkodók helytelenül azt gondolják, hogy a ma kapható gombaölő szerekben lehet a hiba. Meggyőződéssel vallom, hogy többletköltségek nélkül a permetezések gondosabb végrehajtásával rendkívüli mértékben növekedne a szőlő növényvédelemének az eredményessége. S ez a megállapítás a többi növény védelemére is érvényes. A szőlő esetében rendkívüli fontos a megfelelő térállás kialakítása, a metszés, a zöldmunka stb., amellyel csökkenthető a tőkék lombozatának zsúfoltsága, így az állomány jobban szellőzik. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa CSANDA PÉTER A rövid tenyészidejű tavaszi zöldségek letermése után nem érdemes üresen hagyni a területet. A zöldborsó, a fejes saláta, a hónapos retek, a korai karalábé, a korai burgonya után például már május-júniusban felszabadul a terület. Számos olyan zöldségnövényünk van, amely nyári vetéssel még a fagyok előtt szedhető. Ezeknek fontos a szerepük étrendünkben, mert így nyáron és ősszel nagyobb választékból több friss zöldség kerülhet az asztalunkra. Az üresen maradt területet is ápolnunk kell, hiszen nem hagyhatjuk elgyomosodni. Másodvetésre nagyon alkalmas a A csemegekukorica nálunk június második feléig vethető. csemegekukorica, amely szinte minden kertben eredményesen termeszthető. Talajban nem válogatós, és különösebb ápolásra sincs szükség. Tápanyagokban gazdag talajt igényel, ezért nem árt a vetés előtt a legfontosabb tápelemeket (műtrágya formájában) a talajba forgatni. Tekintettel a gyakori nyári szárazságra, lehetőleg olyan helyet jelöljünk ki számára, ahol szükség esetén öntözni is tudjuk. A sor- és tőtávolságot úgy számoljuk ki, hogy négyzetméterenként hat növényt veszünk. Ez a növénysűrűség megfelel 60-70 cm-es sortávolság esetén 30, illetve 20 cm-es tőtávolságnak. Kötött talajon 4-5, lazább talajon 6-7 cm mélyre vetünk. A pontos vetőmagmennyiséget nehéz A gyümölcsösökben folytassuk a lisztharmat és a varasodás, valamint az almamoly, levéltetvek, aknázómolyok és az atkák elleni védelmet. A permetszereket a jobb hatásfok elérése érdekében ajánlatos váltogatni. A szőlőben a lisztharmat elleni védekezésekre összpontosítsunk, ám 10-14 naponként a peronoszpóra elleni védelmet sem szabad kihagyni, mert az esők után gyorsan felléphet és nagy károkat okozhat. A burgonyánál a most károsító burgonyabogár ellen olyan permetszereket használjunk, melyek egyben a szívó kártevők (levéltetvek, trip- szek, kabócák) ellen is hatásosak, mert ezek a tavaly is súlyos károkat okozó stolbur betegség hordozói, terjesztői. Hagymaféléknél a káposztaféléknél se becsüljük le a peronoszpóra elleni védelem fontosságát. Haszmegmondani, mert a szemnagyság miatt ez fajtánként változik. A nagyobb ezer magtömegű fajták esetében 100 négyzetméterre 10-15 dkg, arrííg az apróbbaknál 10-12 dkg. A vetést mindig az öntözés kövesse, amit a kelésig nem árt gyakran megismételni! Ápolási munkák között korábban szerepelt a rendszeres kapáláson és öntözésen kívül a fattyazás és a töl- tögetés. Az előző évek kísérletei és üzemi megfigyelései egyértelműen bizonyították, hogy a töltögetés fölösleges munka, esetenként csak a gyökereket károsítja, hasonlóképpen nem tanácsos a fattyúhajtások eltávolítása sem, mert azok kivágásával később érik a csemegekukorica, és kevesebb lesz a szemtermés is. Nagyon fontos az optimális időben történő betakarítás. Túl korai szedésnél jó a minőség, de a termés- mennyiség kevés. Kései szedésnél ugyan nő a betakarítandó termés tömege, de romlik a zsengesége a kukoricának. Teljes érés idején takarítjuk be, amikor a körmünket könnyen a szemekbe lehet nyomni. A letört csöveket azonnal vigyük hűvös helyre mert a szemek öregedése a törés után is folytatódik. A csemegekukorica június második feléig vethető nagyobb kockázat nélkül. Ez után már csak rövid tenyészidejű hibrideket vessünk, ami az őszi fagyok előtt még biztonsággal letörhető. Számoljunk azzal is, hogy a rövid tenyészidejű hibridek termésátlaga és minősége késői vetésben sokkal gyengébb. Másodvetésre többek között alkalmas még a zöldbab és a cékla is, melyek legkésőbb július közepéig vethetők. A szerző kertészmérnök náljunk réztartalmú készítményeket, például Cuprocaffaro (0,4%), Kuprikol 50 WP (0,5%), Champion 50 WP (0,4%) stb. vagy Acrobat WG (0,3%), Merpan 50 WP (0,2%), Folpan 48 SC (0,2%), Dit- hane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%). A permetlébe adagoljunk tapadószerként Agrovitalt is. Az uborka és a dinnyetermesztésben a gombás megbetegedések védelme mellett ne becsüljük le a tripszek és az atkák elleni rendszeres védelmet se. A hajtatott zöldségeknél elengedhetetlen a rendszeres védekezés az állandó veszélyt jelentő gombabetegségek ellen. Ä gombaölő vegyszerek használatát nagyban csökkenthetjük, ha rendszeresen használjuk a lúgos kémhatású Lamag levéltrágyákat, amelyek a növény felületén blokkolják a gombaba- tegségek kialakulását és egyben fokozzák a növény tápanyagcseréjét, a növekedés erősebb lesz. (csekes) Időszerű növényvédelmi tanácsok termelőknek Mivel permetezzünk? ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ PIACI ÁRSÉTA Pozsony június 12-én Komárom június 12-én Zseliz június 12-én Rimaszombat június 12-én Losonc június 12-én sárgarépa 16-20 Sk/kg 10-15 Sk/cs 15 Sk/kg 24 Sk/kg 27-28 Sk/kg petrezselyem 25-28 Sk/kg 15-20 Sk/cs X 16 Sk/cs 16 Sk/cs újburgonya 22-25 Sk/kg 30 Sk/kg X 29 Sk/kg 25-28 Sk/kg tojás 2,80-3,00 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,60 Sk/db 2,60-3,00 Sk/db paprika 60-65 Sk/kg 3-6 Sk/db 6-10 Sk/db 60 Sk/kg 7-10 Sk/db karalábé 12 Sk/db 3-7 Sk/db 8-10 Sk/db 5 Sk/db 6-15 Sk/db zeller 12 Sk/db 8 Sk/db X 10 Sk/db 12 Sk/db káposzta 15-16 Sk/db 15-18 Sk/kg 20 Sk/db 15 Sk/db 25 Sk/kg uborka 20-24 Sk/kg 18-24 Sk/kg 25 Sk/kg 26 Sk/kg 25 Sk/kg zöldborsó 30-40 Sk/kg 30 Sk/kg X X 30-40 Sk/kg újhagyma X 5-6 Sk/cs 8 Sk/cs 28 Sk/kg 5-10 Sk/cs paradicsom 60-66 Sk/kg 40-60 Sk/kg 45 Sk/kg 48 Sk/kg 50-55 Sk/kg karfiol 15-30 Sk/fej 10-25 Sk/db 25 Sk/db 28-38 Sk/db 1030 Sk/fej cseresznye 40 Sk/kg 25-30 Sk/kg 15-35 Sk/kg 35 Sk/kg 2040 Sk/kg retek X 6 Sk/cs X 10 Sk/cs 1012 Sk/cs MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,460 Lengyel zloty 9,323 Angol font 59,145 Magvar forint (100) 16,072 Cseh korona 1,324 Svéd korona 4,561 Dán korona 5,585 Szlovén tollár (100) 17,746 Jaoán ien (100) 29,983 Sváici frank 26,975 Kanadai dollár 26,170 USA-dollár 35,303 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,32-42,62 34,26-36,66 1,29-1,35 14,98-16,98 OTP Bank 40,40-42,51 34,47-36,38 1,29-1,36 15,39-16,57 Postabank 40,29-42,59 34,01-37,73 1,29-1,35 13,94-17,54 Szí. Takarékpénztár 40,38-42,35 34,40-36,17 1,28-1,36 15,25-16,69 Tatra Bank 40,41-42,57 34,53-36,37 1,29-1,35 15,32-16,58 UniBanka 40,48-42,56 34,59-36,37 1,29-1,36 14,39-15,32 Általános Hitelbank 40,45-42,61 34,61-36,45 1,29-1,36 15,16-16,93 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
