Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-03 / 126. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 3. KOMMENTAR Bicegő egyenlőség PÁKOZDI GERTRÚD A kormánykoalíció múlt heti döntése értelmében hamarosan radikáli­san változik adóztatási rendszerünk. Az oly régen ígért és sürgetett adóreform lassan kezd testet ölteni. Igaz, egyelőre még csak javaslat formájában. De biztosak lehetünk benne, hogy szövege a parlament­ben már lényegesen nem változik; egyenlő, 19 százalékos jövedelem- adóval számol minden adófizető számára, függetlenül attól, hogy jö­vedelme szerint mely csoportba tartozik. Egyetlen, ugyancsak 19 szá­zalékos hozzáadottérték-adóval terhelnék a termékeket, szolgáltatáso­kat is. Az érintettek körében főképp az kelt figyelmet, hogy függetle­nül attól lesz ez így, tömegfogyasztású élelmiszerről vagy gépkocsiról van-e szó. Az adófizetésben várható változásokról a közember egyelőre azt jegyezte meg, ami a leginkább érinti: már júliustól drágul a cigaretta meg a sör, de az üzemanyag is. Az utóbbi közel másfél évti­zed áremelésem edződött cigarettázó, autós meg sörivó mintha bele- törődötten fogadná a döntést, hiszen maga is tudja, élvezeti cikkek fo­gyasztása révén húznak le róla újabb bőrt. A pénzügyminiszter egyet­len meglehetősen sántító érve: ezek fogyasztására senki nem kénysze­rít senkit. Hogy a termékek, szolgáltatások árába óhatatlanul beépülő benzindrágulást az a kisnyugdíjas is megérzi, aki legfeljebb a kisvállal­kozó unokája által lízingelt kocsijába ül bele, arról nem sok szó esik. Vajon a reform keretében 2004januárjától esedékes adófizetési válto­zások kidolgozói és szorgalmazói mire nem gondolnak, amikor az adórendszer jobbításának fontosságáról beszélnek. Mintha elégedett­séggel töltené el a koalíciós pártelnököket és gazdaságpolitikusokat, hogy az adókulcs-csökkentési licitben született döntéssel látszólag az összes párt elégedett. Még az a KDH is, amely úgy egy esztendővel ezelőtt - nyüvánvaló választási kampányfogásként -14 százalékos egyenlő adót szorgalmazott. Arról, hogy 19 százalékos hozzáadottér- ték-adó bevezetésének hatására is sorozatos drágulások várhatók min­den téren, kevés szó esik. Közben nyilvánvaló, hogy az állam a legsze­gényebb rétegek esetében aligha tudja majd kompenzálni az adóre­form életszínvonal-csökkentő hatását. Az is nyugtalanító, hogy az adó­reform-javaslat közzétett változata nem számol a vállalkozások és a beruházások, a régiófejlesztés adórendszer általi ösztönzésével. Már­pedig a gazdaságfejlesztésnek ezzel a kézzelfogható lehetőségével ná­lunk sokkal gazdagabb országok élnek. Persze, azokban az államok­ban általában már nem a költségvetésben a tervezettnél kevesebb adó beszedése következtében keletkezett lyuk betömése a fő gond. Mi egyelőre annak örülhetünk, ha legalább részben beválik az egyenlő adóhoz meg az egykulcsos hozzáadottérték-adóhoz fűzött remény, hogy javul az adófizetői fegyelem. Ismerjük a szlovákiai viszonyokat. Félő, azoknak a tamáskodóknak lesz igazuk, akik váltig állítják: az egyenlő adónak több lesz a kárvallottja, mint a nyertese. JEGYZET Fél év átverés BUCHLOVICS PÉTER Szeretem az államot. Egyebek közt azért is, mert vele szemben igazam is lehet, sosem ver át, té­vedéseit, baklövéseit be- és elis­meri, kárpótol, ha igazságtalanul bánik velem olykor jóváteszi, ha a megkérdezésem nélkül nyúl bele a mindennapjaimba, sosem állít kész helyzet elé, s ha mégis, ak­kor azt időben közli. Már csak azért is viselkedik így, mert tőlem, állampolgártól ugyanezt várja el, s a legkisebb mulasztáso­mat is azonnal megtorolja. Hídja, hogy személyesen vagyok felelős, s ugyanakkor tudom, hogy ha én kérek számon valamit, akkor rög­vest intézkedik, rugalmasan, gyorsan, még elnézést is kér, s majd a nyakát töri igyekezetében, hogy nekem jó legyen, hogy sze­ressek itt élni, hogy legalább az alapvető dolgok m?ködjenek. So­se keres kifogásokat, mentsége­ket, sose mutogat másokra, tudja, hogy ha nekem rossz, akkor neki is. Pláne ha szolgáltatást nyújt, ál­lami cégen keresztül, nevetsége­sen olcsón... Nos, június 15-től új­ra utazhatok a Léva-Párkány, Csata-Ipolyság motoroson. Igaz, drágábban, mint a megszüntetés előtt, igaz jóval kevesebb jára­ton, de mindezt lenyelem, mert tudom, szegény az eklézsia, a va­sútnak kész ráfizetés ez az egész, tehát inkább sírok a megható- dottságtól és a hálától, ujjongva mondok köszönetét itt és most mindenkinek, aki az államot kép­viseli, hogy decemberig ismét utazhatok. Esküszöm, én nem akartam csődbe vinni a céget, az utóbbi tíz évben mindössze há­romszor utaztam feketén, és még a vészféket sem húztam meg. Ta­lán meg kellett volna és időben, ez lehetett a baj? A múlt héten Ipolyságról Zselízre tartottam, a vonatpótlóra az ipolysági főtéren szálltam fel, mivelhogy ott hiva­talosan is megáll a gumivonat, ez tényként még a menetrendben is szerepel. Ennek ellenére 70 koro­na bírságot fizettem, mert a kala­uz bácsi felvüágosított, hogy a va­sútállomáson szabad csak fel­szállni, bár itt is lehet, de csakis akkor, ha előtte kifutok az állo-_ másra és megveszem a jegyet. Ő is tudja, hogy ez marhaság és ki­tolás az utasokkal, de arra kért, ne haragudjak rá, csak a munká­ját végzi, meg kellett, hogy bün­tessen. Nos, hálás vagyok minde­nért, csak a szépre emlékezem. Elnézést kérek, buta vagyok, tájé­kozatlan, de pénzem van dögivei, fizetek a hülyeségemért. Állam bácsi is elnézést kért tőlem, ami­ért januártól abszolút átgondol­tan és felkészülten megszívatott ezzel a vonatmegvonással, még azt is megmondta, hogy ha kide­rül: baromságot csinált, akkor csak júniusig szívat meg. Nos, ki­bírtam, köszönöm. Tudom, szigo­rúan megbüntetik, és felelősségre vonják a pozsonyi gödörásatókat is, meg vagyok róla győződve, hogy a vasút magánosítása már csak pillanatok kérdése, s az egész procedúra annyira tiszta, átlátha­tó és igazságos lesz, mint egy po­fon a az alagútban, melynek már látom a végét. Rohanok kihagyó lélegzettel, fuldokolva, s mögöt­tem dübörög a helyi fapados, már nem tudok félreugrani, de még hallom a politikusokat, ahogy si­kerként adják el az újraindítást... FIGYELŐ LA STAMPA Ha George Bush ragaszkodna az USA teljes hegemóniájához, és továbbra is ,jó és rossz tanulókra” osztaná fel szövetségeseit, azzal óhatatlanul akadályozná Európa egységesülési törekvéseit, és alig­hajavítaná a megromlott kapcso­latokat - fejti ki az olasz lap. Az eviani csúcstalálkozóról érkezett első jelzések alapján úgy véli: Washington már „megbocsátott” Oroszországnak, Bush meleg kéz­fogással üdvözölte Gerhard Schröder német kancellárt, Jac­ques Chiracot pedig egy gyenge hátpaskolással is „kitüntette”.- Amióta Bécsben megvettük ezt a cuki fürdőruhát, a férjem azzal idegesít, hogy randa és drága az áru. Hát nézzék meg, vámos urak, és tegyenek igazságot! (Lehoczki István rajza) TALLÓZÓ FÁZ Alig egy évvel Magyarország EU- belépése előtt egyre több a panasz a külföldi beruházók részéről a ma­gyar adó- és vámhatóságok növekvő önkényére, és az állami engedélyek megadása körül sem ritkulnak a képtelen helyzetek - írta tegnapi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ). A lap hivatkozott a nemrég Magyarországon járt bajor gazdasági miniszterre, Ottó Wies- heura, aki szerint „egyes esetekben nagy bosszúságunk támadt a ma­gyar állami hatóságokkal”. Magyar- országnak nem szabad elijesztenie ilyen erős partnert. A bajor vállala­tok a húzóerő szerepét játsszák a né­met beruházásoknál, és a csalódott bajor invesztorok a német vállalatok beruházási magatartását is tartósan befolyásolhatják. Az FÁZ adatai sze­rint német vállalatok a rendszervál­tás óta 12 milliárd eurót fektettek be Magyarországon, és ebből kétmilli­árd euró Bajorországból származik. Kétszáznégy bajor vállalat magyar- országi leányvállalatai több mint 40 ezer embert foglalkoztatnak abból a 200 ezerből, akik német tulajdon­ban levő vagy német részesedéssel működő vállalatoknál dolgoznak. Kemény rendőri fellépésben, börtönbüntetésben hittek a türelmesebb sportvezérek is, de ebből nem lett semmi Itt a liga vége - verekedés véle Van-e még lejjebb? A magyar első osztályú labdarúgó-baj­nokság végén a Ferencváros szurkolói saját játékosaikat verték meg, ráadásul a zöld gyepen. A rendőrség nem volt jelen, mert túl drága lett volna. A sportminiszter tör­vénymódosítást ígért, de a kérdés sporton túli társadal­mi probléma. ÚJVÁRI MIKLÓS Magyarország 1990-ben aláírta az Európa Tanács egyezményét, amely kimondja, hogy a sportpályákon tör­ténő erőszak nem sportügy, hanem széles társadalmi probléma, ame­lyet törvényalkotással, közigazga­tással és büntetőjog alkalmazásával lehet orvosolni. Az egyezményt azonban Budapest soha nem hirdet­te ki, és nem is alkalmazta. Gyur- csány Ferenc sportminiszter nem tudja ennek az okát. „Most minden­esetre a pénteki eseményektől füg­getlenül napirenden van a sporttör­vény módosítása, és szorgalmazni fogom, hogy a jelenlegi szabályozás változzon meg” - mondja Gyur- csány. Arról a szabályról van szó, hogy a háromezresnél nagyobb nézőszámú rendezvényeken jelen kell lennie a rendőrségnek, de ezért a karhatalom ötmillió forintot szám­láz. A sportminiszter szerint nem biztos, hogy ez tovább tartható, de az is igaz, hogy ezer rendőr kive­zénylése nagy anyagi teher, amelyet a költségvetésnek kell biztosítania. „Az azonban biztos, hogy nem sza­bad megvárni, amíg valaki meghal a futballerőszak miatt” - teszi hozzá Gyurcsány. A sportminiszter és Lam- perth Mónika belügyminiszter most felkér egy vizsgálóbizottságot a pén­teki Üllői úti események tanulságai­nak kivizsgálására. Tervek a változtatásra már az idény elején is voltak. Szeptember­ben, a „menetrendszerű” újpesti cirkusz után nagyon határozott ar­cát mutatta az MLSZ, a sportmi­nisztérium, a liga és az Országos Rendőr-főkapitányság. Megálla­podtak például abban, hogy a jövőben nemcsak a falakon kívül, hanem a stadionokon belül, a szek­torok tövében is látunk majd rendőröket a mérkőzéseken - a meccsek veszélyességi fokától függően a nézők három tíz száza­lékának megfelelő számban -, ezenkívül átépítik a szektorokat, A nyugdíjas jegysze­dő a legmodernebb beléptetőrendszer. megerősítik a kerítéseket, és ese­tenként korlátozzák a vendégszur­kolók számát. „A hét vége üzletileg is megrázta a magyar futballt” - mondta Musz- bek Mihály, a liga akkori igazgató­ja, utalva arra, hogy a Magyar Pos­ta bejelentette, hogy nem támogat­ja az Újpestet a futballbotrány mi­att. „Lehet, hogy egyeseket irritál a rendőri jelenlét, de nem tudunk mást tenni” - tette hozzá. Meg­egyeztek, hogy a rendőrségi szám­lát a liga fizeti - a klubok felhatal­mazásával, mivel ez az ő pénzük -, a bajnokságból hátralevő 144 mérkőzés rendőri biztosítása az akkori számítások szerint 70-100. millió forintba került. Vagy csak került volna, mert a ta­pasztalatok szerint nemigen vezé­nyeltek rendőröket a szektorok mellé, az biztos, hogy az Üllői úti stadionban egy sem volt pénteken este. Ennyit ér az a szeptemberi megállapodás. Vagy úgy gondolták a szervezők, hogy a bajnoki cím sorsát eldöntő FTC-DVSC mérkő­zés veszélyességi foka nulla. Korábban a beléptetőrendszert, a szurkolói kártyát tartották csoda- fegyvernek. A 2001 közepén meg­álmodott terv lényege: akárcsak több nyugati országban, csupán szurkolói kártyára - olyasfajta, mint egy bankkártya - lehet be- épőt venni. Akit kitiltottak, annak visszavonják a kártyáját, illetve le­tiltják, tehát hiába megy bármelyik pénztárhoz az országban, a számí­tógép rögtön megmondja, hogy nem oké, tehát nem kap jegyet. Ha pedig más jegyével akar bemenni és lebukik - fényképről felismerik -, a jegyet átadó is elveszti a kár­tyáját. A terv része volt az is, hogy a beléptetőrendszereket ellátják sze­mélymegfigyelő berendezésekkel, tehát egyes, a keménymagok által elfoglalt szektorokat kamerák fi­gyelik, a szurkolói kártyák csipet tartalmaznak, amelyet a belépés­kor leolvas a komputer, és ha bot­rány tör ki, pillanatok alatt azonosí­tani lehet, hogy kik a rendbontók, mert a számítógép képernyőjén fényképpel, személyi adatokkal megjelenik, ki melyik széken ül. A magabiztos elképzelések szerint a rendszernek 2002 első negyed­évétől kellett volna működnie, de a beléptetőrendszereknek a nyomát sem látni, mert már régen elfo­gyott a pénz. A Medgyessy-kor- mány első sportminisztere, Jánosi György támadta is eleget a hibás tervezésért a minisztérium koráb­bi, fideszes vezetését, de - az Új­pest, az FTC és az MTK stadionját leszámítva - ettől még mindig a nyugdíjas jegyszedő a legmoder­nebb beléptetőrendszer Magyaror­szágon. De elektronikus nyilvántartás, a sokat emlegetett kártya nélkül az FTC beléptetőrendszere sem sokat ér, igaz, sokak szerint azzal se. Er­re utal a tavaly őszi szigorkodás, amikor a korábbi kártyahívők is rendőrért kiáltottak, mondván, nem lehet „ezekkel” szépen beszél­ni. Az azt megelőző puhább kor­szak pályabetiltó és szurkolót kitil­tó elgondolásaival szemben a most befejeződött bajnokság elején már a kemény rendőri fellépésben, bör­tönbüntetésben hittek a türelme­sebb sportvezérek is, de valahogy ebből sem lett semmi. Rácson innen és túl (Internetfotó) VISSZATEKINTŐ Anglia, ahol megfékezték a vadembereket ÖSSZEFOGLALÓ „Az 1985-ös brüsszeli Heysel-stadi- onban történt katasztrófa után Nagy-Britanniában egy szakértői bi­zottság jött létre, amelyben jogá­szok, közgazdászok, pszichológu­sok, rendőrök s egyéb szakemberek egy több tízezer oldalas jelentést, diagnózist készítettek az angol fut- ballhuliganizmusról” - nyilatkozta Sándor Mihály újságíró, az ultrák szakértője. Az első lépcsőben meg­szüntették az összes ülőhelyet még az ötödik és a hatodik osztályban is. A szakértők szerint a tömegpszichó­zis így kevésbé befolyásolja a nézőket, s nem lesznek a tömeg­hisztéria áldozatai. A második lépcsőben egy zárt láncú televíziós rendszert hoztak létre, hogy kiszűrjék a renitenskedőket, s ezzel az angol demokratikus jogokat sem sértik meg. A rendőrök már az uta­záskor próbálják kiszűrni a huligá­nokat, s ha gyanúsnak találják őket, akkor a meccs időpontjában néhány órára beviszik őket az őrsökre. „Á huligánokat nemcsak fizikai inzul­tus, hanem akár a közszemérmet sértő viselkedés, bekiabálás miatt is eltilthatják” - emlékeztetett Sándor Mihály. Jegyeket csak a klubokon keresztül lehet vásárolni, ahol a szurkolók - a bérletesek már élévé - beléptetőkártyákkal regisztrálva vannak. A huligánokat A, B, C kate­góriába sorolják. A kiutazásukat nem akadályozhatják meg, de a rendőrök a külföldi kollégáknak minden információt eljuttatnak a huligánokról. A stadionokból már kiszorult az erőszak, de közterülete­ken, s külföldön gyakran előfordul­nak szurkolói atrocitások. Sándor Mihály szerint a „szurkolók” inter­neten vagy SMS-en virágnyelven szervezik meg az összecsapásokat. A stadionokban és azok környékén legfeljebb alkoholmentes vagy csak három-négy százalékos sört lehet kapni. A stadionokban Angliában sincsenek rendőrök, de az ott levő biztonságiakat olyan jogokkal ru­házzák fel, mint a hatósági embere­ket. „A rendfenntartók figyelmez­tethetik a nézőket a helyes visel­kedésre, s ha nem engedelmesked­nek, kivezethetik őket a lelátóról” - hangsúlyozta Sándor Mihály. A sta­dionerőszak mostanra inkább kelet­európai jelenség. Lengyelországban a szurkolótáborok saját „tabellát” vezetnek az egymás közti összecsa­pásokról egy erre specializálódott újságban. A Lech Poznan szurkolói ebben a bajnokságban még „veret­lenek”. Még durvább a helyzet Oroszországban: a közelmúltban afganisztáni veteránok egy bajnoki mérkőzésen rakétákkal lőtték egy­mást. (mh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom