Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-07 / 130. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 7. Embert írásáról Egy baleset után minden megváltozhat: a test, a lélek, a gondolkodás, a személyiség, a kézírás Baleset után az írás - grafológiai és írásszakértői szemszögből Az első számú írásminta a baleset előtt készült A közúti balesetekről szeretnék beszélni, hiszen naponta történnek olyan komoly tragédiák, hogy nem is tudjuk, el merjünk-e indulni otthonról. Vigyáznunk kell magunkra, és ez nem mindig elég. Az lenne az optimális, ha mások is vigyáznának ránk, és akkor nem lenne semmi gond, de sajnos nem ilyen egyszerű az élet. Sem a magánéletben, sem a munkában, sőt még az utakon sem. SOÓKY ANDREA Soha nem tudhatjuk mi vár ránk, és hogy ha elindulunk, akkor visszatérünk-e. Természetesen; nem csak feketében kell látni a dolgokat, mert akkor ki sem tennénk a lábunkat a lakásból, de ez sem megoldás, mert ott is bármi történhet. Tehát csak egyet tudunk tenni, amennyire tőlünk telik: vigyázunk. „Az ember akkor fedezi fel magát, amikor megmérkőzik az akadállyal.” (Saint-Exupery) A dolog nem ilyen egyszerű. Természetesen ahány „ütközés”, annyiféle baleset létezik, a súlyosság fokától függően. Azt mondják, hogy nincsenek véletlenek, pedig sokszor tényleg csak egy véletlen ásításon, a biztonsági öv bekapcsolásán, egy rossz időben és rossz helyen történt pillanatnyi döntésen múlik életünk. És lehet, hogy nincsenek véletlenek, de vannak vétlenek, akik tényleg figyeltek, óvatosak voltak, és önhibájukon kívül végzetes helyzetbe kerültek. Azt gondolnánk, hogy ha bekövetkezik egy baleset, akkor sérül a test, jönnek a mentők, következik a kórház, és ha minden jól megy, akkor meggyógyul a sérült, és mehet az élet tovább. Pedig minden megváltozhat: a test, a lélek, a gondolkodás, a kézírás. Hiszen a személyiség változása nélkül nem változik kézírásunk sem, de a test változásai is okozhatnak változást a személyiségben. Ez egy körforgás, mint minden ebben a világegyetemben. Mint már az előzőekben említettük, a kézírások vizsgálatával nagyon sok tudomány foglalkozik, mindegyük más és más oldalról közelíti meg ezt az agytevékenységet, melynek produktuma a kézírás. Kezünk mozgatja a tollat, de az agyunk irányítja ezt a folyamatot, a szemünk pedig ellenőrzi. E három funkciónak összhangban kell lennie az optimális működés eléréséhez. Ebből következően, ha valamely szervben probléma lép fel, akkor az rögtön kihat a kézírásra is. A fiziológia a kézírások vizsgálatával tanulmányozza a feltételes reflexek kialakulását és azok működési mechanizmusát, míg a neuropszichológia például az agysérülések lokális diagnosztikájában alkalmazza az írás vizsgálatát. A klinikus beteg írásának elemzése alapján hasznos információkat lehet feltárni a betegség meghatározásához, továbbá a terápia hatásának nyomon követéséhez, melyet természetesen orvos szakemberek alkalmaznak. Mindemellett a grafológia az írásjellemzők, írásjegyek vizsgálatával, azok pszichológiai alapokra helyezésével alakít ki teljes személyiségképet a vizsgált személyről, így tudatos és tudattalan jeleket is „megfejthet”, és ezáltal segítséget nyújthat, önmagunk megismerésén keresztül, problémáink „orvoslásában” is. Szeretnék bemutatni egy esetet. Komoly autóbaleset történt, a vizsgált személy egy hónapig feküdt kómában, lélegeztető gép segítségével tartották életben. Mellkas- és bordatörést szenvedett, sérült a medencecsont, a láb, fejsérülés és zú- zódások, és természetesen belső sérülések is voltak. A vizsgált személy erős volt lelkileg, erős volt a hite, elmondása szerint: „még feladata van ezen a földön”. Meggyógyult, kijött a kórházból, és ma már újra dolgozik. A baleset idején 62 éves volt. Az első írásminta a baleset előtt készült, a második pedig a baleset után 1 évvel. Nagyon szépen visszaállt a kézírás, de mégis vannak - és maradtak benne - olyan változások, melyek a laikus számára is láthatóak, és nem csak a test problémáit mutatják, hanem a személyiség változását is. A vizsgálat természetesen több íráson történt, de itt a két lényegesebbet szeretném bemutatni. A baleset utáni kézirás nyomatéka sokkal erősebb, hiszen nagyobb erőkifejtés szükséges hozzá, de egyúttal mutatja nekünk az akarat erősségét is. A betűk is nagyobbá váltak, lassabb a mozgás, több idő kell és erősebb figyelem a produktum létrehozásához és a formák követéséhez. Ezzel együtt jár az intenzívebb szögesedés megjelenése, mely személyiségvonásüag és reflex szinten is változás eredménye. A betűk kötetlenebbek lettek, csökkent a folyamatosság, mely a lassító hatás mellett a fiziológiai változásokat is megerősíti. Nőttek a szavak közti távolságok, mely a környezet és az „én” közti belső viszonyt jelzi. Ezt megerősíti a jobb margó hullá- mosodása, vissza-visszaugrása, mely a jövőhöz és a külvüághoz való viszonyunk mutatója. Természetesen akár a grafológiát, akár az írásfiziológiát tekintjük, mindenütt érvényesül az „egyjel nem jel” megállapítás, hiszen minden mindennel összefügg, és csak a kölcsönhatások ellenőrzése után lehet levonni a következtetéseket. A fent leírtakat most írásszakértői szempontból is megvizsgálhatjuk. Már az előzőekben foglalkoztunk azzal, hogy az írásszakértő kézeredetet állapít meg. Nem a személyiséget vizsgálja, hanem azt, hogy kitől származik a kézírás. A sok-sok sajátosság mérése és elemzése, majd az összehasonlító vizsgálatok értékelése után mondja ki véleményét. Ahhoz azonban, hogy ezt a véleményt kimondhassa, az írássajátosságokon kívül még nagyon sok mindennel tisztában kell íen- nie - a többi között a kézírás természetes változásainak módjaival és azok megjelenési részleteivel -, így az írásfiziológiával is. Például, ha a fenti kézírás összehasonlító vizsgálatra kerül, az írásszakértőnek pedig nincs tudomása a balesetről, és kizárólag a grafikai elemeket elemzi, akkor nagyon félremehet az eredmény. Ha megvan a szakmai tudás a társtudományok területéről, és az eddigi írásszakértői kutatási eredményeket is értékeli, akkor több szinten is megjelennek azok a figyelemfelkeltő jelek, melyek arra utalhatnak, hogy itt nem biztos, hogy hamisításról van, szó, hanem valamely „természetes” esemény következménye lehet az írás megváltozása. Ezt természetesen több írásmintán is ellenőrizni kell, hiszen minél több összehasonlító anyag áll rendelkezésünkre, annál biztosabb, hogy kizárólagos szakvéleményt tudunk adni. Ezért nagyon összetettek és alaposságot igénylők a kézírás vizsgálatával foglalkozó tudományok vizsgálatai is. Például a technikai hamisításra utaló jelek egy része nagyon hasonlíthat bizonyos betegségtünetek, illetve az időskorból adódó írásváltozások jeleire. Végrendeletek esetében is nagyon körültekintőnek kell lenni, hiszen nem mindegy, hogy az utolsó pillanatban kinyilvánított végakarat egy próbálkozó rokon hamisítása, vagy valóban a névtulajdonos írása, csak az például nem megszokott íráskörülmények (pl. ágyban fekvő testhelyzetben és puha alátéten) között, illetve legyengülten, esetleg fájdalomcsillapító narkotikum hatása alatt készült-e. És még folytathatnánk a gondolatmenetet, de ez már nem írásszakértői kompetencia, hanem a kriminalisztika tudományának területe. A szerző okleveles grafológus, grafológus szaktanácsadó, a győri S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda munkatársa A második számú írásminta a baleset után készült ELEMZES Kedves „Orchidea"! Terhelhetőség, szilárdság és önuralom jellemzi személyiségét. Megfelelni akarás és erős kötelességtudat segíti teljesítőképességét, de azt írja, hogy sok problémát okoz Önnek a zárkózottsága. Kézírásában valóban többségben vannak az introverzív jellegzetességek, de nem nevezhető zárkózott személyiségnek. Inkább úgy jellemezném, hogy nehezen enged fel, közeledései nem spontán történnek, hiszen általában óvatos és néha bizony bizalmatlan is. Idő kell Önnek a feloldódáshoz, de képes rá. Lelkivilága nehezen közelíthető meg. Valóban nehezen nyílik meg más emberek irányában, de a határt, hogy hol biztonságos még, melyik az a pont, ahol még nem leszünk sérülékenyek és kiszolgáltatottak, azt csak mi magunk dönthetjük el. Ez minden embernél máshol helyezkedik el, és befolyásolja érzékenységünk, óvatosságunk, negatív élményeink, és félelmeink. Önnél inkább óvatosság van jelen, mely oldódik, de csak a bizalom és a megismerés függvényében. A mai világban ez talán nem is olyan nagy baj. Inkább munkája okán kellene arra figyelnie, hogy kisugárzása lévén meg tudjanak nyílni Önnek az emberek. Ha tudattalanul is „falat” éreznek, akkor ők sem fognak közeledni. Néha elég pár kedves szó, egy figyelmes észrevétel, egy udvariassági gesztus, és máris leomlanak a falak. Kevés a kommunikáció, és sokan már annak is örülnek, ha észreveszik őket. Adjon egy mosolyt, és talán felenged ajég. Engedje meg, hogy szeretettel küldjem Önnek és minden olvasónak az alábbi idézetet: „Egy váratlan mosoly olyan, mint a zord felhők mögül kibukkanó Nap, Van mosoly, amely csak egy pillanatig tart, hatása viszont egy életen át megmarad. ” (J. R. Sherman) Soóky Andrea MIBŐL VIZSGÁL A GRAFOLÓGUS? Egyjel nem jel A grafológus többféleképpen juthat az írásmintához: helyben veszi fel a vizsgált személytől az írásmintát, illetve nem előtte írják, de személyesen adják át neki. Érkezhet postai úton is, tehát nincs személyes kontaktusa, benyomása a kézírás készítőjéről, de a grafológiai vizsgálat, a kézíráselemzés, azért is objektív és tárgyilagos, mert nem szükséges hozzá személyes találkozó. Teljesen korrekt személyiségképet tudunk készíteni a kézírás tulajdonosáról. Személyes találkozáskor, amikor a grafológus veszi fel az írásmintát, akkor figyelemmel kell lenni bizonyos körülményekre is. Megfelelő írófelület jó fényviszonyok, megfelelő hőmérséklet és a zavaró külső tényezők kiküszöbölése szükséges. Az optimális írásmintával szemben is vannak bizonyos követelmények: legalább 10-15 sor, lehetőleg A/4-es sima papírlapon, spontán, automatizált kézírással megírt folyamatos szöveg szükséges, mely lehet saját gondolat, vagy másolt újságcikk is. Fontos, hogy tartalmazzon aláírást és megszólítást is, továbbá a vizsgált személy hozzájárulását. Ismerni kell az életkort, a vizsgált személy nemét, foglalkozását, vagy iskolai végzettségét, illetve kezességét is. Amennyiben lehetséges, akkor információ kell nekünk arról, hogy szemüveges-e az illető, van-e valamilyen írást gádó betegsége, illetve szed-e olyan gyógyszert, amely befolyásolhatná a kézírást. Az írásminta elkészülési körülményei jellemezhetőek aszerint, hogy másolásról, diktálásról, felszólításra írt közvetíen szövegről, vagy spontán írásmintáról van-e szó. Az általános grafológiai vizsgálatoknál általában elég egy - a fent említett sajátosságokkal bíró - írásminta megléte ahhoz, hogy tejes személyiségképet alkossunk. Vannak azonban összetettebb és speciálisabb esetek is. Gyermekírás vizsgálatakor - attól függően, hogy mennyire vagyunk közel az írástanulás kezdeti korszakához - nem elég egy írás, több, más időben készült különböző írásminták is kellenek, és itt feltéüenül ki kell egészíteni rajzokkal, célzott rajztesztekkel is a vizsgálatokat. Természetesen attól függően, hogy milyen területekre terjed ki a vizsgálat, müyen célkérdésre kell fókuszálni, stb. Nagyobb gyermekeknél, mikor pályaválasztási célzattal készíttetik a megbízást, akkor több írásminta szükséges: egy spontán iskolai jegyzet, egy célzott, vizsgálati célra készült írásminta és egy grafológus által diktált szöveg is. Ugyanezek vonatkoznak a munkaerő-alkalmassági vizsgálatokra, ahol a betöltendő munkakör elvárásainak megfelelően kell vizsgálni bizonyos személyiségvonásokat, stressztűrést, az agresszió mértékét, frusztrációs toleranciaszintet, monotóniatűrést, stb. Speciális kérdésfeltevéskor gyakran kerülhet sor arra, hogy a normál íráson kívüli értelmeden szöveget is diktálunk. Az előbbi esetekben is jól látható, hogy feszített, váratían helyzetekben miként rendeződik át a magatartás szabályozása. Ha az időt úgy választjuk meg, hogy a vizsgált személy semmüyen körülmények között se tudjon tökéletes eredményt produkálni, akkor a hibá- zási stratégia is jól vizsgálható: pánikreakciót a körülmények által nem indokolt mértékű funkcióromlás eseteit szűrhetünk ki és világíthatunk meg. Az értelmetlen szöveg vizsgálatakor a vizsgált személynek kevesebb értelmezési támpont áll rendelkezésére, így fokozottabb mértékben kell személyiségének belső adataira támaszkodni. Ez a helyzet fokozottabban jelzi a kényszeresen alkalmazott normák jelenlétét, szűri a manipulációkat és az esedegesen felvett pózokat. Állapotkövetéskor akár időbeni fejlődésről, akár összehasonlító vizsgálatokról van szó, több, más-más időben keletkezett írásminta szükséges. Mindenképpen helyeselhető az a gyakorlat - különösen, ha kényesebb kérdéseket tesznek fel a grafológus szakértők hogy több, különböző időben készült írásmintát összehasonlító vizsgálatnak vessünk alá. Hiszen, bizonyos kérdések ennek hiányában nem vizsgálhatóak, és nem tisztázhatóak kizárólagosan, például az állapotkövetés, míg más esetekben pedig a hangulatí tényezőket is nagyobb biztonsággal szűrhetjük ki. A mai grafológiában már elemi kritérium és kiindulási alap, hogy „egy jel nem jel” - ez a gyakorlatban azt is jelend -, így elégséges, megfelelő mennyiségű írásmennyiség hiányában bizonyos megállapításokra, felelőséggel nem vállalkozhatunk. Legyen bármilyen szembeszökő, eltorzult is egy betű, egyeden megjelenésre alapozni és abból következtetéseket levonni nem szabad, mert tévutakra vezethet! A korlátozott mértékű információ azonban nem jelentheti a szakértő meghátrálását, de fokozott mértékben kell szem előtt tartani a saját korlátáinkat, ha nem tudjuk az írásmintákat kiegészíttetni. Szűkebb körben, kisebb biztonsággal ugyan, de elég sok adatot megállapíthatunk a vizsgált személyről. Soóky Andrea o « « Ha kíváncsiak arra, hogy mit lát kézírásukból a grafológus, akkor ragadjanak tollat és írjanak nekünk. Minden héten kisorsolunk egy kézírást és közreadjuk a rövid elemzés eredményét. Amennyiben konkrét kérdése van, akkor kérjük fogalmazza meg, ha pedig csak kíváncsiság, illetve önismeret vezérli, akkor ezt is írja le. Várjuk leveleiket! Leveleiket az alábbi címre küldjék: Új Szó, Grafológia, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 y' v & S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda / /'£*•■ 'A - www.sooky.hu irSr/r ßm 9024. Győr, Szigethy Attila u. 32. *Jt/ ‘ Tel.: (36) 96/518-891 Fax: (36) 96/422-280 Mobil: (36) 30/9945-615 - (36) 20/9283-060
