Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-06 / 103. szám, kedd

Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. MÁJÚ! Létezése nem meglepetés, de a tömege kisebb a vártnál Új részecskét fedeztek fel A távoli jövőben egy Ázsiát kettéosztó tengerré válhat Süllyed a Bajkál feneke ÖSSZEÁLLÍTÁS Fantáziakép a Galex szondáról (NAS Egymillió galaxist vizsgál meg az új amerikai űrszonda Elindult a galaxisvadás: MTI/ORIGO.HU A fizikusok új szubatomi ré­szecskét találtak, amely a vártnál sokkal könnyebb. A Ds (2317) részecske sokat se­gíthet az anyag építőkövei­nek számító kvarkok alapo­sabb megismerésében. ÖSSZEFOGLALÓ A Ds (2317) részecske a kvarkok egy szokatlan kombinációja, melynek tulajdonságai nem felelnek meg an­nak, ami elméletileg elvárható len­ne. Az új részecske létezését Antimo Palan fizikus jelentette be az Egye­sült Államokban található Stanford Linear Accelerator Center (SLAC) előadótermében. A felfedezés a Ba- Bar nemzetközi konzorciumnak kö­szönhető, amely egy érzékelőt üze­meltet a SLAC-ban. A szerkezet a szubatomi részecskék ütközésekor keletkező törmeléket vizsgálja. A nehezebb kvarkok az univerzum keletkezésekor léteztek, manapság pedig a részecskegyorsítókban hoz­zák létre azokat, illetve a kozmikus sugarak és a Föld légkörében talál­ható atomok összeütközésekor jön­nek létre. A Ds (2317) egy c-kvark és egy anti s-kvark kombinációjaként jött létre. A fizikusok azért tartják fontosnak a felfedezést, mert a Ds (2317) váradan tulajdonságaival jobban megismerhetik a kvarkokat összekötő erőt, ami azért különle­ges, mert-a természetben előfordu­ló erők többségével ellentétben - minél nagyobb két kvark között a tá­volság, annál erősebb lesz. „A ré­szecske létezése önmagában nem meglepetés, de a tömege kisebb a vártnál. A váratlan eredmény miatt azonban az elméleti fizikusok most visszaülhetnek az íróasztalukhoz” - mondta Jonathan Dorfan. Bob Cahn, a Lawrence Berkeley Na­tional Laboratory munkatársa és a BaBar egyik résztvevője úgy véli, hogy a váratlan tömeg a kvarkokat összetartó erőre és a c-kvarkokra irányítja majd a kutatók figyelmét. Felvetődhet a kérdés, hogy milyen gyakorlati haszna származhat ebből az emberiségnek: amerikai kutatók kifejlesztették az úgynevezett na- noklinika első prototípusát. A kis­méretű eszközt Petri-csészében sike­resen vetették be rákos sejtek ellen. Becsempészésük után mágnes ere­jétől mozgatva az atomi részecskék átszakították a rákos sejteket határo­ló sejtmembránt. Az eredeti elkép­zelés az volna, hogy apró nanomé- retű szerkezetek vándorolnak a vé­rerekben, felderítik a rákos sejteket és megsemmisítik azokat. De az em­beri immunrendszer ilyen műszaki támogatása még pusztán elmélet­ben létezik, (index.hu, i-t) A Bajkál-tóba 336 folyó viszi kőomlásokból, földcsuszamlások­ból és iszaplavinákból származó hordalékát, ám a Föld legnagyobb, legmélyebb és legtisztább vizű tava feneketlen hordónak látszik: min­dezt fölveszi a maga 24 ezer köbki­lométeres víztömegébe. Borisz Agafonov irkutszki geológus tisz­tábban akart azonban látni, és vé­gül meglepő fölfedezést tett. Műholdak fényképeinek elemzésé­vel megállapította, hogy a tó me­dencéje évente kereken 5 millimé­terrel szélesedik. Egyedül ennek következtében évi 20 millió köb­méterrel nő a térfogata. Ám ez nem elég: a világ legmélyebb, 1637 méter mélységű tavának feneke sem stabilis, hanem süllyed. Ezt a földkéreg mozgásai okozzák, a Baj- kál-tó ugyanis szeizmikusán aktív zónában fekszik. A tó keletkezése 45 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az Indiai­A Columbia űrrepülőgép kataszt­rófáját követő vizsgálatsorozat előzetes összegzéseként a NASA e héten nyújtja át jelentését a függet­len vizsgálóbizottságnak, melyben megállapítja: a startkor történt sé­rülést követően a legénység meg­mentésére gyakorlatilag nem volt lehetőség, a hét űrhajós halálra volt ítélve. A szakemberek olyan terveket készítenek, melyek segít­ségével a jövőben az űrben is elvé­gezhetőek lesznek a javítások. A je­lentés számba veszi azokat a lépé­seket, amelyek szóba jöhettek vol­na, ha idejében észlelik a károso­dást, azaz hogy az űrrepülőgép lemez ékként behatolt az Ázsiai-le­mezbe. Ennek következtében vetődések alakultak ki, nagy kőzet­tömegek csaknem párhuzamosan beszakadtak, vagy lesüllyedtek. Ár­kos törés következett be, és végül évmilliók alatt kialakult a Bajkál-tó 636 km hosszú és 80 km széles me­dencéje. Ám még ma sincs nyuga­lom! Á törés mentén állandóan új kéreganyag emelkedik fel és nyo­módik oldalra: az árok folyamato­san szélesedik, és ezzel növekszik a tó medencéje. A tófenék süllyedése viszont - a földrengések adatai sze­rint - ugrásszerű. Egy 1959-ben be­következett földrengés alkalmával a tófenéksüllyedés miatt a Bajkál tér­fogata egyszeriben 200 mülió köb­méterrel nőtt. A földmozgások ada­tait 1862-ben kezdték följegyezni. A tó térfogata azóta csaknem 4 milli­árd köbméterrel nőtt. Ha a földmoz­gások tovább is így folytatódnak, a Bajkál-tó a távoli jövőben egy Ázsiát kettéosztó tengerré válhat. (Termé­szet Világa, origo.hu) nem lesz képes visszatérni a Föld­re. Ezek között szerepel például, hogy a Columbia megszabadulha­tott volna minden fölösleges ter­hétől, beleértve a kísérleteket tar­talmazó Spacehab modult, a feles­leges üzemanyagot és számos, a le­szállásnál nélkülözhető berende­zést. Annyi bizonyos, hogy a Co­lumbia katasztrófája kapcsán szá­mos olyan megoldás, lehetőség került újra szóba, amelyet koráb­ban elvetettek. A katasztrófából sokat kell tanulnia a NASA-nak, s ha tökéletes biztonságra egy 2 millió alkatrészből álló rendszer esetében nem is lehet törekedni, a kockázatot jelentősen csökkenteni kell. (origo.hu, nasa.gov) Útnak indították a múlt héten a Galaxy Evolution Explorer (Galex) űrszondát, amely a galaxisok kiala­kulását és fejlődését (evolúcióját) vizsgálja. A NASA közlése szerint a szonda egy hónapos kísérleti műkö­dés után 28 hónapon át végzi fel­adatait, s a tervek szerint körülbelül egymillió galaxisban fogja megfi­gyelni a csillagkeletkezés jellemző­it. A galaxisok ultraibolya sugárzá­sának mérésével a csillagászok fon­tos alapinformációkhoz juthatnak a galaxisok fejlődésével kapcsolat­ban. A szonda teleszkópja a 10 milli­árd fényév távolságból kibocsátott ibolyántúli sugarakat is képes ész­lelni. A szondát arra tervezték, hogy meghatározza a milliónyi galaxis távolságát, és megmérje bennük a csülagkeletkezés ütemét. A megfi­gyeléseknek köszönhetően elsőként készül el egy olyan átfogó adatbázis és térkép, amelynek segítségével jó képet kaphatunk az univerzum c lagvárosainak fejlődéséről. Ez az első küldetés, amelynek sói ultraibolyában „pásztázzák vég Világegyetemünket. Az t sugárzás mérésével valóban az tuális csillagkeletkezési ütemet hét megmérni egy-egy galaxisb mivel ezt olyan forró és nagy tör gű csillagok bocsátják ki, ameh rövid életűek, tehát valóban ne rég keletkeztek. A 276 kilogramm tömegű űrszi dát a floridai partoktól 160 kiion térré, az Atlanti-óceán fölött ezer méter magasságban egy 1011 Stargazer repülőgépről Pa; sus-XL indítórakéta segítségével lították Föld körüli pályájára. Galaxy Evolution Explorer 690 lométer magasságban, 96 perei ként fogja megkerülni a Föld Küldetése 103,7 millió dollárba rül. Az UV-tartományban csat légkörön kívülről lehet megfigye seket végezni. Rövid anyagismereti útmutató Az atomok alapvetően három részecskéből, protonból, elektronból és neutronból állnak. A proton és a neutron alkotóelemei a kvarkok. Összesen hat kvarkot ismerünk (s-kvark, c-kvark, b-kvark, u-kvark, d-kvark, t-kvark), de csak a legkönnyebb u- és a d-kvark játszik sze­repet a stabil anyagok felépítésében. A kvartoknak antirészecskéik is vannak (például anti d-kvark). (i-x) Halálra volt ítélve a Columbia legénysége Elkészült a jelentés ÖSSZEFOGLALÓ H SLOVENSKé , ELEKOMUNIKACIE I j 11 rilüllMi ÜSS i jMNM 11 m § fcWTiT a fi M In 1 1 11 Mlnn\ Rendeljen 2003 július végéig ISDN-vonaiat, válasszon az új kínálatunkból, bogy ezentúl gyorsabban szörfölhessen, jobb minőségben telefonálhasson. Akár 7000 SM tstontfeat megl’ Az ST ISDN Dynamik és az ST ISDN Ibi« bívéprcgramok a helyi, valamint a távolsági hívások esetében szabad perceket ezek kimerítése után pedig kedvezményes árakat biztosítanak Önnek az előre meghatározott napszakokban lebonyolított hívásokra. Ezenkívül percenként 8,24 knranÉért (áfa nélkül) szörfölhet az interneten.** * Minden új í*4 hénaom megkötött alap ifSWNsÄteeäSfa szélé szerződésre vonatkozik. Aiamahtnk pilis 31-ig. illetve a készlet kimertésétg érvényes. A kioéiat megvéitoztatésénak jogét lénflfarljuk. Az ér az Internet intensiv és Internet Ctektiv modulok megvésérlésa esetén érvényes. uőüü 12.3 438 1 IfVrlf«CL ■ WWW.lctcv8w,Sl * SZgiZOuiScS pftPSHIfK ST ISDN S 15 4f

Next

/
Oldalképek
Tartalom