Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-06 / 103. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. MÁJÚ KOMMENTÁR Ki mit tud az EU-ról PÁKOZDI GERTRÚD EU-csatlakozásunkra Szlovákia lakossága a jövő héten remélhetőleg igennel szavaz, függetlenül attól, hogy az alig megkezdődött hivatalos kampányt - mintegy mellékesen - miként próbálják némely politiku­sok saját népszerűségük növelésére is kihasználni. A kampánytól füg­getlenül remélhetőleg azért mond a lakosság egyértelmű igent csatla­kozásunkra, mert józan esze azt diktálja, jobban mennek majd a hazai dolgok is, ha a letisztultabb, egyértelműbb uniós játékszabályokhoz igazodhatunk. Az se utolsó szempont, hogy kontinensünk fejlettebb részéhez tartozunk-e a jövőben, vagy a „hátsó udvar” része leszünk. Egyértelműek az előcsadakozási alapok kimerítésének játékszabályai is. Arról, persze, nem az igennel szavazó tehetne majd, ha Szlovákia felkészületlensége miatt nem merítené ki a jövőre esedékes uniós tá­mogatásokat. Pontosabban euroszakemberek hiánya miatt lenne kép­telen megszerezni azokat a milliárdokat, amelyek zöméhez csak élet­képes projektumok révén juthatunk. E tervezeteknek egy részének legkésőbb ősszel már Brüsszelben kellene lenniük ahhoz, hogy a jövő év elejétől már hazai vállalatok, vállalkozók cégfejlesztési elképzelése­inek megvalósítását segítsék. A kormány - sajnos - mintha csak a múlt héten döbbent volna rá, mi mindenen múlik a pénzek eredményes megpályázása. És mintha csak a múlt héten döbbent volna rá, hogy „uniós” nyelveket bíró szakképzett jogászok, közgazdászok stb. taná­csai, segítsége nélkül a legjobb vállalkozói elképzelések is zátonyra futhatnak. A kormány a múlt héten többek között arról határozott - meglehetősen későn, de szokatlanul rugalmasan -, hogy emeli az uni­ós alapok merítéséért felelős minisztériumi alkalmazottak fizetését. Bízva benne, hogy a csábítóbb fizetéseknek köszönhetően nem lesz­nek betöltetlenek az ilyen munkahelyek. Egyelőre megfejthetetlen, miért nem jutott ez eszébe senkinek abban a kormányban, amely jó ideig mindent uniós csaüakozásunk jegyében tett. Most, hogy uniós taggá válásunk már kézzelfogható közelségben van, sorozatosan kapjuk a híreket, hogy mi minden hiányzik még ah­hoz, hogy legalább a 80 százalékát kimeríthessük a jövőre nekünk szánt összegeknek. Ha bevallottan a szakminisztériumok euroszakértő-hiányban szenvednek, vajon mi a helyzet, mi várható a régiókban, ott, ahol még a pályázni akaró kis- és középvállalkozók fel­készítésére szakosodott tanácsadókból is hiány van. Ennek hátránya már most érezhető, így könnyű elképzelni, mi lesz akkor, ha a csatla­kozásunkat követően nyilvánvalóan megnövekszik az ilyen jellegű ta­nácsadás iránti igény. A kormány - remélhetőleg - nemcsak akkor fi­gyel majd fel az ilyen jellegű problémákra is, ha majd - mint most- Brüsszelből jön a figyelmeztetés, hogy jobban kiaknázhatnánk az ala­pokban rejlő lehetőségeket... JEGYZET Megtartó illatok SZÁSZI ZOLTÁN Két mankóval bír már csak mo­zogni. Nehézkesen, szeme sarká­ban örökös könnycsepp. Nem is tudni, a fájdalom, vagy a tehetet­lenség cseppje-e? Május. Orgo­nák illatát lehet érezni, viliódzó színek élednek a tájon. Szerelem és halál hónapja. Gyengül, érzi ő is, egyre nehezebb a napi száz lé­pés, amit az orvos kért tőle. Ki az udvarra, hátra a régen üres istál­lókhoz, de oda is minek? Csak a szívét fájdítaná. Csak az emlékek tolulnának elő. Hát inkább ki, az utca felé. Harminc lépés a kapu­ig, onnan az úton át húsz, ott a templom előtti kis tér paddal, ez már ötven lépés. Egy végtelen. Most. Valamikor ezer kilométer se fárasztotta. Elment az idő. Már maga sem tudja, mi tartja még itt. Fohászkodik, mereng, hol hívja, hol küldi a vén kaszást. Ki tudja mi lenne már végre jobb. Csak ne fájna ez a hajdan erős, mára ro­mos test. Csak ne kéne a két bot. A szégyen fáj, hogy idegent kell hívni lekaszálni a sánc partján a sarjadó vérehulló fecskefű sárga virágú tengerét, ez veszi el még a maradék erőt is. Néha meg köny- nyebb. Néha szinte jó. Egy bottal is megy a járás, elhagyja napokra a szédülés is, le tud hajolni, vagy sámlicskáján tud gyomlálgatni a kiskertben. Addig is múlik ez a gyors idő. A gyerekek, unokák szétszaladtak, látja őket naponta, de más már az ő tempójuk. Más mára a világ. Tévében háború egyenes adásban, meg mindig csak vér, vér, vér. Látott ő abból eleget a fronton. Inkább a gyom- lálás. A csigák ott bújnak a kerítés tövében, egy barna kis béka riad el bütykös kezétől, ahogy a gyen­ge szárú új hagyma közül tépkedi ezt a kipusztíthatatlan perjefiivet. Emlékek bújnak elő, régi szép lo­vak, szántások, aratások, erdőir­tások emléke. Mindig a munka. A két zsemleszínű tehén, amint békésen kérődznek az istállóban. A Hóka meg a Ravasz, a két ne­hézjárású muraközi, amikor egy traktort rántottak ki annak ide­jén a sárból, még a téeszcsé kez­detén. A dohányszárító pajták félhomálya, ahonnan jó kis gön­gyöleg szűzdohányokat lehetett hazamenekíteni. Hová lett min­den? Csak a virágok illata ma­radt a régi. Az orgonáké. A ha­rangot is villany húzza. Nem is kongatja el olyan szépen a ver­set, mint mikor kézzel húzták. Május van. Szerelem és halál hó­napja. Kire mi talál ilyenkor. A bogarak fényes hátán csillog a nap, buja zöld minden. Két bot. Száz lépés. Ezer emlék. FIGYELŐ Lengyelek Irakba Az Izvesztyija orosz napilap sze­rint Irak felbomlásához is vezet­het az ország három zónára osz­tása. A Varsó által kiszivárogta­tott terv értelmében Irakot egy amerikai, egy brit és egy lengyel övezetre osztanák május végéig. A felosztás etnikai-vallási alapon történne egy kurd, egy szunnita és egy síita területre, a határok a külföldi csapatok távozása után is megmaradnának, és az északi kurdok, illetve a déli síiták aligha mondanak majd le a régen áhí­tott függetlenségről. Az Izvesztyi­ja szerint egyáltalán nem megle­pő Lengyelország részvétele a tervben: a NATO-tagáHamok kö­zül Londont leszámítva - ha csak műszaki alakulatokkal is - egye­dül Varsó vett részt katonailag az amerikai akcióban. A cikkíró úgy véli, a 2000 fősre tervezett len­gyel kontingens a kurdok lakta északi területet fogja ellenőrizni. Az Izvesztyija megjegyzése sze­rint az iraki lengyel szerepválla­lás tükrében ma már egyáltalán nem hatnak fantazmagóriának az Aleksander Kwasniewski jelenle­gi lengyel államfő majdani NA- TO-főtitkári megbízatására vo­natkozó feltételezések. A lap sze­rint egyébként a zónákra osztás­nak inkább politikai, mint kato­nai szemszögből van jelentősége. TALLÓZÓ SME Vladimír Meciar úgy érzi, azért r jó az együttműködés a HZDS < Smer között, mivel Robert 1 megváltozott, teljesen egoista 1 Beismerte, hogy neki is volt ilyen időszaka 1995 környékén, mára teljesen megnyugodott, re: ta lett. Ficóval szerinte jelenleg s ki sem akar tárgyalni, s ha hatali hoz jutna, biztos diktátorként vi kedne. Elmondta, néki is vol ilyen pillanatai, de már megnyu dott. Nem kívánja magát újra p elnökké választatni, s ha nye HZDS, kormányfő sem kíván i lenni. Azt is elmondta, hogy a H2 leendő EU-képviselőit sem akarj kinevezni. Bugár Béla MKP-eli kijelentését, hogy a HZDS-szel a zeljövőben elképzelhető az egy működés, egyáltalán nem furcsá Azáltal, hogy csak képviselő 1 lassan változik a többiek vélemé vele és a HZDS-szel szemben. C Vojtech Tkác vezette Népi Unión vül konkrét ügyeknél bárme parlamenti párttal hajlam együttműködni. Saját mag: Meciar azt állítja, megváltozott,: rinte ahogy a bor úgy az ember is lyamatosan érik. A politiku Meciar szerint 50 felett érnek be. Üzbegisztán és Islaim Karimov elnök esete az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgyűlésével Pénz és emberi jogok Taskent a napokban hatal­mas változásokon ment ke­resztül. Az üzbég fővárosban már kiaggatták az összes ka­rácsonyi lámpadíszt és két napja elindították a szökőku­takat. Az idetévedő turistá­nak csak a szintén sebtében felszerelt hatalmas informá­ciós táblák adnak magyaráza­tot az éjszakai fényshow-ra: május 4-5-én mégis Taskent- ben volt az Európai Újjáépíté­si és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlése. Első ízben Közép-Ázsiában. JARÁBIK BALÁZS Üzbegisztán a legek országa. Töb­bek között az egyik legszegényebb, a legkorruptabb és legrosszabb hely az emberi jogok védelme szem­pontjából. Csakhogy röviden letud­juk az országismertetőt: Üzbegisz­tán Közép-Ázsia legnépesebb orszá­ga a maga 25 millió lakosával. Az egész régió legnagyobb gyapotszál­lítója, ráadásul természeti kincsei (arany és olaj) sem elhanyagolható­ak. A hajdani selyemút híres városai (Szamarkand, Bukhara) turistákat is vonz. Határos Közép-Ázsia szinte összes országával (Kirgizisztán, Tá­dzsikisztán, Kazahsztán), fekvése révén az egész régió gazdasági köz­pontjává válhatna. Afganisztán szomszédjaként pedig 2001. szep­tember 11-e után egy csapásra poli­tikai központtá vált, ráadásul egyet­len országként Közép-Ázsiában az Amerikai Egyesült Államok szövet­ségeseként vett részt a háborúban. A szövetség politikai mentőövet kí­nált Islaim Karimov üzbég elnök­nek, így próbálva kiszakítani az egyre nagyobb politikai elszigetelt­ségből. Befektetések hiányában ugyanis a régió legnagyobb piacá­val rendelkező ország egyre szegé­nyebb lesz, a lakosság több mint fe­le egyszerűen éhezik. A havi ádag- kereset 15-20 dollár körül mozog, a legnagyobb foglalkoztató az állam, amely bértarifák szerint fizeti az ál­lami alkalmazottakat. Az egyszeri üzbég valóban azon töri a fejét, honnan teremti elő családja számá­ra a mindennapi betevőt. Ez a rend­szer generálja a korrupciót és a bű­nözést. Elégededenkedni viszont tilos. Az emberjogi szervezetek jelentéseik­ben naponta számolnak be ellenzé­ki, emberjogi és iszlám aktivisták bebörtönzéséről, kínzásáról. 2002- ben nyolcán haltak meg az üzbég börtönökben kínzások során, a poli­tikai foglyok számát 6500-ra becsü­li a New York-i székhelyű Human Rights Watch. Az üzbég belügymi­nisztérium (MVD) kedvenc foglala­tosságának az állítólagos Hizb ut- Tahrir nevű - az iszlám kalifátus bé­kés megteremtését célul tűző - val­lási-politikai szervezet tagjainak le­tartóztatása. Politikai pártok betilt­va, kivéve azokat, amelyeket maga Karimov hozott létre. Szabad sajtó nem létezik, ráadásul egy nemrég elfogadott jogszabály öncenzúrára készteti a magánsajtót, a tulajdono­sokon keresztül. Természetesen az állami médiával nincs semmi gond. Például a hétfői 45 perces híradó­ban majd félórában az elnök parla­menti beszámolója kapott helyet. Az ország több mint 80 százaléka muzulmán vallású, ám a hívek csak az állami mecsetekben imádkozhat­nak és a vallási közösségek (ma- halla) többségében a helyi források szerint voltaképp a közösség ellen­őrzése folyik. Helyi szakértők sze­rint csak idő kérdése, hogy mikor kerül sor szociális és vallási konflik­tusra egy olyan közegben, ahol a társadalmat még a valláson keresz­tül is ellenőrzik. Ideális talaj egy bin Laden számára. Karimov elnök annak fejében, hogy 2001. szeptember 11-e után csatla­kozott a terrorizmus ellen indított globális háborúhoz, jelentős ameri­kai segítséghez (pénzügyi és techni­kai) jut. Az amerikai külügyminisz­térium pedig terrorszervezetek lis­tájára tette az üzbég Iszlám Mozgal­mat (IMU), ami szabad kezet adott a kormánynak az iszlám aktivisták letartóztatásához. A több mint 400 millió dolláros segélycsomagba az amerikaiak azonban jelentős támo­gatásokat iktattak be emberjogi szervezeteknek, illetve ebből a pénzből folyik többek között a nem­kormányzati szervezetek, vagy poli­tikai pártok megerősítése is. Ráadá­sul az amerikai nagykövetség a leg­jelentősebb támasza az emberjogi aktivistáknak, az amerikai nagykö­vet szinte naponta jár közbe a bel­ügyminisztériumban az aktivisták szabadon bocsátásáért. A tegnap befejeződött EBRD- konferenciának már az előélete is meglehetősen zajos volt. Egyrészt emberjogi szervezetek megpróbál­ták megakadályozni, hogy a konfe­rencia egyáltalán Taskentben le­Az állami mecsetekben voltaképp a vallási közös­ségek ellenőrzése folyik. gyen. Mivel ez nem sikerült, rábír­ták a bankot egy meglepően erős emberjogi program elfogadására. Lemierre EBRD-elnök többször ta­lálkozott az emberjogi szervezetek képviselőivel, és az EBRD a konfe­rencia előtti napot hivatalosan is a kormánytól független szervezetek­nek (NGO) szentelte. Ráadásul az EBRD több mint 150 nem kormány­zati szervezetet regisztrált a köz­gyűlésre, annak ellenére, hogy az országban mindössze két (!) szer­vezetet regisztráltak hivatalosan az elmúlt hónapokban, nem utolsó sorban a bank és más nemzetközi szervezetek nyomására. Az ember­jogi szervezetek képviselői így sza­badon tehettek fel kérdéseket az üz­bég kormány tagjainak, ezért a köz­gyűlés lett az első fórum, ahol legtöbb esetben az üzbég korm: számára rendkívül kínos - pár széd alakulhatott ki a kormány civil szféra között. Az üzbég kormány nagyon igye zett, hogy teljesítse az EBRD és IMF követeléseit, és további kök nőket kapjon. A díszkivilágítás szökőkutak mellett megpróbálta feketepiacot megregulázni, de ki szerencsétlenül kezdtek hozzá, valy decemberben elkezdték be: ni a bazárokat, ahol az élelmis; tői kezdve minden kapható vol olcsón. Ez kis híján lázadáshoz zetett, majd Taskent egy emberk vonult a közeli Kazahsztánba be sárolni, emiatt több mülió dollár bevételtől esett el az államkincs A kormány erre januárban egys rűen lezárta a kazah határt. Hiá a piacgazdaságot még tanulni k Ráadásul az üzbég kormány a k gyűlés előtt képtelen volt m egyezni az IMF-fel az ország szár ra égető fontosságú hitel ügyéb nem akarván teljesíteni a nyitott; piacgazdaságot sürgető feltété két. Karimov elnök nyitóbeszéde első napon szintén óriási csalód okozott, hiszen az üzbég elnök t szót sem szólt az emberi jogok) pedig az EBRD minimum ezt vá el tőle. Lemierre EBRD-elnök é Bank igazgatótanácsának élni Claire Short brit miniszter asszc ezután szokatlanul keményen bú ta az üzbég emberjogi állapotok A kulisszák mögött pedig már az ső nap a Bank több magas rar képviselője az fejtegette, hogy ta még egy elnöki beszéd sem okoz annyi kárt egy országnak, mint i pen Karimové. A nagy kérdés az< ban pontosan az, ami a közgyű előtt volt: mit tehet az EBRD - i máron a közgyűlés befejezése ui -, hogy változásra bírja Karimov zsimjét? A szerző a Freedom House k< zultánsa Taskentben LEVÉLBONTÁS EU-tagság nélkül elveszünk! Rohamosan közeledik az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazás ideje. Szlovákia polgá­rainak szavazatán múlik, hogy Egyesült Európát akarunk-e, vagy árva gyerekként, hajléktalanná vá­lunk. Mivel Európa tarka nemzetisé­gű, ebből adódóan hatalmi viszály­kodások és nacionalista megnyüvá- nulások évszázadokon keresztül le­hetetlenné tették az egyesülés gon­dolatát. A nehezen érő gyümölcs a 21. század elején színt kezd változ­tatni. Európa egyesítésének megva­lósítását a világban dúló gazdasági, valamint politikai tényezők teszik szükségessé. Az egyesülésnek tör­vényszerűvé kell válnia. Bár 100 év­vel ezelőtt megalakulhatott volna! A mai világban a gazdaság és politika, az élet, a megmaradás nélkülözhe­tetlen eszközei. Európa az Egyesült Államokhoz mérten, úgy területileg mint népessége terén, nagyobb. Ezért nem szabad, hogy aggályaink legyenek az egyesülés gondolatával kapcsolatban. Azt a kort éljük, ami­kor a világon élő emberiség megta­pasztalta, hogy a mérlegnek két ser­penyője van, és akkor hiteles, ha a mérleg nyelvei kiegyenlítődnek. Eb­ben a korban az ember érzi a ki­egyensúlyozottság hiányosságát. Az EÜ bővítésével nézeteim szerint egy erős európai hadtestnek is meg kell alakulnia, hogy potenciálisan me­gálljt tudjon parancsolni a jelenlegi egyeduralmat élvező világhatalom­nak. A világ legnagyobb szervezeti tömörülése az ENSZ, de sajnos az iraki háborúval bebizonyosodott, hogy csak egy bábfigura. Ez a hábo­rús cselekedet tanúbizonyságot t< hogy egyeduralom nem létezhe: világon, mert ez nem biztosítja a < mokráciát. Tisztelt Polgártársam, szavazati joggal rendelkezel, a sa és főleg a következő generáció jö' je érdekében add voksodat az eg sülésre! Mi, akik nyugdíj előtt lünk, már nem is magunk mi: azonban utódaink, gyerekeink, ui káink jövőjét megalapozván igém szavazzunk! Bathó Hubert Marcelháza- Asszonykám, én annyira izgulok, hogy csak itt tudom kivárni a jövő hét végi népszavazás végeredményét (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom