Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-05 / 102. szám, hétfő

jj SZÓ 2003. MÁJUS 5. Kitekintő - Hirdetés 9 .eonardo da Vinci 1503-ban kezdte el a (máig ismeretlen) hölgy portréját megfesteni Ötszáz éves Mona Lisa rejtélyes mosolya De Sade márki a nőiesség megtestesülését látta benne. George Sand szerint ha vala­ki csak egyszer is rápillan­tott, sosem fogja elfelejteni. A fauve-ista irányzat egyik legjelesebb képviselője, Kees van Dongen viszont azt gya­nította, hogy a földkerekség leghíresebb zárt mosolya csúf fogakat rejt. Ha még nem derült volna ki, a Mona Lisáról van szó. A „mes­terművek mesterműve” a legváltozatosabb reakciókat váltja ki az emberekből. DÉSI ANDRÁS A világ legismertebb festménye az idén ünnepli ötszáz éves születés­napját. Egészen pontosan Leonardo da Vinci (1452-1519) 1503-ban kezdte el festeni a képet, amit jó pár évvel később fejezett be. Az egy cen­ti vékony nyárfa táblára festett Mo­na Lisa az elmúlt fél évezredet meg­lehetősen jól átvészelte. Pedig nem egy veszélyes pillanat volt az életé­ben. Egyik féltékeny s nem teljesen beszámítható férfi rajongója a vi- szonzadan szerelmet a kép meg­semmisítésével akarta megbosszul­ni. Egy hazafias érzelmű olasz építőmunkás 1911-ben ellopta a Lo- uvre-ból, hogy visszaszolgáltassa a remekművet Itáliának. A legdurvábban a reklámipar for­gatta ki - fogkrém, labdarúgó-világ­bajnokság és szeszes ital nép­szerűsítésére egyaránt felhasznál­va. Nincs még egy ilyen műalkotás a világon, amelyet ennyire bálvá­nyoztak, dicsőítettek, gúnyoltak, majmoltak, másoltak, nevetségessé tettek vagy átvitt értelemben „meggyaláztak” volna. A vicc- és hirdetési kampányok azonban egy cseppet sem ártottak népszerűségé­nek. Sőt ellenkezőleg. Évente több mint hatmillióan zarándokolnak el a Szajna-parti Louvre-ba, hogy a kö­telező párizsi program részeként, a vakuzó-videózó turistahadakkal megküzdve legalább egyszer talál­kozzanak vele. Az 500 évesen is „örökifjú” Mona Li­sa még mindig sok titkot rejteget. A dátumot és szignót egyaránt nélkü­löző kép nagy valószínűséggel Francesco del Giocondo firenzei ke­reskedő feleségét, Lisa Gherardinit ábrázolja. Giorgio Vasad (1511-1574), Da Vinci első életrajz­írója szerint a gazdag firenzei kal­már rendelte meg neje portréját a Mesternél, aki jól ismerte az 1495- ben házasságot kötött párt. Del Gio­condo azonban - nem tudni, miért - nem vette át a művet. Mi történhe­tett? Összevesztek? A megrendelő elégedetlen volt? Da Vinci miért ra­gaszkodott annyira a képhez, ame­lyet franciaországi száműzetésébe is magával hozott? A kérdésekre egyelőre nincs válasz. Amit biztosan tudni, hogy az olasz polihisztornak (csillagásznak, épí­tésznek, festőnek, mérnöknek, tu­dósnak, zenésznek stb.) menedéket nyújtó I. Ferenc francia király 1518- ban vásárolta meg nem kevés pén­zért a Moliere nyelvén La Joconde- nak nevezett arcképet. A Valois-k, később a Bourbonok vagyonát gaz­dagító kincs hosszú időn keresztül a fontainebleau-i, majd a versailles-i kastélyt díszítette, s 1798-ban ke­rült a királyi palotából „központi múzeummá” átváltoztatott Louvre- ba. E helyszínt már csak ritkán hagyta el. Például akkor, midőn né­hány évig Bonaparte Napóleon há­lószobájának intimitását fokozta. A már említett 1911-es rablást is ép bőrrel megúszta - két év múlva egy firenzei garniszállóban bukkantak rá -, csak úgy, mint a második világ­háborút, amelyet a dél-franciaor­szági Quercy-kastélyban, egy ágy alá rejtve vészelt át. A festékréteg sértetlen maradt, mindössze a vas­tag lakkbevonat sárgult be a korral. A „legkíméletlenebbnek” kétségkí­vül a XX. század bizonyult. A mo­dern irányzatok hívei a Mona Lisa- mítosz megsemmisítésével akartak végleg leszámolni a statikusnak ta­lált klasszikus képzőművészettel. A dadaista Marcel Duchamp 1919- ben bajuszt festett neki, Philippe Halsmann a ráncossá változtatott kezekbe dollárokat nyomott. A firenzei hölgy mindezt békésen tűri. Jelenleg ideiglenesen a Louvre Rosa Termében váija, hogy 2004 végén-2005 elején visszakerüljön végleges helyére, az Államok ter­mébe. A 76,96 centi magas és 53,08 centi széles kép - amelyet 1974 óta különleges, állandó nedvességmé­rést biztosító keretben tartanak - immáron visszavonhatatlanul ket­tős életet él. A modern fogyasztói társadalom által irgalmatlanul ki­használt tárgynak már nincs sok kö­ze ahhoz a műremekhez, amelyet egy nagy reneszánsz festő, egy bizo­nyos Leonardo da Vinci festett meg. Párizs, 2003. május Mona Lisa. Képzeljük el bajuszosan! (Képarchívum) Analóg áron ISDN 2 hón@pra! Ez az üzenet Önnek szól. Ne maradjon ki belőle. Csatlakozzon ISDN-en keresztül a világhálóra, élvezze saját M@TRIXÁT minden nap. Rendeljen ISDN-en keresztül bekötött Internet ST Online-t 2003. VI. 15-ig, és két hónapon át digi­tális gyorsasággal internetez- het az analóg csatlakozás árán! Ráadásul májusban még az elektronikus postáját védő, megbízható vírusirtó progra­mot is rendelkezésére bocsá­tunk ingyen. Internet E,íífflffifl minden a weben van www.stonline.sk ■ 0800 123 456 ■ INFOTEL ■ szerződéses partnereink

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom