Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-31 / 124. szám, szombat

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 31. Nemcsak a húszéveseké a világ... 7. rész A viszketésről A viszketés sok em- | bér életét keseríti I meg, és még jó, ha csak átmeneti jel- leggel. Önálló be­tegségként is je­lentkezhet, de legtöbbször vala­milyen más betegség kísérő tü­nete. Azt tudjuk, hogy a viszketés valamilyen bajra fi­gyelmeztet, a láz mozgósítja a szervezet védekező erőit, a fá­radság jelzi, hogy pihennünk kell. De ugyan milyen haszna le­het a viszketésnek? A viszketés sokszor komoly be­tegség első jele is lehet. Utalhat pl. cukorbetegségre, veseelégte­lenségre, ideggyulladásra, alko­holizmusra, májzsugorodásra, de gondolhatunk a gyomor csökkent sósavtermelésére, vagy akár az agyi erek elmesze- sedésére is. KIÜTÉSEK, PATTANÁSOK Azt szinte mindenki tudja, hogy bizonyos bőrbetegségek viszketéssel járnak: az ekcé­mák, a bőrgyulladások, a vegyi anyagok, kozmetikai készítmé­nyek, mosó- és mosogatósze­rek okozta bőrbajok. A bőr­gyulladásokat függetlenül az előidéző okoktól 2-3 mm átmé­rőjű, piros vagy fehér, élesen határolt, laposan kiemelkedő, szűnyogcsípésre emlékeztető kiütés jellemzi. Legtöbb eset­ben 1 hét alatt magától elmú­lik, olykor azonban hónapokig, sőt évekig is megmaradhat. A kiváltó ok nem mindig mutat­ható ki. Okozhatja túlérzé­kenység, de kiválthatják eset­leg a gyomor-bélrendszerbe ju­tott anyagok, romlott élelmi­szerek, vagy a bélrendszer ill. a máj betegségei során felszívó­dó anyagok. Viszketést válthat ki a cigaret­ta, a ruha anyaga, a fehérne­mű, a cipő, a nyomdafesték, a szolárium, a kvarcolás, a táp­anyagok, gyümölcsök, fűsze­rek, gyógyszerek, állati csípé­sek is. Az allergia jele a bőrön jelentkező csalánkiütés, mely hirtelen igen heves kiütéssel kezdődik. Jelentkezhet még nyálkahártya-, orr- és torok­viszketés, tüsszögés, köhögés, fulldoklás, súlyos esetekben hányinger, hastáji fájdalom, hasmenés. Előfordul néha, hogy nincs bőrtünet, mégis annyira kínzó a viszketés, hogy a beteg testi- leg-lelkileg kimerül. Rendsze­rint rohamokban jelentkezik, és izgalom vagy meleg hatásá­ra fokozódik. A makacs viszke­tés idősebb korban gyakoribb. Egyszerű a helyzet, ha a bőr szarurétegének kiszáradása okozza, vagy a túlzásba vitt tisztálkodás, a gyakori szappa­nos meleg fürdő, a központi la­kások túlságosan száraz leve­gője. Sokan naponta többször Dr. Kvasz Éva is fürdőkádba ülnek, ez felesleges. Szennyeződést nem, csak a bőr természetes védőköpenyét távolítják el vele. A bőrfelszín zsiradékréte­gének pedig nagyon nagy a je­lentősége, mert védi a bőrt a baktériumok, gombák, vegyi anyagok ellen. A száraz bőrűek bőrtípusuknak megfelelő szap­pant használjanak, és utána jól és gyorsan felszívódó bőrtáplá­ló tejjel kenjék be a bőrüket. ARANYÉR, GOMBA Sok férfi és nő szenved végbél- táji viszketésben. Okozhatják aranyeres csomók, különféle gombás betegségek, e testrész túlzott izzadása, repedések a végbélnyíláson. Először is az okot kell megkeresni, ezután jöhet a kezelés. Nagyon fontos, hogy kerüljük a fűszert és az alkoholt. Jó hatása van a ka- millás borogatásnak, olajnak vagy kenőcsnek. Sok nő panaszkodik égető ér­zésre és a nemi szervek viszke­tésére. E kellemetlen jelenség­nek gombás fertőzés, húgyúti fertőzések, allergia, esetleg a partner által használt kozmeti­kai szerek lehetnek az okai. Ha idősebb korban lép fel, és egyéb betegség nem mutatható ki, a hüvely csökkent váladék­képződésére kell gondolni. Ezeknek a bajoknak a kezelése is orvosi feladat. Odahaza ka­millateás pakolásnál és kamil- lás kenőcsnél (Dermazulén) egyébbel ne kísérletezzünk. Sokan panaszkodnak heves, viszketéssel járó, főleg lábujjak között jelentkező, nedvedző bőrrendellenességekre. Fertő­zéssel terjed, de hajlamosít rá az izzadás, a cukorbaj, a túlsúly. Gyógyítása szintén or­vosi feladat. A gyógyulás után még hosszú ideig gondolni kell a kiújulásra. Hogy ez ne követ­kezzen be, a fürdés és lábmo­sás után a lábujjközöket gon­dosan szárítsuk meg, hintőpo- rozzuk be, fertőtlenítsük a für­dők és zuhanyozók farácsait, gyékényeit. Tudni kell azt is, hogy a vakaródzás nem csilla­pítja tartósan a viszketést. A felsértett bőrfelület másodla­gosan fertőződhet. A makacs viszketés kezelése az okok fel­kutatásában rejlik, s ez mindig az orvos feladata. A szilárd táplálékkal háromnegyed liter folyadékot tudunk felvenni. A szomjúságérzés már vízhiányt jelent. Igyunk időben és eleget! AJÁNLÓ F üggetíenül attól, hogy hegyet má­szunk vagy csak a strandon süttetjük a mmmm hasunkat, a test fo­lyadékháztartása szempontjából a nyár a legveszélye­sebb évszak. Ezért igyunk időben és mindig eleget! Ha szomjasak va­gyunk, akkor máris túl sokat késle­kedtünk! Egy egészséges felnőtt ember napi folyadékszükséglete legalább két. és fél liter, és mindez egy átlagos igénybevétellel járó napra érvé­nyes. Sportolás és napozás idején, vagyis ha izzadással vizet veszí­tünk, jelentősen nagyobb mennyi­ségre van szükségünk. A szilárd táplálékkal átlagosan csak körül­belül háromnegyed litert tudunk felvenni, a többit ivással kell a szer­vezetbe juttatni. Szervezetünk egyébként e tekin­tetben szokatlanul rosszul jelez: hiszen a legtöbb szükségletet már idő előtt beharangozza. Az éhség például már olyan stádiumban fellép, amikor az evés még egyál­talán nem létszükséglet, hanem többé-kevésbé életminőség kér­dése. A szomjúságérzés ezzel szemben már a vízhiány, és a szervezetben ennek következté­ben megemelkedett sókoncentráció következménye Ha szomjasak vagyunk, az azt jelenti, hogy már ré gen a pohárhoz kellett volna nyúlnunk. A megdagadt nyelv, a besű­rűsödött nyál, a kiszáradt torok tünete csak akkor jelentkezik, amikor a vízhiány mialt a vér már besűrűsödött, a szöveti folyadék mennyisége lecsökkent, és mind­ez a hipo-talamuszban „szomjú­ságriadót“ vált ki. Ekkor beindul a szervezet vészprogramja, ami azt jelenti, hogy például elkezdi összegyűjteni az összes rendelke­zésre álló folyadékot, és a vesék­ben kiválasztott méreganyagra való tekintet nélkül alig választ ki vizeletet. NEM MINDEN FOLYADÉK JO Ez logikusan azt jelenti, hogy eleget kell inni. Igaz ugyan, hogy minden­féle ital túlnyomó részben vízből áll, egyáltalán nem mindegy, milyen egyéb alkotórészekkel vesszük ma­gunkhoz. Aki ugyanis a hőmérő hi­ganyszálának magasra kúszását az árnyékban való sörözgetéssel próbálja ellensúlyozni, az éppoly kevésbé tesz jót a testének, mint az, aki­nek a ká­li í ku- la a strandon el­fogyasztott kok­télok élvezetét juttatja eszé­be. Habár az alkoholtartalmú italok folyékonyak és első benyomásra szomjoltónak is tűnnek, a szervezet­ben épp ellenkezően hatnak. Az al­kohol éppúgy, mint a koffein a leg­rövidebb időn belül tízszer annyi vízmennyiséget választ ki, mint amennyi a felvett élvezeti szerek mennyisége volt, és ettől még inten­zívebb szomjúságérzet jelentkezik. Az átmulatott éjszakák következmé­nyeit (izomgyengeség, levertség) mindenki ismeri. Még szerencse, hogy a kávézásnál a régi bécsi szo­kást szinte mindenhol átvették: va­gyis a kávéhoz egy pohár vizet is fel­szolgálnak. Ami az alkoholra és a koffeinre (és természetesen az utóbbi időben annyira elteijedt energiaitalokra is) érvényes, az más okokból ugyan, de a cukortartalmú italokra is vonatkozik. Bár ezek nem annyira károsak, de korlátlan fogyasztásuk semmiképpen nem javasolt. A vizelettel és az izzadsággal nem­csak vizet veszítünk és egyes méreg­anyagoktól szabadulunk meg, ha­nem igaz, lassabban, de olyan ásvá­nyi anyagok is távoznak, amelyek a szervezetben a létfontosságú elekt­rolit szerepét töltik be? Ezeket szin­tén megfelelő mértékben pótolni kell. A gyümölcslevek nemcsak vita­minokat tartalmaznak, hanem több­féle ásványi anyagot is. Ugyanilyen hatása van a gyümölcsöknek és a nyers zöldségeknek, amelyek 80 százalékban vízből állnak. NYÁRI GYÓGYTEÁK Nyáron is kellemes szomj­oltók lehetnek a gyógyteák langyosan vagy hidegen, hiszen kellemes savanykás vagy kesernyés aromájuk gyorsan csillapítja a szomjú­ságérzetet, ráadásul tele van­nak ásványi sókkal is. Legjobb a tea, ha friss zöld levél­ből, virágból készül, s nyáron szinte minden kéznél van: Csalán, nyírfalevél, zsálya-, meggylevél: a jól megmosott le­veleket (1 literhez 2 maroknyi) forrázzuk le, 10 perc állás után ke­vés mézzel ízesítsük. Kitűnő vér­tisztító hatású. Kamilla, pitypang, körömvirág, borsmenta: a fentihez hasonlóan készül. Kitűnő emésztésjavító, epeműködés-serkentő, gyulladás- csökkentő. Petrezselyem, zeller, lestyán, pitypang: vértisztító, vízhajtó, szélhajtó. Bodza-, hársfa-, nyírfale­vél: elsősorban a bőr megtisztításában se gít, de jó légút- és vértisztító is. Rozmaring, bors­menta és kakukk­fű: élénkítő, kerin­gésaktiváló, görcs­oldó, fertőtlenítő, légúttisztító. Citromfű, orbáncfű, levendula: hangulatjavító, feszültségoldó, nyugtató. KÖNNYŰ ITALOK __________HÁZILAG__________ Ré palé: két csésze frissen reszelt répa levét és 2 csésze szénsav nélküli ásványvizet kever­jünk össze. Azonnal fogyasztható. Almaital: két csésze cukor nélküli almalevet két csésze szénsavmen­tes ásványvízzel összekeverünk. Rendkívül frissítő hatású meleg napokon. OPTIMÁLIS SZOMJOLTÓ Legjobbak a természetes gyü­mölcslevek (amelyek ráadásul még jó vitaminforrások is), a tea (különösen egészséges a nem er­jesztéssel készített zöld tea), és a víz, termé­szetes formában. JÓL KEVERHETŐK EGYMÁSSAL •sárgarépa és brokkoli •karfiol és alma •fehérkáposzta és zeller •savanyúkáposzta és (birs)alma •uborka és paradicsom •szőlő és ananász •spenót és cékla •cseresznye és narancs •édeskömény és zöldpaprika •grépfrút és banán. Szakorvosi vizsgálat szükséges a dioptria és a lencsegörbület megállapításához Ideális megoldás FELDOLGOZÁS ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK A kontaktlencse vi­selése ideális meg­oldás mindazok­nak, akik megun- mmmmm ták a szemüveget. Hiszen azzal, hogy a kontaktlencse észrevétlenül a szemgolyóra simul, az ember mentesül a szemüvegviseléssel összefüggő gondoktól. Nem kell többé félni a bepárásodástól, s attól, hogy a szemüvegkeret korlátozza a periférikus látást. Ám ahhoz, hogy a kontaktlencse biztosítsa az éleslátást, szakor­vosnak kell bemérnie a dioptria nagyságát és a lencsegörbületet. Fontos, hogy a kontaktlencse oxi­génáteresztő legyen, s ne gátolja a szem légzését. Ettől függ ugyan­is a kontaktlencse viselésének időtartama. A legbiztonságosab­bak azok, amelyek cseréje időhöz kötött. Tulajdonságaik és rendel­tetésük szerint három csoportra oszthatjuk őket: 1. Az egy napig viselhető lencse (pl. a Sofiens One Day) kétségte­lenül a legegészségesebb és leg­biztonságosabb. Minden reggel új, steril lágy lencsét kell a szemre helyezni, este pedig egyszerűen el kell dobni. Semmilyen fertőtle­nítő szert nem kell használni és nincs szükség mindennapos ápo­lásra sem. Abban az esetben ajánlott, amikor valami miatt (sportolás) nem viselhető hagyo­mányos szemüveg. 2. A havonta, háromhavonta cse­rélhető lencse, pl. a Sofiens 66, il­letve az Optima FW rendszeresen viselhető. Reggel az ember felhe­lyezi a szemére, este pedig tisztí­tás után a speciális folyadékban tartja másnap reggelig. Asztig- miások is használhatják. Ilyen pl. a Sofiens 66 Toric. 3. A látási zavarok megszüntetése szempontjából nagyon praktikus és kényelmes megoldás a folya­matosan viselhető lencse, pl. a Pure Vision. Ez a lágy lencse 30 napon és éjjelen át hordható, va­gyis nem kell minden este kiven­ni, tisztítani és fertőtleníteni, reg­gel pedig újra felhelyezni 24 órán át éles látást biztosít. Azoknak, akik kedvelik a változa­tosságot és ki akarnak válni kör­nyezetüktől, a gyártó színes kon­taktlencsét (Sofiens Color) ajánl. Lehet dioptria nélküli vagy diopt- riás. Kiemeli vagy teljesen meg­változtatja a szem eredeti színét. Az extravagáns színű és formájú lencsék a divatosak, amelyek in­kább nem hagyományos összejö­vetelekre valók, (péterfi) A www.sosovka.sk honlapon az allergiában szenvedők tájékozódhatnak a kontakt­lencse-viselés lehetőségeiről. Angiográfia Vagy arteriográfia. A vérerek radio­lógiai vizsgálata. Ezek az erek intravénásán beadott kontraszt­anyaggal tehetők láthatóvá. A szá­mítógép alkalmazása a vizsgálatnál nagyobb pontosságot tesz lehetővé. Ezt numerizált angiográfiának ne­vezik. Angiológia A vérereket és a nyirokereket tanul­mányozó orvosi szakterület. Angióma Érdaganat. Vér- vagy nyirokértele- pekből álló, változó nagyságú és prognózisé daganat. Általában a bőrben és a bőr alatt találhatók, és vörös vagy szedeijes elszíneződést okoznak. Gyakran veleszületett, rit­kábban a későbbi életkorban alakul ki. Csecsemők bőrén elég gyakran figyelhetők meg körülhatárolt, éles szélű, néhány év alatt visszafejlődő érdaganatok. Egy másik fajtája el­mosódott szélű szedeijes folt alakjá­ban a bőrön már születéskor megta­lálható. A köznyelv tűzfoltnak neve­zi, ez azonban nem fejlődik vissza magától. Angioplasztika Az erek, főleg az artériák helyreállí­tását célzó műtéti technika. Ilyen műtétet gyakran végeznek közvetle­nül az angiográfia után. Az artéria szűkült részébe ballonos végű katé­tert vezetnek, majd a ballont felfúj­ják és ezzel a szűkület kitágítható.. Angolkór Csontlágyulás. A csontosodás zava­rát okozó anyagcsere-betegség. Leg­inkább a napfényszegény vidékek lakosságát érinti. Először bővebben Angliában írták le a kórképet, innen ered az angolkór elnevezés. A cson­tok elégtelen ásványianyag-tartal- muk miatt elvesztik szilárdságukat és fájdalmasan deformálódnak. En­nek okai például, ha túl kevés ásvá­nyi anyag jut a szervezetbe, vagy túl sok választódik ki és távozik el a vi­zelettel vagy a széklettel. Meg szeretne győződni a kontaktlencse-viselés kényelméről? írja meg milyen kontaktlencsét visel, illetve milyet szeretne hordani? A válaszhoz csatolják címüket, telefonszámukat, mert akire rámo­solyog a szerencse, fénytörési hibájának megfelelő Sofiens h - Comfort kontaktlencsét és tá- ! roló/fertőtlenítő oldatot nyer. ] Két olvasó ajándéka pedig a Renu MultiPlus tároló/fertőt- i lenítő oldat. BAUSCH & LOMB

Next

/
Oldalképek
Tartalom